Politikazabáló

Az Arthur J. Finkelstein-i úton halad már jó ideje a Fidesz. Ez kiválóan működött eddig. Ennek lényege, hogy

• mindent mérni kell
• a félelemre kell hatni
• lejárató, negatív kampánnyal kell élni az ellenféllel szemben

Ez a félelem és negatív kampány működik Gyurcsánnyal, Brüsszellel, a bevándorlókkal (mindegy, hogy menekült vagy migráns), és a Nyugattal szemben is. Évek óta professzionálisan alkalmazzák.

Ennek egyik eleme volt a pedofília közbeszéddé tétele, annak használata bizonyos társadalmi csoportok ellen, valamint az ellenfél lejáratására, tehát nem tényleges megoldásokra vonatkozóan, nem valós társadalmi vitaként. Ráadásul összemosták az addig is elítélt homoszexualitást a pedofíliával. 

Gyermekvédelmi törvényt alkottak, ami nem feltétlenül a gyermekek védelméről szól, de ki ne akarná megvédeni a gyermekeinket?! Már az elnevezés is hatásos. Gyorsan rá lehet sütni a törvényt meg nem szavazókra és annak kritikusaira, hogy ők nem védik meg a gyermekeinket, genderlobbisták, pedofiíliát támogatók, stb. Azóta könyveket kell fóliázni, filmeket, sorozatokat, kiállításokat kell aránytalanul korlátozni, de hogy valójában konkrétan hogyan is védjük meg a gyermekeinket a rájuk leselkedő veszélyektől, az nem derül ki.

A politikai cél fontosabb, mint a tényleges gyermekvédelem. Ebben is a finkelsteini módszert választották. Viszont azt annyira túlpörgették, hogy már fokozottan a közbeszéd és a politikai kampányok része lett. Tényleg érthetetlen ez a kegyelem, de nem tudjuk, hogy végül ki járta ki, ki akarta, miért, vagy csak egy fatális hiba történt. Ebben a helyzetben jött a botrány, amit nem lehetett túlélni. Mielőtt teljesen visszájára fordul a cél, gyorsan lépni kellett. Viszont ez a politikai termék kezd egyre nagyobb veszteségeket okozni a kitalálójának. Eddig három fontos fideszes bukott bele:

• Novák Katalin (köztársasági elnökként)
• Varga Judit (EP-listavezetőként)
• L. Simon Lászó (korábban, a Nemzeti Múzeum igazgatójaként)

Egyébként a migránsokkal szemben is problémát okoz az eddigi negatív kampány, már edukálni kell, hogy a vendégmunkásokat ne úgy kezeljék, gyűlöljék, mint az illegális migránsokat. Az egyik az ország hasznára lehet, a másik nem. Kivéve, ha magyarokat rúgnak ki az olcsó külföldi munkaerő miatt...

Sokkal nagyobb kérdés, mit indít el Varga Judit korábbi férjének igen éles és személyeskedő rendszerkritikája. Ilyen szintű kibeszélésre eddig nem volt példa:

"Egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba."

Mától - elvileg - 5 évre Áder János az ország köztársasági elnöke. Ennek kapcsán megvizsgáltuk az erősségeit, a gyengeségeit, a benne rejlő lehetőségeket, és a megválasztásával járó veszélyeket.  

Erősségek

A pártok, így a Fidesz-KDNP 2/3-os többsége teljes mértékben mögötte áll, kevésbé megosztott a Fidesz-frakció, mint amennyire Schmitt Pál jelölése idején volt. Erős támogatás áll mögötte. Ráadásul Orbán és Kövér gyakorlatilag kiegyezett. Régi motoros, volt frakcióvezető, házelnök, ismerik a képviselők, tudják, mit várhatnak tőle.

Elődeihez képest fiatal kora közelebb hozhatja az emberekhez a köztársasági elnöki intézményt. Nem egy tisztelt, de távolinak tűnő professzor, tudós lesz az elnök, hanem egy "egyszerű" családos ember. A fiatalabb korosztállyal könnyebben megtalálhatja a közös hangot. 

Remek szervezőkészsége és korábbi taktikai húzásai bizonyították, hogy talpraesett vezető.

