Politikazabáló

- jelentette be Gyurcsány Ferenc, miután Bajnai hátrébb, Mesterházy előrébb lépett, és újra tárgyalnak az ún. baloldali összefogásról, amiben már a DK is szerepet kaphat. A hír hallatára Gyurcsány megszakítja külföldi nyaralását, és hazajön. Ennek nyilván örülnek a hívei, de érdekes megvizsgálni, kik nem örülhetnek neki annyira:

- a Fidesz és hívei

- a Jobbik és hívei

- az LMP és hívei

- az Együtt-PM-ből az exLMP-s PM-esek (Nekik lesz a legnehezebb megmagyarázni ezt az összeborulást. Karácsony Gergely, Jávor Benedek és Gyucsány egy listán? Elképzelhetetlen.)

- Bajnai is eléggé húzta a száját (meg eddig nem ezt akarta)

- az MSZP sem repdesett eddig érte

Valószínű, hogy a fenti szereplők mind úgy érzik, hogy 5 év kormányzás után, 2014-ben Gyurcsány Ferenc ne legyen már olyan fontos politikai szereplő, hogy komoly hírérteke legyen annak, hogy megszakítja nyaralását, és hazajön. Valamit nagyon jól csinál, hogy ez még mindig vezető hír.  

Coca-Cola gyártósort avatott fel a miniszterelnök.

Orbán Viktornak ez egy fontos esemény volt. Itt meg lehetett mutatni, hogy nem minden multi ellen kell fellépni, hogy a multi értéket is képviselhet, nem ősellenség, pénzt hozhat az országba, munkahelyeket teremthet, és akkor az adóbevételekről nem is beszéltünk. Volt egy kis múltba révedés is, amivel történelmi kontextusba lehetett tenni a megnyitót. Jól jött a gyáravatás Orbánnak, az egyik legjobb brand a Coca-Cola, és jó üzenet a mostanában aggódó külföldi befektetőknek is.

Hogy ez mennyire volt eredményes, az majd később kiderül, nem is ezzel foglalkozunk, inkább azzal, hogyan tálalták az eseményt a legnagyobb magyar online médiumok. Ezen belül is a képek a meghatározóak, hiszen kevesen olvasnak végig egy - unalmas - gyáravatós (pontosabban gyártósoravatós) hírt, sokkal jobb, ha egyszerűen beszélnek a képek. Ez pontosan tudják az újságírók is, ezért érdekes megfigyelni, hogyan sikerültek ezek a képes beszámolók, és azokon hogyan ábrázolták a miniszterelnököt. 

Index

Az Index egy ideig vezető hírként hozta az eseményt, amin Orbánt igen előnytelenül, eltorzult arccal, a kólát nehezen emésztő emberként ábrázolják.

NOL

Meglepő módon éppen a Népszabadság Online hozta a legelőnyösebb képet Orbánról, ráadásul elkerülve az unalmas beszámolók megírását, egyből videóhírként tájékoztatott az eseményről. Igaz, hogy a "bekólázott" szó elemzése könnyen negatív értelmezést is nyerhet, de ha csak a képet vizsgáljuk, akkor a három közül még az legnormálisabb. 

Origo

Az Origo is inkább Orbán előnyösebb képeit mutatta, és a jobban sikerült MTI-képek közül válogatott a hírhez. Ezeken mindenki vidám, mindenki boldog, és Orbánt sem előnytelenül ábrázolják, így a beszámoló jóval pozitívabb képet mutat, mint az első esetben, sőt, ez már egy kicsit túlságosan vidám. Túl szép. Bár milyen legyen egy gyáravatás, ha nem örömteli?!

Konklúzió

Nagy következtetéseket nem vonunk le, csak azt, amit eddig is tudtunk, hogy a képek, a képes beszámolók ezerféleképpen bemutathatnak egy eseményt, és annak főszereplőit. Jelen esetben a miniszerelnököt sikerült hol így, hol úgy ábrázolni. Bizonyos mértékben ezek is hozzájárulnak egy politikus megítéléséhez, hiszen fontos a megjelenés, de nem ez a leginkább befolyásoló tényező. Sokkal inkább érdekes, hogyan tálalnak egy ilyen eseményt, hogyan illusztrálják a hírt. De ezt az újságírók nagyon is jól tudják.

Orbán egyébként nem panaszkodhat, hiszen Gyurcsányt komplett idiótaként ábrázolták az Indexnél, amikor kiderült, hogy a Sukoró ügyben nem nyomoznak tovább ellene. Persze, ha nem táncolt volna, nem lenne ilyen gif alkalmazás sem. 

 Fletó.gif

Gyorskocsi Utcai Koalíció

Bárki bármit is ért rajta, jól hangzik. Van, akinek ez egy új ellenzéket, egy ún. olajfát jelent, más pedig azokat értheti alatta, akiket a Gyorskocsi utcában szívesebben látna. 

