HTML

Politikazabáló

Minden, ami politika. Minden politika. Szakmai és szubjektív szemmel. .................................... politikazabalo@gmail.com

Friss topikok

2010.05.09. 22:00 Politikazabáló

Gyurcsány jövője

Címkék: mszp gyurcsány ferenc orbán viktor röpirat választás2010 voks10

Gyurcsány Ferenc 42 oldalas elemzésével, ún. röpiratával ismét előtérbe került. Politikai jövője nagy kérdés. Visszatérhet még? Milyen funkciója lesz az MSZP-ben? Milyen szerepe lesz a párt megújulásában? Egyáltalán lehet még szerepe? Esetleg új pártot alapít? Lehet újra miniszterelnök? Vagy végleg megbukott? Ezekre a kérdésekre kerestem a válaszokat.

Sokakkal konfliktusban

Gyurcsány helyzetét nehezíti, hogy pártjában több vezető (és/vagy meghatározó) politikussal is nyílt konfliktusban áll. Ilyen személy Szili Katalin, aki sokszor a médián keresztül üzen Gyurcsánynak, jelezve, hogy nem lehet szerepe a megújulásban, az ő útja és személye már leszerepelt. Szili korábban is gyakran és nyíltan bírálta Gyurcsányt. Közben a volt házelnök aktívan szeretne részt venni az MSZP megújításában, így biztos, hogy kettőjük vitája a jövőben sem fog csillapodni.

Szekeres Imrével, a párt elnökhelyettesével is ellenfelek. Konfliktusuk régi, Szerekes neve már az őszödi beszéd kiszivárogtatójaként is többször fölmerült. Gyurcsány ügyesen elhallgattata a miniszteri bársonyszékkel, de a köztük lévő ellentét mit sem változott. Gyurcsány szemében Szekeres is leváltandó vezetők közé tartozik, igaz, a párt veresége miatt Szekeres helyzete is meggyengült.

Lendvai Ildikó döntéseivel leginkább a párt érdekeit tartotta szem előtt. Kiállt Medgyessy, Gyurcsány és Mesterházy mellett is, de tudható, hogy nem Gyurcsány feltétlen híve. A lemondott elnök leginkább a párt kettészakadásától fél. "Keresztbe is feküdnék egy ilyen úton" - írta búcsúlevelében. Írása sokat elárul a párton belüli konfliktusokról és az útkeresés dilemmáiról. Az elmúlt időszak értékelését maga is elvárta Gyurcsánytól, de arra nem számíthatott, hogy ilyen kemény bírálatban lesz része.

Kiss Péter is Gyurcsány ellenfele. Ezt már Gyurcsány miniszterelnökké választásakor is tudni lehetett. Legutóbb a pártelnöki és a frakcióvezetői szék kérdésében is nyilvánvalóvá vált az ellentét. Kiss Péter - Gyurcsánnyal ellentétben - nem osztaná el a vezető posztokat a párt különböző erői között, hanem egy személyre bízná a két funkciót. Kiss Péter jelenleg is a párt egyik erős emberének számít. Mesterházyt már frakcióvezetővé választották, de az új elnök személye még nyitott.

Mesterházy Attila frakcióvezetővé választásával egy "csatát" már megnyert, de több még hátra van. Jelenleg neki van a legtöbb támogatója az MSZP-ben, egyben Gyurcsány riválisa. Ha pártelnökké választják, a megújulásban is vezető szerepe lehet, de nagy kérdés, hogyan sikerül lecsillapítani Gyurcsány híveit, akik legalább annyira akaratosak, mint a volt miniszterelnök.

Szanyi Tibor haszontalannak és szerencsétlennek nevezte a röpiratot. Szanyi egyéni mandátumának köszönhetően megerősödött, igaz, a pártban megosztó személy, nincs is vezető pozíciója, de ahhoz erős, hogy Gyurcsány visszatérése ellen fellépjen - főleg a médiában. 

Fogyatkozó támogatók

Molnár Csaba az egyik olyan személy, aki Gyurcsány feltétlen követője. A leköszönő miniszter a párt Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. (Innen érkezett Gyurcsány is). Ha pártszakadásra kerülne sor - szerintem nem lesz -, akkor is biztos követné. Ficsor Ádám volt titkosszolgálati miniszter is Gyurcsány híve, de ő mostanában teljesen eltűnt. (Talán azért, mert a Jobbik jelöltje is megelőzte az egyéni választókerületben.)

Korábbi bizalmasai közül többen távolodnak a politikától. Szilvásy György nem lett országgyűlési képviselő, és a pártban sincs komolyabb hatalma. Veres János - korábbi pénzügyminiszter, jelenleg is megyei elnök - sem a párt vezető tisztségviselőjeként  vagy megújítójaként képzeli el a jövőjét, nemrég az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöki posztjára pályázott - eddig sikertelenül.

Bajnai Gordon leköszönő kormányfő - korábban legmegbízhatóbb minisztere - párton kívüli, és jelen állás szerint nem a politikai életben képzeli el a jövőjét, vagy legalábbis nem ebben a politikai erőtérben. Szigetvári Viktor - aki Bajnai kabinetfőnöke, majd az MSZP kampányfőnöke volt - csak nemrég lépett be a párta, igaz, korábban Medgyessyvel és Szekeressel is együtt dolgozott, de egy időben Gyurcsányhoz is igen közel állt. Pártbéli szerepe még nem tisztázott.

Amennyire gyengülnek egykori bizalmasainak pozíciói, annyira erősödnek az alulról szerveződő támogatók. Megjelentek a kilépéssel, vagy a helyi pártszervezet feloszlatásával fenyegetőzők, akik kizárólag Gyurcsány visszatérésében látják a jövőt. Eddig csak néhány pártszervezetről beszélhetünk, de bőven lehetnek még követői.

Mit akar Gyurcsány?

Kijelentése szerint nem akar vezető posztot betölteni a pártban. Akkor mi a célja? Négy év múlva miniszterelnök-jelöltként visszatérni? Minden bizonnyal ez a fő cél. Addig is szívesen lenne a párt egyik fő ideológusa, megújítója, egy új baloldal vezetője. Látszik, hogy szívesen venne részt az MSZP megújulásában, a párt megváltoztatásában. Még mindig nagyon aktív, rendszeresen publikál, országot, pártot és választást is értékel, javaslatokat tesz, országot jár, hívei körében nagy népszerűségnek örvend. Agilis, a fáradtság jeleni nem láthatóak rajta. Megélhetése nem a politikától függ, így másokhoz képest bátrabban vállalhatja a konfliktusokat.

Gyurcsány vs. Orbán

Sokan mondják, hogy Orbánnak két elbukott választás után sikerült visszatérnie, miért ne sikerülhetne ez Gyurcsánynak is? A kérdés ennél sokkal bonyolultabb. A teljesség igénye nélkül lássunk egy-két különbséget: 

Gyurcsány ciklus közben jött, és ciklus közben ment. Orbánnak nem kellett ciklus közben távoznia, így a csúfos bukást is elkerrülhette, és pártja bizalomvesztésével sem kellett szembesülnie.

Orbán mindig erős kézben tartotta a pártot. Még a választási verségek után is. Ez most Gyurcsány esetében nincs meg. (2002-ban csak hajszál híján veszített a Fidesz, 2006-ban már nagyobb különbséggel, ekkor indulhatott volna el egy Orbánt leváltó folyamat, de az őszödi beszéd hatására bekövetkezett általános bizalomvesztés után 2006 őszén már a Fidesz volt az önkormányzati választások nyertese, így Orbán viszonylag hamar feledtette az újabb vereséget.)

Orbán az időközi népszavazásokat részsikerként könyvelhette el, és az EP-választásokon is mindig sikeresen szerepelt a Fidesz, amiből szintén profitálhatott. Most nem lesz ciklus közbeni EP-választás. Időközi népszavazásról még nem tudni.