Gyengeségek

Áder János nyelvtudása mindenképpen a gyengeségek közé tartozik. Korábban több kínos pillanatot is átélt ezzel kapcsolatban, ráadásul ezeket hangfelvételek is bizonyítják, amiket újra és újra elő lehet venni. Igaz, nem tudhatjuk, hogy azóta változott-e a helyzet, mert a brüsszeli munkája során pótolhatta hiányosságát. 

Jogász, de nem jogtudós, igaz, nem is kell annak lennie, de ez még okozhat porblémákat a későbbiekben.  

Pártpolitikus, nem volt népszerű sportoló, se tanár, se író, se egyéb közszereplő, abszolút politikusnak mondható. Ilyen elnök még nem volt a rendszerváltozás óta.

Lehetőségek

Európai parlamenti képviselői, valamint házelnöki kapcsolatrendszere lehetőségeket rejt. Főleg most, amikor a nemzetközi színtéren sokszor negatív hírekben jelenik meg Magyarország. Van min dolgoznia, lesz mit javítania. 

A köztársasági elnöki hivatal tekintélye megerősödik, pontosabban visszaerősödik, ha jól él ezzel a lehetőséggel. Valószínű, hogy kevésbé lesznek helyesírási problémái, és a plágiumvád is elkerüli.

Orbán felkérésére gyakorlatilag részt vett a mostani kormányzásban, több törvény kidolgozásában, így tudja, hogy hol kell, vagy éppen hol nem kell beavatkoznia.

Veszélyek

Nagy kérdés, hogy mindent aláír-e, vagy elődjénél megfontoltabban lesz a kormányzás motorja. Ezt előre nem lehet tudni, de valószínű, hogy tanult a múlt hibáiból.

A már említett nyelvtudása miatt kínos pillanatokat élhet át nemzetközi porondon.

Előfordulhat, hogy a sokszor említett fanyar tekintete miatt nem válik népszerűvé, de könnyen lehet, hogy pont ez lesz az, amiért éppen népszerűvé válik, hiszen mi más mutatná jobban a nemzet lelkiállapotát, és ezáltal a nemzet egységét, ha nem ez? Mégis inkább ebbe a pontba soroltuk ezt a tulajdonságát.

Az új köztársasági elnök munkájához sok sikert - és kitöltött ciklust - kívánunk!

Az új köztársasági elnök megválasztása kapcsán gyorsan előtérbe kerültek a pártérdekek. Mesterházy Attila és az MSZP hitelességi szempontból majdnem megsemmisítette magát azzal, hogy Sólyom Lászlót javasolta köztársasági elnöknek. Azt a Sólyom Lászlót, akivel számtalan vitába keveredett legutóbbi kormányzásuk idején. Az MSZP-ben pontosan tudják, hogy semmi beleszólásuk nem lesz az új államfő megválasztásába, így nekik az a legjobb, ha olyan ember kerül a posztra, aki a lehető legtöbbször konfrontálódik majd a Fidesszel. Pedig az új államfő hivatali idejének nagyobb részét már a következő kormányzati ciklusban tölti. Már amennyiben kitölti a teljes ciklusát.
A Jobbik a gyors népszerűségre hajaz azzal a javaslattal, hogy ténylegesen is a nép kezébe adná a választás jogát. Igaz, már régóta ezt a megoldást hangoztatja. De javaslatában szintén benne van, hogy a parlamenti szavazáskor nincs esélye beleszólni a ténylges választásba. Nem biztos, hogy így gondolnák, ha perlementi többségük lenne.

Az LMP számára kapóra jönne Sólyom László, akit ráadásul az MSZP is támogatna, együtt jelölni is tudnák, de ilyen körülmények között Sólyom egészen biztos, hogy nem vállalná el, főleg nem kérne az MSZP támogatásából. Megválasztása amúgy is kizárt, a Fidesz saját magával menne szembe, és nem érdekük, hogy valaki jelentősen lassítsa a törvénykezést. Miután a kör bezárult, az LMP elállt egy jelölt állításától, és a legkényelmesebb megoldást választja, mindenkit kritizálni fog, aki számára nem elfogadható, de nem javasol senkit.

