HTML

Politikazabáló

Minden, ami politika. Minden politika. Szakmai és szubjektív szemmel. .................................... politikazabalo@gmail.com

Friss topikok


2013.01.26. 12:23 Politikazabáló

Az LMP súlya

Címkék: online média kongresszus lmp schiffer andrás jávor benedek

Újabb sorsdöntő kongresszus dönthet az LMP sorsáról. A legújabb közvélemény-kutatási adatokból az látszik, hogy nem sikerült kitörni a biztos választók 6-7%-os támogatottsági arányából, mégis minden média, párt, belpolitikai újságíró teljes készültséggel várja az LMP kongresszusát és döntéseit. Zárójelben megjegyezhetjük, hogy ahhoz képest, hogy a pártban jó ideje erős konfliktusok vannak, sőt, gyakran felmerül a szakadás gondolata is, ami a mai napig (az erodálódás után szabadon) csak platformálódáshoz vezetett, nem is olyan rossz az a 6-7%-os támogatottság. 

A legnagyobb online médiumok már tegnap is vezető hírként hozták az LMP kongresszusát, várva annak döntéseit. Az MNO ma már folyamatosan frissülő írással, gyakorlatilag élő tudósítással jelentkezik egy kisebb ellenzéki párt kongresszusáról. Ez is mutatja az LMP súlyát. 

MNO 01.26.jpg

Index 01.26.jpgNol 01.26.jpg

Hogy miért ez a fokozott érdeklődés? Természetesen a 2014-es választások miatt. Már most mindenki helyezkedik, erőt mutat, vagy mutatna, javítaná a pozícióját. Mindez azért ilyen fontos, mert a közvélemény-kutatási adatokból kiindulva úgy tűnik, hogy egyáltalán nem lesz könnyű legyőzni a Fideszt, még egy baloldali összefogással sem. A kérdést leegyszerűsítve a Fidesznek az az érdeke, hogy ne jöjjön létre a baloldali összefogás, ilyen szempontból Schiffer sikerének örülnének, az MSZP-nek, Bajnaiéknak és a DK-nak pedig az az érdeke, hogy a Jávor-Karácsony vonal elképzelései kerekedjenek felül, így talán létrejöhet az ún. baloldali összefogás, amit a független LMP-hívek a párt halálának élnének meg. A Jobbiknak meg az az érdeke, hogy tovább marakodjanak, és csak amortizálódjon a párt. Még akkor is, ha egy LMP-szavazóból talán soha nem válna Jobbik-szavazó.

Az már egy következő gondolat lehetne, hogy egy külső nyomás (ne a Fidesz nyerjen) miatt létrejövő összefogás mennyire lenne sikeres és hosszan tartó, amíg a belső ellentétek (párton belül és a pártok között is) ilyen erősek. A választások közeledtével egyre nagyobb az LMP súlya, de nagy kérdés, hogy összeroppannak-e a pártra nehezedő nyomás súlyától vagy sem? 

   

Szólj hozzá! · 1 trackback

2012.04.03. 14:00 Politikazabáló

Hogyan választunk köztársasági elnököt?

Címkék: mszp fidesz kdnp jobbik sólyom lászló köztársasági elnök lmp mesterházy attila

Az új köztársasági elnök megválasztása kapcsán gyorsan előtérbe kerültek a pártérdekek. Mesterházy Attila és az MSZP hitelességi szempontból majdnem megsemmisítette magát azzal, hogy Sólyom Lászlót javasolta köztársasági elnöknek. Azt a Sólyom Lászlót, akivel számtalan vitába keveredett legutóbbi kormányzásuk idején. Az MSZP-ben pontosan tudják, hogy semmi beleszólásuk nem lesz az új államfő megválasztásába, így nekik az a legjobb, ha olyan ember kerül a posztra, aki a lehető legtöbbször konfrontálódik majd a Fidesszel. Pedig az új államfő hivatali idejének nagyobb részét már a következő kormányzati ciklusban tölti. Már amennyiben kitölti a teljes ciklusát.
A Jobbik a gyors népszerűségre hajaz azzal a javaslattal, hogy ténylegesen is a nép kezébe adná a választás jogát. Igaz, már régóta ezt a megoldást hangoztatja. De javaslatában szintén benne van, hogy a parlamenti szavazáskor nincs esélye beleszólni a ténylges választásba. Nem biztos, hogy így gondolnák, ha perlementi többségük lenne.

