HTML

Politikazabáló

Minden, ami politika. Minden politika. Szakmai és szubjektív szemmel. .................................... politikazabalo@gmail.com

Friss topikok


2023.07.30. 21:17 Politikazabáló

Az ellenzék kihagyott lehetőségei

Címkék: kampány kommunikáció kormány propaganda ellenzék

Az Orbán-kormány mostanában tálcán kínálja azokat a témákat, amelyekkel választókat lehetne nyerni, melyekkel a hitelességüket lehetne megbillenteni, de valamiért az ellenzék többsége nem csap le ezekre a lehetőségekre, és nem tartják napirenden ezeket a kérdéseket. Néhány ilyen téma az utóbbi időből:

  1. 369 bezárt posta. Amikor a Gyurcsány-kormány idején bezártak egyet, a Fidesz falurombolást kiáltott, most akkor ezt mégis minek lehetne ezt nevezni?! Ráadásul az intézkedés fő kárvallottjai főleg a kisebb vidéki postát használók voltak. 
  2. Ugyanez a helyzet a bezárandó vasútvonalakkal, bár a számuk jóval kevesebb - eddig. Elképzelhető, hogy az első 10 vonal után lesz még néhány, ha nem túl nagy a felháborodás, lemegy a tesztidőszak, és ezt is lenyeli a többség. Ráadásul ezeknél már fideszes polgármesterek és korábbi államtitkár került szembe a kormánnyal.  
  3. Infláció. Már tíz hónapja 20% felett van az infláció, ami európai szinten is kiugróan magas. A kormány sokkal ügyesebben kommunikálja, hogy az év végére 10% alá csökkentik. Ez remek hír, de 10 hónapja 20% felett van, és akkor még néhány hónapig 10-20% között lesz. Miközben az Unió összes országában jóval alacsonyabb. Ezért ezt nem lehet a háborúra, Brüsszelre, Márki-Zayra fogni, mégis megteszik, de alig van rá ellenzéki válasz. Pedig csak az uniós számokat (vagy a közép-európai adatokat) és a magyar számokat kellene egymás mellé rakni, és már szembetűnő is a szakadék. 
  4. A pedagógusok ügye. A Fidesz nagyon ügyesen azt kommunikálja, hogy a tiltakozások kifulladtak, csak egy kisebbség balhézik, amúgy Brüsszel miatt nem emelik a béreket, ami persze hazugság, de az üzenet átmegy. Naponta ezerszer kell elmondani, sulykolni és működik. Valójában tényleg komoly problémák vannak, a pályaelhagyás is gond, a helyettesítések is, a fizetések is, az oktatás színvonala is, sok témát lehetne és kellene ugyanúgy sulykolni, mert sajnos van miről beszélni. 
  5. Adóemelések. Ebből több is van, például a KATA kivezetése, legutóbb a szocho bevezetése a megtakarításokra, korábban a több szektorra kivetett különadók (kiskereskedelem, távközlés, bankok, gyógyszeripar, MOL, stb.), amit a kormány megint csak ügyesen extraprofitadónak hív, de valójában kivétel nélkül mindent az ügyfelek és így az emberek fizetnek meg. A kormány üzenete könnyebben átmegy, a multik nyerészkednek, ezért drága minden, valójában ha nem kellett volna kivetni szinte az összes szolgáltatásra újabb adókat, nem emelkedett volna minden ennyivel. Az ellenzék helyében óriási számokkal lehetne dobálózni, hogy ezeket az adókat az emberekkel fizetteti meg a kormány... 
  6. Brüsszeli pénzek. Miután hónapok, lassan évek óta nem érkeznek meg a pénzek, érdemes lenne felelősöket keresni, márpedig a kormány az egyedüli felelős. Mégis kitűnően hárítják át másokra; a baloldali képviselők miatt nem jönnek a pénzek, vagy hogy Brüsszel odaadta Ukrajnának. Mindkettő színtiszta hazugság, de a sulykolás, a propaganda könnyen el tudja hitetni az emberekkel. Az ellenzék miért nem sulykolja a felelősöket? Itt is óriási számokkal lehetne dobálózni, hogy a kormány miatt mennyi pénz hiányzik Magyarországról.
  7. Vodafone-üzlet. A kormány üzenete rövid, tömör, stratégiai érdek volt, de ebbe is bele lehet kötni. Az árba is, és a stratégiai érdekbe is. Hiszen szabályozói oldalról mindent el tud érni a kormányzat, amit akar, lásd a kötelező akciókat a boltokban, vagy az extraadókat, árstopokat, moratóriumot, kamatstopot, stb. A Vodafone-üzlet több sebből is vérzik, hiszen végül az állam kisebbségi tulajdonos lett, akkor hol van itt a stratégiai érdek? Ráadásul a Yettelben is van már 25%-os részesedése az államnak. Ez a kérdés már teljesen elhalt a politikai közbeszédben.
  8. Repülőtér visszavásárlása. Lehet mondani, hogy stratégiai érdek, de akkor miért adta el korábban az Orbán-kormány a 25%-os megmaradt tulajdonrészt, ami most óriási pénzeket ér, a tulajdonosi felelősségről nem is beszélve. Ráadásul a repülőtér fejlesztéseinek látványos akadályozása (vasút, parkoló, 1-es terminál, stb.) azért, hogy így bírják rá a tulajdonosokat az eladásra, egyáltalán nem az ország és nem is az emberek érdeke, hiszen így évekig sokkal rosszabb szolgáltatáshoz jut mindenki, aki a repülőtéren megfordul, akár magyarok, akár külföldiek. Ezek a módszerek sem az ország érdekét szolgálják. Ezt a kérdést sem "üti" az ellenzék. 
  9. Embercsempészek szabadon engedése. Évek óta folytatott migrációellenes kampány után ez sehogy nem állja meg a helyét. Melyik embercsempészt tart vissza az, hogy ha itt elkapják, úgyis kiengedik, csak az országot kell elhagynia, OK, eddig sem letelepedni akart itt, hanem átutaztatni embereket... Sehol nincs már a közbeszédben. 
  10. Akkumulátorgyárak. Talán a debreceninek volt a legnagyobb visszhangja, mert az a legnagyobb és ott tiltakoztak a legtöbben, de mára az is elhalt. A kormány azóta számtalan új gyárat és gyárhoz kapcsolódó mellékberuházást jelentett be. Hogy ez jó a magyar embereknek vagy a gazdaságnak, arról még vita sincs. Hogy elbírja majd ezeket az ország energiával, munkaerővel, vízzel, stb. senki nem tudja, mert erről se tájékoztatás, se vita nincs. 

