HTML

Politikazabáló

Minden, ami politika. Minden politika. Szakmai és szubjektív szemmel. .................................... politikazabalo@gmail.com

Friss topikok


2012.09.30. 15:54 Politikazabáló

Braun Róbert visszatérése

Címkék: média kommunikáció mszp mnb Braun Róbert

A legfrissebb hírek szerint Braun Róbert visszatér a politikába, sőt, egyenesen politikusnak áll. Mivel egy marketingstratégáról beszélünk, érdemes megnézni, hogyan kezdődik a visszatérése. Kicsit hangosabbra sikeredett, mint ahogy azt maga gondolhatta. A probléma nem a visszatérésével van, hiszen dolgozott Medgyessy Péter mellett, volt Gyurcsány Ferenc főtanácsadója, a legutóbbi időkben pedig Mesterházy Attilával "beszélgetett" a jövőről, tehát mindig a politikusok között mozgott. A politikát nem ismerőknek furcsa lehet, hogy miért akar valaki egy nyugodtabb életből politikusnak állni, hiszen Braun Róbert jelenleg is a Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkommunikáció Tanszékének docense, és pár nappal ezelőtti lemondásáig a Magyar Nemzeti Bank elnökének is tanácsadója volt. 

Valójában Braun mindig közel volt a politikához, annak is a legmagasabb szintű irányítóihoz. Nagyon jól ismeri a szocialista politikusokat, de ami ennél is fontosabb, láthatja a párton belüli erővonalakat, ahogy a szakadékokat is. Komplex rálátása van a pártra, és annak szereplőire. Talán ezért is találta meg a jobboldali sajtó, és egyből lecsapott rá, amikor hibázott. Mert hibázott. Braun MNB-s alkalmazotti státusa elvileg kizárja a politikai szerepvállalást, ezért gyorsan le is mondott, de talán már későn, hiszen kiderült, a marketingstratéga már egy ideje tagja az MSZP-nek. Ráadásul ezt maga mesélte el a Lánchíd Rádiónak. 

Braun visszatérésének hibájával nehéz helyzetben hozta Simor András MNB-elnököt, akit ezek után már ezzel is támadhatnak, és támadnak is. Mesterházy Attila is magyarázkodásra szorul Braun tanácsai miatt, amelyek valójában nem is tanácsok, csak "beszélgetések".

Azt gondolhatnánk, hogy egy marketingstratéga kicsit felkészültebben kezd neki legújabb politikusi karrierjének. Időben lemond MNB-s tanácsadói posztjáról, és odafigyel a pártba való belépés időpontjára is, ráadásul nem a Lánchíd Rádiónak részletezi a bakit, hogy kevésbé legyen támadható. A másik oldalról vizsgálva az is érdekes, hogy miért támadják annyira Braunt. Valóban ennyire félni kell tőle? Tényleg annyi mindent tud, amit majd bevethetnek a szocialisták? Vajon lesz Braun-stratégia a 2014-es kampányban, vagy az azt megelőző időben?

Egyesek szerint Mesterházy Attila és az MSZP megerősítése a cél, hogy ne csak Bajnai Gordon legyen az egyetlen alternatíva Orbán Viktor ellenében. A jobboldal szempontjából veszélyesebb lenne, ha együttműködne a jelenleg Bajnai mellett dolgozó kommunikációs stratégával - a szintén filozófiát tanult - Szigetvári Viktorral. Braun visszatérése kicsit hangosra sikeredett, az, hogy mit hoz a szocialistáknak, még a jövő zenéje. 

Szólj hozzá! · 1 trackback

2012.04.03. 14:00 Politikazabáló

Hogyan választunk köztársasági elnököt?

Címkék: mszp fidesz kdnp jobbik sólyom lászló köztársasági elnök lmp mesterházy attila

Az új köztársasági elnök megválasztása kapcsán gyorsan előtérbe kerültek a pártérdekek. Mesterházy Attila és az MSZP hitelességi szempontból majdnem megsemmisítette magát azzal, hogy Sólyom Lászlót javasolta köztársasági elnöknek. Azt a Sólyom Lászlót, akivel számtalan vitába keveredett legutóbbi kormányzásuk idején. Az MSZP-ben pontosan tudják, hogy semmi beleszólásuk nem lesz az új államfő megválasztásába, így nekik az a legjobb, ha olyan ember kerül a posztra, aki a lehető legtöbbször konfrontálódik majd a Fidesszel. Pedig az új államfő hivatali idejének nagyobb részét már a következő kormányzati ciklusban tölti. Már amennyiben kitölti a teljes ciklusát.
A Jobbik a gyors népszerűségre hajaz azzal a javaslattal, hogy ténylegesen is a nép kezébe adná a választás jogát. Igaz, már régóta ezt a megoldást hangoztatja. De javaslatában szintén benne van, hogy a parlamenti szavazáskor nincs esélye beleszólni a ténylges választásba. Nem biztos, hogy így gondolnák, ha perlementi többségük lenne.