Az LMP számára kapóra jönne Sólyom László, akit ráadásul az MSZP is támogatna, együtt jelölni is tudnák, de ilyen körülmények között Sólyom egészen biztos, hogy nem vállalná el, főleg nem kérne az MSZP támogatásából. Megválasztása amúgy is kizárt, a Fidesz saját magával menne szembe, és nem érdekük, hogy valaki jelentősen lassítsa a törvénykezést. Miután a kör bezárult, az LMP elállt egy jelölt állításától, és a legkényelmesebb megoldást választja, mindenkit kritizálni fog, aki számára nem elfogadható, de nem javasol senkit.

A KDNP-nek nem sok beleszólása lesz a kérdésben, valószínű, hogy nem fog vitát generálni az államfő személye körül. Nincs is sok értelme.
A Fidesz frakciója biztos, hogy rábólint Orbán Viktor jelöltjére. A Fidesznek nem érdeke, hogy elhúzódjon az új elnök kiválasztásának folyamata és megválasztása, így az is biztos, hogy az első szavazáskor sikeres lesz a választás. A Fidesz támogatottsága még mindig jelentős, bár kétharmados többségük már nincs, de ez a támogatottság is elég ahhoz, hogy ne kelljen többpárti jelöltet választaniuk. Egyszerűen élnek kényelmes parlamenti többségükkel. Egy biztos, Mádl Ferenc, Sólyom László és Schmitt Pál után újra konzervatív elnöke lesz Magyarországnak.

 

3 komment · 1 trackback

2012.01.15. 12:28 Politikazabáló

Mire megy Schiffer András nélkül az LMP?

Címkék: lmp schiffer andrás

A legegyszerűbb lenne azt mondani, hogy semmire, de valójában ez nincs is messze a realitásoktól. Bár az LMP nem egyszemélyes párt, több vezető politikusa van, mint például Jávor Benedek (mennyire háttérbe szorult?!), Karácsony Gergely, Vágó Gábor, Ertsey Katalin, de mégiscsak Schiffer András a legnagyobb név, alapító tag, és valamilyen szinten a párt lelkének is nevezhető. Ráadásul nemcsak a frakcióvezetői székből távozik, hanem a párt többi vezető testületéből is. 

Egyes találgatások szerint a távozás mögött az áll, hogy eltérőek a vélemények a párt ellenzéki együttműködését illetően. Schiffer (még) nem erőltetné a szorosabb együttműködést az MSZP-vel és a DK-val, míg mások igen. De ez elég ok arra, hogy otthagyjon csapot-papot, és engedje, hogy az LMP ne az általa helyesnek vélt irányba menjen tovább? Ha kisebbségben maradt, nincs más választása. Vajon jó az LMP-nek, ha pont Schiffer András marad kisebbségben?

A párt támogatottsága az utóbbi időben lassú emelkedésnek indult, az LMP ügyesen meglovagolta a kormányellenes hangulatot, látványos akciókat indított (bár Schiffer nem láncolta magát oda a parlamenti parkoló bejáratához). Pont most tudna megerősödni a párt, hogy kitörjön az 5-7%-os pártszimpátiából, hogy vidéken is erősebb bázist építsen, mert ott még mindig nagyon rosszul áll, erre távozik Kaufer Virág, Scheiring Gábor, és a vezető Schiffer András is. Így biztos nem fog megerősödni. Ha előtérbe kerülnek a párton belüli konfliktusok, nem csak a párt támogatottságának további növekedése kerül veszélybe, de az eddigi támogatók is elfordulhatnak tőle, látva, hogy nem tudnak egységesen fellépni. A marakodó pártok veszte mindig ugyanaz lett, lásd FKgP, KDNP, SZDSZ. 

Az LMP még nem tart itt, de ha ez a folyamat elindul, biztos nem lesz jó vége. Arról nem is beszélve, hogy mi értelme a parlamenti politizálásnak, ha az egyik csak heti egy napot (!) járna be (Scheiring), a másik meg semmilyen tisztséget nem vállalna (Schiffer). Ez még támadási felület is lehet.

A januári tisztújításon eldől, hogy milyen irányba megy tovább a párt, szorosabb együttműködést kötnek-e az MSZP-vel és a DK-vel, és hogy kik lesznek az új vezetők, mert a vezető tisztségeket be kell tölteni. Eddig is furcsa volt, hogy a párnak nem volt elnöke, de frakcióvezetőre mindenképpen szüksége lesz. Schiffer távozásával megindulhat egy erodálódás, főleg ha olyan emberek kerülnek előtérbe, mint Szabó Zsolt választmányi tag, akivel a párt egészen biztosan nem lesz népszerűbb. 

