Politikazabáló

Az Orbán-kormány mostanában tálcán kínálja azokat a témákat, amelyekkel választókat lehetne nyerni, melyekkel a hitelességüket lehetne megbillenteni, de valamiért az ellenzék többsége nem csap le ezekre a lehetőségekre, és nem tartják napirenden ezeket a kérdéseket. Néhány ilyen téma az utóbbi időből:

1. 369 bezárt posta. Amikor a Gyurcsány-kormány idején bezártak egyet, a Fidesz falurombolást kiáltott, most akkor ezt mégis minek lehetne ezt nevezni?! Ráadásul az intézkedés fő kárvallottjai főleg a kisebb vidéki postát használók voltak. 
2. Ugyanez a helyzet a bezárandó vasútvonalakkal, bár a számuk jóval kevesebb - eddig. Elképzelhető, hogy az első 10 vonal után lesz még néhány, ha nem túl nagy a felháborodás, lemegy a tesztidőszak, és ezt is lenyeli a többség. Ráadásul ezeknél már fideszes polgármesterek és korábbi államtitkár került szembe a kormánnyal.  
3. Infláció. Már tíz hónapja 20% felett van az infláció, ami európai szinten is kiugróan magas. A kormány sokkal ügyesebben kommunikálja, hogy az év végére 10% alá csökkentik. Ez remek hír, de 10 hónapja 20% felett van, és akkor még néhány hónapig 10-20% között lesz. Miközben az Unió összes országában jóval alacsonyabb. Ezért ezt nem lehet a háborúra, Brüsszelre, Márki-Zayra fogni, mégis megteszik, de alig van rá ellenzéki válasz. Pedig csak az uniós számokat (vagy a közép-európai adatokat) és a magyar számokat kellene egymás mellé rakni, és már szembetűnő is a szakadék. 
4. A pedagógusok ügye. A Fidesz nagyon ügyesen azt kommunikálja, hogy a tiltakozások kifulladtak, csak egy kisebbség balhézik, amúgy Brüsszel miatt nem emelik a béreket, ami persze hazugság, de az üzenet átmegy. Naponta ezerszer kell elmondani, sulykolni és működik. Valójában tényleg komoly problémák vannak, a pályaelhagyás is gond, a helyettesítések is, a fizetések is, az oktatás színvonala is, sok témát lehetne és kellene ugyanúgy sulykolni, mert sajnos van miről beszélni. 
5. Adóemelések. Ebből több is van, például a KATA kivezetése, legutóbb a szocho bevezetése a megtakarításokra, korábban a több szektorra kivetett különadók (kiskereskedelem, távközlés, bankok, gyógyszeripar, MOL, stb.), amit a kormány megint csak ügyesen extraprofitadónak hív, de valójában kivétel nélkül mindent az ügyfelek és így az emberek fizetnek meg. A kormány üzenete könnyebben átmegy, a multik nyerészkednek, ezért drága minden, valójában ha nem kellett volna kivetni szinte az összes szolgáltatásra újabb adókat, nem emelkedett volna minden ennyivel. Az ellenzék helyében óriási számokkal lehetne dobálózni, hogy ezeket az adókat az emberekkel fizetteti meg a kormány... 
6. Brüsszeli pénzek. Miután hónapok, lassan évek óta nem érkeznek meg a pénzek, érdemes lenne felelősöket keresni, márpedig a kormány az egyedüli felelős. Mégis kitűnően hárítják át másokra; a baloldali képviselők miatt nem jönnek a pénzek, vagy hogy Brüsszel odaadta Ukrajnának. Mindkettő színtiszta hazugság, de a sulykolás, a propaganda könnyen el tudja hitetni az emberekkel. Az ellenzék miért nem sulykolja a felelősöket? Itt is óriási számokkal lehetne dobálózni, hogy a kormány miatt mennyi pénz hiányzik Magyarországról.
7. Vodafone-üzlet. A kormány üzenete rövid, tömör, stratégiai érdek volt, de ebbe is bele lehet kötni. Az árba is, és a stratégiai érdekbe is. Hiszen szabályozói oldalról mindent el tud érni a kormányzat, amit akar, lásd a kötelező akciókat a boltokban, vagy az extraadókat, árstopokat, moratóriumot, kamatstopot, stb. A Vodafone-üzlet több sebből is vérzik, hiszen végül az állam kisebbségi tulajdonos lett, akkor hol van itt a stratégiai érdek? Ráadásul a Yettelben is van már 25%-os részesedése az államnak. Ez a kérdés már teljesen elhalt a politikai közbeszédben.
8. Repülőtér visszavásárlása. Lehet mondani, hogy stratégiai érdek, de akkor miért adta el korábban az Orbán-kormány a 25%-os megmaradt tulajdonrészt, ami most óriási pénzeket ér, a tulajdonosi felelősségről nem is beszélve. Ráadásul a repülőtér fejlesztéseinek látványos akadályozása (vasút, parkoló, 1-es terminál, stb.) azért, hogy így bírják rá a tulajdonosokat az eladásra, egyáltalán nem az ország és nem is az emberek érdeke, hiszen így évekig sokkal rosszabb szolgáltatáshoz jut mindenki, aki a repülőtéren megfordul, akár magyarok, akár külföldiek. Ezek a módszerek sem az ország érdekét szolgálják. Ezt a kérdést sem "üti" az ellenzék. 
9. Embercsempészek szabadon engedése. Évek óta folytatott migrációellenes kampány után ez sehogy nem állja meg a helyét. Melyik embercsempészt tart vissza az, hogy ha itt elkapják, úgyis kiengedik, csak az országot kell elhagynia, OK, eddig sem letelepedni akart itt, hanem átutaztatni embereket... Sehol nincs már a közbeszédben. 
10. Akkumulátorgyárak. Talán a debreceninek volt a legnagyobb visszhangja, mert az a legnagyobb és ott tiltakoztak a legtöbben, de mára az is elhalt. A kormány azóta számtalan új gyárat és gyárhoz kapcsolódó mellékberuházást jelentett be. Hogy ez jó a magyar embereknek vagy a gazdaságnak, arról még vita sincs. Hogy elbírja majd ezeket az ország energiával, munkaerővel, vízzel, stb. senki nem tudja, mert erről se tájékoztatás, se vita nincs. 

