Politikazabáló

Egy rövid hír, ami nem rengeti meg a nagyvilágot, de a információk biztonságáért és a szabadságjogokért harcolóknak mégis fontos. Valamint azoknak, akiket egy kicsit is érdekel a titkosszolgálatok működése. Ebből a szempontból is érdemes megvizsgálni Snowden helyzetét.

A titkosszolgálatok legnagyobb ellensége a nyilvánosság. Edward Snowden - a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottja - nem véletlenül fordult a nyilvánossághoz. Ez volt az egyetlen lehetőség, hogy az általa etikátlannak (törvénytelennek?) minősített információgyűjtést nyilvánosságra hozza. Nem is tudom mi a legmegfelelőbb szó erre, mert az USA vezetése szerint minden a legnagyobb rendben, bírói engedélyekkel zajlott, de Snowden szerint nem így volt. 

Visszatérve Snowden moszkvai "útjára", érdemes megfigyelni, hogy miután megtörtént a baj, vagyis titkos információkat tereget ki egy volt alkalmazott, az USA már nagyon odafigyel a törvényességre vagy legalábbis a törvényesség látszatára. Azért írom a látszatot, mert Julian Assange svédországi eljárása igencsak gyanús, könnyen lehet, hogy a megerőszakolós történet mögött is a titkosszolgálatok állnak, de ezt igen nehéz bizonyítani. Ha őt akkor kiadják, utána egyenes az út az Egyesült Államokba, ahol úgy járhatna, mint Bradley Manning, aki az információkat szállította a Wikileaksnek.

Ha más titkosszolgálatokat hasonló eseteit megnézünk, azt láthatjuk, hogy kevésbé figyeltek a törvényességre vagy annak látszatára. Izrael például mindent megtett az atomtitkokat szivárogtató Mordeháj Vanunu hazahozataláért. A Moszad előbb Londonból Rómába csalta egy hölgy segítségével, majd Rómából simán hazarabolták, nem éppen törvényes módon. Végül közel 20 évet ült börtönben.

Alexander Litvinyenko esete is ismert. Az egykori KGB majd FSZB (a KGB utódja) tisztet radiokatív polóniummal mérgezték meg Londonban. Egy hét alatt, komoly szenvedések után meghalt. Semmi bizonyíték nincs arra, hogy az orosz titkosszolgálat volt az elkövető, de mégis egyértelmű, hogy közük volt hozzá. És ezek csak a nagyobb nyilvánosságot kapott esetek, pedig számos ilyen van. 

Az utóbbi két esetben a titkosszolgálat használta is a nyilvánosságot. Üzenetet küldött, hogy aki velük szembemegy, vagy elárulja a titkokat, az ilyen - brutális - következményekkel számolhat.

Ha Snowden Moszkvában marad, könnyen megromolhat az USA és Oroszország viszonya. Utóbbinak hatalmas kincs egy ilyen extitkosszolga. Az USA titkos adatgyűjtése már így is kiverte a biztosítékot a világ másik felében, sőt, már az Egyesült Államokban is komoly vita indult a megfigyelések jogosságáról, Obama is magyarázkodásra szorult. Így ebben az esetben marad a hivatalos, törvényes (vagy annak látszatára nagyon odafigyelő) eljárás a nyilvánosságnak, miközben komoly alkudozások kezdődhetnek a háttérben. 

Frissítés: azóta kiderült, Moszkva csak átszállóhely, Ecuador a végcél.

Azok után, hogy a Fidesz-frakció megdöbbent Szász Károly Kúriának írt levelén, szinte biztos, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete jelenlegi elnökének befellegzett. Bár már korábban is leírhattuk volna ezt, például amikor kiderült, hogy a Nemzeti Bank és a PSZÁF egyesül (az MNB gyakorlatilag bekebelezi az intézményt), de akkor még úgy tűnt, hogy az új MNB(-PSZÁF) egyik alelnöki posztját Szász Károly kapja. A mostani "megdöbbenés" után könnyen lehet, hogy Szász sem marad a posztján. Pedig Orbán egyik bizalmasa, a kormányváltás után nem kellett sokat töprengeni, hogy ki lesz a régi-új PSZÁF-elnök. 

Pedig semmi megdöbbentő nincs ebben a levélben (itt az eredeti). Ha valami furcsa, az leginkább az, hogy miért ír levelet a PSZÁF-elnöke a Kúriának, de miután kiderült, hogy a Kúria maga kérte a PSZÁF állásfoglalását, ebben sincs semmi meglepő. Nem az egy hét múlva esedékes - a devizahiteleseket érintő - döntést próbálta befolyásolni az elnök, csak a feltett kérdésekre válaszolt.

A Fidesz-frakció megdöbbenése pedig a leginkább a kampánynak szól. Nagy a harc a devizahiteles szavazókért. Sokan vannak, elégedetlenek, a dühös ember mindig elmegy szavazni, tehát aktív szavazók, így minden párt keresi velük a kapcsolatot. A Fidesz tett is értük, lásd például az árfolyamgátat, amit egyre többen vesznek igénybe, de még mindig nem elegen. A Jobbik a kilakoltatások megakadályozásával próbál fellépni a "csúnya bankok" ellen, az LMP inkább alszik a témában, az MSZP mindenben kiáll mellettük, de ezek leginkább csak kampányszavak. Mindenesetre várható, hogy a kampányban a nyugdíjasokhoz hasonló szerepbe kerülnek majd a devizahitelesek. Mindenki a kedvükben szeretne járni.

Szász Károly csak a jogállamiságot és a törvényességet védte a levelében. Miközben a hiányosságokra és a problémákra is felhívta a figyelmet. Nem a bankok és nem is az emberek oldalán áll, hanem leginkább a legjobb helyen, a törvényesség és a szakmaiság oldalán. Ő nem politikus, és ez jó. Kár lenne beáldozni a kampány érdekében.