HTML

Politikazabáló

Minden, ami politika. Minden politika. Szakmai és szubjektív szemmel. .................................... politikazabalo@gmail.com

Friss topikok


2012.05.27. 23:45 Politikazabáló

A nemzetközi helyzet fokozódik

Címkék: külföld szlovákia románia erdély nyírő józsef külpolitika székelyföld konfliktus robert fico orbán kormány borisz tadics

A címben szereplő mondat sajnos igaz, de most nem a nemzetközi gazdaságra, az euróválságra, a spanyol vagy a görög problémákra gondolunk, hanem Magyarország és közvetlen szomszédai viszonyára. Nemrég választások voltak Szlovákiában, Szerbiában és Romániában is. Mindhárom országban olyan eredmények születtek, amelyek nem kedvezőek Magyarország számára. 

Szlovákia

Szlovákiában a Radicsová-kormány a vártnál hamarabb megbukott, és újra Fico került hatalomra. Radicsová és kormánya sokkal inkább nevezhető magyarbarátnak, mint elődje és utódja, de az is igaz, hogy rövid regnálása idején nem sikerült igazán komoly módosításokat végrehajtani a sokat kritizált nyelvtörvényen, és a kettős állampolgárság miatti diszkrimináció is megmaradt. De legalább a kisebbségek kiemelt irányítás alá kerültek, és csökkent a nyomás a magyarokon. Fico hatalomra kerülése után kijelentette, hogy nem kíván változtatni az állampolgársági törvényen, így a legnagyobb konfliktus továbbra is megmaradt a két ország között. A gazdasági helyzet Szlovákiában sem túl jó, Fico több elemet is átemel(ne) Orbán gazdaságpolitikájából, de tanult abból, hogy nem jó mindenkivel konfliktusba keveredni, így próbálja megoldani a gazdasági kérdéseket. A két ország közötti feszültség komoly, de valahogy még nem robbant, és mintha erre mindkét fél figyelne. Szlovákiában sokan mondják, hogy Fico a szlovák Orbán. Mindkét félnek az együttműködés vagy annak látszata az érdeke, egyiküknek sem jó egy elhúzódó nyílt konfliktus. 

Szerbia

Szerbiában az elnökválasztáson alakult ki olyan helyzet, ami a magyarok szempontjából a rosszabb szcenárió. Borisz Tadics váratlan bukása, és Tomiszlav Nikolics győzelme szintén rossz hír a magyar-szerb kapcsolatokban, ugyanakkor a kormány megalakításában nincs ilyen fordulat. Tadics idején viszonylag konszolidálódott a magyarok helyzete, és Magyarországgal is jó viszonyt sikerült kialakítani. Nikolics sokszor megváltoztatta véleményét, a nagyon radikálisból Európával már nem annyira ellenséges radikálissá változott, de túlzott nacionalizmusa még mindig veszélyes a magyar-szerb kapcsolatokban. 

Románia

Romániában a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának engedélyezése nyomán kialakult kormányválság és bukás után megalakult új kormány egyáltalán nem nevezhető kedvező fejleménynek a romániai magyarságnak, és így a román-magyar viszonynak sem. (Jól jellemzi a román közállapotokat, hogy egy önálló magyar orvosi kar kérdése miatt megbukhat egy kormány. A gazdasági válság kellős közepén még mindig ez a legfontosabb kérdés... Pedig az orvosi karral magyarokat tudnának otthon /Romániában/ tartani, de a racionalitás most nem a döntések erőssége.) Az RMDSZ kikerült a kormányból és a román nacionalizmus is felerősödőben. Fél év múlva választások lesznek, így arra kell számítani, hogy a - régi jó bevett - magyar kártya újra a hatalomra vágyó román politikai erők eszköze lesz. Jól mutatja ezt a Nyírő József újratemetése miatt kialakult (időnként a 80-as éveket idéző) helyzet.

Jövő

Kétségtelen, hogy Orbán Viktor az elmúlt két évben sok európai konfliktust is felvállalt. Ezek közül talán többet is el lehetett volna kerülni. Most viszont olyan helyzet állt elő Magyarország szomszédainál, hogy egyszerre kell védeni a magyar érdekeket, és a szomszédokkal való konfliktusokat egy normális keretben tartani. Az elmúlt időszakban, a fenti országokban említett választások egyszerre hozzák nehéz helyzetbe a helyi magyarságot és az anyaországot. Sok vitára számíthatunk, de az a tény, hogy senkinek nem érdeke egy (vagy több) elhúzódó konfliktus, jó esetben nem ezek a kérdések fogják meghatározni a közállapotokat. Rossz esetben bármi lehet, érezhető, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik...

 

Szólj hozzá!

2011.06.29. 22:25 Politikazabáló

Külpolitikai sikerek 1. - Magyar EU-elnökség

Címkék: magyarország külföld eu elnökség

Június végén hivatalosan is lezárul a fél éves magyar EU-elnökség. Legutóbb a német külügyminiszter, Guido Westerwelle méltatta a magyar vezetést: 

 "Gratulálok Magyarországnak sikeres első uniós elnöki tevékenységéhez."

Korábban Jerzy Buzek európai parlamenti elnök is elismeréssel nyilatkozott a magyar elnökségről. Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős államtitkár szerint ezekkel a szavakkal:

"A magyar elnökség alatt az Európai Unió erősebb lett." 

Még Baráth Etele volt szocialista miniszter is a magyar elnökséget dicsérte:

"...mind a növekedés, mind a foglalkoztatás területén "sikerült néhány olyan cöveket leverni, amelyekre tovább lehet építeni"

Valóban sikeres volt a magyar EU-elnökség?

Ha megvizsgáljuk az elnökség kiemelt ügyeit, azt láthatjuk, hogy rengeteg feladattal kellett volna egyszerre megbirkózni. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A legnagyobb siker az lett volna, ha az ún. gazdasági kormányzás reformját szolgáló hatos jogszabálycsomagot sikerült volna elfogadni. A csomag - amely a  válságmegelőzést és pénzügyi stabilitást szolgálja - célegyenesig jutott, de a végszavazást a július 4-7-i plenáris ülésszakra halasztották, ami már a lengyel elnökségre esik, de ha elfogadják, az még a magyar elnökség sikere (is) lenne.

A Keleti Partnerség programjának vitája a lengyel elnökségre marad, ami talán kudarcnak tekinthető, hiszen az eredeti elképzelések szerint hazánkban kellett volna megtartani, de ennek módosulása már igen korán eldőlt, így nem nyomta rá a bélyegét az elnökségre.

A bővítés tekintetében Horvátország révbe ért, ami nagyon nagy részben Magyarországnak köszönhető. (Ilyenkor talán érdemes lenne barátságosabban kezelni a MOL-INA megállapodást, illetve a MOL befektetéseit Horvátországban.) Orbán Viktor több, az Unióba törekvő államba is ellátogatott (pl. Szerbiába, Albániába), és támogatta a csatlakozásukat. Románia és Bulgária Schengen-csatlakozásának eléréséhez Magyarország kis szereplőnek számít, így ennek a folyamatnak a lassulása nem feltétlenül hazánk kudarca. Ebben a kérdésben a nagyobb országok állásfoglalása (Franciaország, Németország) a döntő.

Az uniós romastratégia elfogadása a magyar elnökség abszolút sikere. Eddig kevesen álltak elő a probléma megoldására irányuló tervekkel, pedig a romák felzárkóztatása összeurópai kérdés. A magyar elnökség végre megtette ezt, kidolgozta a tervet, a sikeres végrehajtás is nagy feladat lesz.

A Duna-stratégia (Duna Régió Stratégia) megerősítése is a magyar elnökség sikere, bár kétségtelen, hogy a szerepe kisebb, mint a gazdasági kormányzásé, vagy a Keleti Partnerségé, de regionális szinten fontos momentum.

A fogyasztóvédelmi irányelveket is a magyar elnökség dolgozta ki, ennek elfogadása is sikernek tekinthető.

Talán az egyik legnagyobb látható külpolitikai siker, hogy Líbiában még a legnagyobb harcok idején is - szinte egyedüliként - nyitva maradt a magyar követség, amely nem csak Magyarországot, de az egész Európai Uniót képviselte. 

Ahhoz képest, hogy az elnökség a médiatörvény körüli európai botrányokkal indult, majd később az új alkotmány tervezetével voltak (az előzőhöz képest már halkabb) európai visszhangok, kritikák, a magyar EU-elnökség nem teljesített rosszul. A kitűzött célok tekintetében nem sikerült mindent megvalósítani, de a jelen helyzetből visszatekintve talán sok is lett volna mindegyik kiemelt ügyet egyszerre megoldani. A fent említett sikereket számba véve kijelenthető, hogy összességében sikeres elnökségről beszélhetünk. Magyarország a lehetőségeihez képest jól teljesített.

 

1 komment

2010.12.01. 13:33 Politikazabáló

Vajon Julian Assange David Kelly sorsára juthat?

Címkék: külföld titkosszolgálat david kelly wikileaks julian assange

Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a WikiLeaks alapítója, Julian Assange ellen, felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz a sorsa? A kiszivárogtatott dokumentumok komolyan sértik az Egyesült Államok érdekeit, de már nem csak az USA érdekeit sértik, hanem a szövetségeseit is - különösképpen az arab világban.

Az állítólagos svédországi nemi erőszak és szexuális zaklatás vádja erősen titkosszolgálat izű. Az egész világ szeme láttára mégsem likvidálhatnak egy embert. Az említett vádak miatti eljárás könnyen rács mögé juttathatja, de akkor a figyelem csak erősebb lesz iránta. Ez pedig üldözőinek sem érdeke.

Előfodrulhat, hogy nem bírja a nyomást? Netán nem tudja feldolgozni ezt a terhet? Ugye emlékszünk még David Kelly történetére?

Szólj hozzá!

2010.06.13. 23:05 Politikazabáló

Szlovák választás: a parlamentbe jutott magyar képviselők + egy érdekesség

Címkék: külföld szlovákia híd mkp szlovák választások

A szlovák parlamentbe jutott képviselők a Híd listáján:

1.
Bugár Béla
2.Simon Zsolt
3.Bastrnák Tibor
4.
Gál Gábor
5.Ivan Švejna
6.Peter Zajac
7.František Šebej
8.Nagy József
9.Rudolf Chmel
10.A. Nagy László
11.Ondrej Dostál
12.Igor Sidor
13.Peter Osuský
14.Sólymos László

 

A listán magyar és szlovák nemzetiségű képviselők is vannak. A magyarság számára szomorú hír, hogy kevesebb lett a magyar parlamenti képvislők száma. Az MKP kiesése is kudarcnak tekinthető. De a Híd bejutott, így a szlovák parlamentben is lesznek magyar képviselők. A választások elemzését és a konklúziót másokra hagyom. Csak egy apró momentumot emelnék ki. Ha a jövőben - a Híd listáján bejutott - szlovák képviselők is felszólalnak, kiállnak a magyarok (jogai) mellett, az még bíztató lehet a jövőre nézve. Talán ez a remény kompenzálhatja a kevesebb magyar parlamenti képvislő miatti kudarcot.

Érdekesség

Az egy százaléknál többet kapott pártok és eredményeik százalékban:

Smer-SD34,79 
Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió15,42 
Szabadság és Szolidaritás12,14 
Kereszténydemokrata Mozgalom8,52 
Híd8,12 
Szlovák Nemzeti Párt5,07 
Magyar Koalíció Pártja4,33 
Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom4,32 
Demokratikus Baloldal Pártja2,41 
A Mi Szlovákiánk Néppárt1,33 

 

Ha összeadjuk a magyar pártokra leadott szavazatokat; 8,12+4,33=12,45%, akkor ezzel az eredménnyel a magyarság politikai képviselete a harmadik legerősebb erő lehetne/lehetett volna. De az ilyen összehasonlítás nélkülözi a politikai racionalitást, így csak elgondolkodtató érdekességként említettem meg.

Forrás: Új Szó, Most-Híd

 

2 komment

2010.05.26. 22:25 Politikazabáló

A szlovák-magyar konfliktusról

Címkék: külföld szlovákia kettős állampolgárság robert fico

"Arra kérem a szlovákiai magyarokat, hogy ne kérjék a magyar állampolgárságot, mert Szlovákia mindig partnerként kezelte őket." - idézték Robert Fico szlovák miniszterelnököt az m1 Híradójának tudósításában. Mégis mikor kezelték partnerként a felvidéki magyarokat?

- Malina Hedvig megtámadása után?

- A dunaszerdahelyi magyar szurkolók megverésekor?

- Sólyom László kitiltásakor?

- A magyarellenes nyelvtörvény elfogadásakor?

Nem tudom, hogy pontosan melyikre gondolt Fico, de az elmúlt évek tapasztalatai szerint a szlovák miniszterelnök konfliktusba került Gyurcsánnyal, Bajnaival, Sólyommal, Orbánnal, vagyis mindenkivel, aki magyar, mindegy, hogy melyik oldalon áll. Nem Ficoról, a magyarellenességről, vagy a szlovákiai választásokról akarok értekezni, arról sokan sokfélét írtak. Inkább a magyar kommunikációs stratégiáról, hogy mire érdemes kitérni,  mit kell hangsúlyozni, hogyan lehetne racionális oldalról kontrázni a szlovák vezetés irracionális lépéseire. 

Adott egy baloldali-nacionalista miniszterelnök, Robert Fico, aki koalíciós kormányával újrázásra készül, jó esélye van arra, hogy megnyerje a választásokat, és ismét kormányt alakítson. Vagyis az a remény, hogy egy új, jobboldali kormánykoalíció  vezette kormány alakuljon, szinte esélytelen. De sokat elárul az egész politikai vezetésről, hogy a szlovák parlament 115 képviselőjéből 90-en támogatták a mai válaszlépést, és csak 7 "nem" szavazat volt.

Arra kerestem a választ, hogy a helyzet ismeretében hogyan lehet kezelni egy ilyen problémát? Hogyan válhat Magyarország erkölcsi és/vagy tényleges győztessé* a hazai és nemzetközi színtéren egyaránt? *A győztes a racionális, européer, és a körülményekhez képest pacifista magatartást jelenti. Már nem az a kérdés, hogy időszerű volt-e a törvény vagy sem, hanem az, hogy a kialakult helyzetet hogyan kezeli a magyar kormány (és az ellenzék).

Minden olyan információt hangoztatni kell, ami tényeken alapul, és döntéseink racionalitását magyarázza, miközben a szlovák lépések irracionalitását mutatja be.

1. Nemzetközi példákat kell említeni. Hogyan működik a kettős állampolgárság intézménye a környező országokban, a régióban, az Európai Unióban.

2. Hivatkozni lehet a szomszédos országok megoldásaira, lásd Románia, Szerbia, Horvátország.

3. Hivatkozni lehet a szlovákok kettős állampolgárságának létezésére.

4. Bemutathatjuk, hogy Magyarországon semmilyen retorzió nem éri azokat a szlovákokat, akik a magyar mellett a szlovákot is felvették/megkapták. Sőt, a magyar nemzet egyenlő jogokkal rendelkező állampolgárai.

5. Fel kell hívni a figyelmet az olyan ellentmondásokra, hogy Jan Slota pártjában egy szlovák-svájci és egy szlovák-orosz (kettős) állampolgár is van. (Az m1 Híradó ezt megtette.) 

6. Minden provokáció ellenére meg kell őrizni a higgadtságot. Nem csak azért, mert ez az ésszerű, hanem azért is, mert ezzel lehet rávilágítani a szlovák oldal (alaptalan) pánikszerű félelmeire, és az így hozott lépéseire.

Ismert, hogy Szlovákiában választási kampány van, ezért a racionális érvek nem nagyon találnak fülekre, ettől a szlovák álláspont nem fog (hirtelen) megváltozni, és az új szlovák kormánytól sem várhatunk mást, de fontos, hogy ebben a vitában a racionalitás és az európai emberi jogok kerekedjenek felül. Ezek - a jelenlegi állapot szerint - a magyarok oldalán vannak.

 

Szólj hozzá!

2010.04.11. 16:13 Politikazabáló

Utaslista

Címkék: külföld lengyelország tragédia elhunyt lech kaczynski

A kampánycsend miatt eredetileg külföldi választásokról írtam volna, de a lengyel elnöki gép tragédiája átírta az elképzeléseimet. Egészen megdöbbentő, hogy a lengyel elit hány tagja veszett oda. A legmagasabb rangú politikai, katonai, gazdasági és egyházi vezetők. A különböző hírforrások alapján megpróbáltam összeállítani egy utaslistát. A teljesség igénye nélkül:

  • Lech Kaczynski, Lengyelország elnöke;
  • Maria Kaczynska, az elnök felesége;
  • Ryszard Kaczorowski, a kommunista hatalomátvétel után nyugatra menekült lengyel kormány utolsó regnáló elnöke;
  • Krzysztof Putra és Jerzy Szmajdzinski, a szejm alelnökei;
  • Jerzy Szmajdzinski, a szejm helyettes szóvivője;
  • Maciej Plazynski, a szejm volt elnöke;
  • Krystyna Bochenek, a Szenátus alelnöke;
  • Wladyslaw Stasiak, az Elnöki Hivatal vezetője;
  • Aleksander Szczyglo, a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője;
  • Andrzej Kremer, külügyminiszter-helyettes;
  • General Franciszek Gągor, a hadsereg főparancsnoka;
  • Slawomir Skrzypek, a Lengyel Központi Bank elnöke;
  • Andrzej Przewoznik, a Harci és Vértanúsági Emlékhelyeket Gondozó Tanács elnöke;
  • Janusz Kurtyka, a Nemzeti Emlékezet Intézetének elnöke;
  • Janusz Krupski, a Veteránok és Üldözöttek Hivatalának vezetője;
  • Janusz Kochanowski lengyel ombudsman;
  • Piotr Nurowski, a Lengyel Olimpiai Bizottság elnöke;
  • Anna Walentynowicz, az 1980. augusztusi gdanski hajógyári sztrájk hőse
  • Tadeusz Ploski katolikus tábori érsek;
  • a lengyel egyházak és felekezetek további 8 magas rangú képviselője;
  • több államtitkár és helyettes államtitkár;
  • 14 képviselő és szenátor;
  • a katyni családok és más egyesületek 15 képviselője;
  • a kormányőrség nyolc tagja.

Forrás: MTI, MNO, Wikinews.

 

1 komment

2010.04.10. 17:03 Politikazabáló

Elnöki honlap a tragédia után

Címkék: külföld honlap lengyelország tragédia lech kaczynski

  

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása