Politikazabáló

- jelentette be Gyurcsány Ferenc, miután Bajnai hátrébb, Mesterházy előrébb lépett, és újra tárgyalnak az ún. baloldali összefogásról, amiben már a DK is szerepet kaphat. A hír hallatára Gyurcsány megszakítja külföldi nyaralását, és hazajön. Ennek nyilván örülnek a hívei, de érdekes megvizsgálni, kik nem örülhetnek neki annyira:

- a Fidesz és hívei

- a Jobbik és hívei

- az LMP és hívei

- az Együtt-PM-ből az exLMP-s PM-esek (Nekik lesz a legnehezebb megmagyarázni ezt az összeborulást. Karácsony Gergely, Jávor Benedek és Gyucsány egy listán? Elképzelhetetlen.)

- Bajnai is eléggé húzta a száját (meg eddig nem ezt akarta)

- az MSZP sem repdesett eddig érte

Valószínű, hogy a fenti szereplők mind úgy érzik, hogy 5 év kormányzás után, 2014-ben Gyurcsány Ferenc ne legyen már olyan fontos politikai szereplő, hogy komoly hírérteke legyen annak, hogy megszakítja nyaralását, és hazajön. Valamit nagyon jól csinál, hogy ez még mindig vezető hír.  

Felröppen a hírt, miszerint 1 euróért (300 forintért) venné meg a Széchenyi Bank a magyar Raiffeisent. Hogy az ár reális vagy sem, azt nem tudhatjuk. Közel 30% a nem fizető hitelek aránya, amit nagyon magas. A bank egy ideje már veszteséges. Ezt majd megítélik a közgazdászok. 

A tranzakcióval kapcsolatban két érdekesség merül fel:

1. Mit kezd a törpe Széchenyi Bank a hozzá képest óriás Raiffeisennel? Miért veszi meg? Miért éri meg neki egy rossz portfólióval rendelkező bankot megvenni? Mondjuk az adózott eredmény tekintetében 2012-ben mindkét bank veszteséges volt. Nyilvánvaló, hogy valamilyen formában állami segítség van a háttérben. Ha így van, akkor bankot vesz az állam? Ez már önmagában érdekes, bár kisebb bankoknál már volt példa rá. Nem igazán tiszta, hogy mi volt a kormányzati szándék a Gránit Bankkal, vagy éppen a Takarékbankkal. Egy biztos: nálunk az állam mindent meg tud venni, amit csak akar, legyen az közműcég, olajtársaság (részben), gázüzletág, gáztározó, takarékbank, stb. 

2. Ha az államnak lesz egy ilyen nagy bankja, ha csak közvetett módon is, de akkor már nehezebb lesz kormányzati (és/vagy egyéb pártpolitikai) oldalról átkozni, vuduzni a bankokat. Egy devizahiteleseket kedvezően, de a bankokat negatívan érintő döntés esetén az államnak a saját zsebébe is mélyebben bele kell majd nyúlnia. Rájönnek, hogy nem olyan egyszerű ezt a kérdést belülről csak úgy megoldani. Ha az a cél, hogy olcsó hiteleket nyújtsanak, azért fölösleges bankot venni. Ilyen szempontból Matolcsy programja most is igen sikeres a KKV-k esetében. 

Ma még sok a kérdés az ügylettel kapcsolatban, de sokat segítene egy nyílt, világos kommunikáció, hogy a közvélemény is megtudja, kinek mi a célja ezzel a tranzakcióval. Főleg akkor, ha adófizetők pénzét is érinti.