Politikazabáló

A volt miniszterelnök a Fidesz Alkotmánybíróságot érintő bejelentése után egyből tiltakozott, majd nem sokkal később nekiment Sólyom Lászlónak. Utóbbi hiba volt. De lássuk a levelet:

Tisztelt Elnök Úr!

 

Ön engesztelhetetlen ellenfele volt személyemnek és kormányomnak. Súlyos fenntartásait a demokratikus normákra és az erkölcsre hivatkozva fogalmazta meg. Régi vitánkat nem szeretném újra kinyitni, ismerjük egymás álláspontját. Utólag is tudomásul veszem az Ön elvi álláspontját, viszont ebből adódik pár megkerülhetetlen kérdés.

 

Látva, hogy miként tiporja sárba a mai kormányzó párt az 1989-es alkotmányosság, a jogállamiság alapértékeit és intézményeit, volt köztársasági elnökként, az alkotmánybíróság korábbi elnökeként, liberális konzervatív értelmiségiként nem gondolja-e úgy, hogy most is meg kellene szólalnia? Vajon látja-e saját felelősségét abban, hogy pár hónapja olyan politikai erő jutott hatalomra, amely nem erősíteni, hanem ellenkezőleg, gyengíteni szeretné a parlamentáris demokráciát, a jogállamiságot? Tapasztalva a nyelvi, politikai, közjogi agresszió soha korábban nem látott elharapózását, nem érzi-e úgy, hogy az Ön által képviselt erkölcsiség bázisán figyelmeztetnie kellene a mai hatalmasokat a demokratikus normák betartására?

 

Korábbi kritikája ebben a helyzetben utólagos hitelesítésre vár. Önnek el kell döntenie, hogy politikai, emberi szimpátiája, vagy demokratikus, jogállami meggyőződése a fontosabb.

 

Nem csak nekem fontos, hogy megtudjam: vajon érzi-e Ön, hogy a fenti kérdések nyilvános megválaszolásra várnak?

 

Budapest, 2010. 10. 27.

 

Gyurcsány Ferenc

 

Gyurcsánynak jókor jött a Fidesz terve az Alkotmánybíróság jogkörének szűkétésével kapcsolatban. A demokrácia és az alkotmány védelmezőjeként szerepelhet. Vezetői tehetsége és tapasztalata kibontakozhat egy ilyen konfliktushelyzetben. Ráadásul az új platformját (Demokrakitus Koalíció) is erősítheti, reklámozhatja. Külön fejezet lenne, hogy ez a szerep mennyire hiteles, de a Sólyom Lászlónak írt levél máris elrontja azt, amiben tetszelegni szeretne.

Mert személyeskedő konfliktusba keveredni a volt államfővel nem ildomos. Főleg úgy, hogy egyikük sincs már hatalmon. Ez a helyzet nem erről szól. Az ellenzéki pártok megmutathajták magukat, pozitív - ún. alkotmányvédő - szerepeben jelenhetnek meg. Nem szerencsés ebbe belevinni egy személyes(kedő) konfliktust. Ráadásul Sólyom László munkásságát a legszélesebb társadalmi körben ismerik el. Oldaltól függetlenül. Sólyom akkori döntései egyáltalán nem szorulnak hitelesítésre. Felvetéseit, akkori kételyeit és döntéseit az idő, az élet, és az Alkotmánybíróság egyaránt igazolta.

Sólyom Lásznónak nincs pártja, de még honlapja, blogja sincs. Ettől függetlenül ha szeretne megszólalni, közleményét, nyilatkozatát az MTI és a hírportálok biztosan közlik. Sólyom László bölcsebb annál, hogy egyből reagáljon egy ilyen nyílt levélre. De nem kizárt, hogy hamarosan megszólal. Akár az LMP által szervezett első komolyabb tüntetésen. (A párt már jelezte, hogy promines felszólalói lesznek. "Ezt az összefogást szimbolizálja majd a szerdai tüntetésen felszólalók névsora is: a szónokok személyét kedd délelőtti sajtótájékoztatónkon hozzuk nyilvánosságra.")

Az LMP eddig is kiállt Sólyom mellett, és sokat tesz azért, hogy ne menjenek feledésbe Gyurcsány akkori, az alkotmányt és a demokráciát sértő intézkedései. A külön tüntetéssel Gyurcsánytól is próbálnak elhatárolódni, minden közösködést kizárnak. Igaz, csak a volt miniszterelnökkel szemben ilyenek, az MSZP-vel már belefér a közös nyilatkozat. Visszatérve Sólyomhoz, kapóra jöhet egy LMP által szervezett tüntetésen való felszólalás, ahol akár választ is kaphat Gyurcsány Ferenc. Hol máshol szólalhat meg Sólyom, ha nem az Alkotmánybíróság előtt?! De ha ez nem történik meg, Sólyom döntései akkor sem szorulnak hitelesítésre.

Az Alkotmánybíróság tegnapi döntésére számítani lehetett, a Fidesz ilyen erős és gyors reakciójára nem. Ezzel a lépéssel midenkit helyzetbe hoztak. A legnehezebb helyzetbe talán saját magukat hozták.

MSZP: A tegnapi nap folyamán kétszer is sajtótájékoztatót tartottak, először az Alkotmánybíróság döntése után, másodszor Lázár János bejelentését követően. Lehet kongatni a vészharangot, a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tiltakozást összevonni az Alkotmánybíróság megvédésével. Nagy lehetőséget kaptak. Gyurcsány Ferencnek is újra lehetősége van diktatúrát kiáltani, blogbejegyzést írni - ha nem is a legszerencsésebb szavakkal ("Ne maradjunk kussban").

LMP: Ivády Gábor kilépése és a párt megosztottsága teljesen háttérbe szorulhat. A közös cselekvés még a pártot is összekovácsolhatja - ideiglenesen. Ráadásul látványos akcióra készülnek: tüntetés az Alkotmánybíróság székházánál! Bár az érdekes lesz, amikor az MSZP és az LMP együtt tüntet. (Gyurcsány Ferenc csatlakozni kíván.)

Jobbik: Talán a Jobbikot sikerült a legkevésbé helyzetbe hozni, mert a különadóval egyetértenek, és a Fidesz lépésére is finomabban reagáltak, amikor úgy fogalmaztak, hogy "nem elegáns" a Fidesz lépése.

Az új alkotmányt előkészítő bizottságból távozott az MSZP és az LMP, a Jobbik maradt. Hogy ez a távozás ideiglenes lesz, vagy nem, azt még nem tudni, de ez egy jó alkalom volt, hogy az eddig is kritikák sokaságát megfogalmazó MSZP és LMP távozzon a bizottságból, ezért valószínű, hogy már nem fognak visszatérni.

Alkotmánybíróság: A Fidesz bejelentése óta többen féltik, mint intézményt, ezért a figyelem középpontjába került. Külön érdekesség, hogy a Fidesz által megválasztott Bihari Mihály és Stumpf István is különvéleményt fogalmazott meg a mai döntés kapcsán - a testület álláspontjával egyetértésben.

Fidesz: Nem lesz könnyű elmagyarázni, hogy a különadó egy nemes célt szolgál (az aránytalan kifizetések megakadályozását), ha csak az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével tudják elfogadni, mert valójában nem magát a különadót találta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság, hanem annak részleteit: "Az Alkotmánybíróság a korábbi törvényi rendelkezésnek nem azt a passzusát találta alkotmányellenesnek, hogy a nagyobb mértékű végkielégítésekre különadót vet ki a kormány. Hanem azt, hogy ez a rendelkezés nem csak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem azokra is, amelyek alanyi jogon járnak." Szánthó Miklós, Nézőpont Intézet, Inforádió. A törvényt azért is korrigálni kell, hogy (például) a pedagógusok több évtizedes pályafutás után ne járjanak rosszul, mert a szabályozás sem ellenük irányult, mégis beletartoznak az érintettek körébe. 

Azt is nehéz lesz kommunikálni, vagy inkább a vádakra reagálni, hogy ettől még nincs diktatúra, mert nincs, hiszen bírósághoz ezután is bárki fordulhat: "Amennyiben az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó törvényt elfogadják, csak egyénileg fordulhatnak bírósághoz azok, akiket kár ér a jogszabály miatt", így "a Fidesz által benyújtott törvényjavaslat elfogadásával sem fogynak majd el végleg a hazai jogorvoslati lehetőségek." - Szemesi Sándor, a Debreceni Egyetem nemzetközi jogásza, mr1. Ettől még a diktatúra emlegetése az ellenzék egyik gyakori támadása lesz.

Vajon a különadó miatt megéri az Alkotmánybíróság jogkörét szűkíteni? Nyilván nem. A különadó bármi áron történő bevezetése inkább választási hitelesség kérdése a párt számára. De ha már a magánynyugdíjpénztárakkal kapcsolatos - esetleg - szintén elutasító döntés esetét vizsgáljuk, már más a helyzet. Ezért az intézkedés sokkal inkább a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntések miatt indokolt a Fidesz részéről, mert lehet, hogy az sem ment volna át az Alkotmánybíróságon, de az már jelentősen befolyásolná a költségvetést. 

Azt is nehéz lesz kommunikálni, hogy a Fidesz szerint miért van szükség ezekre a lépésekre. Például, hogy miért kell a magánnyugdíjpénztári rendszerbe beavatkozni? A válasz nagyon egyszerű. Mert ilyen az ország gazdasági állapota, mert nincs több pénz a kasszában, mert tartani kell a 3%-os költségvetési hiányt. Ez volt az Unió és az IMF elvárása is. Szerettek volna eltérni, de nem engedték. Szerették volna, ha a magánnyugdíjpénztári elszámolást beszámítsák, de ezt sem engedték. Ha a legnagyobb elvárásnak szeretnének megfelelni - vagyis tartani az említett 3%-ot -, akkor nem tehetnek mást. Ez talán világosabb kommunikáció lehetne a mostaninál. Mert volt példa sikeres válságkommunikációra, lásd magát a válságadó kifejezést. A Fideszt a gazdasági szükséghelyzet kényszeríti rá ezekre a gyors döntésekre. A kényszerhelyzetekben hozott gyors döntésekben pedig sok a hibalehetőség.

A kérdés az, hogy a gyors intézkedések milyen hasznot hoznak, vagy milyen károkat okoznak. 1. Hitelesség kérdése a jövőre nézve. 2. Az ellenzék összekovácsolódása egy közös ügy érdekében. 3. Az egész cikluson át tartó támadási felület és bírálat tárgya lesz a mostani lépés?