Ha az ellenzék valami sikert szeretne elérni, akkor ezekkel a témákkal is foglalkoznia kellene, tematizálni a közbeszédet (vagy legalább megpróbálni), újra és újra elmondani, éppen úgy, ahogy a Fidesz csinálja, hiszen a témák adottak, csak a technikát kellene ellesni, és még hazudniuk sem kell hozzá.

Logikusnak tűnik, hogy a vesztes pártok vezetői (Gyurcsány Ferenc, Jakab Péter, Kanász-Nagy Máté) Márki-Zay Pétert hibáztatják a vereségért. Mindenért ő a hibás, a pártvezetők semmiért. Logikus, tapasztalt politikushoz való hozzáállás, de nem igazán gerinces. Ráadásul az a Jakab Péter mondja, akit az előválasztás során raktak helyre az előválasztók. Ezek után sokat nem tett hozzá a kampányhoz. A parizeres szavazókat sem sikerült hoznia. Az a Gyurcsány Ferenc, aki még mindig nem érzi, hogy egy ellenzéki választási győzelem érdekében vissza kellene vonulnia. Teljesen. Hány elvesztett választás kell még ahhoz, hogy ezt megértse? A Fidesznek nagyon jó, hogy van. Elszámoltatni soha nem fogják, de reklámozni annál inkább. Amíg a forntvonalban van, remek ajándék a Fidesznek. Az LMP a Kutyapárt eredményét se hozta volna önállóan, a kampányban szinte végig néma gyerekek voltak, sok szavazatot nem hoztak az összefogásnak. Talán Ungár Péter tette a legtöbbet a pártból. Pontosabban fogalmazva: talán csak Ungár Péter tett valamit a pártból.

Márki-Zay Péter a vereség után is ki tudott állni a színpadra. Elismerte a vereségét. Csak Donáth Anna és Karácsony Gergely volt képes felmenni hozzá a választási vereség után. 