Az LMP számára kapóra jönne Sólyom László, akit ráadásul az MSZP is támogatna, együtt jelölni is tudnák, de ilyen körülmények között Sólyom egészen biztos, hogy nem vállalná el, főleg nem kérne az MSZP támogatásából. Megválasztása amúgy is kizárt, a Fidesz saját magával menne szembe, és nem érdekük, hogy valaki jelentősen lassítsa a törvénykezést. Miután a kör bezárult, az LMP elállt egy jelölt állításától, és a legkényelmesebb megoldást választja, mindenkit kritizálni fog, aki számára nem elfogadható, de nem javasol senkit.

A KDNP-nek nem sok beleszólása lesz a kérdésben, valószínű, hogy nem fog vitát generálni az államfő személye körül. Nincs is sok értelme.
A Fidesz frakciója biztos, hogy rábólint Orbán Viktor jelöltjére. A Fidesznek nem érdeke, hogy elhúzódjon az új elnök kiválasztásának folyamata és megválasztása, így az is biztos, hogy az első szavazáskor sikeres lesz a választás. A Fidesz támogatottsága még mindig jelentős, bár kétharmados többségük már nincs, de ez a támogatottság is elég ahhoz, hogy ne kelljen többpárti jelöltet választaniuk. Egyszerűen élnek kényelmes parlamenti többségükkel. Egy biztos, Mádl Ferenc, Sólyom László és Schmitt Pál után újra konzervatív elnöke lesz Magyarországnak.

 

3 komment · 1 trackback

2011.12.24. 19:13 Politikazabáló

Kommunikációs praktikák 5. - GyUK

Címkék: kommunikáció mszp tüntetés gyurcsány ferenc kossuth tér lmp gyorskocsi utca kommunikációs praktikák

Gyorskocsi Utcai Koalíció

Bárki bármit is ért rajta, jól hangzik. Van, akinek ez egy új ellenzéket, egy ún. olajfát jelent, más pedig azokat értheti alatta, akiket a Gyorskocsi utcában szívesebben látna. 

2 komment

2011.03.29. 15:30 Politikazabáló

Mit akar Gyurcsány?

Címkék: mszp gyurcsány ferenc free hungary

Nemrég elindult az angol nylevű Free Hungary oldal, mely Gyurcsány Ferenchez, illetve az MSZP-s Demokratikus Koalíció platformhoz köthető. A hír szerint "A honlap vállaltan progresszív baloldali értékrendet vall", és "tagjai az angolul beszélő itthoni és külföldi közönséget szeretnék tájékoztatni a magyarországi belpolitikai eseményekről, folyamatokról." Már maga a név is azt sugallja, hogy Magyarország nem szabad. Tényleg nem az?

Nem nehéz kitalálni, hogy Gyurcsány Ferenc legújabb ötletéről van szó. A kérdés csak az, hogy kinek/kiknek szánja, miért csinálja, és ami legfontosabb: kinek üzen ezzel az oldallal? Úgy tűnik, hogy leginkább a külföldieknek, és főleg a külföldi médiának. Két célja lehet: 1. Egyrészt próbálja meglovagolni az Orbán-kormánnyal szembeni szkeptikus, vagy erősen kritikus nemzetközi sajtóvisszhangot. 2. Másrészt mindent megtesz, hogy a saját megtépázott (európai) hírnevét külföldön is újra a régi fényében lássák, vagy legalábbis ne olyan rossz fényben, mint amilyenben eddig volt. A honlap létrehozása ennek a célnak az egyik eszköze lehet. Hiteles politikusként, valódi alternatívaként szeretne megjelenni, aki a demokratánál is demokratább. Nehéz megítélni, hogy az ebben a szerepben való tetszelgés elég-e ahhoz, hogy így is lássák őt. Feledésbe mehetnek a korábbi tettei? Lehet újra hiteles politikus Európában? Nehéz eléképzelni.

Egyre jobban körvonalazódik, hogy a volt miniszterelnök mindenképpen szeretne visszatérni a magyar politika legfőbb vonalába. Szinte minden nap blogol, vagy üzen a Facebook-oldalán. Orbán Viktor minden megnyilvánulását kommentálja. Legújabb akciójában már az utcára hív. (Külön fejezet lehetne, hogyan fér össze a korábbi utcai politizálást kritizáló hangnem a mostani felhívással és a parlamenti kivonulással.) 

Hazai megítélése még mindig nagyon negatív, csak egy szűk körben rajonganak érte, sokszor még az MSZP-nek is gondot okoz egy-egy megnyilvánulása. A Fidesznek addig jó, amíg megosztja az MSZP-t. A kormánypárton kívül az ellenzék többi pártja számára is elfogadhatatlan, a Jobbik és az LMP is megveti a Gyurcsány-korszakot. Ettől függetlenül nem sokat vesztett abból a hévből, ami korábban is jellemezte. Hazai és európai visszatérése is nehézkes, ezzel az új oldallal az utóbbi próbálkozását szeretné erősíteni. Ennek sikeressége - jelen pillanatban - erősen kétséges. Csak azt látni, hogy Gyurcsány nagyon akar, de hogy ennek a nagy akarásnak mi lesz a vége, még nem tudni. A mondás szerint nem sok.
 