Ha az ellenzék valami sikert szeretne elérni, akkor ezekkel a témákkal is foglalkoznia kellene, tematizálni a közbeszédet (vagy legalább megpróbálni), újra és újra elmondani, éppen úgy, ahogy a Fidesz csinálja, hiszen a témák adottak, csak a technikát kellene ellesni, és még hazudniuk sem kell hozzá.

7 komment

2020.05.01. 19:10 Politikazabáló

Annyi munkahelyet hozunk létre, amennyit a vírus megszüntet - de hogyan?

Címkék: kormány munkanélküliség Orbán Viktor koronavírus covid19

Napok óta erről szól Orbán Viktor legújabb kormányzati vírusvideója. 

Mi a célja?

Elsődleges célja, hogy megnyugtassa a munkájukat most elveszítőket, hogy ne aggódjanak, a kormány a helyén van, és gondoskodik mindenkiről, így róluk is. A helyzetet felismerő, cselekvő kormányfő képét hivatott erősíteni. Ráadásul személyesen vállal felelősséget érte, ezzel is mutatva, hogy milyen komolyan veszi ezt a kérdést.

Miért?

Mindenhol brutális munkanélküliségi adatok látnak napvilágot, a világ legfejlettebb régióiban is. A KSH adatai szerint márciusban a munkanélküliek átlagos létszáma 168 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7% volt. Ami még mindig nagyon jó adat, de az állástalanokká válók száma az előző hónaphoz képest 56 ezer fővel növekedett. Az áprilisi adat ennek a sokszorosa lesz.

Több szektorban csak most, vagy nyáron kezdődhetnek el a leépítések. Ide sorolhatók a fesztiválszezon elmaradása miatt munka nélkül maradók, vagy és koncertipar teljes leállása miatti munkanélküliek, a pénzügyi szférában se lesz szükség ennyi emberre, hiszen a korábbi értékesítési volumeneket nem fogják tudni tartani. A turizmusban is most kezdődtek el a tömeges elbocsátások. Ha kevesebb autó fogy, a gyárakban és a beszállítóknál sincs szüksége ennyi emberre, és a felsorolást sajnos még lehetne folytatni. 

Hogyan? 

Ez a legérdekesebb kérdés, mindenkit ez érdekel. A rádióinterjúban pár részletet elárult:

  • állam által fizetett képzések - bár az átképzés segítség, de ez még nem új munkahely.
  • közmunkarendszer - erre már láttunk példát. Egyrészt működőképes, bár túl sok pénzt nem hoz a családoknak. Másrészt korábban sok családot nagyon kiszolgáltatott helyzetbe hozott. Egy rétegnek átmeneti megoldás lehet, de nehéz elképzelni a turizmusban, vendéglátásban és a kapcsolt vállalkozásokban, vagy a kultúriparban a képzett dolgozókat ide becsatornázni. 
  • állami cégek növeljék az alkalmazotti létszámot - erre addig van lehetőség, amíg az államnak van elég bevétele. Nem olyan régen volt az állami háttérintézményekben végrehajtott leépítés. Pedig akkor még nagyon ment a gazdaság. 
  • a hadseregbe is toboroznak fiatalokat fél és egy éves képzésre - a szerződéses állományba eddig is folyamatosan toboroztak, de nem sikerült feltölteni a rendelkezésre álló helyeket. Biztos, jó fizetéssel lehetne vonzóvá tenni ezt a hivatást, de ez ismét elég költséges az állam számára. Egyébként az illetmény ha nem is túl magas, de transzparens. Azért nehéz elképzelni több tízezer új honvédot.