Márki-Zay Péter sok hibát vétett, talán túl sokat beszélt, olykor félreérthetően és rosszul foglamazott. Többször hibázott. Ugyanakkor olyan politikus, aki képes bocsánatot kérni, kevés ilyen van. A polgármesterség és hét gyerek mellett teljes erőbedobással kampányolt. Fáradhatatlanul hitt abban, hogy leváltható a Fidesz. Sok fiatalnak reményt adott. Ez sok más ellenzéki vezető politikusról nem mondható el. Vona Gábor és Karácsony Gergely példája után lehetett tudni, hogy mit fog tenni vele a fideszes propaganda, hogy mit fog kapni a választási kampányban. Mindezt békésen tűrte, pedig az emberi méltóságot sem tisztelték. Persze, hogy hibázik, így nem is nehéz. 

A teljes vereséget az ő nyakába varrni nagyon egyszerű felelősséghárítás, és nem túl gerinces megoldás a többszörösen bukott ellenzéki politikai vezetők részéről. Pont az ilyen politikusokat cserélték most le az ellenzéki választók... Már most lehet tudni, hogy velük 2026-ban sem nyerhet az ellenzék. MZP-nek a vereség mellett maradt az egyenes gerinc, amire még akár építhet is.

Kevesebb mint két év van a következő választásokig, ha nem válik be Török Gábor jóslata az előrehozott választásokról. Ma még nincs miért előrehozni, hiszen a Fidesz továbbra is nyerő helyzetben van, az ellenzék meg keresi önmagát, vagy éppen próbál túlélni.

Nézzük meg, hogy állnak az ellenzéki pártok most:

Jobbik

Mostanában a legtöbbet szóba hozott ellenzéki párt, amelyik a zsugorodástól hangos. Korábbi vezető politikusok kilépésével és alapszervezetek megszűnésével folytatódik a kisgazdásodás. Ha ez egy tisztulási folyamat része, akkor még a hasznukra is válhat, de mivel a távozókat nem követik új, karakteres belépők, még nem látni a folyamat végét. A párt szempontjából egyetlen pozitívum, hogy eddig túlélték az ÁSZ-bírságot, de a néppártosodásnak most már le kellene zárulnia, és a belső vitákat is be kell fejezni, mert a végén az 5% lesz a cél, nem pedig a kormányváltás. 

MSZP 

Legutóbb egy félresikerült videóval támadták az egészségügyi minisztert, de látványosan visszahullott rájuk. Ez is mutatja a profizmus hiányát. Már rég nincsenek új, fiatal politikusaik, új ötleteik. Bár nem marakodnak már, mint más pártok, Szanyi és Botka távozásával fontos karaktereket vesztettek. A szavazói bázisukat nem sikerült növelniük, és a cél is inkább a stabilizálás. 

Párbeszéd

Erőtlen próbálkozásaik vannak, nincs átütő erő bennük. Még mindig az az egyetlen esélyük, hogy az MSZP-vel közösen indulnak, és akkor bejuthat pár képviselő a parlamentbe, de egyedül teljesen esélytelenek. Nem sikerült a nemzetközi zöld hype-ot átültetniük a belpolitikába és Karácsony Gergely népszerűségéből se tudtak profitálni. 

DK

Továbbrs is megvan a hardcore támogatottságuk, akik Gyurcsányt kedvelték, azok Dobrev Klárát is kedvelni fogják, vele talán még egy picit növelhetik a támogatottságukat, ahogy új arcok bevonása is sikerült, pl. Kálmán Olga, és néhány az MSZP-től átpártolt politikus személyében. Ugyanakkor még mindig a legnagyobb hátrányuk Gyurcsány Ferenc, aki több elutasító voksot tud beszerezni, mint új támogatót. 

LMP

Ungár Péter Kelemen Annával folytatott videós sorozatán túl szinte semmi mással nem színesítették a magyar politikát az elmúlt hónapokban. A nemzetközi zöldhullámot nekik sem sikerült meglovagolniuk, pedig korábban erre a zöld karakterre épített a párt. Bár pozitívum, hogy a korábbi etikai bizottság befejezte a párt szalámizását, de nagyon hiányzik egy vezető, egy Schiffer András... Egyre távolabb kerül az 5%.

Momentum

Még mindig nagy kérdés, hogy az ellenzék vezető ereje lesz-e 2022-ben, vagy sem. Kicsit lelassultak a korábbi lenületükhöz képest, és olyan furcsa momentumokkal (szójáték) kerültek be a hírekbe, mint az elnökség nagy részének lecserélése, és az exfideszes, exjobbikos Körömi Attila beválasztása az elnökségbe. Talány, hogy a fiatal tagság mit lát ebben - a hozzájuk képes - idősebb politikusban, de a progresszívabbak esetében bizony pislogást váltott ki, ráadásul egy könnyen támadható karaktert toltak az első vonalba. Az alapszervezeteik bővültek, most új elnökség is van, de még nem látni a folyamat végét, az építkezés közepén vannak. Jobbról és a bizonytalanokból lehetne még új szavazókat bevonzani, az ehhez szükséges kampányokat, programokat még nem látni. Ha túlságosan belecsúsznak a baloldali-liberális irányba, nehezen szerzik meg a kívánt új szavazókat.

Mi Hazánk

Kicsit kakukktojás, mert a többi ellenzéki párttal soha nem közösködnének, és sokszor a Fidesz házi ellenzékeként jelennek meg. A cigánybűnözés hangoztatásán túl nem sok új elem van a politikájukban. Nekik az 5% elérése lehet az egyedüli céljuk, de már ezzel is sok kárt okozhatnak az ellenzéknek. Lassan de biztosan építkeznek.

Szumma

Ha másik oldalról vizsgáljuk meg a kérdést, akkor talán még időben vannak az ellenzéki pártok, hiszen szűk 2 év van a választásokig, és gondolhatják úgy, inkább most bukjanak ki a fenti problémák, mint később, de szerintem már most is késésben vannak. Igaz, a koronavírus negatív társadalmi és gazdasági hatásai még csak a következő hónapokban fognak igazán a felszínre bukni, hogy ebből ki és hogyan profitál, az a pártok felkészültségén múlik. 

Micsoda böszmeség!

Ha ez Gyurcsány terve, akkor

• nem sok esélye van az ellenzéknek az összefogásra
• nem sok esély van a kormányváltásra 
• továbbra sem érti, hogy ő még mindig inkább gátja a kormányváltásnak, mint a motorja

Dobrev Klárát nem fogja tudni letolni a jobbikos, momentumos, LMP-s szavazók torkán, és talán még az MSZP-nél is megakadna. De a legfontosabb, hogy a Fideszből kiábrándultaknak és az elbizonytalanodó fideszeseknek pont elég ahhoz, hogy ne voksoljanak erre a lehetőségre. 

A Fidesznek ezért is kell Gyurcsány. Nagyon sokaknál még mindig inkább szitokszó. Hiába magas az ismertsége, ugyanilyen magas az elutasítottsága. Dobrev Klárára is mindkettő igaz, még ha kicsit alacsonyabb az elutasítottsága. Ezért sem lett végül semmiféle elszámoltatás, a KESMA 476 (Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány 476 sajtóorgánuma) pedig előszeretettel gyurcsányozik a mai napig. 

Amíg nincs új vezető az ellenzéki térfélen, Gyurcsány könnyen tetszeleg annak vezetőjeként, de amint feltűnik valaki, akinek van elég karizmája, és még nem piszkolta össze a politika, azzal teszi a legtöbbet az ellenzék sikeréért, ha hátralép egyet, vagy inkább kettőt. 

Gyurcsány nyomulása szigorú figyelmeztetés az ellenzék többi szereplőjének is, hogy ne hagyják magukat, se a pártjukat, és találjanak olyan embert, aki mögé érdemes lesz majd beállniuk. 

A keddi tüntetés után kimondhatjuk, hogy a választás utáni civil ellenzéki tiltakozások kifulladóban vannak. Bár lelkes és aktív civil szervezők és szónokok tűntek fel, de rájuk nehéz építeni egy új ellenzéket. Érthető volt a dühük, hogy megint négy évre Orbán lesz a vezető, és egyszerre kritizálták a kormányt és az ellenzéket, de most kellene valami új, ami nincs. Se egy vezető, se egy program, csak az, hogy ne Orbán és ez a kormány.

Az ellenzékkel szemben is voltak irreális elvárások, hogy ne vegyék fel a mandátumukat, ne üljenek be a parlamentbe, de ezek inkább radikális, mintsem racionális elvárások. A legutóbbi ciklus végén Gyurcsányék parlamenti kivonulásának sem volt semmi haszna. Ha már megszavaztak egy pártot, jelöltet, igenis menjenek be dolgozni, ez egy jogos választói elvárás. 

Még akkor is, ha valahol érthető lehet az elmúlt egy-két ciklust megélt ellenzéki politikusok motiválatlansága, miután minden indítványukat leszavazták és Orbán is csak a legvégső esetben állt le velük vitázni. A látványos, figyelemfelhívó akciók se hozták meg a sikert, csak a büntetéseket.

Talán a parlamenten kívüli Momentumnak könnyebb is lesz kitörnie ebből az ellenzéki letargiából, május elsején is csak nekik volt politikai üzenetük és egy kisebb, de lelkes tüntetésük. Volt/van programjuk, lelkesek, politikusként amatőrök, de egyébként tanultak, képzettek, a párt is folyamatosan bővül. Kérdéses, hogy mennyire jó irány az, hogy az EP-ben a liberálisok közé ülnének be. Már most is hallani olyan hangokat, hogy az új SZDSZ, ha ebbe a skatulyába bekerülnek, könnyen beszorulhatnak egy néhány százalékos párt képébe. Szerintem a Néppártba is simán beülhetnének, de  ez a kérdés később fog eldőlni. 

Mégis mi hozhatja meg a sikert az ellenzéknek és az Orbán-rendszert szívből utáló civileknek? Maga az utálat kevés, ez az ellenzéki partokat sem hozta össze. Az, hogy ne ez a kormány legyen hatalmon, szintén kevés üzenet ahhoz, hogy tömegeket fordítson ellene. Olyanokat, akik most mellettük vannak vagy bizonytalanok. Főleg úgy, hogy népszerű, társadalmilag hasznos döntéseket is hoznak, mondjuk a családok további támogatását. Azok mellé majd be kell állnia az ellenzéknek is. Ez nehéz döntés lesz, nyilván nehéz megszavazni egy kormányzati indítványt, de szerintem időnként hasznosabb, mint mindenre nemet mondani.

Az elmúlt években az látszott, hogy csak akkor lehet sikert elérni, ha konkrét ügyek mögé állnak be. Ilyen volt nolimpia kampány vagy az internetadó elleni tüntetés. Mindkettőben komoly civil részvétellel. Paks kérdése is megosztja az embereket, azt a vasat is tovább lehet ütni, főleg, hogy a fele titkos, ami nem, az meg irtó drága. A kormány tálcán fogja kínálni a témákat. Máris itt van Mészáros Lőrinc, aki három év alatt a semmiből az ország legvagyonosabb embere lett, vagy az esetleges bírói reform, de valószínű, hogy az emlékezetes "alapítványi pénz elveszíti közpénz jellegét" filozófia sem fog változni, és a privát vagyonfelhalmozás sem lesz szerényebb. Ezek azért előbb-utóbb ki fogják verni a biztosítékot. A belső kritikákra nem figyelnek, annak is lehet következménye.  

Az ellenzéknek a parlamentben és azon kívül is keményen kell dolgoznia, ha eredményt akarnak felmutatni. A Fidesz egy jó kormányzással akár további szavazókat is szerezhet, és a jövő évi önkormányzati választás is nagyon fontos lesz a Fidesznek. Így az ellenzéknek nem maradt már, mint a kemény és értelmes munka. Most biztos nem az összefogás vagy annak hiánya az, amire koncentrálniuk kell. 

Hódmezővásárhely után mindenki arról beszél, hogy van esély legyőzni a Fideszt, csak össze kell fognia az ellenzéknek. A DK-tól a Jobbikig mindenkinek. Csak egy ellenzéki jelöltet kell állítani az egyéni választókerületekben a fideszes ellenében, a többiek visszalépnek, és lehet nyerni. Már önmagában ez is elég erős, bár több párt nyitott erre a vasárnapi választás óta, konkrétumok eddig nem születtek. Pedig a választás nagyon közel van.

Tételezzük fel, hogy így lesz. Szerintem nem, de érdemes eljátszani vele. A listás szavazatokkal együtt lesz egy szűk többségük a parlamentben, de csak együtt tudnak kormányt alakítani. Az hogy fog kinézni? Ki adja a majd a miniszterelnököt? A Jobbik, a DK, az LMP és a Momentum megszavazza Karácsonyt? Vagy majd feltűnik egy külsős, akit mindenki elfogad? Esetleg Márki-Zay? Nem nagyon látok ma olyan embert, akit az összes ellenzéki párt elfogadna. 

Vagy létrejön egy ún. szakértői kormány? Minden párt delegál majd 1-2 minisztert? A támogatottságukhoz mérten arányosan. Talán ez az egyetlen elképzelhető működőképes kormánytípus egy ilyen ellenzéki koalícióban. De miniszterelnökre akkor is szükség lesz.

Mi köti őket össze? Egyetlen dolog, a Fidesz és Orbán gyűlölete és leváltása. Valamint a korrupció elleni harc. Mondjuk az utóbbiban az MSZP már nem annyira hiteles. Ezen túl mi kötheti össze a mondjuk a DK-t és a Jobbikot? Vagy az MSZP-t és a Momentumot? Nincs még egy téma, amiben ugyanazt gondolnák. Ezért egy esetleges ellenzék által felállított új kormány működőképessége nagyon elképzelhetetlen. Igaz, éppen ilyen volt a hódmezővásárhelyi választás eredménye is...

Pár hónappal a választás előtt érdemes megnézni, hol tart az ellenzék, mi történt az elmúlt néhány hónapban. Kronológia és az adott esemény súlyának vizsgálata nélkül:

1. Két 0,5%-os párt szakít egymással (Együtt-Párbeszéd)
2. Leginkább Karácsony Gergely (Párbeszéd) MSZP-s miniszterelnök-jelöltségén
3. Amit Molnár Gyula MSZP-elnök úgy konferál fel, hogy az Együtt jelöltje
4. Kiszivárog egy felvétel a vonakodó és káromkodó Karácsonyról
5. Az MSZP-s miniszterelnök-jelölt visszalépett, nincs párttag jelöltjük, a felépített kampányuk összeomlik
6. Az MSZP többnyire kiégett, régi arcokkal vágott neki a kampánynak 
7. Folyamatosan megy a huzavona a DK-val
8. Gyurcsány Ferenc (még mindig politikai aktor)
9. A DK nem veszt részt a parlamenti munkában, és ennek semmi jelentősége nincs 
10. Az LMP alapító és meghatározó arca (Schiffer András) visszavonul a napi politikától és tisztségeitől
11. AZ LMP fiatal politikusa (Ungár Péter) nem megfelelően viselkedik a Momentum fesztiválján
12. Az LMP Ron Werbert kéri fel kampánytanácsadónak (van-e rosszabb hírű ma Magyarországon?)
13. Az LMP összefog Gémesi György 0,00%-os pártjával (Új Kezdet)
14. Gémesi a lista elején (3.), de nem akar képviselő lenni
15. Az LMP és a Momentum egyébként senkivel nem fog össze hivatalosan
16. A Momentum kipukkadt, nem tud tematizálni, nincsenek újabb, figyelemfelkeltő akciói (a beharangozott ügynökakták feltárása is hamvába holt)
17. A Jobbik is csak fut az események után, nem tud megfelelően reagálni a támadásokra, és a bérunió önmagában nagyon kevés
18. A Jobbiknak sokszor még mindig a múltja a legnagyobb gondja
19. Nincs egy ember, aki meg tud jelenni Orbán ellensúlyaként, kihívójaként (van Szél Bernadett, Karácsony Gergely és Vona Gábor, három az egy ellen - ki ül majd le egy miniszterelnök-jelölti vitára?)
20. Liberálisok - Fodor Gábor egyszemélyes pártja, valami?
21. Kétfarkú Kutya Párt - vicces, de...
22. Jólét és Szabadság - van még?
23. A MoMa - Bokros Lajossal - összefog a DK-val (minek?)
24. Munkáspárt - még mindig Thürmer az elnöke?
25. Vágó Gábor egyedül akciózik (sikertelen népszavazás), Pukli István kihátrált a saját pártjából, Gulyás Márton egyszemélyes, a fekete ruhás nővér nem erre számított

Ez így egyszerűen teljesen esélytelen bármiféle változás elindítására.

Orbán Viktor a héten megtartotta sokadik évértékelőjét, a mostanit éppen miniszterelnökként. Beszédeit ellenzékiként is megtartotta, ezzel gyakorlatilag műfajt teremtett a hazai politikai életben. Ha csak ezt nézzük, ma már mindenki utánozza, évértékelőt tartott Bajnai Gordon, és értékelt Gyurcsány Ferenc is. Persze kicsit másképp, mert ebben még mindig Orbánék a profik. Tökéletesen megtervezett díszletek, zászlók tengere, prominens emberek a közönségben, legyen szó az első sorról vagy az utolsóról. Fontos, hogy őket mutassa is a kamera, különben jelenlétük mit sem ér. A ráközelítések most sem maradtak el. Az évértékelő egy fontos eseménye lett a magyar belpolitikának. Itt lehet összefoglalni, irányokat kijelölni, eredményeket felmutatni, ha van mit, ellenzéket ostorozni, ha éppen arra is szükség van. Sokan sokféleképpen értékelték már a beszédet, de kevesen értékelték az ellenzéki reakciókat (1,2). Pedig azzal is érdemes foglalkozni.

Orbán „ugyanazokat a közhelyeket, ugyanazokat az olcsó poénoket puffogtatta”, kommntálta a beszédet a szocialisták szóvivője, Török Zsolt. 

A Jobbik szerint a beszéd „nem áll a valóság talaján”, a Fidesz nem képes megoldást kínálni a magyar emberek mindennapi problémáira. Vona Gábor pártelnök közleményében úgy fogalmaz: Magyarország nem teljesít jobban, mint eddig, Orbán Viktor kormányának nem sikerült a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok teljesítményét felülmúlnia. 

Gyurcsány: Ha üres a fej, akkor üres a szöveg is...

Az LMP szerint Orbán Viktor miniszterelnök „másik mozit néz és egy képzelt világban él”, amikor arról beszél, hogy a kormány csökkenti Magyarország függőségét.

Az Együtt 2014 szerint Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok. A demokrácia gerincét szerintük csigolyánként törték el a rezsim irányítói.

Ha megnézzük a reakciókat, ugyanazokat a közhelyeket találjuk benne, mint amit az MSZP-s Török Zsolt említ a beszéddel kapcsolatban. "Olcsó poénok, nem a valóság talaján, üres fej, üres szöveg, képzelt világ, csigolyatörés." Ezek jók arra, hogy a média esetleg felfigyeljen rájuk, egy kisebb - tragikus vagy komikus - mosolyt csaljon az arcokra, de arra nem jók, hogy valódi kritikát fogalmazzanak meg a beszéddel kapcsolatban.

Ha valaki komoly politikai erőként akar megmutatkozni, szakmai felkészültségét még a választások előtt szeretné "eladni" a szavazóknak, akkor annak ízekre kellett volna szednie ezt a beszédet. Valahogy így. Ez nem történt meg. Egyetlen ellenzéki párt sem tudta komolyan megcáfolni a hallottakat. Másnap már az MSZP felébredt, hogy erre mégiscsak lenne igény. De kérdés, hogy nem túl későn tette ezt meg, amikor már nem erre irányul a figyelem.

Az országértékelő nem új műfaj, ahogy az ország helyzete, állapota sem. Orbán Viktor sem új szereplő a magyar politikai életben. Az évértékelőnél a belpolitikai figyelem teljes egészében erre irányul, főleg ha a miniszterelnök beszél. Azt nem lehetett tudni, hogy az A38 is említésre kerül a beszédben, de azért a beszéd kritikájára sokkal jobban fel lehetett volna készülni, persze, ha valamit is akarnak az ellenzéki pártok...