 

3 komment

2011.12.24. 19:13 Politikazabáló

Kommunikációs praktikák 5. - GyUK

Címkék: kommunikáció mszp tüntetés gyurcsány ferenc kossuth tér lmp gyorskocsi utca kommunikációs praktikák

Gyorskocsi Utcai Koalíció

Bárki bármit is ért rajta, jól hangzik. Van, akinek ez egy új ellenzéket, egy ún. olajfát jelent, más pedig azokat értheti alatta, akiket a Gyorskocsi utcában szívesebben látna. 

2 komment

2011.04.20. 13:45 Politikazabáló

Az LMP alkotmányozási kudarca

Címkék: kommunikáció kudarc alkotmány lmp alkotmányozás

A Orbán Viktor egypárti alkotmányával cserbenhagyja az országot. Lemond a társadalom harmadáról, lemond arról, hogy munkához juttassa az embereket. Orbán Viktor alkotmánya nem vállal felelősséget azért, hogy a közösség segítse az emberek boldogulását, szociális biztonságát. Az LMP ezt fölháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, ezért az alapvető jogaink védelme érdekében tüntetésre hívja az embereket.

Az alkotmányozással kapcsolatos országjárás során az LMP politikusai bemutatták, hogy az Orbán-alkotmány hogyan korlátozza a demokráciát, hogyan torpedózza meg a szociális biztonságot és hogyan lehetetleníti el a Fidesz demokratikus alternatívájának kormányzását.

Így szól az egyik legutóbbi LMP-s közlemény. Hogy Orbán Viktor kiről, miről mond le, vagy sem, az egy külön történet. Érdemes azzal is foglalkozni, hogy az LMP miről mondott le azzal, hogy kimaradt az alkotmányozás parlamenti vitájából. 

"Alkotmányozással kapcsolatos országjárás" - írják a közleményben. Hallott erről valaki? Bekerültek a vezető hírekbe, illetve a hírekbe egyáltalán? Sok emberhez elértek? Nem. Megérte így a kivonulás, és a vitából való kimaradás? A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem jött be az alkotmányozsától való távolmaradás. Korábban is írtam arról, hogy az ellenzéki pártoknak politikai érdekük (is lehet), hogy az alkotmányozás sikertelen legyen.

Az LMP kezdeti kommunikációjából azt lehetett leszűrni, hogy nem csak az új témák felvetésében lehet más a politika, például a zöld kérdések erőteljesebb kéviseletében, vagy a kisebbségek és a szabadságjogok védelmezésében, hanem a politikai kultúra, a politizálás maga is más lehet. Például a konstruktív ellenzéki magatartás. Egyrészt ezért is érdemes lett volna képviselni "valamit" a vitában (lehet más, mint az MSZP), másrészt a saját politikai érdekük is ezt diktálta volna. Mert ha a parlamentben megvitatták volna az új alkotmány minden egyes problémás pontját, nagyban növélhették volna a pártba vetett hitet, amire sokat mondhatták volna, hogy lám-lám, tényleg ízekre tudják szedni az új alkotmányt, tényleg van erő és szakértelem ebben a pártban. Minden egyes vitatott kérdésben megmutathatták volna a felkészültségüket, tudásukat, és bizonyíthatták volna, hogy tényleg tudnak jobbat. Sőt, még látványos "műsort" is bemutathattak volan, ahogy a Jobbik tette.

A saját koncepció kevesekhez jut el, a néma országjárás szintén nem átütő. Egy 2/3-os többséggel való kemény vita már figyelemreméltó és figyelemfelkeltő lett volna. És utána ugyanúgy lehet nemmel szavazni.

Viták helyett egy, az eredetihez hasonlóan leegyszerűsített online kérdőv, egy MSZP-s politikusok által is meglátogatott kisebb (csak budapesti) tüntetés, és egy észrevehetetlen országjárás maradt.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor miben más a politika?

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

2011.02.23. 16:45 Politikazabáló

Miért nem vesznek részt az alkotmányozásban az ellenzéki pártok?

Címkék: mszp fidesz kdnp jobbik alkotmány lmp alkotmányozás

Az MSZP és az LMP nem vesz részt az új alkotmányról szóló vitában, a Jobbik részt vesz, de már most kijelentették, hogy nem fogják megszavazni. A kormánypártok tavasszal mindenképpen szavazni fognak az új alkotmányról. Ez már eldőlt. Hogy kik vesznek részt és kik nem, az még csak eldőlni látszik, de valószínű, hogy a mostani helyzet nem fog változni.