"Inkább leszek szegény, de becsületes, mint valamivel gazdagabb, de olyan rongy, mint amiből sokat látok a magyar politikai életben." 

Nyilatkozta Gyurcsány Ferenc az ATV-ben. Vagy ahogy a Heti Válasz fordította:  

"Inkább a tisztességes szegénység, mint a tisztességtelen jómód."

Mit is lehetne erre mondani?! 

Nemrég őrizetbe vették és előzetes letartóztatásba helyezték Julia Timosenko korábbi ukrán kormányfőt. Előtte Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt is előzetes letartóztatásba helyezték, miután Ausztriában elfogták. Nálunk Gyurcsány Ferencet többen szívesen látnák börtönben, míg hívei elképzelhetetlennek tartják, hogy a volt kormányfő ilyen helyzetbe kerüljön. Nemrég mégis pont ő foglalkozott ezzel a lehetőséggel:

Ja, és  mi van a börtönnel? Az érdektelen. Majdnem mindent ki lehet bírni. 

Julia Timosenko

Lássuk a különbségeket és a hasonlóságokat a három példa között. Julia Timosenko letartóztatása már korábban felmerült, amikor egykori kormányának több tagját letartóztatták, illetve eljárás alá vonták. Azzal vádolják,  hogy hatalmával visszaélve a kormány jóváhagyása nélkül engedélyezte az orosz gáz magasabb áron történő vásárlásáról szóló szerződések aláírását. Hogy mi az igazság, azt talán még Ukrajnában sem tudják, de ebben az esetben nagyon valószínű, hogy Timosenko félreállítása a legfőbb cél. Ha elítélik, nem indulhat a következő választásokon. Se elnök, se kormányfő nem lehetne.

Viktor Janukovics jelenlegi elnök mindent elkövet majd, hogy az eseményeket az igazságszolgáltatás belügyeként tüntesse fel, és elkerülje annak látszatát, hogy neki része van az eljárásban, de ennek vádját nagyon nehezen fogja tudni lemosni magáról. Az Egyesült Államok máris Timosenko szabadon engedését kérte, de az Európai Unio, sőt, Oroszország is kifogásolta az őrizetbe vételt. Ha Timosenko börtönben marad, Ukrajna valamilyen szinten elszigetelődhet. A nyugati politikusok inkább neki hisznek, de Janukovicsnak a következő választásokat otthon kell megnyernie. Az egész történetben Ukrajna veszíthet a legtöbbet, mert megkérdőjeleződik az igazságszolgáltatás függetlensége. És ez akkor is így van, ha Timosenko netán bűnös lenne. Ráadásul az ország megosztottsága tovább mélyülhet.

Ivo Sanader

Ivo Sanader esete kicsit más. Kisebb ország, nincs akkora visszhangja az egykori miniszterelnök elleni eljárásnak, de így is elég nagy figyelmet kapnak az események, mégiscsak egy volt kormányfő került börtönbe. Azzal gyanúsítják, hogy milliós nagyságrendben sikkasztott az államtól maga, és a pártja számára. Ráadásul egyszerre több ügyben is megvádolták. Ukrajnával ellentétben az ország nincs megosztva a volt kormányfő bűnösségét illetően, a többség már most bűnöst kiált, a nyugati országok nem szólaltak meg az ügyben, Horvátország belügyének tekintik. Mindenki várja a fejleményeket és az ítéletet.

Gyurcsány Ferenc

Gyurcsány Ferenc (még) nincs börtönben, ennek lehetőségét most maga a volt kormányfő vetette fel (fent idézett írásában). Több ügyben is próbálnak fogást találni rajta. Korábban Sukoró ügyében merült fel a bűnössége, legutóbb az államadósság növekedésével kapcsolatban is felelősségre vonnák. De nem mindegy, hogy ki vádolja meg. Ha az ügyészség vádolja, az jobban elfogadható és hitelesebb, mint amikor Szijjártó kijelenti, hogy vizsgálják Gyurcsány felelősségre vonásának eszközét. Még akkor is így van, ha az utóbbi is érthető felvetés.

A kormányoldalnak nem érdeke, hogy Gyurcsányból politikai fogoly legyen, ezzel szemben Gyurcsánynak pont ez az érdeke. Még mindig népszerűtlen, saját pártját is megosztja, annyira, hogy onnan többen jobban börtönbe kívánják, mint a jobboldalon. Neki jól jönne egy áldozat szerep. Jelen állás szerint csak nyerne vele, és a fenti idézet arról tanúskodik, hogy ezzel ő is tisztában van.

De mi van, ha tényleg bűnös?

Járjon el az igazságszolgáltatás, ahogy minden emberrel. Ne legyenek kivételek.  

Mi lenne Magyarországgal, ha Gyurcsány börtönbe kerülne?

Minden bizonnyal nagy nemzetközi visszhangja lenne. A médiatörvény és az alkotmányozás után ebből is összeurópai hír lenne, újra címlapokra kerülnénk. De nem mindegy, hogy mivel gyanúsítanák. Timosenkót hatalommal való visszaéléssel vádolják, a többség szerint alaptalanul, Sanadert korrupcióval vádolják, a többség szerint alapos gyanúval. Az államadósság növekedése (vagyis az ország eladósítása) is súlyos bűn, bár ezért még nem ültek. Korrupció vagy hatalommal való visszaélés a többség számára könnyebben fogyasztható vádpont. De elítélni csak azért lehet valakit, amiért bűnös.

Természetesen senki nem bűnös, amíg a bíróság jogerősen ki nem mondja. Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. A fenti okfejtést a volt kormányfő mondata ihlette. 

Nemrég elindult az angol nylevű Free Hungary oldal, mely Gyurcsány Ferenchez, illetve az MSZP-s Demokratikus Koalíció platformhoz köthető. A hír szerint "A honlap vállaltan progresszív baloldali értékrendet vall", és "tagjai az angolul beszélő itthoni és külföldi közönséget szeretnék tájékoztatni a magyarországi belpolitikai eseményekről, folyamatokról." Már maga a név is azt sugallja, hogy Magyarország nem szabad. Tényleg nem az?

Nem nehéz kitalálni, hogy Gyurcsány Ferenc legújabb ötletéről van szó. A kérdés csak az, hogy kinek/kiknek szánja, miért csinálja, és ami legfontosabb: kinek üzen ezzel az oldallal? Úgy tűnik, hogy leginkább a külföldieknek, és főleg a külföldi médiának. Két célja lehet: 1. Egyrészt próbálja meglovagolni az Orbán-kormánnyal szembeni szkeptikus, vagy erősen kritikus nemzetközi sajtóvisszhangot. 2. Másrészt mindent megtesz, hogy a saját megtépázott (európai) hírnevét külföldön is újra a régi fényében lássák, vagy legalábbis ne olyan rossz fényben, mint amilyenben eddig volt. A honlap létrehozása ennek a célnak az egyik eszköze lehet. Hiteles politikusként, valódi alternatívaként szeretne megjelenni, aki a demokratánál is demokratább. Nehéz megítélni, hogy az ebben a szerepben való tetszelgés elég-e ahhoz, hogy így is lássák őt. Feledésbe mehetnek a korábbi tettei? Lehet újra hiteles politikus Európában? Nehéz eléképzelni.

Egyre jobban körvonalazódik, hogy a volt miniszterelnök mindenképpen szeretne visszatérni a magyar politika legfőbb vonalába. Szinte minden nap blogol, vagy üzen a Facebook-oldalán. Orbán Viktor minden megnyilvánulását kommentálja. Legújabb akciójában már az utcára hív. (Külön fejezet lehetne, hogyan fér össze a korábbi utcai politizálást kritizáló hangnem a mostani felhívással és a parlamenti kivonulással.) 

Hazai megítélése még mindig nagyon negatív, csak egy szűk körben rajonganak érte, sokszor még az MSZP-nek is gondot okoz egy-egy megnyilvánulása. A Fidesznek addig jó, amíg megosztja az MSZP-t. A kormánypárton kívül az ellenzék többi pártja számára is elfogadhatatlan, a Jobbik és az LMP is megveti a Gyurcsány-korszakot. Ettől függetlenül nem sokat vesztett abból a hévből, ami korábban is jellemezte. Hazai és európai visszatérése is nehézkes, ezzel az új oldallal az utóbbi próbálkozását szeretné erősíteni. Ennek sikeressége - jelen pillanatban - erősen kétséges. Csak azt látni, hogy Gyurcsány nagyon akar, de hogy ennek a nagy akarásnak mi lesz a vége, még nem tudni. A mondás szerint nem sok.
 

Az utóbbi időben politikai oldaltól függetlenül mentek neki az ügyészségnek. Az enyhe bírálattól a durva támadásig mindent megfigyelhettünk. Kinek érdeke? Miért jó? Megéri? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. 

Molnár Csaba kontra ügyészség

Molnár Csaba tegnapi parlamenti felszólalásában támadta az ügyészséget (részlet):

"Egyenlő mércével mér az ügyészség?" - interpellálta a legfőbb ügyészt Molnár Csaba (MSZP) volt kancelláriaminiszter. Molnár legfőbb politikai szövetségese, Gyurcsány Ferenc érdekében kérdezte, hogy miért nem döntött még az ügyészség arról a beadványról, ami a Gyurcsánnyal szembeni feljelentés ejtését indítványozta. Gyurcsányt hivatali visszaéléssel gyanúsítják, erről az jutott eszébe, hogy az ügyészségnek nyomoznia kéne az alkotmányellenesnek talált, a végkielégítések különadójáról szóló törvény beterjesztői és elfogadói ellen, hiszen annak elfogadása kimeríti a hivatali visszaélés fogalmát. "Tervez-e mindezek alapján büntetőeljárást indítani" - kérdezte. Felszólalása után a jobbikos Novák Előd azt kiabálta be, hogy "fordulj inkább Zoltai Gusztávhoz". (Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója.)

Molnár Csaba felszólalása egyértelmű célt szolgált. A Zrínyi óta ismert "legjobb védekezés a támadás" taktikáját használta. Korábban az volt kérdés, hogy vajon nyomoznak-e mentelmi joggal védett képviselő után, és ha igen (mert a főügyész helyettese szerint igen), akkor ki az a személy. Az ügyészség nem mondhatja meg, hogy Gyurcsány Ferenc az illető, és konkrétumokat sem említhet. (Molnár Csaba is a Gyurcsánnyal szembeni feljelentés ejtéséről szóló beadványról kérdezte a legfőbb ügyészt.) Ennek ellenére szövetségesei előre futnak, és visszatámadnak. Ennek célja kettős: egyrészt politikai nyomás alatt tartani az ügyészséget. Másrészt próbálnak kialakítani egy olyan közhangulatot, hogy az eljárásnak olyan látszata legyen, hogy az ügyészség elfogult (sőt, a Fidesz akaratát teljesíti), és Gyurcsányt alaptalanul meghurcolják. 

Budai Gyula kontra ügyészség

Korábban Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is az ügyészséget támadta (részlet):

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerint már csak az általa a feljelentésekhez csatolt iratok alapján is egyértelmű, hogy nem kerülhető meg Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelőssége a sukorói kaszinóberuházás ügyében. Ezért nem is érti, miért nem ad egyenes választ a legfőbb ügyész és az ügyészség arra a kérdésre, hogy érkezett-e Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány.

Az ügyészség eddig nem erősítette meg Budai állításait, bár a kormánybiztos tudomása szerint a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek osztályára már négy hete beérkezett a mentelmi jog felfüggesztését indítványozó irat, így arról a Kovács Tamás legfőbb ügyésznek is tudnia kell.

Budai Gyula támadásának is kettős célja van: egyrészt politikai nyomás alatt tartani az ügyészséget, másrészt lehessen valakit hibáztatni az ügyek felderítésének lassúságáért. Vagyis az elszámoltatás akadozása kapcsán a felelősséget könnyen átháríthatja az ügyészségre.

Hasonlóságok és különbésgek a két támadásban

A politikai nyomás alatt tartás mindkét esetben egyértelmű cél. Molnár Csaba támadása nem meglepő, próbálnak előre menekülni, ilyen szempontból érthető lépés a helyükben. Egyszerűen nem tudnak mást csinálni. Az ügyészség támadása, elfogultsággal való vádja nem új elem, emlékezhetünk, hogy a szocialista kormányzás idején mennyit támadták Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek parlamenti válaszát rendszeresen leszavazták. (Hogy sikerült-e Gyurcsányból áldozatot csinálni, vagy tényleg felelnie kell az esetleges törvénytelen cselekedetekért, az egy másik kérdés.)

Budai Gyula támadásának miértje érdekesebb. Két szempontból is lehet értékelni. 1. Mennyire szerencsés úgy támadni az ügyészséget, hogy annak az a látszata is lehet, hogy a kormányoldal igen erős nyomás alatt tartja az ügyészséget, és neki tetsző módon járjanak el. (Ezt egyébként az ügyészség függetlensége elvileg nem teszi lehetővé.) A másik oldal éppen ennek az ellenkezője: 2. Másrészt az is lehet, hogy Budai kemény támadásának pont az a célja, hogy a fent említett látszatot (is) eloszlassa, hiszen aki ennyire támadja az ügyészséget, az nem lehet annak "barátja". Így ügyeket sem tud befolyásolni, és az ügyészséget is a függetlenség látszata felé "tolja". Fontos megemlíteni, hogy most a látszatról beszélünk, hiszen nem elég tisztességesnek lenni "annak is kell látszani", hogy egy klasszikus idézetet említsünk. 

Az ügyészség szerepe

Rengeteg egyéb kérdés merül fel az ügyészséggel kapcsolatban. Elfogultak vagy csak teszik a dolgukat? Hogyan lehet ilyen nyomás alatt dolgozni? Mennyire tudják megőrizni a függetlenségüket? Hogyan tudják megvédeni magukat a politikai támadások során? Ki lesz Kovács Tamás utódja? Hogy az egyik legfrissebb kérdést is megemlítsük: hogyan tud Zoltai Gusztáv (vagy akár más is) ránézni egy-két ügyre?! Ezek a kérdések egy-egy külön bejegyzést is megérnek.

A volt miniszterelnök a Fidesz Alkotmánybíróságot érintő bejelentése után egyből tiltakozott, majd nem sokkal később nekiment Sólyom Lászlónak. Utóbbi hiba volt. De lássuk a levelet:

Tisztelt Elnök Úr!

 

Ön engesztelhetetlen ellenfele volt személyemnek és kormányomnak. Súlyos fenntartásait a demokratikus normákra és az erkölcsre hivatkozva fogalmazta meg. Régi vitánkat nem szeretném újra kinyitni, ismerjük egymás álláspontját. Utólag is tudomásul veszem az Ön elvi álláspontját, viszont ebből adódik pár megkerülhetetlen kérdés.

 

Látva, hogy miként tiporja sárba a mai kormányzó párt az 1989-es alkotmányosság, a jogállamiság alapértékeit és intézményeit, volt köztársasági elnökként, az alkotmánybíróság korábbi elnökeként, liberális konzervatív értelmiségiként nem gondolja-e úgy, hogy most is meg kellene szólalnia? Vajon látja-e saját felelősségét abban, hogy pár hónapja olyan politikai erő jutott hatalomra, amely nem erősíteni, hanem ellenkezőleg, gyengíteni szeretné a parlamentáris demokráciát, a jogállamiságot? Tapasztalva a nyelvi, politikai, közjogi agresszió soha korábban nem látott elharapózását, nem érzi-e úgy, hogy az Ön által képviselt erkölcsiség bázisán figyelmeztetnie kellene a mai hatalmasokat a demokratikus normák betartására?

 

Korábbi kritikája ebben a helyzetben utólagos hitelesítésre vár. Önnek el kell döntenie, hogy politikai, emberi szimpátiája, vagy demokratikus, jogállami meggyőződése a fontosabb.

 

Nem csak nekem fontos, hogy megtudjam: vajon érzi-e Ön, hogy a fenti kérdések nyilvános megválaszolásra várnak?

 

Budapest, 2010. 10. 27.

 

Gyurcsány Ferenc

 

Gyurcsánynak jókor jött a Fidesz terve az Alkotmánybíróság jogkörének szűkétésével kapcsolatban. A demokrácia és az alkotmány védelmezőjeként szerepelhet. Vezetői tehetsége és tapasztalata kibontakozhat egy ilyen konfliktushelyzetben. Ráadásul az új platformját (Demokrakitus Koalíció) is erősítheti, reklámozhatja. Külön fejezet lenne, hogy ez a szerep mennyire hiteles, de a Sólyom Lászlónak írt levél máris elrontja azt, amiben tetszelegni szeretne.

Mert személyeskedő konfliktusba keveredni a volt államfővel nem ildomos. Főleg úgy, hogy egyikük sincs már hatalmon. Ez a helyzet nem erről szól. Az ellenzéki pártok megmutathajták magukat, pozitív - ún. alkotmányvédő - szerepeben jelenhetnek meg. Nem szerencsés ebbe belevinni egy személyes(kedő) konfliktust. Ráadásul Sólyom László munkásságát a legszélesebb társadalmi körben ismerik el. Oldaltól függetlenül. Sólyom akkori döntései egyáltalán nem szorulnak hitelesítésre. Felvetéseit, akkori kételyeit és döntéseit az idő, az élet, és az Alkotmánybíróság egyaránt igazolta.

Sólyom Lásznónak nincs pártja, de még honlapja, blogja sincs. Ettől függetlenül ha szeretne megszólalni, közleményét, nyilatkozatát az MTI és a hírportálok biztosan közlik. Sólyom László bölcsebb annál, hogy egyből reagáljon egy ilyen nyílt levélre. De nem kizárt, hogy hamarosan megszólal. Akár az LMP által szervezett első komolyabb tüntetésen. (A párt már jelezte, hogy promines felszólalói lesznek. "Ezt az összefogást szimbolizálja majd a szerdai tüntetésen felszólalók névsora is: a szónokok személyét kedd délelőtti sajtótájékoztatónkon hozzuk nyilvánosságra.")

Az LMP eddig is kiállt Sólyom mellett, és sokat tesz azért, hogy ne menjenek feledésbe Gyurcsány akkori, az alkotmányt és a demokráciát sértő intézkedései. A külön tüntetéssel Gyurcsánytól is próbálnak elhatárolódni, minden közösködést kizárnak. Igaz, csak a volt miniszterelnökkel szemben ilyenek, az MSZP-vel már belefér a közös nyilatkozat. Visszatérve Sólyomhoz, kapóra jöhet egy LMP által szervezett tüntetésen való felszólalás, ahol akár választ is kaphat Gyurcsány Ferenc. Hol máshol szólalhat meg Sólyom, ha nem az Alkotmánybíróság előtt?! De ha ez nem történik meg, Sólyom döntései akkor sem szorulnak hitelesítésre.

A választásokon vesztes MSZP 2010. július 10-én egynapos kongresszust tart, melynek legfontosabb része a tisztújítás. Új elnöke lesz a pártnak, a választmánynak, és az elnökség is megváltozik. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy milyen erők vannak a pártban, kik az erősek és kik a gyengék, vagy gyengébbek. 

Mesterházy Attila

Szinte biztos, hogy Mesterházy Attila váltja Lendvai Ildikót a pártelnöki székben. Mesterházy a párt és a frakció többségének a támogatását is bírja,  így a frakcióvezetői poszt mellett a párt legfontosabb tisztsége is az övé lehet. Ezzel  hivatalosan is a legerősebb ember lesz a pártban. A leköszönő pártelnök is őt támogatja. A kérdés csak az, hogy mekkora támogatással választják meg, mert nem mindegy, hogy milyen erő összpontosul mögötte; feles, 2/3-os, vagy 3/4-es. Támogatásának mértéke üzenet lesz Gyurcsány Ferencnek  és az ő táborának, ebből az is kiderül, hogy milyen mozgástere lesz/lehet a volt miniszterelnöknek.  Az már eldőlt, hogy a következő hónapok, évek legmeghatározóbb szereplője Mesterházy Attila lesz.

Gyurcsány Ferenc

Hivatalosan nem akar visszatérni a párt élére és egyéb vezető tisztséget sem szeretne betölteni. Jelenleg a Táncsis Mihály Alapítvány elnöke. Továbbra is vannak olyan támogatói, akik csak őt tekintik a baloldal vezérének, és egyedül benne látják a megoldást, a feltámadást. Gyurcsány a kivárásra játszik. Elmondása szerint nem akar új pártot alapítani. Talán két év múlva térhet vissza, amikor már lecsengett a választási vereség okozta sokk, és a gyakran bekövetkező ciklus közbeni népszerűségvesztés is eléri a Fideszt. Addig pozíció nélküli szellemi vezetőként működe. Legfőbb szövetségese Molnár Csaba, volt kancelláriaminiszter, aki egyben Győr-Moson-Sopron megyei elnök is. Ha bekerül az elnökségbe, vagy más, komolyabb posztot kap, akkor Gyurcsány jobbkeze az új vezetés közelében (vagy a vezetésben) lesz. Gyurcsánynak érdeke, hogy az elnökségben az embere(i) is szerephez jussanak.

Szekeres Imre

Még mindig sok támogatója van a pártban, de nemrég bejelentette, hogy nem jelölteti magát a tisztújításon, így pozíció nélkül maradhat. Jelenleg elnökhelyettes. Régóta Gyurcsány riválisa, így őt, és a mögötte felsorakozó erőket biztos nem támogatja, minden bizonnyal Mesterházy Attila mögé áll.

Kiss Péter

Neki is jelentős a bázisa a párton belül. Eddig szinte minden változást túlélt, sőt, a változások gyakran megerősítették. Jelenleg az elnökség tagja és a párt alelnöke. Nem zárható ki, hogy ismét fontos pozícióhoz jut. Bár a választási kudarc az ő felelőssége is, párton belüli támogatottsága magas. Kiss mindig figyelt arra, hogy a hátországa megmardjon. A kérdés csak az, hogy egy ilyen vereség után szeretne-e pozícióban maradni, vagy inkább a háttérben maradna.

Szili Katalin

A Trianoni Emléknapon egyedül volt jelen az MSZP részéről. Ez is jól mutatja, hogy mennyire elszigetelt a párton belül. Többször fölmerült, hogy független  képviselő lesz, vagy új pártot alapít. Már ezek a felvetések jól mutatják, hogy a párton belül is egyedül van. A találgatásoknak ma még nincs sok realitása. Nem valószínű, hogy komolyabb szerephez jut - legalábbis nem most. Gyurcsánnyal régóta riválisok, ezért valószínű, hogy azokat az erőket támogatja, akik megakadályozhatják Gyurcsány visszatérését. Szili nem tagja az elnökségnek, és jelenleg semmilyen komolyabb pozíciója nincs a pártban.

Szanyi Tibor

Egyéni képviselői sikere után újra erőre kapott, jelezte, hogy nem zárkózik el komolyabb pozíciótól sem. De a pártban sokat bírálták, bírálják, így nem egységes a támogatása. Kiszólásait is többször a szemére vetették. Sokszor beszél a vezetők lecseréléséről és a párt megújításának szükségességéről. Nem zárta ki, hogy ebben szerepet vállal, esetleg a választmány elnöki posztját is elvállalná, bár arra sokkal esélyesebb a jelenlegi elnök, Simon Gábor. Raádásul erre a posztra Botka László, Szeged polgármestere is pályázik, ezzel Szanyi esélyei csökkennek.

A fiatalok és az új emberek

Vadai Ágnes és Bárándy Gergely jelenleg az elnökség tagjai, de túl tehetségesek ahhoz, hogy az MSZP lemondjon róluk, ezért elképzelhető, hogy a jövőben is fontos szerepet kapnak/vállalnak. 

Ha az MSZP komolyan gondolja a megújulást, mindenképpen szükséges, hogy a régi arcokon kívül új, a közvélemény számára eddig ismeretlen emberek is megjelenjenek a párt vezetésében, és fontosabb pozíciót is betölthessenek. Ha ez nem történik meg, a megújulás is kudarcba fulladhat. Az új arcok megválsztása egyszeri aktus, de megismerésük és megismertetésük hosszú idő, munkájuk (esetleges) gyümölcse csak hosszú hónapok, évek után érhet be.

Gyurcsány Ferenc 42 oldalas elemzésével, ún. röpiratával ismét előtérbe került. Politikai jövője nagy kérdés. Visszatérhet még? Milyen funkciója lesz az MSZP-ben? Milyen szerepe lesz a párt megújulásában? Egyáltalán lehet még szerepe? Esetleg új pártot alapít? Lehet újra miniszterelnök? Vagy végleg megbukott? Ezekre a kérdésekre kerestem a válaszokat.

Sokakkal konfliktusban

Gyurcsány helyzetét nehezíti, hogy pártjában több vezető (és/vagy meghatározó) politikussal is nyílt konfliktusban áll. Ilyen személy Szili Katalin, aki sokszor a médián keresztül üzen Gyurcsánynak, jelezve, hogy nem lehet szerepe a megújulásban, az ő útja és személye már leszerepelt. Szili korábban is gyakran és nyíltan bírálta Gyurcsányt. Közben a volt házelnök aktívan szeretne részt venni az MSZP megújításában, így biztos, hogy kettőjük vitája a jövőben sem fog csillapodni.

Szekeres Imrével, a párt elnökhelyettesével is ellenfelek. Konfliktusuk régi, Szerekes neve már az őszödi beszéd kiszivárogtatójaként is többször fölmerült. Gyurcsány ügyesen elhallgattata a miniszteri bársonyszékkel, de a köztük lévő ellentét mit sem változott. Gyurcsány szemében Szekeres is leváltandó vezetők közé tartozik, igaz, a párt veresége miatt Szekeres helyzete is meggyengült.

Lendvai Ildikó döntéseivel leginkább a párt érdekeit tartotta szem előtt. Kiállt Medgyessy, Gyurcsány és Mesterházy mellett is, de tudható, hogy nem Gyurcsány feltétlen híve. A lemondott elnök leginkább a párt kettészakadásától fél. "Keresztbe is feküdnék egy ilyen úton" - írta búcsúlevelében. Írása sokat elárul a párton belüli konfliktusokról és az útkeresés dilemmáiról. Az elmúlt időszak értékelését maga is elvárta Gyurcsánytól, de arra nem számíthatott, hogy ilyen kemény bírálatban lesz része.

Kiss Péter is Gyurcsány ellenfele. Ezt már Gyurcsány miniszterelnökké választásakor is tudni lehetett. Legutóbb a pártelnöki és a frakcióvezetői szék kérdésében is nyilvánvalóvá vált az ellentét. Kiss Péter - Gyurcsánnyal ellentétben - nem osztaná el a vezető posztokat a párt különböző erői között, hanem egy személyre bízná a két funkciót. Kiss Péter jelenleg is a párt egyik erős emberének számít. Mesterházyt már frakcióvezetővé választották, de az új elnök személye még nyitott.

Mesterházy Attila frakcióvezetővé választásával egy "csatát" már megnyert, de több még hátra van. Jelenleg neki van a legtöbb támogatója az MSZP-ben, egyben Gyurcsány riválisa. Ha pártelnökké választják, a megújulásban is vezető szerepe lehet, de nagy kérdés, hogyan sikerül lecsillapítani Gyurcsány híveit, akik legalább annyira akaratosak, mint a volt miniszterelnök.

Szanyi Tibor haszontalannak és szerencsétlennek nevezte a röpiratot. Szanyi egyéni mandátumának köszönhetően megerősödött, igaz, a pártban megosztó személy, nincs is vezető pozíciója, de ahhoz erős, hogy Gyurcsány visszatérése ellen fellépjen - főleg a médiában. 

Fogyatkozó támogatók

Molnár Csaba az egyik olyan személy, aki Gyurcsány feltétlen követője. A leköszönő miniszter a párt Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. (Innen érkezett Gyurcsány is). Ha pártszakadásra kerülne sor - szerintem nem lesz -, akkor is biztos követné. Ficsor Ádám volt titkosszolgálati miniszter is Gyurcsány híve, de ő mostanában teljesen eltűnt. (Talán azért, mert a Jobbik jelöltje is megelőzte az egyéni választókerületben.)

Korábbi bizalmasai közül többen távolodnak a politikától. Szilvásy György nem lett országgyűlési képviselő, és a pártban sincs komolyabb hatalma. Veres János - korábbi pénzügyminiszter, jelenleg is megyei elnök - sem a párt vezető tisztségviselőjeként  vagy megújítójaként képzeli el a jövőjét, nemrég az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöki posztjára pályázott - eddig sikertelenül.

Bajnai Gordon leköszönő kormányfő - korábban legmegbízhatóbb minisztere - párton kívüli, és jelen állás szerint nem a politikai életben képzeli el a jövőjét, vagy legalábbis nem ebben a politikai erőtérben. Szigetvári Viktor - aki Bajnai kabinetfőnöke, majd az MSZP kampányfőnöke volt - csak nemrég lépett be a párta, igaz, korábban Medgyessyvel és Szekeressel is együtt dolgozott, de egy időben Gyurcsányhoz is igen közel állt. Pártbéli szerepe még nem tisztázott.

Amennyire gyengülnek egykori bizalmasainak pozíciói, annyira erősödnek az alulról szerveződő támogatók. Megjelentek a kilépéssel, vagy a helyi pártszervezet feloszlatásával fenyegetőzők, akik kizárólag Gyurcsány visszatérésében látják a jövőt. Eddig csak néhány pártszervezetről beszélhetünk, de bőven lehetnek még követői.

Mit akar Gyurcsány?

Kijelentése szerint nem akar vezető posztot betölteni a pártban. Akkor mi a célja? Négy év múlva miniszterelnök-jelöltként visszatérni? Minden bizonnyal ez a fő cél. Addig is szívesen lenne a párt egyik fő ideológusa, megújítója, egy új baloldal vezetője. Látszik, hogy szívesen venne részt az MSZP megújulásában, a párt megváltoztatásában. Még mindig nagyon aktív, rendszeresen publikál, országot, pártot és választást is értékel, javaslatokat tesz, országot jár, hívei körében nagy népszerűségnek örvend. Agilis, a fáradtság jeleni nem láthatóak rajta. Megélhetése nem a politikától függ, így másokhoz képest bátrabban vállalhatja a konfliktusokat.

Gyurcsány vs. Orbán

Sokan mondják, hogy Orbánnak két elbukott választás után sikerült visszatérnie, miért ne sikerülhetne ez Gyurcsánynak is? A kérdés ennél sokkal bonyolultabb. A teljesség igénye nélkül lássunk egy-két különbséget: 

Gyurcsány ciklus közben jött, és ciklus közben ment. Orbánnak nem kellett ciklus közben távoznia, így a csúfos bukást is elkerrülhette, és pártja bizalomvesztésével sem kellett szembesülnie.

Orbán mindig erős kézben tartotta a pártot. Még a választási verségek után is. Ez most Gyurcsány esetében nincs meg. (2002-ban csak hajszál híján veszített a Fidesz, 2006-ban már nagyobb különbséggel, ekkor indulhatott volna el egy Orbánt leváltó folyamat, de az őszödi beszéd hatására bekövetkezett általános bizalomvesztés után 2006 őszén már a Fidesz volt az önkormányzati választások nyertese, így Orbán viszonylag hamar feledtette az újabb vereséget.)

Orbán az időközi népszavazásokat részsikerként könyvelhette el, és az EP-választásokon is mindig sikeresen szerepelt a Fidesz, amiből szintén profitálhatott. Most nem lesz ciklus közbeni EP-választás. Időközi népszavazásról még nem tudni.

Orbán mindig a párt vezetője maradt, még akkor is, amikor hivatalosan nem ő volt pártelnök. Soha nem került olyan távolra a párt vezetésétől, mint amennyire Gyurcsány volt/van az MSZP vezetésétől.

Orbán népszerűsége az elbukott választások ellenére sem volt olyan mélységben, mint Gyurcsányé.

Mindezek ellenére a megújulás Gyurcsány esetében is egy lehetőség, de ennek alapvető feltétele a hitelesség kérdése. Erről itt érdemes olvasni. Gyurcsány visszatérése nagyon nehéz feladat lenne, a mostani állapotok szerint nehezen elképzelhető, hogy újra miniszterelnök legyen, de a politikában semmi sem lehetetlen.