Orbán mindig a párt vezetője maradt, még akkor is, amikor hivatalosan nem ő volt pártelnök. Soha nem került olyan távolra a párt vezetésétől, mint amennyire Gyurcsány volt/van az MSZP vezetésétől.

Orbán népszerűsége az elbukott választások ellenére sem volt olyan mélységben, mint Gyurcsányé.

Mindezek ellenére a megújulás Gyurcsány esetében is egy lehetőség, de ennek alapvető feltétele a hitelesség kérdése. Erről itt érdemes olvasni. Gyurcsány visszatérése nagyon nehéz feladat lenne, a mostani állapotok szerint nehezen elképzelhető, hogy újra miniszterelnök legyen, de a politikában semmi sem lehetetlen.

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

2010.05.04. 07:45 Politikazabáló

Hogyan tovább a Sólyom melletti kiállás után?

Címkék: mszp fidesz orbán viktor jobbik sólyom lászló morvai krisztina köztársasági elnök szili katalin lmp választás2010 voks10

Tegnap több neves értelmiségi nyilvánosan kiállt Sólyom László újraválasztása mellett. Mozgalom, honlap indult. Egyes személyek kiállása nem meglepő, a közös múlttal is magyarázható, lásd Zlinszky János (Alkotmánybíróság), vagy Lányi András (Védegylet). Ugyanakkor Tölgyessy Péter eddig tartózkodott a hasonló megnyilvánulásoktól, de tekintélyes alkotmányjogászként az ő kiállása is érthető. Talán csak Makovecz Imre és Mellár Tamás (volt KSH-elnök) aláírása kerülhet a meglepő kategóriába. 

Nyitott kérdés?

Az értelmiségi kiállás ismeretében Orbán Viktor a Tények Estében azt nyilatkozta, hogy a köztársasági elnök megválasztása még teljesen nyitott kérdés. Az is lehet, hogy ez csak egyszerű kommunikációs fogás, de legalább világos üzenet. A kialakult helyzetben - napok óta fontosabb hír a köztársasági elnök megválsztása, mint az új kormány megalakulása - nem is rossz megoldás.

Pártpolitikust vagy nem pártpolitikust?

Korábban írtam arról, hogy nem biztos, hogy Sólyom Lászlót újraválasztják. A politikai ráció indokolhat egy új, a Fideszhez lojálisabb, közelebb álló jelölt megválasztását a köztársasági elnöki posztra. (Miközben Sólyom és a Fidesz elképzelési között nincs túl nagy törésvonal.) Minden politikai párt élne ezzel a lehetőséggel, ha ilyen nagy támogatást kapna. Emlékezzünk: öt évvel ezelőtt az MSZP is pártpolitikust jelölt Szili Katalin személyében. A Jobbik már megfogalmazta, hogy Morvai Krisztinát jelölné köztársasági elnöknek, aki - bár nem tagja a pártnak -, de nem is pártok felett álló közszereplő. Az LMP-nek kapóra jön Sólyom támogatása, egyrészt a védegyletes gyökerek miatt, másrészt mert nincs más alkalmas jelöltjük. De nem csak pártpolitikust jelölhet a Fidesz.

Nyomás és logika

A következő hetek kérdése az lehet, hogy a bal-, de főleg a jobboldalról érkező nyomás milyen hatással lesz a Fidesz vezetésére. Ennek fényében hogyan változik az eredeti elképzelésük, ha egyáltalán változni fog. Lehet, hogy az értelmiségieknek, és a  - nem jelentéktelen - Sólyom-tábornak nem igazán tetszetne, de egy új elnök megválasztása is teljesen demokratikus, és a politikai rációt tekintve logikus lépés lenne.

Mikor derül ki, hogy ki lesz a Fidesz jelöltje?

Legkésőbb júnuis 28-án, a Fidesz frakcióülésén. (Lásd Orbán Viktor nyilatkozta a Tények Estében.)

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása