A választási kampány során nagyon sok szó esik arról, hogy ki a háborúpárti és ki a békepárti. A választási kampány hevében bárkire rá lehet sütni bármelyiket, bár inkább a háborúpártiság az, amit előszeretettel használnak az ellenfél lejáratására. A kormány szerint a Nyugat azért háborúpárti, mert pénzzel és fegyverrel támogatja Ukrajna védekezését, miközben Orbán azt szeretné, ha ez a támogatás mielőbb megszűnne. Utóbbival Ukrajna elesne, az agresszor Oroszország győzedelmeskedne, és ezzel Ukrajna egy orosz bábállam lenne, elveszítve függetlenségét. Hogy ez miért célja a miniszterelnöknek, azt nem tudni.
Az lehet vita tárgya, hogy kell-e támogatni Ukrajnát vagy sem, és ha igen, akkor milyen mértékben. Hogy kinek érdeke a háború és kinek nem, hogy ki és miért kezdte, vagy milyen következményei lehetnek a háború ilyen vagy olyan kimenetelének. Ugyanakkor a tények sajnos azt mutatják, hogy pont azok a leginkább háborúpárti politikusok, akik az elmúlt években Magyarország közeli szövetségesei lettek.
Vlagyimir Putyin - Oroszország
Két éve megtámadta Ukrajnát, ami elsősorban egy területszerző háború. Egyhetes háborúra készült, de ez nem jött be, azóta nagyon elhúzódnak a harcok. Putyin többször kifejtette, hogy számára a Szovjetunió összeomlása tragikus volt, és legszívesebben azt a birodalmat építené újra. Háborúzott már Csecsenföldön, Grúziában (Észak-Oszétia), igényt tart Transznisztriára, és 2022-ben is pillanatok alatt bevonult Kazahsztánba, amikor ott zavargások törtek ki. Több afrikai államban is kormánybuktató erőket támogatott, jelentős befolyást szeretve a kontinensen. Támogatta a szíriai elnököt, amikor polgárháború tört ki az országban, csapatai azóta is az országban vannak.
Milorad Dodik - Bosznia-Hercegovina
Dodik a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, akinek jelentős anyagi és politikai támogatást nyújt a kormány. Pedig Dodik nem ismeri el a srebrenicei mészárlást és mindent megtesz azért, hogy Bosznia-Hercegovinából kiváljon a Boszniai Szerb Köztársaság.
Recep Tayyip Erdogan - Törökország
A szíriai polgárháborúban meggyengült arab ország északi részén több helyen is behatolt Szíriába, és az elfoglalt részeket azóta is ellenőrzés alatt tartja. Emlékezetes volt, amikor még egy orosz vadászgépet is lelőttek, akkor kicsit fagyossá vált Putyin és Erdogan viszonya, de ez azóta rendeződött. Folyamatosan fegyverrel harcol a kurdok ellen, valamint Gáza miatt látványosan szakított Izraellel, megszakítva a kereskedelmi kapcsolatokat is. Erősen támogatja a Hamászt, aminek egyes vezetői Törökországban élnek.
Hszi Csin-ping - Kína
A Kínai Népköztársaság elnöke igényt tart Tajvanra, talán sose volt még ilyen közel a sziget elfoglalása. Egyes elemzők szerint a legrosszabb esetben is 5 éven belül lerohanhatja. Látványos és erős fegyverkezésbe kezdett. A Dél-kínai-tenger feletti teljes ellenőrzést szeretné megszerezni, emiatt többször is összetűzésbe került a Fülöp-szigetekkel, de ezt a tervet a tenger összes érintettje ellenzi. Ami szintén aggodalomra ad okot, hogy azt is elérte, hogy akár élete végéig elnök lehet.
Ilham Alijev - Azerbajdzsán
Az azeri elnök kiszorította az örményeket Hegyi-Karabahból, egy párhetes véres, majd egy párnapos rövid háborúval. Földgázbevételeinek jelentős részét haditechnikai fejlesztésekre fordította, jelentősen növelve régiós katonai erejét. Örményország legutóbb 4 falvat is átadott az azerieknek, de Azerbajdzsán Nahicseván nevű exklávéja miatt az örmények nem lehetnek nyugodtak, mert Alijev összeköttetést szeretne az anyaországgal.
Benjamin Netanjahu - Izrael
A Hamász 2023-as terrotámadása után számítani lehetett rá, hogy az izraeli hadsereg bevonul Gázába és ott helyben meggyengíti a Hamász birodalmát. Ez a háború is elhúzódik, a kezdeti jogos válaszcsapás utáni műveletek számos kérdést felvetnek, főleg a civil életek miatt megosztó lett. Emellett Szíriában és Libanon déli részén is rendszeresen támadnak Irán által támogatott állásokat - bár ezek önvédelmi jogosságát nehéz kétségbe vonni. Az iráni rakétaesőre viszont nem volt jelentős a válaszcsapás, nem eszkalálódott a helyzet. A Szíriában lévő iráni követségi épület lebombázása komoly eszkaláció lehetett volna.
Néhány kiegészítés még:
Csád
A politikai zavargások forgatagában lévő országba katonákat akarunk küldeni. Az események jelentős orosz kavarás mellett történnek.
Irán
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemrég meghívta Mahmoud Ahmadinezsad volt iráni elnököt, aki korábban a holokausztot is tagadta és nagy szerepe volt Irán atomhatalmi törekvéseiben. Irán idén nyíltan megtámadta Izraelt és proxy háborút folytat Jemenben, Libanonban és a gázai övezetben is.
NATO
A szervezet tagjaként akadékoskodtunk Finnország csatlakozásánál és a végsőkig húztuk Svédország csatlakozásának támogatását is, ami nem biztos, hogy jó üzenet katonai szövetségeseink felé. Ugyanakkor remek üzenet Oroszország felé.
Ezek után mindenki eldöntheti, hogy a háborúpártiság csak egy újabb finkelsteini technika, vagy van mögötte komolyabb tartalom is.