2 komment

2011.02.23. 16:45 Politikazabáló

Miért nem vesznek részt az alkotmányozásban az ellenzéki pártok?

Címkék: mszp fidesz kdnp jobbik alkotmány lmp alkotmányozás

Az MSZP és az LMP nem vesz részt az új alkotmányról szóló vitában, a Jobbik részt vesz, de már most kijelentették, hogy nem fogják megszavazni. A kormánypártok tavasszal mindenképpen szavazni fognak az új alkotmányról. Ez már eldőlt. Hogy kik vesznek részt és kik nem, az még csak eldőlni látszik, de valószínű, hogy a mostani helyzet nem fog változni.

A gesztusok és a feltételek árulkodóak

Az elmúlt napokban az alkotmányozás kapcsán több gesztust is tett a Fidesz. Elvetették az alkotmányozó nemzetgyűlés ötletét, majd Salamon László (KDNP) koncepcióját, az új alkotmány eredetileg tervezett húsvéti elfogadásához sem ragaszkodnak, a KDNP-vel is nyílt vitákat folytatnak. Legutóbb az LMP-nek látványos gesztust tettek: az Alkotmánybíróság visszakaphatja az ősszel elvett jogköreit - legelábbis egy részét. Vagyis látható, hogy a Fidesznek komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy minél több szereplőt bevonjon az alkotmányozásba, és ezért - valamilyen szinten - komopromisszumra is képes, de az eredeti koncepción a fontosabb kérédsekben nem változtat. A politikai racionalitást nézve érthető, hogy most él a lehetőséggel, ilyen felhatalmazással minden politikai erő élne, a kérdés csak az, hogy mennyire tudják "eladni" az új alkotmányt, hogy azt mindenki magáénak érezhesse.

A Jobbik hajlandó részt venni a vitában, nem nyújt be saját tervezetet, csak módosító javaslatokkal él, de már jelezte, hogy nemmel fog szavazni kormánypártok koncepciójára. Bár az előzetes elutasítás talán kicsit elhamarkodott lehet, bőven ráér, ha a szavazás előtt nyilvánítják ki a nem szavazatukat, mégis úgy tűnik, hogy a vitában a Jobbik viselkedik a leginkább konstruktív ellenzékként.

Az MSZP részéről világos a cél: semmilyen formában nem akarnak részt venni az alkotmányozásban. Ez a feltételikból is látszik: 1. Az új alkotmány koncepcióját 4/5-ös többség fogadja el. 2. Az alaptörvény csak két egymást követő parlament jóváhagyása után léphet hatályba. Az irracionális feltételekből is látszik, hogy az MSZP az egész alkotmányozást elutasítja, nem vesznek részt benne, inkább erre az elutasításra építenek a továbbiakban.  Várható volt, hogy a kormánypártok elutasítják ezeket a feltételeket.

Az LMP szerepe lehet a legellentmondásosabb. Új pártként úgy definiálták magukat, hogy legalább ugyanolyan távol legyenek az MSZP-től, mint a Fidesztől. Egyszerre ostorozzák a kormánypártokat és az MSZP-t, a Jobbikról nem is beszélve. Az alkotmányozásból kivonultak, és három feltételhez kötötték a részvételt: 1. Az Alkotmánybíróság jogköreinek visszaálíltása. 2. Az áprilisi határidő év végére tolása. 3. Az új alkotmány hatályba lépését megerősítő népszavazáshoz, vagy a következő parlament általi jóváhagyáshoz kötné. Utóbbi feltétel szintén irracionális, hiszen miért bízná a mostani többség a következő parlamentre a kérdést?! Ezt egyik politikai erő sem kockáztatná meg, nem is lenne értelme. Az LMP feltételei szintén árulkodóak.

Saját alkotmánykoncepciót is készítettek, ami egy kicsit ellentmondásos, mert Schiffer András többször érvelt úgy, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Ha így van, minek saját alkotmánykoncepció? Ugyanakkor azt is jelentheti, hogy komolyan gondolják a kérdést, de azt nyilván maguk sem várják, hogy végül ez kerül elfogadásra. Koncepciójuk léte sokkal inkább összefügg az alkotmányozásból való kivonulással, ezzel is a kormány alternatívájaként szeretnének megjelenni. Saját szerepük így egyértelmű, de ha semmilyen formában nem vesznek részt az alkotmányozásban, azzal a konstruktív ellenzéki mivoltuk is elvész. Az úgynevezett más politika így már nem sokban különbözik az egykori ellenzéki pártok konstruktívnak nem nevezhető politikájától. Legyen szó a Fidesz elmúlt nyolc évéről, vagy az MSZP mostani ellenzéki szerepéről. Felmerülhet a kérdés, hogy mégis miben más a politika? A párt joggal köti feltételhez az alkotmányozásban való részvételt, de a túlzott feltételek könnyen azt a látszatot keltik, hogy a párt valójában nem is akar résztvenni az alkotmányozásban.

Ellentétes érdekek  

Az ellenzéki pártoknak egyszerűen politikai érdekük, hogy ne legyen sikeres az új alkotmány körüli vita, és így az új alkotmány elfogadása se. Ha a Fidesznek sikerülne bevonni a vitába az összes ellenzéki pártot, és végül egy olyan alkotmányt fogadnának el, amit - ha csak részben - de az elleznzék is támogatna, akkor az elsősorban a kormánypártok sikere lenne. "A Fidesznek sikerült az összefogást megvalósítania." De ez nem érdeke az ellenézki pártotknak. Ők éppen ennek az ellenkezőjében érdekeltek. Ne legyenek sikeresek a kormánypártok, sőt, legyen egy olyan döntés, amit négy éven keresztül tudnak kirtizálni, támadni, így ez a momentum is része lesz annak, hogy egy új alternatívaként jelenjenek meg. "Mi másképp csináltuk volna. Mi másképp fogjuk csinálni." Utóbbi elképzelés főleg a Jobbik és az LMP számára fontos, de az MSZP is építeni tud rá. Ha a Fidesz-KDNP sikeresen véghezvinné az alkotmányozást, az leginkább a kormánypártok sikere lehetne, és ebben egyik ellenzéki párt sem érdekelt. Az ellenzéki pártoknak nem kell támogatniuk az új alkotmányt, a politikai ésszerűség alapján ez érthető döntés lehetne, de a végszavazásnál is lehet nemet mondani, nem biztos, hogy jó döntés már a vitára is nemet mondani.

 

Szólj hozzá!

2010.08.19. 21:30 Politikazabáló

Mezítlábas Jávor, narancssárga MSZP - a legújabb választási plakátok

Címkék: mszp önkormányzati választások plakát lmp jávor benedek

Az MSZP narancssárga alapú plakáttal készül az őszi választásokra. Már korábban kiderült, hogy a szórólapjuk LMP-s zöld lesz, ezért nem annyira meglepő, de mégis érdekes, hogy most a Fidesz színeivel kampányolnak. A szöveg (A Fidesz semmit sem tanult és semmit sem felejtett) üzenete nem egyértelmű, de az kiderül, hogy a plakát egy negatív kampány része lesz. Érdekesség, hogy eltűnt a szegfű, csak egy négyzet maradt az MSZP felirat mellett.  

Az LMP új plakátján a párt főpolgármester-jelöltje, Jávor Benedek mezítlábas képpel pózol. Mellette több üzenet és fontos információ megjelenik. Háromszor szerepel a tiszta szó: "tiszta lappal, tiszta szívvel, tiszta sor". Az LMP továbbra is az újdonság erejével hat(na). Egy nagyon fontos információ is a plakátra került: a párt szeptember 3-ig várja az ajánlószerlvényeket. Ez azért is fontos, mert már csak 15 nap áll rendelkezésükre, és a tavaszi választáskor és sok helyen gondot okozott a megfelelő számú ajánlószelvény összegyűjtése. Hogy a mezítláb a pártkasszának vagy a tisztaság üzenetének szól, azt mindenki maga döntse el.

Fotók: Politikazabáló (saját)

Szólj hozzá! · 1 trackback

2010.07.10. 22:25 Politikazabáló

Az MSZP vezetése a tisztújító kongresszus után

Címkék: mszp kongresszus tisztújítás mesterházy attila

A 2010. július 10-én megtartott tisztújító kongresszuson többek között elnököt, elnökhelyettest, alelnököt, elnökséget, választmányi elnököt és pártpénztárnokot választottak a párt tagjai. Az alábbiakban a régi és az új funkcionáriusokat vesszük számba.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: mszp.hu

Régi > új vezetők

 Pártelnök 
 Lendvai Ildikó Mesterházy Attila
 Elnökhelyettes 
 Lamperth Mónika Balogh András
 Szekeres Imre 
 Alelnök 
 Kiss Péter Kovács László
 Mesterházy Attila Szabadkai Tamás
 Ujhelyi István 

 

Az országos válaszmány elnöke Simon Gábor, a párt pénztárnoka Brecskáné Nagy Mária maradt.

Elnökség

Az elnökség is megváltozott. Csak Bárándy Gergelyt és Herczog Editet választották újra. Mesterházy Attila az előző elnökségben alelnökként, Puch László pártigazgatóként volt tag. Az elnökségnek továbbra is tagja az elnök, az elnökhelyettes és az alelnökök.

 Régi elnökségi tagok  Új elnökségi tagok
 Bárándy Gergely Bárándy Gergely
 Herczog Edit Csabai Lászlóné
 Juhász Ferenc Harangozó Tamás
 Vadai Ágnes Herczog Edit
 Varga László Katona Tamás
 Veres János Korózs Lajos
 Hiller István Kunhalmi Ágnes
  Puch László
  Szanyi Tibor
  Teleki László

 

Lesz megújulás?

Mesterházy Attila pártelnökké választása nem meglepetés, várható volt. Balogh András elnökhelyettessé választása a köztársasági elnökké való jelölés után derült ki. A 71 éves régi motoros Kovács László alelnökké választása nem nevezhető a megújulás részének, bár a tisztújításnak megfelel, hiszen az előző vezetésben nem volt benne. Talán a 34 éves Szabadkai Tamás alelnökké választása tekinthető a fiatalítás részének. Az MSZP-nek égetően szüksége van új, eddig ismeretlen, "érintetlen" arcokra.

Régen várt szerephez jutott Szanyi Tibor, aki bekerült az elnökségbe. Ebben nyilván nagy szerepe van egyéni mandátumának, de sikere a korábbi vezetés kudarcának és a párt egyértelmű bukásának egyszerre köszönhető. Csabai Lászlóné vagy Teleki László megválasztása megint nem a fiatalítás és a megújulás új, radikális irányát mutatja. Talán  a 31 éves Harangozó Tamás, és a szintén a fiatalokhoz tartozó - eddig is aktív - Bárándy Gergely hozhat igazán újat az elnökség munkájába.

A vezetésből kimaradt Gyurcsány embere, Molnár Csaba, aki a tisztújítás előtt pár nappal lépett vissza, pedig többen is pozícióba várták. Az eddig mindig befutó Kiss Péter is kimaradt a vezetésből, igaz, jelezte, hogy nem vállal szerepet. Szili Katalin el se ment a tisztújításra - ez jól mutatja párton belüli helyzetét.

 

4 komment

2010.06.28. 08:45 Politikazabáló

Tisztújítás előtti erőterek az MSZP-ben

Címkék: mszp gyurcsány ferenc szekeres imre kongresszus kiss péter tisztújítás szili katalin szanyi tibor mesterházy attila

A választásokon vesztes MSZP 2010. július 10-én egynapos kongresszust tart, melynek legfontosabb része a tisztújítás. Új elnöke lesz a pártnak, a választmánynak, és az elnökség is megváltozik. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy milyen erők vannak a pártban, kik az erősek és kik a gyengék, vagy gyengébbek. 

Mesterházy Attila

Szinte biztos, hogy Mesterházy Attila váltja Lendvai Ildikót a pártelnöki székben. Mesterházy a párt és a frakció többségének a támogatását is bírja,  így a frakcióvezetői poszt mellett a párt legfontosabb tisztsége is az övé lehet. Ezzel  hivatalosan is a legerősebb ember lesz a pártban. A leköszönő pártelnök is őt támogatja. A kérdés csak az, hogy mekkora támogatással választják meg, mert nem mindegy, hogy milyen erő összpontosul mögötte; feles, 2/3-os, vagy 3/4-es. Támogatásának mértéke üzenet lesz Gyurcsány Ferencnek  és az ő táborának, ebből az is kiderül, hogy milyen mozgástere lesz/lehet a volt miniszterelnöknek.  Az már eldőlt, hogy a következő hónapok, évek legmeghatározóbb szereplője Mesterházy Attila lesz.

Gyurcsány Ferenc

Hivatalosan nem akar visszatérni a párt élére és egyéb vezető tisztséget sem szeretne betölteni. Jelenleg a Táncsis Mihály Alapítvány elnöke. Továbbra is vannak olyan támogatói, akik csak őt tekintik a baloldal vezérének, és egyedül benne látják a megoldást, a feltámadást. Gyurcsány a kivárásra játszik. Elmondása szerint nem akar új pártot alapítani. Talán két év múlva térhet vissza, amikor már lecsengett a választási vereség okozta sokk, és a gyakran bekövetkező ciklus közbeni népszerűségvesztés is eléri a Fideszt. Addig pozíció nélküli szellemi vezetőként működe. Legfőbb szövetségese Molnár Csaba, volt kancelláriaminiszter, aki egyben Győr-Moson-Sopron megyei elnök is. Ha bekerül az elnökségbe, vagy más, komolyabb posztot kap, akkor Gyurcsány jobbkeze az új vezetés közelében (vagy a vezetésben) lesz. Gyurcsánynak érdeke, hogy az elnökségben az embere(i) is szerephez jussanak.

Szekeres Imre

Még mindig sok támogatója van a pártban, de nemrég bejelentette, hogy nem jelölteti magát a tisztújításon, így pozíció nélkül maradhat. Jelenleg elnökhelyettes. Régóta Gyurcsány riválisa, így őt, és a mögötte felsorakozó erőket biztos nem támogatja, minden bizonnyal Mesterházy Attila mögé áll.

