Politikazabáló

Az utóbbi hetekben több olyan titkos (az érintett tudta nélkül készült) felvétel került napvilágra, amelynek célja egy személy, párt, vagy politikai szereplő lejáratása. Ilyen volt a Kubatov-felvétel, majd a szocialisták adatgyűjtéséről szóló videó, végül a Szanyi-felvétel. Az is külön fejezet lehetne, hogyan készülnek ezek a felvételek, és milyen úton-módon kerülnek a politikai ellenfélhez, de erre most nem térek ki.

Fontos az időzítés

Az ilyen felvételeknél nagyon fontos az időzítés. A Kubatov-felvétel a választások első fordulója előtt pár nappal került nyilvánosságra. Erre lecsapott az MSZP és a Jobbik. Két nappal később került ki az MSZP-s adatgyűjtésről szóló videó, ami kínos helyzetbe hozta a pártot. A Jobbik erre is sajtótájékoztatót szervezett. A Szanyi-felvétel azután került napvilágra, hogy Szanyi Tibor napok óta azzal haknizott, hogy a szervezett átszavazók miatt nem nyert.

Zárójel az adatbázisokról

Itt jegyezném meg, hogy a későbbiekben valószínűleg a Jobbiknak is lesz adatbázisa a szavazóiról. Minden pártnak fontos, hogy legyen egy adatbázisa a saját választóiról, ami az üzenetek eljuttatásától - a kopogtatócédulák gyűjtésén át - a mozgósításig igen fontos. A választói névjegyzék megvásárlása minden párt számára adott törvényes lehetőség. De a felvételek nem erről szóltak, hanem arról, hogy esetleg nem szabályos motívumok is vannak az adatgyűjtésben.

Nagy a tét

A felvételek célja minden esetben az adott politikai aktor lejáratása. A hitelesség kérdése forog kockán, ami minden politikusnak létkérdés, főleg választási kampány idején. Ezért is volt vezető hír minden ilyen felvétel előkerülése. Ha már nyilvánosságra került, "a baj megtörtént", az érintetteknek egy lehetőségük van: megfelelő stratégiával enyhíteni a veszteségeket, jó kommunikációval kezelni a helyzetet. 

Hogyan lehet kezelni az ilyen helyzeteket?

Gyorsan és ügyesen. Az elsődleges stratégia a hitelesség megkérdőjelezése lehet. Az  első reakciókban minden esetben így történt. A Kubatov-felvételnél nem cáfolták, hogy ő szerepelne rajta, de Szijjártó egy rövid közleményben az MSZP és a Jobbik hazugságainak minősítette azt. Az MSZP is megpróbálta hitelteleníteni a videót, provokációnak és hazugságnak nevezte azt. Szanyi Tibor is manupulicióról beszélt. Egyik esetben sem volt elég a közlemény. Időrendi sorrendben visszafelé elemezzük.

Szanyi Tibor sajtótájékoztatót tartott. Az tette, amit ilyenkor egy ilyen helyzetben egy politikus tehet: kiállt, és próbálta elmagyarázni a történteket. Az már más kérdés, hogy a felvétel miatt lehetetlen helyzetbe került. Talán belátta, hogy kár volt az átszavazók manipulációjával haknizni. Sajtótájékoztatójával próbálta mentemi a menthetőt.

Az MSZP a közlemény után sajtótájékoztatót tartott, melyben Szigetvári Viktor kampányfőnök bemutatta a kérdéses adatbázist és annak törvényessége mellett érvelt. Hogy meggyőzte-e a közvéleményt, az más kérdés, de kommunikációs szempontból ő is azt tette, amit ilyenkor kell, kiállt egy sajtótájékoztatóra. Elkerülhetetlen volt, miután két nappal korábban még a Fideszt vádolták törvénytelen adatgyűjtéssel.

A Kubatov-felvételnél ez nem történt meg. Pár nappal később Orbán Viktor reagált rá, (igez, ügyes mondatokkal), majd a választások után Kósa Lajos próbálta megmagyarázni az ATV-ben (kevésbé hatékonyan). Mindenképpen szükség kell volna egy sajtótájákoztatóra. Kétségtelen, hogy a Fidesznek hatalmas előnye van, és az ország szempontjából most nem ezek a legfontosabb kérések. A választót is jobban érdekli, hogy van-e munkahelye vagy nincs, hogy lesz-e adócsökkentés, hogy lesz-e hatékonyabb kormányzás stb., de ha felmerült egy ilyen - a hitelességet érintő - kérdés, arra reagálni kell. Elsősorban az érintett részéről, másodsorban a pártvezetés részéről várható el valamilyen reakció.

