Politikazabáló

Lázár a HírTv-ben azt mondta, nem kérdés, hogy nem szabad urizálni, az a kérdés, hogy ezt a párton belül ne üzengetéssel oldják meg. Igen, ez is egy nagy kérdés, hogy a már kialakult helyzetet hogyan oldják meg. De nem szabad elfelejteni, hogy miért jutott ide az egész vita, miért eszkalálódott, hogy magasabb rangú pártvezetőknek is meg kellett szólalniuk.

Ha nincsenek milliókat érő utazások, órák, több tízmilliós lakások, akkor nincs téma, nincs miről beszélni, és Lázárt, Rogánt, Szijjártót is elsősorban a munkájuk miatt lehetne kritizálni. Nem kell okot adni rá. De miután ezek vannak, többeknél, így téma is van bőven, és úgy látszik, hogy senki nem szólt még nekik, hogy itt most meg kellene állni (legalább egy percre). 

Lázár - érthető módon - párton belül tartaná a vitát, hiszen valóban nem tesz jót egy pártnak, ha a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak a prominens vezetők. Viszont ne felejtsük el, hogy azoknak se tetszik az urizálás, akik megválasztották őket. Ezért is zuhant akkorát a Fidesz népszerűsége. Márpedig ezután ezt a vitát már nem lehet párton belül tartani. Jobboldali értelmiségiek is felszólaltak az urizálás ellen, lásd Jókai Anna és Vizi E. Szilveszter megnyilvánulásait a Heti Válaszban. Márpedig ők is a választók, sőt, az eddigi szimpatizánsok véleményét közvetítik.

Ezért nem lehet már ezt a vitát már párton belül tartani. A szimpatizánsok is számonkérik a megválasztott képviselőket, kormánytagokat, hogy nem erről volt szó, nem ezt várjuk tőletek. Az idealistáknak mondhatjuk, hogy mindez egy szép megnyilvánulása a demokráciának, ami normális. Ha nem látnák, hogy sokaknak a párton belül se tetszik ez az urizálás, végleg elfordulnának a Fidesztől. Azzal végeznék ki igazán a kormányt, ha nem szólnának. Ezért nem volt haszontalan Pokorni és Kövér figyelmeztetése, sőt, talán pont ők mentik meg a pártot. 

Érdekes hír, hogy Bárándy Péter megvédte Lázár fácánvadászatát. Ha csak és kizárólag a politikai hasznosság, a népszerűség és az elfogadottság oldaláról nézzük, meg kell érteni, hogy lehet 

- sportról

- szenvedélyről

- gazdasági vonatkozásokról

- munkahelyteremtésről

- turisztikáról

- vadgazdálkodásról

beszélni, illetve ezekre hivatkozni, de a vadászat - főleg ilyen nagy méretekben - soha nem lesz a társadalom többsége szempontjából egy elfogadott, szimpatikus tevékenység. Pont azért, mert a többség nem teheti meg, és valószínű, hogy soha az életben nem is fogja tudni megtenni. Éppen úgy, ahogy a Bárándy által említett vitorlázást és a golfot sem. Pontosan ezért, ezek mindig visszatetsző úri huncutságok lesznek. 

Szerda reggel halálos autóbaleset részese volt a Miniszterelnökséget vezető államtitkár. Az első hírek arról szóltak, hogy Lázárék autója hátulról belement az előtte haladó autóba, melynek utasa a baleset következtében elhunyt. Lázár János és sofőrje csak könnyebb sérüléseket szenvedtek. Joggal merül fel a kérdés, hogy le kell-e mondania a balesetben résztvevő politikusnak? A kérdés nem olyan egyszerű, fontosak a baleset körülményei, ezért érdemes jobban megvizsgálni.

Ki vezette az autót?

Lázár János sofőrje.

Ki okozta a balesetet? 

A legfrissebb hírek szerint nem a sofőr a vétkes, hanem a másik - a balesetben elhunyt - autó vezetője. Igaz, a rendőrségi közlemény finomabban fogalmaz a másik autóról: "eddig tisztázatlan okból többször is letért az útról, majd a szalagkorlátnak ütközött".  

Hibázott-e Lázár János?

Nem.

Hibázott-e a sofőrje?

Az első benyomások szerint nem, de a rendőrségi vizsgálat még nem zárult le. 

Ivott-e alkoholt (bárki is)?

Nem.

Korábban volt-e hasonló eset a magyar politikai életben?

Két balesetet és két miniszteri lemondást érdemes megvizsgálni. 1. Az egyik Nógrádi László volt közlekedési miniszter esete, akinek a sofőrje okozott halálos balesetet, amiben kiderült, hogy a sofőr és a másik autó vezetője is hibázott. Nógrádi László lemondott, bár törvényi felelőssége nem volt. Mégis, erkölcsi értelemben felelősséget vállalt. 2. A másik eset Szabó Pál korábbi közlekedési miniszter nevéhez fűződik, aki egy több halálos áldozatot követelő vonatszerencsétlenség után mondott le. Ő is az erkölcsi felelősség miatt, törvényi felelősség nem terhelte. (Nem is volt részese a balesetnek. A lemondás miatt mégis érdekes precedens.)

Miben hasonló Lázár balesete?

Szintén halálos áldozatot követelt, és passzív résztvevője volt a balesetnek. 

Miben különböző ez a baleset?

Az elsődleges vizsgálatok szerint nem hibázott Lázár János sofőrje és a rendőrségi közlemény szerint "a közlekedési szabályoknak megfelelően haladtak".

Ezek után le kell mondania Lázár Jánosnak?

Talán kicsit közelebb kerültünk a válaszhoz, de még mindig nem egyszerű. Lázár sofőrje nem vétkes, nem ivott alkoholt, ahogy az államtitkár sem. A rendőrségi beszámoló szerint betartották a szabályokat. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy nem kell lemondania. 

De ha az államtitkár úgy dönt, hogy erkölcsi felelősséget érez a baleset miatt, és ezért lemond, az is elfogadható lépés lenne. Sőt, ebben az esetben egy nagyon magas fokú erkölcsi mércéről tenne tanúbizonyságot. Ez nem azt jelenti, hogy ha nem mond le, akkor alacsony az erkölcsi mércéje, nem, hiszen nem hibázott. (Most csak ezt a balesetet nézzük.) Csak arról van szó, hogy politikusként nehéz helyzetbe került, és azt vizsgáljuk, hogy politikusként hogyan jöhet ki ebből a legjobban. A korábbi hibák (Audi S8, lézer) után mindenképpen imázsjavító lépés lehetne egy lemondás, amiből hosszútávon nagyon pozitívan jöhetne ki. Ha nem mond le, akkor sem ezen fog "elhasalni". A kormány második legerősebb embere, ráadásul nagy túlélő,  de ez a baleset egy kicsit ott maradhat a levegőben, amit így lehetne a legegyszerűbb feloldani. 

Támadási felület lehet ez a baleset?

Igen. Elsősorban nem ezért fogják támadni, hanem a korábbi cselekedetei, döntési miatt, de egy választási kampányban már ez is téma lehet.