A gesztusok és a feltételek árulkodóak

Az elmúlt napokban az alkotmányozás kapcsán több gesztust is tett a Fidesz. Elvetették az alkotmányozó nemzetgyűlés ötletét, majd Salamon László (KDNP) koncepcióját, az új alkotmány eredetileg tervezett húsvéti elfogadásához sem ragaszkodnak, a KDNP-vel is nyílt vitákat folytatnak. Legutóbb az LMP-nek látványos gesztust tettek: az Alkotmánybíróság visszakaphatja az ősszel elvett jogköreit - legelábbis egy részét. Vagyis látható, hogy a Fidesznek komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy minél több szereplőt bevonjon az alkotmányozásba, és ezért - valamilyen szinten - komopromisszumra is képes, de az eredeti koncepción a fontosabb kérédsekben nem változtat. A politikai racionalitást nézve érthető, hogy most él a lehetőséggel, ilyen felhatalmazással minden politikai erő élne, a kérdés csak az, hogy mennyire tudják "eladni" az új alkotmányt, hogy azt mindenki magáénak érezhesse.

A Jobbik hajlandó részt venni a vitában, nem nyújt be saját tervezetet, csak módosító javaslatokkal él, de már jelezte, hogy nemmel fog szavazni kormánypártok koncepciójára. Bár az előzetes elutasítás talán kicsit elhamarkodott lehet, bőven ráér, ha a szavazás előtt nyilvánítják ki a nem szavazatukat, mégis úgy tűnik, hogy a vitában a Jobbik viselkedik a leginkább konstruktív ellenzékként.

Az MSZP részéről világos a cél: semmilyen formában nem akarnak részt venni az alkotmányozásban. Ez a feltételikból is látszik: 1. Az új alkotmány koncepcióját 4/5-ös többség fogadja el. 2. Az alaptörvény csak két egymást követő parlament jóváhagyása után léphet hatályba. Az irracionális feltételekből is látszik, hogy az MSZP az egész alkotmányozást elutasítja, nem vesznek részt benne, inkább erre az elutasításra építenek a továbbiakban.  Várható volt, hogy a kormánypártok elutasítják ezeket a feltételeket.

Az LMP szerepe lehet a legellentmondásosabb. Új pártként úgy definiálták magukat, hogy legalább ugyanolyan távol legyenek az MSZP-től, mint a Fidesztől. Egyszerre ostorozzák a kormánypártokat és az MSZP-t, a Jobbikról nem is beszélve. Az alkotmányozásból kivonultak, és három feltételhez kötötték a részvételt: 1. Az Alkotmánybíróság jogköreinek visszaálíltása. 2. Az áprilisi határidő év végére tolása. 3. Az új alkotmány hatályba lépését megerősítő népszavazáshoz, vagy a következő parlament általi jóváhagyáshoz kötné. Utóbbi feltétel szintén irracionális, hiszen miért bízná a mostani többség a következő parlamentre a kérdést?! Ezt egyik politikai erő sem kockáztatná meg, nem is lenne értelme. Az LMP feltételei szintén árulkodóak.

Saját alkotmánykoncepciót is készítettek, ami egy kicsit ellentmondásos, mert Schiffer András többször érvelt úgy, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Ha így van, minek saját alkotmánykoncepció? Ugyanakkor azt is jelentheti, hogy komolyan gondolják a kérdést, de azt nyilván maguk sem várják, hogy végül ez kerül elfogadásra. Koncepciójuk léte sokkal inkább összefügg az alkotmányozásból való kivonulással, ezzel is a kormány alternatívájaként szeretnének megjelenni. Saját szerepük így egyértelmű, de ha semmilyen formában nem vesznek részt az alkotmányozásban, azzal a konstruktív ellenzéki mivoltuk is elvész. Az úgynevezett más politika így már nem sokban különbözik az egykori ellenzéki pártok konstruktívnak nem nevezhető politikájától. Legyen szó a Fidesz elmúlt nyolc évéről, vagy az MSZP mostani ellenzéki szerepéről. Felmerülhet a kérdés, hogy mégis miben más a politika? A párt joggal köti feltételhez az alkotmányozásban való részvételt, de a túlzott feltételek könnyen azt a látszatot keltik, hogy a párt valójában nem is akar résztvenni az alkotmányozásban.

Ellentétes érdekek  

Az ellenzéki pártoknak egyszerűen politikai érdekük, hogy ne legyen sikeres az új alkotmány körüli vita, és így az új alkotmány elfogadása se. Ha a Fidesznek sikerülne bevonni a vitába az összes ellenzéki pártot, és végül egy olyan alkotmányt fogadnának el, amit - ha csak részben - de az elleznzék is támogatna, akkor az elsősorban a kormánypártok sikere lenne. "A Fidesznek sikerült az összefogást megvalósítania." De ez nem érdeke az ellenézki pártotknak. Ők éppen ennek az ellenkezőjében érdekeltek. Ne legyenek sikeresek a kormánypártok, sőt, legyen egy olyan döntés, amit négy éven keresztül tudnak kirtizálni, támadni, így ez a momentum is része lesz annak, hogy egy új alternatívaként jelenjenek meg. "Mi másképp csináltuk volna. Mi másképp fogjuk csinálni." Utóbbi elképzelés főleg a Jobbik és az LMP számára fontos, de az MSZP is építeni tud rá. Ha a Fidesz-KDNP sikeresen véghezvinné az alkotmányozást, az leginkább a kormánypártok sikere lehetne, és ebben egyik ellenzéki párt sem érdekelt. Az ellenzéki pártoknak nem kell támogatniuk az új alkotmányt, a politikai ésszerűség alapján ez érthető döntés lehetne, de a végszavazásnál is lehet nemet mondani, nem biztos, hogy jó döntés már a vitára is nemet mondani.

 

Szólj hozzá!

2010.10.20. 17:01 Politikazabáló

LMP: ökopárt az ökokatasztrófa után

Címkék: lmp jávor benedek vörösiszap mal zrt ökokatasztrófa

A vörösiszap pusztítása után a pártok egységesen álltak a kormány gyors beavatkozása, és a kármentesítés mielőbbi megkezdése mellé. Egy ilyen katasztrófa után nem is lehet mást tenni, mint az áldozatokról megemlékezni, a kársultakon segíteni. A pártok közötti harc későbbre való. A katasztrófát követő első hét után már látszottak az eltérő álláspontok, a pártok elkezdtek reagálni az eseményekre, a kormány döntéseire. Az MSZP és holdudvara - illetve Gyurcsány Ferenc - a cég állami irányítás alá helyezését, és vagyonának ideiglenes zár alá vételét kritizálta. A Jobbik ezt támogatta, és további elszámoltatást sürgetett, míg a kormánypártok - természetesen - a kormány intézkedései mögé álltak. De mit csinált az LMP? 

A katasztrófa után egy héttel 12 pontos akciócsomagot állítottak össze "a  katasztrofális ajkai vörösiszap-ömlés további károkozásainak megállítására, a következmények felszámolására és a hasonló események későbbi bekövetkezésének megelőzésére." A 12 pont nem sokban tér el a kormány katasztrófa utáni intézkedéseitől, terveitől, hogy néhány példát említsünk:

1. A gátak megerősítése, az újabb kiömlés megakadályozása;

2. A vörösiszap összegyűjtése biztonságos lerakása és semlegesítése;

3. Folyamatos monitorozás, (...) a szennyező anyagok koncentrációjának mérése;

4. A többi hasonló létesítmény ellenőrzése;  

7. A vörösiszap besorolásának és kezelésének felülvizsgálata (...), veszélyes hulladékként kell definiálni;

9. Az építési engedélyezési és ellenőrzési rendszer felülvizsgálata.

A többi pont a jövőre vonatkozó hosszútávú javaslatokat tartalmaz, nem kapcsolódik közvetlenül a tragédiához, a kárelhárításhoz vagy a segítségnyújtáshoz. Lásd:

6. Az egész zöld és építési hatósági rendszer megerősítése;

8. A veszélyes üzemek kötelező és megfelelő biztosítási összegű felelősségbiztosítási rendszerének kidolgozása; 

10. EU-szintű veszélyes üzemi biztonsági alap létrehozatalának kezdeményezése;

11. Uniós irányelv kezdeményezése a kötelező felelősségbiztosít.

Nem sokkal a 12 pontos akcióterv után már tragédia okainak vizsgálatához is hozzászóltak, ennek kapcsán 6 kérdést fogalmaztak meg. Ezekben elsősorban a MAL Zrt. felelősségét, hibáit, mulasztásait róják fel, de kitérnek a mindenkori kormány felelősségére is.  