A bajt kelezelni kell, nem lehet elhallgatni. Vagy menteni a menthetőt, vagy javítani a kell a helyzetet. A jó kommunikáció a saját tábor szempontjából is elengedhetetlen. Ezt a kérdést is gyorsan lehet(ett volna) kommunikálni. Kiállni, hogy is működik ez, egy sajtátójékoztató keretében válaszokat adni, hogy ne maradjon nyitott kérdés, ami a későbbiekben is visszaüthet. Továbbá bocsánatot kérni például a nyugger kifejezésért. Ezt is gyorsan és egyszerűen lehetett volna kommunikálni: "Elnézét, ha bárkit megbántottam, fiatalokhoz szóltam, ezért az ő szóhasználatukkal próblátam élni." Ennyi. A Fidesz szerencséje, hogy az ebben rejlő támadási felületet nem hsználta ki az MSZP. (Arról nem is beszélve, hogy az öregecskedő feleség lecserélése sokkal sértőbb.) De később is lehetett volna ügyesen kommunikálni, Jóri András adatvédelmi biztos látogatását felhasználni: lám-lám, itt volt az adatvédelmi biztos, mindent megtekinthetett, és nem talált semmi törvénysértőt. Ezt még akkor is el lehet mondani, ha a vizsgálat nem fejeződött be, hiszen a két forduló között vagyunk, ilyenkor minden mondat nagyobb hangsúlyt kap.

Zárójel az adatbázisokról 2

Vajon mennyire hatékony az a vizsgálat, ahol a biztos bejelenti, hogy holnap hova megy vizsgálódni. Mikor a Fidesznél volt, kiderült, hogy másnap az MSZP-hez megy. Így bármilyen létező vagy nem létező titkos adatbázist időben el lehet tüntetni.

Tanulságok

1. Nem kell titkos törvénytelen adatbázist készíteni.

2. Nem szabad törvénysértő magatartásra buzdítani a híveket.

3. Nem érdemes az ellen tiltakozni, amire a saját válaszóinkat is kértük.

4. Ha van titkos adatbázis, nyilvánosan nem beszélünk róla.

5. Nyilvánosan másokat sértő kijelentést nem teszünk. Még egy belső rendezvényen sem.

6. Ha kikerült egy lejárató felvétel, azt jó kommunikációval kezeljük. Mert lehet kezelni, sőt, kell is.

Miután ma két forrásból is ezt az információt kaptam, érdemes elemezni a felvetést. Az első forduló utáni választási eredmények tükrében látható, hogy a Fidesz a 2/3 közelében van, és közel áll ahhoz, hogy a második forduló után valóban 2/3-os többsége legyen. Ezzel a lehetőséggel élve olyan személyi döntéseket is hozhat, amelyek az elmúlt 20 évben eddig konszenzusos és/vagy kompromisszumos alapon születtek. Fontos megjegyezni, hogy a köztársasági elnök megválasztásához nem szükséges 2/3-os többség. Pontosabban csak az első két fordulóban kell 2/3-os többség, a harmadik fordulóban már elég az egyszerű többség is. Sólyom Lászlót is így választották meg. Az első két forduló eredménytelen volt, csak a harmadik forduló volt sikeres és eredményes. Megválasztása kisebb csoda volt, hiszen az akkori balodali koalíciós többség ellenére ellenzéki jelöltet választottak meg. De térjünk vissza az eredeti kérdésre:

Lehet Schmitt Pálból köztársasági elnök?

Már tavaly felröppent a hír, hogy a választások után hazajönne, ha Orbán Viktor fontos feladattal bízná meg. Akkor egy esetleges (csúcs)miniszteri pozició volt a találgatások középpontjában. A mostani felvetésnek lehet értelme. Miért jönne haza? Rengeteg pozívióval rendelkezik. Az Európai Parlament egyik alelnöke és a NOB protokollfőnöke, hogy a két legfontosabb nemzetközi pozícióját említsük. Szerintem egy miniszteri feladatért nem jönne haza, de az Országgyűlés alelnöki székéért sem. Így logikus, hogy csak valami nagyobb feladatért. A köztársasági elnőki tisztség ilyen lenne. Sok pozíciója rengeteg munkával, feladattal jár. Nem olyan rég történt, hogy kimerültség miatt rosszul lett. Egy jelötnél nem jöhet szóba, hogy az egészsége nem megfelelő, mert akkor megkérdőjelezhető, hogy a feladatát mennyire tudja ellátni. A köztársasági elnöki teendők sem járnak kevesebb munkával, de legalább egy feladatra koncentrálhatna. A kimerültséget orvosolta, azóta nem volt hír az egészségi állapota. 

Megvan a társadalmi és a politikai támogatottsága?

Politikai támogatottsága valamivel nagyobb a társadalmi támogatottságánál, mivel a Fidesz tagja/arca, így valamilyen szintem megosztó személyiség. Ugyanakor olimpiai bajnokként tisztelik, hazai és nemzetközi olimpiai vezetőként évek óta mindenki által elismert munkát végez. Ismertsége nagy, sőt, nagyobb, mint Sólyom Lászlóé volt a megválasztásakor. Párttagsága  a szavazásnál előny, hiszen 2/3-os többség esetén már az első körben megválaszthatják. De szoros pártkötödése mindig támadási felület lehet, amit  csak a munkájával kompenzálhat.

Ha Sólyom folytatná?

Sólyom László sorsa a saját, és a Fidesz kezében van. Szerintem Sólyom folytatná. Látszik, hogy élvezi a munkáját, szeret szerepelni, szereti megmutatni magát, független, önálló egyéniségként, politikai szereplőként mutatkozik. A jobboldal jelöltje volt öt évvel ezelőtt. Ma az LMP támogatására is számíthatna (nem csak a védegyletes gyökerek miatt). Az MSZP és a Jobbik nem támogatná. De nem is szükséges - a már említett parlamenti többség miatt. Biztos vagyok benne, hogy a Fidesz vezetői, és Sólyom emberei informálisan egyeztetnek a folytatást illetően, és ha a Fidesz nem mellette dönt, azt előbb Sólyom tudtára hozzák, hogy így lehetősége legyen "nem jelöltetni magát". (Természetesen ezt úgy kell érteni, hogy jóval előtte kijelenti, hogy nem folytatná.) A választás napján is tettek egy apró gesztust, amikor a sajtótájékoztatóval bevárták Sólyom Lászlót. A bekezdés első mondatrára visszatérve, Sólyom duplázása 100%-ban a Fidesz kezében van.

Sólyom vs. Schmitt

Sólyom nem volt jó kapcsolatban a leköszönő kabinettel, és a kormánypártokkal. Több konfliktus is volt köztük, nem csak a törvényeket illetően, de a kitüntetések körül botrányokra is emlékezhetünk, és a 2006-os események megítélése, az akkori nyilatkozatok is éles ellentéteket mutattak. Érezhető volt a kormány és Sólyom közötti feszültség, ami a Fidesznek mindig jól jött.

A Fidesznek is szimpatikus volt a határon túliak melletti kiállása; a nemzeti ünnepeket rendszeresen a határon túl ünnepelte - ha engedték. Emlékezetes, amikor Romániában nem engedték leszállni a gépét, ő autóval is elment. Amikor Szlovákiában lett nem kívánatos, akkor is elment a lehető legmesszebb - a híd közepéig. Ez minden magyarnak szimpatikus volt. Határon innen és túl. Ebben Schmitt Pál részéről is hasonló magatartás várható.

A Fidesz a 2/3-os többségtől való félelmekre reagálva megfelelő választ adhatna egy, az alkotmányos keretekre és a törvényeségre mindig kiemelten ügyelő köztársasági elnök jelölésével. Másik oldalról nézve éppen ez az, ami Sólyom esélyeit csökkenti a Fideszen belül. Ami Sólyom gyengesége, az Schmitt erőssége, szinte biztos, hogy semmiben nem hátráltatná az új kormány munkáját.

Érdekes, hogy mindektten 1942-es születésűek.

Schmitt egy-két nyelvvel többet beszél, de ennek nincs nagy jelentősége.

Visszatérve a nemzetközi diplomáciára. Ebben mindketten tapasztaltak. Sólyom ügyesen, megfontoltan építette a kapcsoaltokat, és Schmitt Pálnak is nagy érzéke van a diplomáciához, igen tapasztalt. Van egy momentum, ami Schmitt mellett szól. Sólyom anno kijelentette, hogy addig nem utazik az Egyesült Államokba, amíg a magyar állampolgároktól az amerikai hatóságok ujjlenyomatot vesznek. Ettől függetlenül a magyar-amerikai kapcsolatok nem voltak rosszak, elnöki szinten sem, de Schmitt megválasztásával ez a probláma megszűnne. Egy apró konfliktus feloldhatóvá válna. Kizártnak tartom, hogy ezt a gyakorlatot Schmitt Pál is követné.

Hogy mit hoz a jövő? Az hamarosan kiderül, mert még júniusban dönteni kell a köztársasági elnök személyéről. Sólyom László mandátuma 2010. augusztus 5-én lejár.