A KDNP-nek nem sok beleszólása lesz a kérdésben, valószínű, hogy nem fog vitát generálni az államfő személye körül. Nincs is sok értelme.
A Fidesz frakciója biztos, hogy rábólint Orbán Viktor jelöltjére. A Fidesznek nem érdeke, hogy elhúzódjon az új elnök kiválasztásának folyamata és megválasztása, így az is biztos, hogy az első szavazáskor sikeres lesz a választás. A Fidesz támogatottsága még mindig jelentős, bár kétharmados többségük már nincs, de ez a támogatottság is elég ahhoz, hogy ne kelljen többpárti jelöltet választaniuk. Egyszerűen élnek kényelmes parlamenti többségükkel. Egy biztos, Mádl Ferenc, Sólyom László és Schmitt Pál után újra konzervatív elnöke lesz Magyarországnak.

Schmitt Pál esetleges távozásával felmerül a kérdés, hogy ki legyen az új köztársasági elnök. Schmitt távozásával jelentős presztízsveszteséget szenved a kormánytöbbség, de ha előre tekintenek, és jól koordinálják a következő elnök megválasztását, a ma fájdalmasnak, de szükségesnek tűnő lépés hosszútávon a hasznukra lehet. A kormánypártok gyakorlatilag kaptak +2 évet, hogy általuk megválasztott ember üljön a legmagasabb közjogi méltóság pozíciójában.

A hírek szerint Sólyom László 195 millió forintos lakást (villát) kapott, amit élete végéig hazsnálhat. Többen fölhördülhetnek, hogy milyen luxus kivitelezésű lakást kap a volt köztársasági elnök.

A lap szerint a háromszintes, belsőliftes, ötszobás luxusvilla alapterülete 265 négyzetméter, amihez 75 nm-es garázs és a 55 nm-es terasz tartozik. Az ősfás telek 2018 négyzetméteres. Az egyedi bútorokkal felszerelt, légkondicionált rezidencia extraszolgáltatásai közé tartozik a központi porszívó és a fűtött kocsibeálló is.

De ne legyenünk kicsinyesek. Sólyom László kitöltötte hivatali idejét, öt évig volt köztársasági elnök, tisztességgel állatta feladatát. Védte a jogállamot, harcolt az igazáért, kiállt a demokratikus elvek mellett, és a határon túli magyarokat is rendszeresen meglátogatta. Botrányok, korrupciós ügyek elkerülték. Meggyőződésem, hogy minden ilyen volt köztársasági elnöknek jár egy hasonló rezidencia.

Mert megérdemlik. Sólyom László, és a többi volt köztársasági elnök is.

Őt évig a legmagasabb szinten szolgálta a hazát, most élete végéig az államtól kapja a lakást. Rendben van ez így. A kekeckedők is könnyen leszerelhetők, hiszen a lakás az állam tulajdonában marad.

Éjféltől Schmitt Pál az új köztársasági elnök, Sólyom László átadta hivatalát. Schmitt Pálról a Politikazabáló is többször értekezett, ezért most inkább Sólyom Lászlóval foglakozunk. A köztársasági elnök úr a Heti Válasznak adott interjúban így válaszolt a jövőjét firtató kérdésre:

"Eszem ágában sincs pártpolitizálni, nevetséges is lenne tőlem. A közéleti szerepvállalást azonban nem zárom ki. Még sok erőm van, szeretnék hasznos maradni a magyar nemzet számára. Az igazán nagy kihívás a cselekvés és a pótcselekvés megkülönböztetése lesz. Amikor korábban befejeztem egy könyv írását vagy letelt egy megbízatásom, eltartott egy ideig, amíg megtaláltam azt az új témát vagy célt, amellyel szívvel-lélekkel azonosulni tudtam. Most is így lesz."

Mi lesz Sólyom Lászlóval? Erre kerestem a választ.

LMP? 

Többször, több helyen felmerült, hogy az LMP-ben számítanak rá, esetleg ott vállal valamilyen szerpet, de a fenti interjúrészletből is látszik, hogy pártpolitizálni nem fog. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy bizonyos LMP-s megmozdulásokon, akciókon részt vesz, jelenlétével támogatásáról biztosítja a szervezőket, így kiáll bizonyos zöld ügyek mellett. De ne felejtsük el, Sólyom konzervatív beállítottságú, ezért az LMP-vel való "együttműködés" elsősorban a zöld, környezetvédelmi kérdésekben lehet sikeres. Ezen túl a Fidesz túlhatalmáttól félő esetleges alkotmányossági kérdésekben lehetnek közös pontok a párt és a volt elnök között. Más területen nem nagyon. Ezért csak egy laza kapcsolat lehet Sólyom és az LMP között. 

Alkotmánybíróság?

Sólyom László már volt alkotmánybíró, sőt az Alkotmánybíróság elnöke is volt. Igazán neki való feladat lenne, ha újra azon a területen dolgozhatna, amihez a legjobban ért, ami a szívügye. Köztársasági elnökként szerzett tapasztalatainak a taláros testület is hasznát venné. Ehhez két dolog szükséges: 1. Sólyom akarja, 2. a Fidesz akarja. Igazán szép gesztus lenne a párt részéről, de nem látom esélyét, mert - jelen állás szerint - egyik fél sem akarja.

Visszavonul?

Bár az interjúban azt nyilatkozta, hogy a közéleti szerepvállalást nem zárja ki, elképzelhető, hogy mégsem lesz aktív közszereplő. Visszavonul, ritkán szólal meg nyilvánosan, esetleg könyvet ír elnöki tapasztalatairól. A könyv írását szinte biztosra veszem.

A "volt elnök"

A "volt elnöki" sátusszal egyszerre vonulhat vissza, és élhet - valamilyen szinten - aktív közszereplőként. Mit jelent ez? Bizonyos protokolláris eseményeken megjelenik, különböző egyetemeken előadást tart, határon túliakkal találkozik, bizonyos kérdésekben megszólal. Főleg környezetvédelmi és alkotmányossági kérdésekre gondolok. A Fidesz új alkotmányt szeretne, ezért ennek készítése, vitája kapcsán erre bőven lesz lehetősége. Egyes pártoknak hivatkozási alap lehet egy-egy Sólyom-állásfoglalás. Leginkább ezt a szerepet tartom elképzelhetőnek. Aktívan él azokkal a kibővített lehetőségekkel, amelyek az új kormány döntése kapcsán őt is megilletik, mint volt elnököt. Abban biztos vagyok, hogy titkársága nem fog unatkozni.

Végül álljon itt az Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja, melyen Sólyom László utoljára szerepel közársasági elnökként. 2010.08.06-án a lenti linkre kattintva már másnak kell megjelennie.

A Politikazabáló már 2010.04.13-án jelezte, hogy Schmitt Pál lehet Sólyom László utódja. Akkor még sokan hitetlenkedve fogadták a felvetést, de ma eldőlt, Schmitt Pál lesz a következő államfő. A megválasztás apropóján megvizsgáltam az új köztársasági elnök erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és megválasztásának veszélyeit is. Gyorselemzés.

Erősségek

Ide tartozik a sprotolói múltja. Olimpiai bajnok, ami önmagában tiszteletre méltó, de a kitartás, a hit, és az elhivatottság is az erényei közé sorolható.

Kiemelkedő a nemzetközi diplomáciai és vezetői tapasztalata. Évek óta a NOB protokollfőnöke, többször volt nagykövet (Spanyolország, Svájc), európai parlamenti képviselő, sőt, az Európai Parlament alelnöke is volt, így a nemzetközi diplomációban otthonosan mozog. Sokrétű tapasztalatait köztársasági elnökként is hasznosíthatja.

Eddig is magas volt az ismertségi mutatója, de sokszor kritizálták, hogy a népszerűséget illetően már nem áll olyan jól, de a legújabb felmérések szerint ez nem így van, és a legtöbben őt szeretnék államfőnek, így a népszerűsége is az erősségek közé sorolható. (Egyes értelmiségi csoportok és a blogszféra /nem reprezentatív/ felmérései és fenntartásai ellenére is.)

Nyelvtudása is erősségei közé tartozik; angolul, franciául, németül és spanyolul beszél.

Gyengeségek

Pártpolitikusi múltját eddig is sokszor emlegették, valószínű, hogy ezután is az egyik legfontosabb támadási felület lesz. Ráadásul nem csak a fideszes múlt okozhat gondot, hanem a rendszerváltozás előtti szerepvállalása is. Bár ezek nem újdonságok, szinte mindenki ismeri a múltját, de az még sokszor lesz hivatkozási alap a kritikák, támadások során.

Gyors előmenetele, megválasztása felerősítheti a "karrierista" és a "simulékny"  jelzővel  megfogalmazott kritikákat, sőt, bizonyos (durvább) esetekben a "báb" jelző is rákerülhet.

Nem alkotmányjogász, de még csak nem is jogász, ezért sok szakértővel kell magát körülvennie, hogy alkotmányossági kérdésekben tartani tudja az elődei által magasra tett mércét. Ha akarja.

Lehetőségek

Közvetlensége segíthet a kapcsolatok kialakításában, elmélyítésében. Nem egy elvont tudós személyiség, ez a hasznára válhat. Ő is jelezte, hogy nem akar elefántcsonttoronyban élni. Szeret szerepelni, így bizonyos kérdésekben könnyen magára,  és ezáltal az adott kérdésre, problémára vonhatja a figyelmet.

Kapcsolatai révén rengeteg prominens embert ismer, és ennek a fordítottja is igaz, őt is  sokan ismerik. Ezeket a kapcsolatokat köztársasági elnökként "használhatja", márpedig a diplomációban a jó kapcsolatoknak nagyon fontos szerepük van, és rengeteg lehetőség rejlik bennük. Ezzel lehet és kell is élni.

A kormánytöbbség abszolút mögötte áll, Schmitt Pál gyakorlatilag Orbán Viktor kiválasztottja, így az elmúlt évekre jellemző feszültség a miniszterelnök és a köztársasági elnök között (lásd Sólyom-Gyurcsány esetében) teljesen megszűnhet. (Igaz, ez már Gyurcsány távozásával is sokat javult.)

Felesége Makray Katalin, egykori olimpikon, szintén ismert személy, aki az eddig megszokttnál aktívabban töltheti be a hazánkban korábban  hangsúlytalan first lady szerepét.

Veszélyek

Schmitt Pál korábban jelezte, hogy megválasztása esetén nem lesz gátja a kormány törvényalkotási lendületének, sokkal inkább motorja szeretne lenni. Ez azt is jelentheti, hogy olyan esetekben sem él a politikai vétő lehetéségével, amikor erre szükség lenne, és a legritkább esetben kér majd alkotmányossági normakontrollt - ha egyáltalán lesz erre precedens. Márpedig erre szükség lenne, és ez a kormány érdeke is. Természetesen csak akkor, ha aggályok merülnek fel egy-egy intézkedés, megszavazott törvény kapcsán, de az elmúlt hetek eseményei alapján láthattuk, hogy erre volt példa. Ha ez így lesz, akkor az államfői tisztség tekintélye is csökkenhet.

A köztársasági elnök az árvíz miatt nehéz helyzetbe került Felsőzsolcára látogatott. Ezen a képen olyan, mintha hadvezér lenne. Biztos bekerül a családi albumba. Egyébként a hadsereg főparancsonka valóban a köztársasági elnök.

Fotó: Pályi Zsófia, Forrás: Origo.

Tegnap több neves értelmiségi nyilvánosan kiállt Sólyom László újraválasztása mellett. Mozgalom, honlap indult. Egyes személyek kiállása nem meglepő, a közös múlttal is magyarázható, lásd Zlinszky János (Alkotmánybíróság), vagy Lányi András (Védegylet). Ugyanakkor Tölgyessy Péter eddig tartózkodott a hasonló megnyilvánulásoktól, de tekintélyes alkotmányjogászként az ő kiállása is érthető. Talán csak Makovecz Imre és Mellár Tamás (volt KSH-elnök) aláírása kerülhet a meglepő kategóriába. 

Nyitott kérdés?

Az értelmiségi kiállás ismeretében Orbán Viktor a Tények Estében azt nyilatkozta, hogy a köztársasági elnök megválasztása még teljesen nyitott kérdés. Az is lehet, hogy ez csak egyszerű kommunikációs fogás, de legalább világos üzenet. A kialakult helyzetben - napok óta fontosabb hír a köztársasági elnök megválsztása, mint az új kormány megalakulása - nem is rossz megoldás.

Pártpolitikust vagy nem pártpolitikust?

Korábban írtam arról, hogy nem biztos, hogy Sólyom Lászlót újraválasztják. A politikai ráció indokolhat egy új, a Fideszhez lojálisabb, közelebb álló jelölt megválasztását a köztársasági elnöki posztra. (Miközben Sólyom és a Fidesz elképzelési között nincs túl nagy törésvonal.) Minden politikai párt élne ezzel a lehetőséggel, ha ilyen nagy támogatást kapna. Emlékezzünk: öt évvel ezelőtt az MSZP is pártpolitikust jelölt Szili Katalin személyében. A Jobbik már megfogalmazta, hogy Morvai Krisztinát jelölné köztársasági elnöknek, aki - bár nem tagja a pártnak -, de nem is pártok felett álló közszereplő. Az LMP-nek kapóra jön Sólyom támogatása, egyrészt a védegyletes gyökerek miatt, másrészt mert nincs más alkalmas jelöltjük. De nem csak pártpolitikust jelölhet a Fidesz.

Nyomás és logika

A következő hetek kérdése az lehet, hogy a bal-, de főleg a jobboldalról érkező nyomás milyen hatással lesz a Fidesz vezetésére. Ennek fényében hogyan változik az eredeti elképzelésük, ha egyáltalán változni fog. Lehet, hogy az értelmiségieknek, és a  - nem jelentéktelen - Sólyom-tábornak nem igazán tetszetne, de egy új elnök megválasztása is teljesen demokratikus, és a politikai rációt tekintve logikus lépés lenne.

Mikor derül ki, hogy ki lesz a Fidesz jelöltje?

Legkésőbb júnuis 28-án, a Fidesz frakcióülésén. (Lásd Orbán Viktor nyilatkozta a Tények Estében.)

Miután ma két forrásból is ezt az információt kaptam, érdemes elemezni a felvetést. Az első forduló utáni választási eredmények tükrében látható, hogy a Fidesz a 2/3 közelében van, és közel áll ahhoz, hogy a második forduló után valóban 2/3-os többsége legyen. Ezzel a lehetőséggel élve olyan személyi döntéseket is hozhat, amelyek az elmúlt 20 évben eddig konszenzusos és/vagy kompromisszumos alapon születtek. Fontos megjegyezni, hogy a köztársasági elnök megválasztásához nem szükséges 2/3-os többség. Pontosabban csak az első két fordulóban kell 2/3-os többség, a harmadik fordulóban már elég az egyszerű többség is. Sólyom Lászlót is így választották meg. Az első két forduló eredménytelen volt, csak a harmadik forduló volt sikeres és eredményes. Megválasztása kisebb csoda volt, hiszen az akkori balodali koalíciós többség ellenére ellenzéki jelöltet választottak meg. De térjünk vissza az eredeti kérdésre:

Lehet Schmitt Pálból köztársasági elnök?

Már tavaly felröppent a hír, hogy a választások után hazajönne, ha Orbán Viktor fontos feladattal bízná meg. Akkor egy esetleges (csúcs)miniszteri pozició volt a találgatások középpontjában. A mostani felvetésnek lehet értelme. Miért jönne haza? Rengeteg pozívióval rendelkezik. Az Európai Parlament egyik alelnöke és a NOB protokollfőnöke, hogy a két legfontosabb nemzetközi pozícióját említsük. Szerintem egy miniszteri feladatért nem jönne haza, de az Országgyűlés alelnöki székéért sem. Így logikus, hogy csak valami nagyobb feladatért. A köztársasági elnőki tisztség ilyen lenne. Sok pozíciója rengeteg munkával, feladattal jár. Nem olyan rég történt, hogy kimerültség miatt rosszul lett. Egy jelötnél nem jöhet szóba, hogy az egészsége nem megfelelő, mert akkor megkérdőjelezhető, hogy a feladatát mennyire tudja ellátni. A köztársasági elnöki teendők sem járnak kevesebb munkával, de legalább egy feladatra koncentrálhatna. A kimerültséget orvosolta, azóta nem volt hír az egészségi állapota. 

Megvan a társadalmi és a politikai támogatottsága?

Politikai támogatottsága valamivel nagyobb a társadalmi támogatottságánál, mivel a Fidesz tagja/arca, így valamilyen szintem megosztó személyiség. Ugyanakor olimpiai bajnokként tisztelik, hazai és nemzetközi olimpiai vezetőként évek óta mindenki által elismert munkát végez. Ismertsége nagy, sőt, nagyobb, mint Sólyom Lászlóé volt a megválasztásakor. Párttagsága  a szavazásnál előny, hiszen 2/3-os többség esetén már az első körben megválaszthatják. De szoros pártkötödése mindig támadási felület lehet, amit  csak a munkájával kompenzálhat.

Ha Sólyom folytatná?

Sólyom László sorsa a saját, és a Fidesz kezében van. Szerintem Sólyom folytatná. Látszik, hogy élvezi a munkáját, szeret szerepelni, szereti megmutatni magát, független, önálló egyéniségként, politikai szereplőként mutatkozik. A jobboldal jelöltje volt öt évvel ezelőtt. Ma az LMP támogatására is számíthatna (nem csak a védegyletes gyökerek miatt). Az MSZP és a Jobbik nem támogatná. De nem is szükséges - a már említett parlamenti többség miatt. Biztos vagyok benne, hogy a Fidesz vezetői, és Sólyom emberei informálisan egyeztetnek a folytatást illetően, és ha a Fidesz nem mellette dönt, azt előbb Sólyom tudtára hozzák, hogy így lehetősége legyen "nem jelöltetni magát". (Természetesen ezt úgy kell érteni, hogy jóval előtte kijelenti, hogy nem folytatná.) A választás napján is tettek egy apró gesztust, amikor a sajtótájékoztatóval bevárták Sólyom Lászlót. A bekezdés első mondatrára visszatérve, Sólyom duplázása 100%-ban a Fidesz kezében van.

Sólyom vs. Schmitt

Sólyom nem volt jó kapcsolatban a leköszönő kabinettel, és a kormánypártokkal. Több konfliktus is volt köztük, nem csak a törvényeket illetően, de a kitüntetések körül botrányokra is emlékezhetünk, és a 2006-os események megítélése, az akkori nyilatkozatok is éles ellentéteket mutattak. Érezhető volt a kormány és Sólyom közötti feszültség, ami a Fidesznek mindig jól jött.

A Fidesznek is szimpatikus volt a határon túliak melletti kiállása; a nemzeti ünnepeket rendszeresen a határon túl ünnepelte - ha engedték. Emlékezetes, amikor Romániában nem engedték leszállni a gépét, ő autóval is elment. Amikor Szlovákiában lett nem kívánatos, akkor is elment a lehető legmesszebb - a híd közepéig. Ez minden magyarnak szimpatikus volt. Határon innen és túl. Ebben Schmitt Pál részéről is hasonló magatartás várható.

A Fidesz a 2/3-os többségtől való félelmekre reagálva megfelelő választ adhatna egy, az alkotmányos keretekre és a törvényeségre mindig kiemelten ügyelő köztársasági elnök jelölésével. Másik oldalról nézve éppen ez az, ami Sólyom esélyeit csökkenti a Fideszen belül. Ami Sólyom gyengesége, az Schmitt erőssége, szinte biztos, hogy semmiben nem hátráltatná az új kormány munkáját.

Érdekes, hogy mindektten 1942-es születésűek.

Schmitt egy-két nyelvvel többet beszél, de ennek nincs nagy jelentősége.

Visszatérve a nemzetközi diplomáciára. Ebben mindketten tapasztaltak. Sólyom ügyesen, megfontoltan építette a kapcsoaltokat, és Schmitt Pálnak is nagy érzéke van a diplomáciához, igen tapasztalt. Van egy momentum, ami Schmitt mellett szól. Sólyom anno kijelentette, hogy addig nem utazik az Egyesült Államokba, amíg a magyar állampolgároktól az amerikai hatóságok ujjlenyomatot vesznek. Ettől függetlenül a magyar-amerikai kapcsolatok nem voltak rosszak, elnöki szinten sem, de Schmitt megválasztásával ez a probláma megszűnne. Egy apró konfliktus feloldhatóvá válna. Kizártnak tartom, hogy ezt a gyakorlatot Schmitt Pál is követné.

Hogy mit hoz a jövő? Az hamarosan kiderül, mert még júniusban dönteni kell a köztársasági elnök személyéről. Sólyom László mandátuma 2010. augusztus 5-én lejár.