 

Miből finanszírozná az állam?

Ha csökkennek az állam bevételei (márpedig az adóbevételek az állami intézkedések hatására, valamint a fogyasztás, a turizmus, az ipar visszaesése miatt biztos csökkenni fognak) nehezen finanszírozhatóak az új munkahelyek, hacsak nem adósodik el az állam. Ez is beleférhet, de csak átmenetileg. Különadókból ez hosszabb távon nem finanszírozható, kontraproduktív lehet. EU-s forrást elvileg kap az ország, bár a kormány szerint nem. Ez fontos része az EU-ellenes kommunikációnak. Hogy hol az igazság, az továbbra is viták tárgya lesz. Az ÁFA megemelése nem lehet opció, most is nagyon magas (27%). Az önkormányzatoktól többet már nem vonhatnak el. Az állam eddigi kiadásait is nehéz lesz fenntartani, nemhogy új sorokat nyitni ezen az oldalon. Ezért is fontos a mielőbbi újranyitás, mert ez is bevételt jelenthet az államnak, de nem pluszbevételt.

Mennyire kockázatos Orbán mondata?

Orbán magára vállalta ezt az intézkedést, személyes felelősséget vállalt érte. Ezzel igen magasra tette a lécet. Ha sikerül megvalósítania, akkor a népszerűsége és a kormány is sokat profitálhat belőle. Ha viszont sikertelen lesz a cél megvalósítása, akkor nemcsak az ellenzék részéről lesz egy állandó támadási felület, hanem sokan csalódni fognak benne. Nagyon kockázatos ez az ígérete. Viszonylag rövid idő alatt kiderül, hogyan sikerül megvalósítani, mivel azt ígérte, hogy a 3 havi munkanélküli után mindenkinek újra lesz munkája.  

2 komment

2019.12.20. 20:57 Politikazabáló

A Biodóm lesz az új nemzeti torzó?

Címkék: kormány főváros fővárosi közgyűlés Budapest Biodóm

A főváros nem tudja kifizetni a hiányzó 20 milliárd forintot a szerkezetkész Biodóm befejezéséhez, az állam pedig nem finanszírozza tovább, így várhatóan ez lesz az új fővárosi torzó, mint korábban az úgynevezett Nemzeti-gödör, mai nevén Akvárium. 

Miért érdeke ez a kormánynak?

Javíthatja az alkupozícióit a fővárossal szemben. Az új atlétikai stadion megépítése kapcsán nekik kellett a fővárosi és kerületi kéréseknek eleget tenniük. Akkor ők hoztak nagyobb áldozatot, most majd kérhetnek valamit a befejezését cserébe.  

Ha nem sikerül befejezni, a jövőben gyakran és könnyen hivatkozhatnak rá, mint a romboló Karácsony-érát meghatározó tájsebre.

Mit tehetne a kormány a befejezését?

Kifizeti a beruházást. Korábban a vizes világbajnokságnál vagy az új Puskás Ferenc Stadionnál (Aréna) nem volt probléma a költségek folyamatos emelkedése. Utóbbi esetében ez 100 milliárd forint pluszt jelentett az első bemutatott tervekhez képest. 

Mit tehetne a főváros a befejezését?

Nem sokat. A fővárosi költségvetésben ez aránytalanul nagy terhet jelent, ezért szinte biztos, hogy nem fizetik ki az állam helyett. Alkudozásba kezdhetnek a kormánnyal, aminek a végén mégis lesz szuperkórház, vagy a Liget Projekt egyes elemei megépülhetnének, de ennek nagy politikai presztízsveszteség lenne az ára.  

2 komment

2019.11.25. 20:28 Politikazabáló

Hogyan dönthet a Fidesz az atlétikai vb-ről?

Címkék: kormány főváros fővárosi közgyűlés Fidesz Ferencváros Budapest Momentum Karácsony Gergely Atlétikai világbajnokság 2023

Karácsony Gergely főpolgármester közölte, hogy milyen feltételekhez köti az atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódó stadion felépítését (pontosabban ügyesen átfogalmazta: támogatja az atlétikai vb-t, ha öt pontját teljesíti a kormány). Röviden:

  1. 5 év alatt 50 milliárd forint fővárosi egészségügyre
  2. Zöldfelületek növelése Csepelen
  3. A komplexum legyen nyitott a tömegsportra 
  4. Átlátható szerződések
  5. Fővárosi közlekedési célú beruházások támogatása

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester további feltételeket is említett. Bár valószínű, hogy most inkább Karácsony feltételei a döntőek, aki az idő szűke miatt nem szeretne népszavazást. Ellentétben a Momentummal. Érdekes lesz, hogy ebben a helyzetben hogyan fog dönteni a fővárosi közgyűlés. Mert nincs sok idő, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség már sürgeti a döntést. 

Ebben a helyzetben hogyan dönthet a kormány?