Kiss Péter

Neki is jelentős a bázisa a párton belül. Eddig szinte minden változást túlélt, sőt, a változások gyakran megerősítették. Jelenleg az elnökség tagja és a párt alelnöke. Nem zárható ki, hogy ismét fontos pozícióhoz jut. Bár a választási kudarc az ő felelőssége is, párton belüli támogatottsága magas. Kiss mindig figyelt arra, hogy a hátországa megmardjon. A kérdés csak az, hogy egy ilyen vereség után szeretne-e pozícióban maradni, vagy inkább a háttérben maradna.

Szili Katalin

A Trianoni Emléknapon egyedül volt jelen az MSZP részéről. Ez is jól mutatja, hogy mennyire elszigetelt a párton belül. Többször fölmerült, hogy független  képviselő lesz, vagy új pártot alapít. Már ezek a felvetések jól mutatják, hogy a párton belül is egyedül van. A találgatásoknak ma még nincs sok realitása. Nem valószínű, hogy komolyabb szerephez jut - legalábbis nem most. Gyurcsánnyal régóta riválisok, ezért valószínű, hogy azokat az erőket támogatja, akik megakadályozhatják Gyurcsány visszatérését. Szili nem tagja az elnökségnek, és jelenleg semmilyen komolyabb pozíciója nincs a pártban.

Szanyi Tibor

Egyéni képviselői sikere után újra erőre kapott, jelezte, hogy nem zárkózik el komolyabb pozíciótól sem. De a pártban sokat bírálták, bírálják, így nem egységes a támogatása. Kiszólásait is többször a szemére vetették. Sokszor beszél a vezetők lecseréléséről és a párt megújításának szükségességéről. Nem zárta ki, hogy ebben szerepet vállal, esetleg a választmány elnöki posztját is elvállalná, bár arra sokkal esélyesebb a jelenlegi elnök, Simon Gábor. Raádásul erre a posztra Botka László, Szeged polgármestere is pályázik, ezzel Szanyi esélyei csökkennek.

A fiatalok és az új emberek

Vadai Ágnes és Bárándy Gergely jelenleg az elnökség tagjai, de túl tehetségesek ahhoz, hogy az MSZP lemondjon róluk, ezért elképzelhető, hogy a jövőben is fontos szerepet kapnak/vállalnak. 

Ha az MSZP komolyan gondolja a megújulást, mindenképpen szükséges, hogy a régi arcokon kívül új, a közvélemény számára eddig ismeretlen emberek is megjelenjenek a párt vezetésében, és fontosabb pozíciót is betölthessenek. Ha ez nem történik meg, a megújulás is kudarcba fulladhat. Az új arcok megválsztása egyszeri aktus, de megismerésük és megismertetésük hosszú idő, munkájuk (esetleges) gyümölcse csak hosszú hónapok, évek után érhet be.

 

Szólj hozzá!

2010.05.09. 22:00 Politikazabáló

Gyurcsány jövője

Címkék: mszp gyurcsány ferenc orbán viktor röpirat választás2010 voks10

Gyurcsány Ferenc 42 oldalas elemzésével, ún. röpiratával ismét előtérbe került. Politikai jövője nagy kérdés. Visszatérhet még? Milyen funkciója lesz az MSZP-ben? Milyen szerepe lesz a párt megújulásában? Egyáltalán lehet még szerepe? Esetleg új pártot alapít? Lehet újra miniszterelnök? Vagy végleg megbukott? Ezekre a kérdésekre kerestem a válaszokat.

Sokakkal konfliktusban

Gyurcsány helyzetét nehezíti, hogy pártjában több vezető (és/vagy meghatározó) politikussal is nyílt konfliktusban áll. Ilyen személy Szili Katalin, aki sokszor a médián keresztül üzen Gyurcsánynak, jelezve, hogy nem lehet szerepe a megújulásban, az ő útja és személye már leszerepelt. Szili korábban is gyakran és nyíltan bírálta Gyurcsányt. Közben a volt házelnök aktívan szeretne részt venni az MSZP megújításában, így biztos, hogy kettőjük vitája a jövőben sem fog csillapodni.

Szekeres Imrével, a párt elnökhelyettesével is ellenfelek. Konfliktusuk régi, Szerekes neve már az őszödi beszéd kiszivárogtatójaként is többször fölmerült. Gyurcsány ügyesen elhallgattata a miniszteri bársonyszékkel, de a köztük lévő ellentét mit sem változott. Gyurcsány szemében Szekeres is leváltandó vezetők közé tartozik, igaz, a párt veresége miatt Szekeres helyzete is meggyengült.

Lendvai Ildikó döntéseivel leginkább a párt érdekeit tartotta szem előtt. Kiállt Medgyessy, Gyurcsány és Mesterházy mellett is, de tudható, hogy nem Gyurcsány feltétlen híve. A lemondott elnök leginkább a párt kettészakadásától fél. "Keresztbe is feküdnék egy ilyen úton" - írta búcsúlevelében. Írása sokat elárul a párton belüli konfliktusokról és az útkeresés dilemmáiról. Az elmúlt időszak értékelését maga is elvárta Gyurcsánytól, de arra nem számíthatott, hogy ilyen kemény bírálatban lesz része.

Kiss Péter is Gyurcsány ellenfele. Ezt már Gyurcsány miniszterelnökké választásakor is tudni lehetett. Legutóbb a pártelnöki és a frakcióvezetői szék kérdésében is nyilvánvalóvá vált az ellentét. Kiss Péter - Gyurcsánnyal ellentétben - nem osztaná el a vezető posztokat a párt különböző erői között, hanem egy személyre bízná a két funkciót. Kiss Péter jelenleg is a párt egyik erős emberének számít. Mesterházyt már frakcióvezetővé választották, de az új elnök személye még nyitott.

Mesterházy Attila frakcióvezetővé választásával egy "csatát" már megnyert, de több még hátra van. Jelenleg neki van a legtöbb támogatója az MSZP-ben, egyben Gyurcsány riválisa. Ha pártelnökké választják, a megújulásban is vezető szerepe lehet, de nagy kérdés, hogyan sikerül lecsillapítani Gyurcsány híveit, akik legalább annyira akaratosak, mint a volt miniszterelnök.

Szanyi Tibor haszontalannak és szerencsétlennek nevezte a röpiratot. Szanyi egyéni mandátumának köszönhetően megerősödött, igaz, a pártban megosztó személy, nincs is vezető pozíciója, de ahhoz erős, hogy Gyurcsány visszatérése ellen fellépjen - főleg a médiában. 

Fogyatkozó támogatók

Molnár Csaba az egyik olyan személy, aki Gyurcsány feltétlen követője. A leköszönő miniszter a párt Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. (Innen érkezett Gyurcsány is). Ha pártszakadásra kerülne sor - szerintem nem lesz -, akkor is biztos követné. Ficsor Ádám volt titkosszolgálati miniszter is Gyurcsány híve, de ő mostanában teljesen eltűnt. (Talán azért, mert a Jobbik jelöltje is megelőzte az egyéni választókerületben.)

Korábbi bizalmasai közül többen távolodnak a politikától. Szilvásy György nem lett országgyűlési képviselő, és a pártban sincs komolyabb hatalma. Veres János - korábbi pénzügyminiszter, jelenleg is megyei elnök - sem a párt vezető tisztségviselőjeként  vagy megújítójaként képzeli el a jövőjét, nemrég az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöki posztjára pályázott - eddig sikertelenül.

Bajnai Gordon leköszönő kormányfő - korábban legmegbízhatóbb minisztere - párton kívüli, és jelen állás szerint nem a politikai életben képzeli el a jövőjét, vagy legalábbis nem ebben a politikai erőtérben. Szigetvári Viktor - aki Bajnai kabinetfőnöke, majd az MSZP kampányfőnöke volt - csak nemrég lépett be a párta, igaz, korábban Medgyessyvel és Szekeressel is együtt dolgozott, de egy időben Gyurcsányhoz is igen közel állt. Pártbéli szerepe még nem tisztázott.

Amennyire gyengülnek egykori bizalmasainak pozíciói, annyira erősödnek az alulról szerveződő támogatók. Megjelentek a kilépéssel, vagy a helyi pártszervezet feloszlatásával fenyegetőzők, akik kizárólag Gyurcsány visszatérésében látják a jövőt. Eddig csak néhány pártszervezetről beszélhetünk, de bőven lehetnek még követői.

Mit akar Gyurcsány?

Kijelentése szerint nem akar vezető posztot betölteni a pártban. Akkor mi a célja? Négy év múlva miniszterelnök-jelöltként visszatérni? Minden bizonnyal ez a fő cél. Addig is szívesen lenne a párt egyik fő ideológusa, megújítója, egy új baloldal vezetője. Látszik, hogy szívesen venne részt az MSZP megújulásában, a párt megváltoztatásában. Még mindig nagyon aktív, rendszeresen publikál, országot, pártot és választást is értékel, javaslatokat tesz, országot jár, hívei körében nagy népszerűségnek örvend. Agilis, a fáradtság jeleni nem láthatóak rajta. Megélhetése nem a politikától függ, így másokhoz képest bátrabban vállalhatja a konfliktusokat.

Gyurcsány vs. Orbán

Sokan mondják, hogy Orbánnak két elbukott választás után sikerült visszatérnie, miért ne sikerülhetne ez Gyurcsánynak is? A kérdés ennél sokkal bonyolultabb. A teljesség igénye nélkül lássunk egy-két különbséget: 

Gyurcsány ciklus közben jött, és ciklus közben ment. Orbánnak nem kellett ciklus közben távoznia, így a csúfos bukást is elkerrülhette, és pártja bizalomvesztésével sem kellett szembesülnie.

Orbán mindig erős kézben tartotta a pártot. Még a választási verségek után is. Ez most Gyurcsány esetében nincs meg. (2002-ban csak hajszál híján veszített a Fidesz, 2006-ban már nagyobb különbséggel, ekkor indulhatott volna el egy Orbánt leváltó folyamat, de az őszödi beszéd hatására bekövetkezett általános bizalomvesztés után 2006 őszén már a Fidesz volt az önkormányzati választások nyertese, így Orbán viszonylag hamar feledtette az újabb vereséget.)

Orbán az időközi népszavazásokat részsikerként könyvelhette el, és az EP-választásokon is mindig sikeresen szerepelt a Fidesz, amiből szintén profitálhatott. Most nem lesz ciklus közbeni EP-választás. Időközi népszavazásról még nem tudni.

Orbán mindig a párt vezetője maradt, még akkor is, amikor hivatalosan nem ő volt pártelnök. Soha nem került olyan távolra a párt vezetésétől, mint amennyire Gyurcsány volt/van az MSZP vezetésétől.

Orbán népszerűsége az elbukott választások ellenére sem volt olyan mélységben, mint Gyurcsányé.

Mindezek ellenére a megújulás Gyurcsány esetében is egy lehetőség, de ennek alapvető feltétele a hitelesség kérdése. Erről itt érdemes olvasni. Gyurcsány visszatérése nagyon nehéz feladat lenne, a mostani állapotok szerint nehezen elképzelhető, hogy újra miniszterelnök legyen, de a politikában semmi sem lehetetlen.

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

2010.05.04. 07:45 Politikazabáló

Hogyan tovább a Sólyom melletti kiállás után?

Címkék: mszp fidesz orbán viktor jobbik sólyom lászló morvai krisztina köztársasági elnök szili katalin lmp választás2010 voks10

Tegnap több neves értelmiségi nyilvánosan kiállt Sólyom László újraválasztása mellett. Mozgalom, honlap indult. Egyes személyek kiállása nem meglepő, a közös múlttal is magyarázható, lásd Zlinszky János (Alkotmánybíróság), vagy Lányi András (Védegylet). Ugyanakkor Tölgyessy Péter eddig tartózkodott a hasonló megnyilvánulásoktól, de tekintélyes alkotmányjogászként az ő kiállása is érthető. Talán csak Makovecz Imre és Mellár Tamás (volt KSH-elnök) aláírása kerülhet a meglepő kategóriába. 

Nyitott kérdés?

Az értelmiségi kiállás ismeretében Orbán Viktor a Tények Estében azt nyilatkozta, hogy a köztársasági elnök megválasztása még teljesen nyitott kérdés. Az is lehet, hogy ez csak egyszerű kommunikációs fogás, de legalább világos üzenet. A kialakult helyzetben - napok óta fontosabb hír a köztársasági elnök megválsztása, mint az új kormány megalakulása - nem is rossz megoldás.

Pártpolitikust vagy nem pártpolitikust?

Korábban írtam arról, hogy nem biztos, hogy Sólyom Lászlót újraválasztják. A politikai ráció indokolhat egy új, a Fideszhez lojálisabb, közelebb álló jelölt megválasztását a köztársasági elnöki posztra. (Miközben Sólyom és a Fidesz elképzelési között nincs túl nagy törésvonal.) Minden politikai párt élne ezzel a lehetőséggel, ha ilyen nagy támogatást kapna. Emlékezzünk: öt évvel ezelőtt az MSZP is pártpolitikust jelölt Szili Katalin személyében. A Jobbik már megfogalmazta, hogy Morvai Krisztinát jelölné köztársasági elnöknek, aki - bár nem tagja a pártnak -, de nem is pártok felett álló közszereplő. Az LMP-nek kapóra jön Sólyom támogatása, egyrészt a védegyletes gyökerek miatt, másrészt mert nincs más alkalmas jelöltjük. De nem csak pártpolitikust jelölhet a Fidesz.

Nyomás és logika

A következő hetek kérdése az lehet, hogy a bal-, de főleg a jobboldalról érkező nyomás milyen hatással lesz a Fidesz vezetésére. Ennek fényében hogyan változik az eredeti elképzelésük, ha egyáltalán változni fog. Lehet, hogy az értelmiségieknek, és a  - nem jelentéktelen - Sólyom-tábornak nem igazán tetszetne, de egy új elnök megválasztása is teljesen demokratikus, és a politikai rációt tekintve logikus lépés lenne.

Mikor derül ki, hogy ki lesz a Fidesz jelöltje?

Legkésőbb júnuis 28-án, a Fidesz frakcióülésén. (Lásd Orbán Viktor nyilatkozta a Tények Estében.)

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása