Politikazabáló

Magyarországon gyakorlatilag teljes határzár lesz a Szerbiával közös szakaszon, szigorúbb szabályokat vezetnek be, aminek következtében radikálisan megváltozik a mostani helyzet. Németország a mai döntésével kicsit csökkentette azt a sokkot, amivel a magyar határzár miatt szembesülni fognak a migránsok,és a nemzetközi figyelem. De mégis mi történhet szeptember 15-e után? Mert a menekültek/bevándorlók folyamát természetesen nem fogja megállítani.

1. Pár nap után hatalmas tömeg torlódik fel Röszke környékén a határ túloldalán, ami tarthatatlanná válik. 

1.1. A nagy nemzetközi figyelem hatására megnyitják a határt és elviszik a menekülteket a befogadóközpontokra. 

1.2. A tömeg nem fog várakozni és megbontja a kerítést. Kérdés, hogyan avatkozik be a rendőrség és/vagy a honvédség. Ha egy helyen bontják meg, még kezelhető, ha több helyen, a helyzet kezelhetetlenné válik. 

1.3. A tömeg nem mozdul, és nem bontja meg a kerítést, a határ se nyílik meg, patthelyzet alakul ki. Ezt mondjuk nehéz elképzelni, a tömeg általában gyorsan hoz döntést, igen mobilis, nem szeret várakozni, lásd az elmúlt két-három hétben hányszor indult meg spontán. Valamerre biztos elindul, valamit tenni fog.

2. Az embercsempészek a horvát-magyar határ felé terelik majd az embereket. Az már jóval hosszabb határszakasz. Ha oda is kerítést akarnak építeni, az már sokkal több időt fog igénybe venni. Addig viszont igen sokan kelhetnek át a határon. Ez reális forgatókönyvnek tűnik.

3. A migránsok a román-magyar határ felé indulnak el. Ez kevésbé valószínű, mert nagyobb kerülőt jelent. 

4. Osztrák autókonvoj jön értük és Horvátországon keresztül viszik el őket. Ez kevésbé reális forgatókönyv, ennyi embert már nem tudnak elszállítani az önkéntes civilek. A második konvoj is feleakkora volt, mint az első, ami szintén csak pár száz embert vitt el. 

5. A migránsok száma radikálisan lecsökken. Kizárt. Aki már idáig eljutott, nem fog meg állni, se visszafordulni. Ráadásul minden nap rekordot dönt az újonnan érkezők száma. 

6. Légihíd. Ezt nincs aki finanszírozza, és túl sok értelme sincs, senki nem vállalna be egy ilyen kockázatos döntést. 

7. Horvátország válik a migránsok fő útvonalává. Magyarországot szinte teljesen elkerülik a jövőben. Ez is valószínű forgatókönyv, bár a horvát útvonal hosszabb és nehézkesebb lesz számukra.

A legvalószínűbb az, hogy Horvátország, illetve a horvát-magyar határ felé terelődnek a tömegek, vagy a szerb-magyar határ mentén alakul ki egy új helyzet, aminek több kimenetele is lehet. 

A hírek szerint Franciaország 24 ezer menekültet fogadna be a következő 2 évben.

A tervek szerint Németország 31,5 ezer menekültet fogadna be. Miközben már most nehezen bírják az egy-két nap alatt (!) megérkezett 13 ezer migránst.

Három hónappal ezelőtt Norvégia nyilatkozott úgy, hogy befogadna 8 ezer szíriai menekültet - 2017 végéig. Hogy azóta emeleték volna a keretszámot, arról nincs hír. 

Összefoglalva a számokat:

Egyrészt látszik, hogy a Heti Válasz által korábban publikált lista mennyire elavult lett. Pedig csak egy hónapja volt... Ilyen gyorsan változnak az események. Másrészt: tényleg nem értik, hogy itt egyáltalán nem ilyen számokról van szó? Teljesen alábecsülik a menedékkérők számát. 

Menekültek befogadása konfliktuszónákból (Resettlement) valamint menedékkérők átvétele a két uniós „frontországból”, Olaszországból és Görögországból (Relocation)
Fotó: Európa Tanács, Forrás: Heti Válasz

Amikor Szijjártó Pétert kinevezték, sokan mondták, hogy nagyon fiatal ahhoz, hogy külügyminiszter legyen. Ehhez képest Ausztria külügyminisztere - Sebastian Kurz - sokkal fiatalabb, mindössze 29 éves, és már több mint másfél éve betölti ezt a posztot. Kurz a legfiatalabb külügyminiszter az Európai Unióban is. Persze egy kinevezésnél nem a kor számít, sokkal inkább a politikai kapcsolatok.

Szijjártó Péter 

Született: 1978. október 30. (életkor: 36) 

Forrás: kormany.hu

Sebastian Kurz 

Született: 1986. augusztus 27. (életkor: 29) 

Forrás: oevp-wien.at

Frissítés: és meglepő, de nem is állnak távol a gondolataik...

Kurz szerint igencsak feszültté vált mára a helyzet, ez pedig annak köszönhető szerinte, hogy a nemzetállamok javaslatait ignorálták, ezért magukra maradtak a helyzet megoldásában. Kurz szerint ideje kimondani, hogy a jelenlegi uniós menekültügyi rendszer nem működik, hiába ragaszkodnak hozzá ők is. „A határok nélküli Európa ideája az erős, őrzött külső határokon nyugszik. Ha tovább figyelünk tétlenül, az a gyanúm, hogy valami történni fog. Mit fogunk csinálni, ha az Iszlám Állam egy katonája elvegyül a menekültáradatban? Mit fogunk csinálni, ha megtörténik a tragédia? Mert ezesetben gyorsan meg fog változni Európában a diskurzus és a hangulat.”

Forrás: Mandiner, FAZ

Hatalmas a szakadék az Európai Unión belül a kvótarendszer bevezetésével kapcsolatban. Többen támogatják, többen elutasítják, nagyon messze van bármilyen megállapodás. Egy szempontot viszont kevesen vizsgáltak meg:

mi van akkor, ha a menekültek ezt nem akarják?

Nagy többségük - szinte mindenki - Németországba szeretne eljutni. Talán még Svédország és Norvégia volt néhányuk célja, de senki nem akar más országba, Csehországba, Lengyelországba, vagy Magyarországra jönni. Sőt, az Ausztriába érkezők is továbbmennek Németországba. Kijelenthetjük, hogy a menekültek 95%-a oda tart. Ehhez hozzájárult a németek többszöri befogadó nyilatkozata, olyan erős és egyértelmű kijelentésekkel, mint a mai:

nincs felső határ.

Tételezzük fel, hogy elfogadják a kvótarendszert, elkezdik elhelyezni a menekülteket, de az nem tetszik majd nekik. Mi történik akkor? Elindulnak gyalog Németországba? Táborokba zárják őket? Tömegesen viszik majd ide-oda őket? Erőszakkal? Vagy nem fogják figyelembe venni, hogy ők mit akarnak? Akkor majd fenyegetőzések kezdődnek?

Nem olyan egyszerű ez a kérdés. Nincs ez még végiggondolva.