Megrendezzük a vb-t

Kisebb-nagyobb kompromisszumokkal, de elfogadja a feltételeket. A cél, vagyis a rendezvény lebonyolítása érdekében együttműködésre kész, ezáltal három legyet is üthet egy csapásra:

1. Nem bukja el az atlétikai vb-t, mint korábban az olimpiát, ami Orbán elmondása szerint is fájó volt neki. 

2. Ezzel azt is mutatja, hogy kompromisszumra is képes a kormány adott esetben, így jobb színben tűnik fel a kormányt kevésbé kedvelők körében, és később is lehet érvelni a diktatúrát kiáltókkal szemben. 

3. A saját szavazók és a sportszeretők is örülhetnek, hiszen a világbajnokság megrendezésre kerülne. Elkerüli a saját hívek csalódottságát, hogy a kormány nem állt bele keményen ebben a projektbe. (A Magyar Nemzeten már megjelent ezzel kapcsolatban egy véleménycikk, igaz, az csak a Momentum népszavazási kezdeményezésére vonatkozott, még nem Karácsony feltételeire. A lényege az, hogy ebbe már bele kell állni.)

Elengedi a stadion és így a világbajnokság megrendezését

"Nem hagyja magát zsarolni a kormány" és az "irreális" feltételekre hivatkozva elvetik a vb megrendezésének lehetőségét.

1. Ezzel a lépéssel erősítheti a "kormány építkezik", az "ellenzék csak gátol és rombol" üzenetet. 

2. Nemzetközi szinten nagy presztízsveszteséggel járna a visszalépés. A foci eb-t sose kaptuk meg (igaz, jövőre 4 mérkőzést rendezhetünk), az olimpiától mi léptünk vissza, ahogy az atlétikai vb-től is. Kérdéses, hogy ezek után hogyan pályázhatunk hasonló nagy világversenyekre.

3. A saját szavazók között is lesznek csalódottak. Ahogy a sportolók és a szurkolók között is. Ezt a dühöt persze az ellenzék ellen is lehet fordítani. 

4. Viszont igen sok pénzt spórolna a kormány.

Mi jöhet még?

Az biztos, hogy a Fidesz már ezerrel méri a különböző döntések társadalmi támogatását. Eddig is képes volt váltani, ha a népszerűsége veszélybe került. Most viszont nem ilyen egyszerű a helyzet. Karácsony és Baranyi sem akarta mindenáron megakadályozni a projektet, hanem feltéttelekkel még támogatnák is. Egy igen komoly dilemma előtt áll a kormány. Mindkét döntéssel egyaránt sokat nyerhet és bukhat. 

Ebbe zavarhat bele a Momentum a népszavazással. A kormány azt is feltételül szabhatja Karácsony feltételinek elfogadásakor (micsoda képzavar), hogy ne támogassák a Momentum népszavazási kezdeményezését, vagy ha már ki kell írni, támogassák az Atlétikai Világbajnokság megrendezését. Vagyis a stadionépítések ellen kampányoló Karácsonyt is furcsa helyzetbe hozná.

 

Szólj hozzá!

2018.05.08. 22:35 Politikazabáló

Milyen esélye van a civil ellenzéknek és az ellenzéki pártoknak?

Címkék: kormány tüntetés ellenzék civilek Momentum

A keddi tüntetés után kimondhatjuk, hogy a választás utáni civil ellenzéki tiltakozások kifulladóban vannak. Bár lelkes és aktív civil szervezők és szónokok tűntek fel, de rájuk nehéz építeni egy új ellenzéket. Érthető volt a dühük, hogy megint négy évre Orbán lesz a vezető, és egyszerre kritizálták a kormányt és az ellenzéket, de most kellene valami új, ami nincs. Se egy vezető, se egy program, csak az, hogy ne Orbán és ez a kormány.

Az ellenzékkel szemben is voltak irreális elvárások, hogy ne vegyék fel a mandátumukat, ne üljenek be a parlamentbe, de ezek inkább radikális, mintsem racionális elvárások. A legutóbbi ciklus végén Gyurcsányék parlamenti kivonulásának sem volt semmi haszna. Ha már megszavaztak egy pártot, jelöltet, igenis menjenek be dolgozni, ez egy jogos választói elvárás. 

Még akkor is, ha valahol érthető lehet az elmúlt egy-két ciklust megélt ellenzéki politikusok motiválatlansága, miután minden indítványukat leszavazták és Orbán is csak a legvégső esetben állt le velük vitázni. A látványos, figyelemfelhívó akciók se hozták meg a sikert, csak a büntetéseket.

Talán a parlamenten kívüli Momentumnak könnyebb is lesz kitörnie ebből az ellenzéki letargiából, május elsején is csak nekik volt politikai üzenetük és egy kisebb, de lelkes tüntetésük. Volt/van programjuk, lelkesek, politikusként amatőrök, de egyébként tanultak, képzettek, a párt is folyamatosan bővül. Kérdéses, hogy mennyire jó irány az, hogy az EP-ben a liberálisok közé ülnének be. Már most is hallani olyan hangokat, hogy az új SZDSZ, ha ebbe a skatulyába bekerülnek, könnyen beszorulhatnak egy néhány százalékos párt képébe. Szerintem a Néppártba is simán beülhetnének, de  ez a kérdés később fog eldőlni. 

Mégis mi hozhatja meg a sikert az ellenzéknek és az Orbán-rendszert szívből utáló civileknek? Maga az utálat kevés, ez az ellenzéki partokat sem hozta össze. Az, hogy ne ez a kormány legyen hatalmon, szintén kevés üzenet ahhoz, hogy tömegeket fordítson ellene. Olyanokat, akik most mellettük vannak vagy bizonytalanok. Főleg úgy, hogy népszerű, társadalmilag hasznos döntéseket is hoznak, mondjuk a családok további támogatását. Azok mellé majd be kell állnia az ellenzéknek is. Ez nehéz döntés lesz, nyilván nehéz megszavazni egy kormányzati indítványt, de szerintem időnként hasznosabb, mint mindenre nemet mondani.

Az elmúlt években az látszott, hogy csak akkor lehet sikert elérni, ha konkrét ügyek mögé állnak be. Ilyen volt nolimpia kampány vagy az internetadó elleni tüntetés. Mindkettőben komoly civil részvétellel. Paks kérdése is megosztja az embereket, azt a vasat is tovább lehet ütni, főleg, hogy a fele titkos, ami nem, az meg irtó drága. A kormány tálcán fogja kínálni a témákat. Máris itt van Mészáros Lőrinc, aki három év alatt a semmiből az ország legvagyonosabb embere lett, vagy az esetleges bírói reform, de valószínű, hogy az emlékezetes "alapítványi pénz elveszíti közpénz jellegét" filozófia sem fog változni, és a privát vagyonfelhalmozás sem lesz szerényebb. Ezek azért előbb-utóbb ki fogják verni a biztosítékot. A belső kritikákra nem figyelnek, annak is lehet következménye.  

Az ellenzéknek a parlamentben és azon kívül is keményen kell dolgoznia, ha eredményt akarnak felmutatni. A Fidesz egy jó kormányzással akár további szavazókat is szerezhet, és a jövő évi önkormányzati választás is nagyon fontos lesz a Fidesznek. Így az ellenzéknek nem maradt már, mint a kemény és értelmes munka. Most biztos nem az összefogás vagy annak hiánya az, amire koncentrálniuk kell. 

8 komment

2013.11.16. 08:42 Politikazabáló

Amiben jó a Fidesz

Címkék: kampány kommunikáció fidesz kormány kommunikációs praktikák

1. Már most elkezdődtek az ünnepélyes átadások. Nem a kampány hajrájában, hanem fél évvel előtte. Ügyes. Zeneakadémia, színház, kutatóközpont, sportcsarnok, és biztos ezután is minden hétre lesz legalább egy átadóünnepség. Még a 4-es metrót is megpróbálják lezárni. (Mondjuk aki azt átadja egyszer, az tényleg megérdemel még négy évet.) 

2. Stratégiai megállapodások kötése külföldi multikkal. A multiellenes belső kommunikáció mellé ügyesen felépítettek egy multibarát külső kommunikációt is. Hogy gazdaságilag mennyire hasznos egy ilyen együttműködés az adott cégeknek, az nem egyértelmű, de ki utasítana vissza egy kormány által kezdeményezett együttműködést?! Ilyenkor a belső kommunikáció a munkahelyteremtésre összpontosul, de kifelé is jó üzenet, hogy lám-lám, mégse multiellenes a kormány.

3. Kormányinformáció. Valószínűleg nem a legkorrektebb kampányfinanszírozási eszköz állami pénzből kampányolni, de hatásos, tele van az ország és a sajtó ilyen plakátokkal, "információkkal". Egyrészt olcsó, nem a pártnak kell fizetnie, másrészt nem a Fidesz vagy Orbán Viktor teljesít jobban, hanem az ország, vagyis az üzenet az, hogy TE is.

4. A bajai videó kezelése. A végén már mindenki csak magyarázkodott, az MSZP és a DK egymást hozta hírbe. Mindezzel csak nyert a Fidesz. Amíg az ellenzék "csalni akar", a Fidesz a hiteles áldozat.

5. Világos és megosztott kommunikáció. Vagy legalábbis sokkal tisztább, mint az ellenzéké. Hol Rogán Antal, hol Kocsis Máté, hol Zsigó Róbert vagy Hoppál Péter szólal meg, és Selmeczi Gabriella is megjelenik időnként. Nem egy emberre van kihegyezve. Még Kéri László kócosfogú megjegyzéséből is ők jöttek ki jól. Az MSZP-nél elfogadott, illeltve el nem fogadott lemondások kísérik a kommunikációt és a szóvivőt. A DK-nál Gyurcsány zizegése mindent visz, mindegy mit csinál, csak szerepeljen. (Egyébként ez is működik.) Az E2014-PM-nél szintén minden Bajnairól szól, vagy Juhász Pétert kell cáfolni, magyarázni. A Jobbiknak ki is a szóvivője? Ja igen, Mirkóczki Ádám. Viszont Vona Gábort is alig látni. Az LMP próbál kitörni ügyes akciókkal, talán még a leghitelesebb módon, de még mindig nagyon kicsik és kevesen vannak az áttöréshez. Egyedül a Fidesznél látszik a felépített stratégia. Hogy az üzenetekben sok a demagógia? Persze.

6. Rezsicsökkentés. Nagyon jól hangzik. Korábbi választási kampányokban a nyugdíj- és béremelések voltak a meghatározó elemek, most a háztartások kiadásának csökkentésén van a hangsúly. Ráadásul ezt fokozni is lehet, lásd pénzügyi rezsicsökkentés (!), legutóbb a BKV bérletek árának csökkentése, és ki tudja még mi jön a következő fél évben. 

7. A devizahitelesek megmentése. Ezzel is sok embert lehet megnyerni, igaz, a kormány már nem tervez olyan kritikus intézkedést, mint amilyen a végtörlesztés volt. A gyűjtőszámla kiterjesztése sem az a drasztikus módszer, amiről korábban szólt a kommunikáció. Ráadásul egyesek már elkezdtek gondolkodni, hogy a forinthiteleseket ki menti meg, vagy azokat, akiknek lehet, hogy nincs lakása, nyaralója, autója, de nem is vettek fel devizahitelt, viszont csak egy albérletük van, de azt nehezen fizetik. A megmentés most csak a gyűjtőszámlát jelenti. 

8. Adóemelés vs. adócsökkentés. A Fidesz az egyedüli, aki kiáll az egykulcsos adó mellett, a többi párt a progresszív adózás híve. Mindenki más adót fog emelni - ezt akarja és tudja is közvetíteni a Fidesz. Az adóemelés elkerülése egy igen hatásos érv lehet a kormánypártok mellett, hiszen ki akar több adót fizetni? 

Átadás, megállapodás, csökkentés, megmentés - kiváló hívószavak egy kampányban. Fontos megjegyezni, hogy nem az a kérdés hogy mindez helyes, vagy nem helyes, mi a jó, a követendő, vagy éppen elvetendő. Csak azt vizsgáljuk, hogy mennyire eredményes. A hatását tekintve úgy tűnik, hogy eddig működik. A végső eredményesség majd kiderül a választáson. 

17 komment

2011.12.20. 22:22 Politikazabáló

Alkotmánybírósági pofon

Címkék: kormány alkotmány diktatúra Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság tegnap három különböző törvényt (illetve annak részleteit) is alkotmányellenesnek minősített. Mindez elég nagy pofon a kormánynak. Nincs mit szépíteni, teljesen egyértelmű, hogy az eredeti elképzeléseikhez képest több - nagyobb horderejű, korábban vitákat kiváltó - törvényen is változtatniuk kell, és mindez arcvesztéssel jár. Főleg úgy, hogy a kormánypártok által felduzzasztott Alkotmánybíróság döntött így.

De pont ez az, amiért a döntés nem csak a kormánynak kisebb pofon, hanem azoknak is, akik régóta diktatúrát kiáltanak. Akik szerint egy totalitárius rendszer épült ki, ahol senki nem vétózhat, ha alkotmányossági aggályok merülnek fel. Az alkotmánybírósági döntés azt is bizonyítja, hogy nincs még diktatúra, mégis van példa a fékek és az egyensúlyok működésére. Bár sokan nem szeretnék, úgy látszik, még él a demokrácia. 

 

3 komment

2011.11.28. 23:02 Politikazabáló

Plázastop - SWOT

Címkék: kormány swot plázastop

Hétfő este a parlament elfogadta a plázastopról szóló törvényt, aminek a lényege a következő: 

Megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését az Országgyűlés hétfőn. 

A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, figyelembe véve a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét. A bizottságnak vizsgálnia kell a tervezett kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatását, valamint az érintett település és környékének kereskedelmi ellátottságát. A részleteket a kormány rendeletben állapíthatja meg. A kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben. 

Elvileg minden ilyen döntés előtt komoly hatástanulmányok készülnek, hogy még az elfogadás előtt kiderüljön, milyen hatásai lesznek, vagy lehetnek az intézkedésnek. Mivel nincs a birtokunkban ilyen hatástanulmány, készítettünk egy gyors, vázlatos SWOT analízist a plázastopról.  

Erősségek

Ha a jogalkotói szándékból indulunk ki, nyilván az a cél, hogy a külföldi tőkeerős multikat visszaszorítsák, és a hazai vállalkozókat erősítsék. Megszűnjön a dobozvárosok terjedése, nagyobb szerepet kapjanak a kisebb tőkével rendelkező befektetők.

Az intézkedéssel segíthetik a hazai kereskedőket. 

Kiegyenlítettebbé válhat a verseny a tőkeerős (külföldi) és a kevésbé tőkeerős (hazai) kereskedők között. A kisebb befektetők kevésbé lesznek kiszolgáltatva a multik tőkeelőnyének. 