Az LMP a többi párt álláspontjától markánsan eltérő véleményt fogalmazott meg a parlamentben. Jávor Benedek frakcióvezető-helyettes felszólalásában elhangzott, hogy nem közérdek a MAL Zrt. működése:

"Az LMP frakcióvezető-helyettese szerint egyáltalán nem közérdek az 1100 embernek munkát adó MAL működése, szerinte a dolgozók találhatnának munkát fenntartható cégekben is. Majd azon kesergett, hogy ha éppen nincs katasztrófa, akkor a politikusok kiröhögik a zöldeket. Fő feladatként pedig a jövőbeni katasztrófák megelőzését, szigorúbb környezeti szabályozás megalkotását sürgette."

Ezek szerint az LMP a cég fennmaradását sem támogatja, miközben a kormány - és a többi ellenzéki párt - is fontosnak tartja a cég megmentését, és ezáltal a munkahelyek megőrzését. Nehezen elképzelhető, hogyan tudna ennyi dolgozó rövid idő alatt más, "fenntartható cégekben" elhelyezkedni. Egy kohómérnök se lesz egyik napról a másikra környezetmérnök. Kicsit a nyugati zöld pártok atomerőművekkel kapcsolatos véleményéhez hasonltható a helyzet. Könnyen és gyorsan bezáratnák az erőműveket, de arra még nincs minden szinten kidolgozott terv, hogyan pótolják rövid idő alatt az atomerőművek bezárásával kieső óriási energiát.

A katasztrófa kezelése minden politikai erőnek egy lehetőség. A kormánynak meg kell mutatnia, hogy erős, segít a károsultaknak, megvédi az érintetteket, felkutatja a felelősöket, hatékony és gyors beavatkozásra képes, tudja mit kell tennie, és azt végre is hajtja. Az ellenzéknek a katasztrófa áldozatait segítő intézkedések mellé kell állnia, de közben kritizálhatja a kormány intézkedéseinek hatékonyságát, sőt, bizonyos intézkedések megkérdőjelezésével tudják megmutatni magukat, és a kormánytól eltérő véleményüket. Egy ökokatasztrófa mégis egy ökopártnak ad igazán nagy lehetőséget, hogy egy ilyen tragédia után rávilágítsa a figyelmet a környezet- és természetvédelemre, továbbá arra, hogy mitől más, mint a több párt, mit jelent az önjellemzésben az öko szó, és miért ez a párt identitásának legfőbb eleme.

Kétségtelen, hogy a kormány gyors és intenzív döntései nem sok helyet hagytak a megjelenésre, de az LMP még azzal a kis lehetőséggel sem élt. Nem volt helyi, kihelyezett sajtótájékoztató. Ha nem is a katsztrófa súlytotta területén, de legalább az - általuk bezárandó - üzem bejáratánál, vagy a cég székházánál. Se egy performance, utcai sajtótájékoztató, vagy esetleg kampány. Kevés, hogy csak a honlapon olvashatóak a közlemények. Így az üzenetek nem érnek el igazán nagy tömegekhez. Bár a cég bezárásának szándéka nem is lett volna népszerű a környéken - az üzemben - dolgozók számára.

Ettől függetlenül a párt zöld politikájának egyik fontos elemét sikerült megmutatni, ami így foglalható össze: környezetszennyező üzemek helyett a környezetet nem károsító üzemeket kell támogatni, ahol az elsődleges szempont nem a munkahely, hanem a környezet védelme. Ha az így felszabaduló munkahelyek védelmére sikerül kidolgozni egy koncepciót, a filozófia hosszabb távon még sikeres is lehet. De a párt legnagyobb kihívása az üzenetek hatékonyabb eljuttatása a széles közvélemény számára.

 

Szólj hozzá!

2010.09.27. 14:35 Politikazabáló

LMP: Kampánytrükk vagy valós probléma az utolsó pillanatban leadott vészjelzés?

Címkék: kampány lmp választás2010 voks10

Nem az első eset

Legutóbb az önkormányzati választások előtt egy héttel jelezte az LMP, hogy kiürült a pártkassza, nincs pénz a kampányra. Nem az első eset, hogy a hajrában adnak le "vészjelzést". Az országgyűlési választások előtt is ugyanez volt a helyzet, és a kopogtatócédulák gyűjtésekor is vészharangot kongattak, hogy rosszul állnak, nem lesz főpolgármester-jelöltjük, ha határidőre nincs meg a kellő számú ajánlószelvény. Az országyűlési választásokat - a beharangozott - pénztelenség ellenére is nagy sikerrel vették, csak Karácsony Gergely kampányfőnök bízott ilyen eredményben. A kopogtatócédulák gyűjtése is sikerült, Jávor Benedek indulhat a főpolgármesteri tisztségért.

Trükk vagy valós probléma?

A példákból is látszik, hogy az eddigi vészjelzések sikerrel jártak. Legyen szó pénzgyűjtésről vagy kopogtatócédulák gyűjtéséről. Vajon valós problémák vannak a kampány hajrájában, vagy csak egy kampányfogásról van szó, ami aktivizálja a szimpatizánsokat?

Ha abból indulunk ki, hogy mindegyik vészjelzés sikeres volt, akkor úgy tűnik, inkább kapmányfogásról van szó. Hangzatos, figyelemfelkeltő hírrel be lehet kerülni a médiába. Ilyen szlogenek például: "elfogyott a pénz", "kiürült a kassza", "nincs pénz kampányra", "nincs elég ajánlószelvény", "rosszul állunk", de ide sorolhatjuk az ajánlószelvény-számlálót, ami már önmagából figyelemfelkeltő. A közlemények másik része közvetlenül a választókhoz szól. Sokak számára szimpatikus lehet az a közlés, hogy "újra a választókhoz fordulunk segítségért".  

Más megközelítésben valós problémák is állhatnak a vészjelzések mögött. A választás vége előtt könnyen elfogy az amúgy is szűkös kampánypénz, és csak ekkor derül ki, hogy nincs tovább. Előfordulhat, hogy kevesebb pénz érkezik a támogatóktól, és növelheti a költségeket, ha mindent az utolsó pillanatban kell elintézni. Ezt az elméletet gyengíti, hogy a szűkös kerettel is lehet gazdálkodni. Ha csak kevés pénz van, azt kell beosztani. Elvileg nem fordulhat elő, hogy "elfogyott a pénz", mert az azt is jelentheti, hogy rosszul gazdálkodtak.

Más pártok nem élnek ezzel?

A Fidesz és az MSZP esetében érthető, hogy nem élnek ezzel az eszközzel. Pénzben nem szenvednek hiányt, és a kopogtatócédulákkal is inkább versenyeznek. Ha csak a fővárost nézzük, Tarlós István százezeres nagyságrenddel kampányolt, az MSZP pedig azzal dicsekedett, hogy több ajánlószelvényt gyűjtöttek, mint tavasszal. 

A nagyobb pártok versengése más, ezért helyesebb, ha az LMP-t a Jobbikkal vetjük össze. A Jobbik egyszer élt a vészjelzés eszközével, a főpolgármesteri címért küzdő Staudt Gábor esetében, aki szintén az utolsó pillanatban gyűjtötte össze a szükséges ajánlószelvényeket. Érdekes, hogy a finanszírozás kérdésében nem nagyon panaszkodott a párt. Vagy volt elég pénzük, vagy nem gondolták, hogy a vészharang kongatása szerencsés lenne.

Kétségtelen, hogy az LMP a legkisebb forrással rendelkező párt, és szervezettségben is alulmarad a többi párthoz képest. Ez indokolhatja a vészjelzés módszerét. A jövő kérdése, hogy a következő választáson is élnek még ezzel az eszközzel, vagy már nem lesz szükség rá.

 

Szólj hozzá!

2010.08.19. 21:30 Politikazabáló

Mezítlábas Jávor, narancssárga MSZP - a legújabb választási plakátok

Címkék: mszp önkormányzati választások plakát lmp jávor benedek

Az MSZP narancssárga alapú plakáttal készül az őszi választásokra. Már korábban kiderült, hogy a szórólapjuk LMP-s zöld lesz, ezért nem annyira meglepő, de mégis érdekes, hogy most a Fidesz színeivel kampányolnak. A szöveg (A Fidesz semmit sem tanult és semmit sem felejtett) üzenete nem egyértelmű, de az kiderül, hogy a plakát egy negatív kampány része lesz. Érdekesség, hogy eltűnt a szegfű, csak egy négyzet maradt az MSZP felirat mellett.  

Az LMP új plakátján a párt főpolgármester-jelöltje, Jávor Benedek mezítlábas képpel pózol. Mellette több üzenet és fontos információ megjelenik. Háromszor szerepel a tiszta szó: "tiszta lappal, tiszta szívvel, tiszta sor". Az LMP továbbra is az újdonság erejével hat(na). Egy nagyon fontos információ is a plakátra került: a párt szeptember 3-ig várja az ajánlószerlvényeket. Ez azért is fontos, mert már csak 15 nap áll rendelkezésükre, és a tavaszi választáskor és sok helyen gondot okozott a megfelelő számú ajánlószelvény összegyűjtése. Hogy a mezítláb a pártkasszának vagy a tisztaság üzenetének szól, azt mindenki maga döntse el.

Fotók: Politikazabáló (saját)

Szólj hozzá! · 1 trackback

2010.08.05. 22:15 Politikazabáló

Mi lesz Sólyom Lászlóval?

Címkék: fidesz sólyom lászló köztársasági elnök schmitt pál lmp

Éjféltől Schmitt Pál az új köztársasági elnök, Sólyom László átadta hivatalát. Schmitt Pálról a Politikazabáló is többször értekezett, ezért most inkább Sólyom Lászlóval foglakozunk. A köztársasági elnök úr a Heti Válasznak adott interjúban így válaszolt a jövőjét firtató kérdésre:

"Eszem ágában sincs pártpolitizálni, nevetséges is lenne tőlem. A közéleti szerepvállalást azonban nem zárom ki. Még sok erőm van, szeretnék hasznos maradni a magyar nemzet számára. Az igazán nagy kihívás a cselekvés és a pótcselekvés megkülönböztetése lesz. Amikor korábban befejeztem egy könyv írását vagy letelt egy megbízatásom, eltartott egy ideig, amíg megtaláltam azt az új témát vagy célt, amellyel szívvel-lélekkel azonosulni tudtam. Most is így lesz."

Mi lesz Sólyom Lászlóval? Erre kerestem a választ.

LMP? 

Többször, több helyen felmerült, hogy az LMP-ben számítanak rá, esetleg ott vállal valamilyen szerpet, de a fenti interjúrészletből is látszik, hogy pártpolitizálni nem fog. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy bizonyos LMP-s megmozdulásokon, akciókon részt vesz, jelenlétével támogatásáról biztosítja a szervezőket, így kiáll bizonyos zöld ügyek mellett. De ne felejtsük el, Sólyom konzervatív beállítottságú, ezért az LMP-vel való "együttműködés" elsősorban a zöld, környezetvédelmi kérdésekben lehet sikeres. Ezen túl a Fidesz túlhatalmáttól félő esetleges alkotmányossági kérdésekben lehetnek közös pontok a párt és a volt elnök között. Más területen nem nagyon. Ezért csak egy laza kapcsolat lehet Sólyom és az LMP között. 

Alkotmánybíróság?

Sólyom László már volt alkotmánybíró, sőt az Alkotmánybíróság elnöke is volt. Igazán neki való feladat lenne, ha újra azon a területen dolgozhatna, amihez a legjobban ért, ami a szívügye. Köztársasági elnökként szerzett tapasztalatainak a taláros testület is hasznát venné. Ehhez két dolog szükséges: 1. Sólyom akarja, 2. a Fidesz akarja. Igazán szép gesztus lenne a párt részéről, de nem látom esélyét, mert - jelen állás szerint - egyik fél sem akarja.

Visszavonul?

Bár az interjúban azt nyilatkozta, hogy a közéleti szerepvállalást nem zárja ki, elképzelhető, hogy mégsem lesz aktív közszereplő. Visszavonul, ritkán szólal meg nyilvánosan, esetleg könyvet ír elnöki tapasztalatairól. A könyv írását szinte biztosra veszem.

A "volt elnök"

A "volt elnöki" sátusszal egyszerre vonulhat vissza, és élhet - valamilyen szinten - aktív közszereplőként. Mit jelent ez? Bizonyos protokolláris eseményeken megjelenik, különböző egyetemeken előadást tart, határon túliakkal találkozik, bizonyos kérdésekben megszólal. Főleg környezetvédelmi és alkotmányossági kérdésekre gondolok. A Fidesz új alkotmányt szeretne, ezért ennek készítése, vitája kapcsán erre bőven lesz lehetősége. Egyes pártoknak hivatkozási alap lehet egy-egy Sólyom-állásfoglalás. Leginkább ezt a szerepet tartom elképzelhetőnek. Aktívan él azokkal a kibővített lehetőségekkel, amelyek az új kormány döntése kapcsán őt is megilletik, mint volt elnököt. Abban biztos vagyok, hogy titkársága nem fog unatkozni.

Végül álljon itt az Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja, melyen Sólyom László utoljára szerepel közársasági elnökként. 2010.08.06-án a lenti linkre kattintva már másnak kell megjelennie.

 

2 komment · 2 trackback

süti beállítások módosítása