A nagyobb befektetők is jobban felmérik majd, hogy hova települjenek, így ésszerűbb építkezések indulhatnak meg. Nem csak a térképre ráböve, ahol van egy nagyobb szabad terület. (Legyen az természetvédelmi, műemlék közelében, vagy termőföld.)

Gyengeségek

Vajon készült elég hatástanulmány? Megvizsgáltak minden érvet pro és kontra? Erről levés adatunk van. Kicsit gyors a tempó. 

A tiltástól még nem lesz egyenes arányosan több tőkéje a magyar befektetőnek, kereskedőknek.

Egy dobozáruházban is rengeteg a kisebb kereskedő, akik egyedül nem tudnának elindulni, de egy multi vonzáskörzetéből ők is profitálhatnak. A tiltással a kisebb kereskedők is bajba kerülhetnek. 

Ha a korlátozás ellenére ugyanúgy épülhetnek nagyobb bevásárlóközpontok, lásd a győri Auchan próbálkozását, mi értelme a tiltásnak?

Lehetőségek

Megerősödhet a hazai kkv szektor. Tényleg beindulhatnak a kisebb kereskedők és a helyi termelők.

Ezáltal új munkahelyeket hozhatnak létre. Ha megerősödnek, újabb beruházásokra lesz lehetőségük. 

Környezettudatosabb építkezések valósulhatnak meg. Nem csak az egysíkú dobozok. 

Talán ide sorolhatjuk a vásárlói kultúra változását is. A bevásárlás tömeges jellege helyett előtérbe kerülhetnek a jobb minőségű árucikkek és a tudatosabb bevásárlás. 

Veszélyek

Az, hogy a plázastop alól a miniszter felmentést adhat egy bizottság véleményével alátámasztva, magában hordozza a korrupció lehetőségét. (Bár az eddigi eljárás sem zárta ki a korrupciót. Láttunk már természetvédelmi területen építkezőket.)

Ha meglévő áruházakat sem bővíthetnek és újakat sem építhetnek, akkor a tőke máshova fog menni. Ha elmaradnak az ilyen jellegű beruházások, a környék egyéb fejlesztései is elmaradhatnak. Hány olyan példát láttunk, hogy egy bevásárlóközpont környéke teljesen átalakult (közlekedés, park, stb.), ami soha nem történt volna meg, ha nem épül meg az adott áruház.

Fejlődés hiányában a környék hanyatlásnak indulhat. Így az adott régióban kevesebb új munkahely jön létre, és más befektetések számára is kevésbé lesz vonzó terület. 

A jelenlegi gazdasági környezetben nem biztos, hogy jó döntés korlátozni egy olyan szektort, ami több másik szektort is magával húz, mint például az építőipar, vagy a logisztika.

Korlátozzák az egymás közti versenyt, ennek hiányában végül a vevők is rosszabbul járhatnak.

 

2 komment

2011.11.17. 23:11 Politikazabáló

Az IMF és az Orbán-kormány

Címkék: gazdaság kormány orbán viktor mnb imf orbán kormány matolcsy györgy

Az IMF és a kormány közeledés kapcsán felmerül a kérdés, hogy kommunikációs szempontból hogyan kezelhető az új helyzet? Egyesek szerint belpolitikai katasztrófa, hogy új megállapodásra törekszik a kormány az IMF-fel, mások szerint csak az a kérdés, hogy mikor mond le Orbán Viktor. Tényleg ilyen súlyos a helyzet? Menthetetlen a kormány pálfordulása az IMF-fel kapcsolatban, vagy újra megmenti a hazát? Milyen hatásai lesznek, hogyan kezelhető a kialakult helyzet? 

A válasz egyáltalán nem olyan szélsőséges, mint a fenti jelzők és elvárások. Kétségtelen, hogy Matolcsy Györgynek nehéz lesz megmagyaráznia a hárombetűs intézményhez való viszonyának gyors változását, de az is igaz, hogy nem veszett oda minden, a kormány részéről lehet menteni a menthetőt. Kínos, hogy másképp kell cselekedni, ahogy szerették volna, de ügyes kommunikációval akár még erényt is lehet kovácsolni abból, hogy váltani tudtak, reálisan értékelték a helyzetet, és saját elképzeléseiket is felülbírálták az ország érdekében. Csak ez a dolga egy kormánynak.   

Hogyan?

Orbán Viktornak sem kell elbujdokolnia, hogy lám-lám, mégis az IMF-re szorultunk, megbukott az eddigi kommunikáció, és szégyen-gyalázat, de újra mások segítségét kértük. Nem kell ettől félni. Éppen ellenkezőleg: ki kell állni, és elmondani, hogy az euróválság sokkal mélyebbre süllyedt, mint azt valaha is gondoltuk (hozzáteszem, hogy itt nemcsak a kormányról van szó, hanem mindenkiről, hiszen ma már olyan erős országok kerülnek bajba, mint Olaszország, Spanyolország, vagy éppen Franciaország). El kell mondani, hogy miről szólna ez az új megállapodás, akkor is, ha "csak" egy keretbiztosítás. El kell mondani, hogy ez az ország érdeke, ezzel erősödhet a forint, csökkenhet az államadósság, és javulhat az ország megítélése. El kell mondani, hogy hiába akartuk kikerülni az IMF-et, a hazai és a nemzetközi gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé. Hitelt nem veszünk fel, de a keretmegállapodás szükséges. Az ország érdekében cselekedtünk. Pont. 

A legfontosabb

Az elmúlt hetek is megmutatták, hogy ma már a legfontosabb erény a tiszta beszéd, a legfontosabb elvárás pedig a hitelesség. Ha elmondjuk, hogy mi miért történik, akkor egyáltalán nem lesz belpolitikai katasztrófa a megállapodás. Láttuk, hogy már a hír önmagában is milyen pozitív reakciókat váltott ki a gazdasági szereplők részéről. Legalább ilyen pozitív hatása lenne a világos beszédnek, és ha Orbán olyan oldaláról is megmutatkozik, hogy az ország érdekét bőven a kormány presztízsvesztesége elé helyezi, még jól is kijöhet a játszmából. Ha kiáll, és európai államférfiként kezeli a helyzetet, itthon is sok bírálója orra alá törne borsot, és még Nyugaton is jobban megbecsülhetik. 

Fennmaradó kérdések

Miután kiderült, hogy a tárca bejelentése még nem érkezett meg az IMF-hez, csak megerősíti a fenti elképzelést, hogy az egyetlen helyes út a tiszta beszéd. Felül kell bírálni az eddigi rossz gyakorlatokat, legyen az gazdaságpolitikai vagy kommunikációs. Például Szijjártó Péternek sem kell naponta elmondani, hogy nincs szükség az IMF-re, vagy a tárcának az IMF-fel is időben kell egyeztetnie, hogy ne okozzon ilyen zavart egy esti közlemény. 

Mindezek mellett továbbra is fennáll kérdés, hogy Matolcsy helyett nem lenne-e szerencsésebb, ha Varga Mihály vagy Járai Zsigmond ülne a miniszteri bársonyszékben?!

 

 

169 komment · 10 trackback

2011.06.07. 10:00 Politikazabáló

Alkotmányellenes lehet a korkedvezményes nyugdíjak megváltoztatása

Címkék: kormány nyugdíj alkotmánybíróság rendvédelemi dolgozók

A tegnap elfogadott döntés szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az igénybe vevő munkaképes, megszüntethető az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás.

Az Alkotmánybíróság korábban a következő indokokkal semmisítette meg a 98%-os különadóról szóló törvényt, idézet a közleményből, érdemes figyelni az indoklásra:

Az emberi méltóságot sérti ugyanis, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.

Az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő, 2010. november 20-tól hatályos alkotmány- és törvénymódosítás értelmében az adótörvények alkotmányossági felülvizsgálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a különadó módosított szabályai sértik-e az emberi méltóságot.

Az Alkotmánybíróság szerint azonban törvény alapján, visszaélés nélkül, bevallással lezárt adóévben megszerzett bevételnek a visszaható hatályú adóztatása már az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható oka, ezért sérti az adófizetők emberi méltóságát. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság védelméhez való jognak az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van.

Lezárt adóév tekintetében a súlyosabb adókötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent. A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták a magánszemély adóteher-viselő képességét.

Szinte biztos, hogy a nyugdíjakat érintő kérdésben is az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni. Hiába módosították az alkotmányt is, a 98%-os különadóról szóló törvény elkaszálása mutatja, hogy most is alkotmányellenes lehet a rendelkezés, hiszen korábban is az alapjokogra és az emberi méltóságra hivatkozva utasították el a visszamenőleges hatályú különadót.

A fenti idézetekkel összevetve több hasonlóság is felfedezhető lenne, ha az Alkotmánybíróság a korábbi elvek alapján vizsgálná meg a tegnap elfogadott intézkedést. A következő hipotetikus okok nem sokban különböznek a különadó elutasításának indoklásától, kezdve az Alkotmánybíróság hatáskörével:

Az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő, 2010. november 20-tól hatályos alkotmány- és törvénymódosítás értelmében az adótörvények alkotmányossági felülvizsgálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a nyugdíjak módosított szabályai sértik-e az emberi méltóságot.

Az emberi méltóságot sérti ugyanis  hogy a törvény hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket törvény alapján szereztek a jogosultak.

Az Alkotmánybíróság szerint azonban törvény alapján, visszaélés nélkül megszerzett nyugdíjnak a visszaható hatályú elvétele már az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható oka, ezért sérti a nyugdíjasok emberi méltóságát. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság védelméhez való jognak az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van.

Az intézkedés nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. A intézkedés mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent. A törvény visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek jelentősen megváltoztathatják a magánszemély teherviselő képességét, életmódját.

A Politikazabáló nem állítja, hogy a tegnapi intézkedés alkotmányellenes, de az előző alkotmánybírósági döntések tükrében könnyen az lehet.

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása