HTML

Politikazabáló

Minden, ami politika. Minden politika. Szakmai és szubjektív szemmel. .................................... politikazabalo@gmail.com

Friss topikok


2010.09.27. 14:35 Politikazabáló

LMP: Kampánytrükk vagy valós probléma az utolsó pillanatban leadott vészjelzés?

Címkék: kampány lmp választás2010 voks10

Nem az első eset

Legutóbb az önkormányzati választások előtt egy héttel jelezte az LMP, hogy kiürült a pártkassza, nincs pénz a kampányra. Nem az első eset, hogy a hajrában adnak le "vészjelzést". Az országgyűlési választások előtt is ugyanez volt a helyzet, és a kopogtatócédulák gyűjtésekor is vészharangot kongattak, hogy rosszul állnak, nem lesz főpolgármester-jelöltjük, ha határidőre nincs meg a kellő számú ajánlószelvény. Az országyűlési választásokat - a beharangozott - pénztelenség ellenére is nagy sikerrel vették, csak Karácsony Gergely kampányfőnök bízott ilyen eredményben. A kopogtatócédulák gyűjtése is sikerült, Jávor Benedek indulhat a főpolgármesteri tisztségért.

Trükk vagy valós probléma?

A példákból is látszik, hogy az eddigi vészjelzések sikerrel jártak. Legyen szó pénzgyűjtésről vagy kopogtatócédulák gyűjtéséről. Vajon valós problémák vannak a kampány hajrájában, vagy csak egy kampányfogásról van szó, ami aktivizálja a szimpatizánsokat?

Ha abból indulunk ki, hogy mindegyik vészjelzés sikeres volt, akkor úgy tűnik, inkább kapmányfogásról van szó. Hangzatos, figyelemfelkeltő hírrel be lehet kerülni a médiába. Ilyen szlogenek például: "elfogyott a pénz", "kiürült a kassza", "nincs pénz kampányra", "nincs elég ajánlószelvény", "rosszul állunk", de ide sorolhatjuk az ajánlószelvény-számlálót, ami már önmagából figyelemfelkeltő. A közlemények másik része közvetlenül a választókhoz szól. Sokak számára szimpatikus lehet az a közlés, hogy "újra a választókhoz fordulunk segítségért".  

Más megközelítésben valós problémák is állhatnak a vészjelzések mögött. A választás vége előtt könnyen elfogy az amúgy is szűkös kampánypénz, és csak ekkor derül ki, hogy nincs tovább. Előfordulhat, hogy kevesebb pénz érkezik a támogatóktól, és növelheti a költségeket, ha mindent az utolsó pillanatban kell elintézni. Ezt az elméletet gyengíti, hogy a szűkös kerettel is lehet gazdálkodni. Ha csak kevés pénz van, azt kell beosztani. Elvileg nem fordulhat elő, hogy "elfogyott a pénz", mert az azt is jelentheti, hogy rosszul gazdálkodtak.

Más pártok nem élnek ezzel?

A Fidesz és az MSZP esetében érthető, hogy nem élnek ezzel az eszközzel. Pénzben nem szenvednek hiányt, és a kopogtatócédulákkal is inkább versenyeznek. Ha csak a fővárost nézzük, Tarlós István százezeres nagyságrenddel kampányolt, az MSZP pedig azzal dicsekedett, hogy több ajánlószelvényt gyűjtöttek, mint tavasszal. 

A nagyobb pártok versengése más, ezért helyesebb, ha az LMP-t a Jobbikkal vetjük össze. A Jobbik egyszer élt a vészjelzés eszközével, a főpolgármesteri címért küzdő Staudt Gábor esetében, aki szintén az utolsó pillanatban gyűjtötte össze a szükséges ajánlószelvényeket. Érdekes, hogy a finanszírozás kérdésében nem nagyon panaszkodott a párt. Vagy volt elég pénzük, vagy nem gondolták, hogy a vészharang kongatása szerencsés lenne.

Kétségtelen, hogy az LMP a legkisebb forrással rendelkező párt, és szervezettségben is alulmarad a többi párthoz képest. Ez indokolhatja a vészjelzés módszerét. A jövő kérdése, hogy a következő választáson is élnek még ezzel az eszközzel, vagy már nem lesz szükség rá.

 

Szólj hozzá!

2010.05.25. 23:10 Politikazabáló

A kampány áldozatai 2010 - visszatekintés

Címkék: választás2010 mádi lászló orbán anita király andrás voks10 a kampány áldozatai 2010

Még mielőtt elfelejtenénk, összegyűjtöttem a 2010-es tavaszi választásokat megelőző kampány áldozatait. Azokat, akiknek a kampány, vagyis a választásokat megelőző felfokozott hangulat, a  nagyobb elvárások, és a politikai ellenfelek (tényleges vagy lehetséges) támadásai  miatt kellett távozniuk, visszalépniük, vagy lemondaniuk. A kampány az utóbbi évekhez képest nem volt olyan heves, ezért sok áldozatot sem "szedett". Nagyon hamar elfelejtjük, hogy kik voltak ők, ezért most összeírtam. Három embert nevezhetünk a kampány áldozatának:

Mádi László, Fidesz - Akit az ingatlanadóval kapcsolatos nyilatkozata miatt hívott vissza a párt. A mondat valóban szerencsétlen volt, de ha nincs kampány, biztos nem kell távoznia, hiszen húsz éven keresztül volt a Fidesz parlamenti képviselője, szakpolitikusa. Elhivatottságát jelzi, hogy még a visszahívás után is azt mondta, hogy "A történtek ellenére fideszes voltam, vagyok és leszek."

Politikazabáló konklúzió: A visszahívás akkor és abban a helyzetben indokolt volt, de ha nem hívják vissza, akkor is megnyerte volna az egyéni mandátumot. Valamilyen formában a párt közelében maradhat, ha ezek után még akar. 

Király András, Jobbik - Akinek a pártja által hangoztatott irányelvekkel ellentétes fényképek és videó miatt kellett távoznia. Neki választási kampány nélkül is mennie kellett volna, mert a felvételekkel könnyű támadási felületet nyitott meg a politikai ellenfeleknek. Az ő esetében inkább az a kérdés, hogy kampány nélkül is napvilágra kerültek volna a felvételek?! 

Politikazabáló konklúzió: A lemondás indokolt és logikus lépés volt, egyszerűen nem tehetett mást. Ha ilyen ("kompromittáló/lejárató") felvételek léteznek, azok előbb-utóbb nyilvánosságra kerülnek. Minél magasabb pozícióba kerül egy politikus, annál hamarabb, így bukása csak idő kérdése volt. Talán egy saját maga által indított belső és külső "kampánnyal" megelőzhette volna, de ez inkább a fikció kategóriában marad.

Orbán Anita, Fidesz - Aki hivatalosan egészségügyi okok miatt, nem hivatalosan a férje miatt lépett vissza, megelőzve egy BKV-hoz kapcsolódó botrányba való belekerülést. Ha a hivatalos az igazi ok, akkor kampány nélkül csak betegállományba vonult volna (bár ez a betegségtől is függ). Ha a nem hivatalos az igazi ok, akkor a kampány miatt kellett távoznia, hiszen támadási felületet hagyott volna.

Politikazabáló konklúzió: Valószínű, hogy a második fordulóban megnyerte volna az egyéni mandátumot. Ennek ellenére a biztonsági kampányra törekvő Fidesz részéről lokigus volt a visszalépése (ha a nem hivatalos okokat nézzük). A Fidesz akkor egy nagyreményű politikust vesztett. Női politikusokból most is hiány van, lenne rá igény, űrt töltene be, és a felkészültsége is megvan hozzá, ezért későbbi visszatérése lehetséges. 

 

Szólj hozzá!

2010.05.16. 14:11 Politikazabáló

LMP: a tagfelvételi moratórium feloldása után

Címkék: karácsony gergely lmp választás2010 voks10 tagfelvételi moratórium

Feloldotta a (választás első fordulóján bevezetett) tagfelvételi zárlatot az LMP kongresszusa - szólt a rövid közlemény. A párt honalpján még semmi információ nincs erről. Talán a kétnapos kongresszus után a honlapon is olvasható lesz a hír. Ahhoz képest, hogy a párt online közvetített frakcióülést tervez, ez még kicsit lassúnak tűnik. "A zárlatot feltételekkel oldották fel, az új tagok 90 napig csak segítő tagok lehetnek, utána kaphatnak teljes jogú tagságot. A segítő tagok résztvehetnek a párt munkájában, de nem szavazhatnak vagy viselhetnek tisztséget." - folytatódik a hír.

Megjelentek a hiénák húsosfazék közelében? Esetleg a párt vezetése félti a pozícióit? Vagy csak racionális védelmi lépés? Az elmúlt években láttunk néhány példát a furcsa körülmények között felduzzasztott pártszervezetekre.

A jó választási eredménnyel a párt saját magát is meglepte. Karácsony Gergely - a párt kampányfőnöke - 7-8% körüli eredménynel számolt, de a választások előtt kisebbségben volt ezzel az előrejelzéssel. A parlamenbe kerüléssel a párt életében sok minden megváltozik.

A honlapjukon a Kik vagyunk? kérdés alatt többek között ezt is olvashatjuk: "Az LMP-ben sok különböző ember vesz részt" (...) "Kormányból kiábrándult. Ellenzékből kiábrándult. A kiábrándultságból kiábrándult. A politikát eddig messzire elkerülő." Ez a retorika is megérett a változásra. 

Már a párttá alakulással megszűnt a civil tudat, a civil érzés, a bejutással pedig a párt a politikai elit része lett. Egyeztetéseken vesznek részt, frakciót alapítanak, bizottságokban dolgoznak, bizottsági elnököt adnak, szinte mindenről véleményt kell (!) formálniuk, más pártottakal, más politikusokkal fognak vitatkozni vagy együttműködni. 

A parlamentben ellenzéki pártként dogoznak, ezért a későbbiekben a párt támogatói nem lehetnek ellenzékből (is) kiábrándultak. Az ellenzékiség egyszerre lehetőség és veszély is. Az LMP  sok kérdésben távolabb áll a Jobbiktól és az MSZP-től, mint a Fidesztől. Ezért a kormányzati munka kritikája mellett az ellenzék másik két pártjával is komoly viták várhatók. Ki kell tűnniük, hogy megmutassák magukat, és ne vesszenek el az ellenzéki vitákban. Az LMP-nek az az érdeke, hogy amíg az MSZP és a Jobbik egymással van elfoglalva, addig ők higgadt, a problémákra valódi (szakmai) megoldásokat javasló pártként jelenjenek meg.

Az ellenzéki munka mellett a pártot is építeni, koordinálni kell. Ez is nagy feladat lesz a párt életében. Igen sokszínű a párt tagsága, könnyen lehetnek belső viták, amiket kordában kell tartani, és a pártszervezetekkel is törődni kell. Ezért is hozhatták ezt az óvatos lépést a párttagságra vonatkozóan. Az anyagi forrás már rendelkezésre áll, a többi a jövőben kiderül. 

 

Szólj hozzá!

2010.05.09. 22:00 Politikazabáló

Gyurcsány jövője

Címkék: mszp gyurcsány ferenc orbán viktor röpirat választás2010 voks10

Gyurcsány Ferenc 42 oldalas elemzésével, ún. röpiratával ismét előtérbe került. Politikai jövője nagy kérdés. Visszatérhet még? Milyen funkciója lesz az MSZP-ben? Milyen szerepe lesz a párt megújulásában? Egyáltalán lehet még szerepe? Esetleg új pártot alapít? Lehet újra miniszterelnök? Vagy végleg megbukott? Ezekre a kérdésekre kerestem a válaszokat.

Sokakkal konfliktusban

Gyurcsány helyzetét nehezíti, hogy pártjában több vezető (és/vagy meghatározó) politikussal is nyílt konfliktusban áll. Ilyen személy Szili Katalin, aki sokszor a médián keresztül üzen Gyurcsánynak, jelezve, hogy nem lehet szerepe a megújulásban, az ő útja és személye már leszerepelt. Szili korábban is gyakran és nyíltan bírálta Gyurcsányt. Közben a volt házelnök aktívan szeretne részt venni az MSZP megújításában, így biztos, hogy kettőjük vitája a jövőben sem fog csillapodni.

Szekeres Imrével, a párt elnökhelyettesével is ellenfelek. Konfliktusuk régi, Szerekes neve már az őszödi beszéd kiszivárogtatójaként is többször fölmerült. Gyurcsány ügyesen elhallgattata a miniszteri bársonyszékkel, de a köztük lévő ellentét mit sem változott. Gyurcsány szemében Szekeres is leváltandó vezetők közé tartozik, igaz, a párt veresége miatt Szekeres helyzete is meggyengült.

Lendvai Ildikó döntéseivel leginkább a párt érdekeit tartotta szem előtt. Kiállt Medgyessy, Gyurcsány és Mesterházy mellett is, de tudható, hogy nem Gyurcsány feltétlen híve. A lemondott elnök leginkább a párt kettészakadásától fél. "Keresztbe is feküdnék egy ilyen úton" - írta búcsúlevelében. Írása sokat elárul a párton belüli konfliktusokról és az útkeresés dilemmáiról. Az elmúlt időszak értékelését maga is elvárta Gyurcsánytól, de arra nem számíthatott, hogy ilyen kemény bírálatban lesz része.

Kiss Péter is Gyurcsány ellenfele. Ezt már Gyurcsány miniszterelnökké választásakor is tudni lehetett. Legutóbb a pártelnöki és a frakcióvezetői szék kérdésében is nyilvánvalóvá vált az ellentét. Kiss Péter - Gyurcsánnyal ellentétben - nem osztaná el a vezető posztokat a párt különböző erői között, hanem egy személyre bízná a két funkciót. Kiss Péter jelenleg is a párt egyik erős emberének számít. Mesterházyt már frakcióvezetővé választották, de az új elnök személye még nyitott.

Mesterházy Attila frakcióvezetővé választásával egy "csatát" már megnyert, de több még hátra van. Jelenleg neki van a legtöbb támogatója az MSZP-ben, egyben Gyurcsány riválisa. Ha pártelnökké választják, a megújulásban is vezető szerepe lehet, de nagy kérdés, hogyan sikerül lecsillapítani Gyurcsány híveit, akik legalább annyira akaratosak, mint a volt miniszterelnök.

Szanyi Tibor haszontalannak és szerencsétlennek nevezte a röpiratot. Szanyi egyéni mandátumának köszönhetően megerősödött, igaz, a pártban megosztó személy, nincs is vezető pozíciója, de ahhoz erős, hogy Gyurcsány visszatérése ellen fellépjen - főleg a médiában. 

Fogyatkozó támogatók

Molnár Csaba az egyik olyan személy, aki Gyurcsány feltétlen követője. A leköszönő miniszter a párt Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. (Innen érkezett Gyurcsány is). Ha pártszakadásra kerülne sor - szerintem nem lesz -, akkor is biztos követné. Ficsor Ádám volt titkosszolgálati miniszter is Gyurcsány híve, de ő mostanában teljesen eltűnt. (Talán azért, mert a Jobbik jelöltje is megelőzte az egyéni választókerületben.)

Korábbi bizalmasai közül többen távolodnak a politikától. Szilvásy György nem lett országgyűlési képviselő, és a pártban sincs komolyabb hatalma. Veres János - korábbi pénzügyminiszter, jelenleg is megyei elnök - sem a párt vezető tisztségviselőjeként  vagy megújítójaként képzeli el a jövőjét, nemrég az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöki posztjára pályázott - eddig sikertelenül.

Bajnai Gordon leköszönő kormányfő - korábban legmegbízhatóbb minisztere - párton kívüli, és jelen állás szerint nem a politikai életben képzeli el a jövőjét, vagy legalábbis nem ebben a politikai erőtérben. Szigetvári Viktor - aki Bajnai kabinetfőnöke, majd az MSZP kampányfőnöke volt - csak nemrég lépett be a párta, igaz, korábban Medgyessyvel és Szekeressel is együtt dolgozott, de egy időben Gyurcsányhoz is igen közel állt. Pártbéli szerepe még nem tisztázott.

Amennyire gyengülnek egykori bizalmasainak pozíciói, annyira erősödnek az alulról szerveződő támogatók. Megjelentek a kilépéssel, vagy a helyi pártszervezet feloszlatásával fenyegetőzők, akik kizárólag Gyurcsány visszatérésében látják a jövőt. Eddig csak néhány pártszervezetről beszélhetünk, de bőven lehetnek még követői.

Mit akar Gyurcsány?

Kijelentése szerint nem akar vezető posztot betölteni a pártban. Akkor mi a célja? Négy év múlva miniszterelnök-jelöltként visszatérni? Minden bizonnyal ez a fő cél. Addig is szívesen lenne a párt egyik fő ideológusa, megújítója, egy új baloldal vezetője. Látszik, hogy szívesen venne részt az MSZP megújulásában, a párt megváltoztatásában. Még mindig nagyon aktív, rendszeresen publikál, országot, pártot és választást is értékel, javaslatokat tesz, országot jár, hívei körében nagy népszerűségnek örvend. Agilis, a fáradtság jeleni nem láthatóak rajta. Megélhetése nem a politikától függ, így másokhoz képest bátrabban vállalhatja a konfliktusokat.

Gyurcsány vs. Orbán

Sokan mondják, hogy Orbánnak két elbukott választás után sikerült visszatérnie, miért ne sikerülhetne ez Gyurcsánynak is? A kérdés ennél sokkal bonyolultabb. A teljesség igénye nélkül lássunk egy-két különbséget: 

Gyurcsány ciklus közben jött, és ciklus közben ment. Orbánnak nem kellett ciklus közben távoznia, így a csúfos bukást is elkerrülhette, és pártja bizalomvesztésével sem kellett szembesülnie.

Orbán mindig erős kézben tartotta a pártot. Még a választási verségek után is. Ez most Gyurcsány esetében nincs meg. (2002-ban csak hajszál híján veszített a Fidesz, 2006-ban már nagyobb különbséggel, ekkor indulhatott volna el egy Orbánt leváltó folyamat, de az őszödi beszéd hatására bekövetkezett általános bizalomvesztés után 2006 őszén már a Fidesz volt az önkormányzati választások nyertese, így Orbán viszonylag hamar feledtette az újabb vereséget.)

Orbán az időközi népszavazásokat részsikerként könyvelhette el, és az EP-választásokon is mindig sikeresen szerepelt a Fidesz, amiből szintén profitálhatott. Most nem lesz ciklus közbeni EP-választás. Időközi népszavazásról még nem tudni.

Orbán mindig a párt vezetője maradt, még akkor is, amikor hivatalosan nem ő volt pártelnök. Soha nem került olyan távolra a párt vezetésétől, mint amennyire Gyurcsány volt/van az MSZP vezetésétől.

Orbán népszerűsége az elbukott választások ellenére sem volt olyan mélységben, mint Gyurcsányé.

Mindezek ellenére a megújulás Gyurcsány esetében is egy lehetőség, de ennek alapvető feltétele a hitelesség kérdése. Erről itt érdemes olvasni. Gyurcsány visszatérése nagyon nehéz feladat lenne, a mostani állapotok szerint nehezen elképzelhető, hogy újra miniszterelnök legyen, de a politikában semmi sem lehetetlen.

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

2010.05.04. 07:45 Politikazabáló

Hogyan tovább a Sólyom melletti kiállás után?

Címkék: mszp fidesz orbán viktor jobbik sólyom lászló morvai krisztina köztársasági elnök szili katalin lmp választás2010 voks10

Tegnap több neves értelmiségi nyilvánosan kiállt Sólyom László újraválasztása mellett. Mozgalom, honlap indult. Egyes személyek kiállása nem meglepő, a közös múlttal is magyarázható, lásd Zlinszky János (Alkotmánybíróság), vagy Lányi András (Védegylet). Ugyanakkor Tölgyessy Péter eddig tartózkodott a hasonló megnyilvánulásoktól, de tekintélyes alkotmányjogászként az ő kiállása is érthető. Talán csak Makovecz Imre és Mellár Tamás (volt KSH-elnök) aláírása kerülhet a meglepő kategóriába. 

Nyitott kérdés?

Az értelmiségi kiállás ismeretében Orbán Viktor a Tények Estében azt nyilatkozta, hogy a köztársasági elnök megválasztása még teljesen nyitott kérdés. Az is lehet, hogy ez csak egyszerű kommunikációs fogás, de legalább világos üzenet. A kialakult helyzetben - napok óta fontosabb hír a köztársasági elnök megválsztása, mint az új kormány megalakulása - nem is rossz megoldás.

Pártpolitikust vagy nem pártpolitikust?

Korábban írtam arról, hogy nem biztos, hogy Sólyom Lászlót újraválasztják. A politikai ráció indokolhat egy új, a Fideszhez lojálisabb, közelebb álló jelölt megválasztását a köztársasági elnöki posztra. (Miközben Sólyom és a Fidesz elképzelési között nincs túl nagy törésvonal.) Minden politikai párt élne ezzel a lehetőséggel, ha ilyen nagy támogatást kapna. Emlékezzünk: öt évvel ezelőtt az MSZP is pártpolitikust jelölt Szili Katalin személyében. A Jobbik már megfogalmazta, hogy Morvai Krisztinát jelölné köztársasági elnöknek, aki - bár nem tagja a pártnak -, de nem is pártok felett álló közszereplő. Az LMP-nek kapóra jön Sólyom támogatása, egyrészt a védegyletes gyökerek miatt, másrészt mert nincs más alkalmas jelöltjük. De nem csak pártpolitikust jelölhet a Fidesz.

Nyomás és logika

A következő hetek kérdése az lehet, hogy a bal-, de főleg a jobboldalról érkező nyomás milyen hatással lesz a Fidesz vezetésére. Ennek fényében hogyan változik az eredeti elképzelésük, ha egyáltalán változni fog. Lehet, hogy az értelmiségieknek, és a  - nem jelentéktelen - Sólyom-tábornak nem igazán tetszetne, de egy új elnök megválasztása is teljesen demokratikus, és a politikai rációt tekintve logikus lépés lenne.

Mikor derül ki, hogy ki lesz a Fidesz jelöltje?

Legkésőbb júnuis 28-án, a Fidesz frakcióülésén. (Lásd Orbán Viktor nyilatkozta a Tények Estében.)

 

Szólj hozzá!

2010.05.02. 16:30 Politikazabáló

Politikai fogadások 2010

Címkék: szavazás orbán viktor lengyelország smer orbán kormány választás2010 voks10 szlovák választások brit választások választási fogadások

Hány minisztériumot állít fel az új kormány?

Ki lesz az Országgyűlés elnöke?

Mivel zárul Orbán Viktor miniszterelnöki programbeszéde?

Ma már mindenre lehet fogadni, így ezekre a kérdésekre is. Az online fogadóirodáknál külön kategóriába sorolják a politikai fogadásokat. Mint egy sporteseménynél, egy választáson belül is szinte mindenre lehet fogadni. Elgondolkodtató, hogy aki bennfenntes információkkal rendelkezik, ezen is szép pénzt kereshet.

Zárójelben: akár egy pártkasszát is fel lehetne tölteni. Bár kicsit aggályos, de legális út. Hatékony felügyelet sincs, mint a tőzsdénél a bennfentes kereskedelem megakadályozása ellen. A szabályozás sem pontos. Persze mindez fikció.

A Magyarországról is elérhető - gyakran vitatott adózású - online fogadóirodák nagyon bő kínálattal rendelkeznek a politikai fogadásokat illetően. Elsősroban külföldi eseményekre lehet tippelni, Magyarországot érintő fogadás csak egy-két fogadóirodánál van. Az egyik legérdekesebb az új kormány megalakulásával kapcsolatos: Mivel zárul Orbán Viktor miniszterelnöki programbeszéde? Lehet fogadni.  Néhányan már tudják. Betlclic:

 

A brit hagyományok útján

Angliában nagy hagyományai vannak a fogadásoknak, ott ez nem újdonság. Évek óta tényleg mindenre lehet fogadni, még arra is, hogy ki nyer egy pártelnöki vitát. Ott ez volt  ez idei újdonság. William Hill:

Nehéz lehet az értékelés. Majd a felmérések kimutatják ki nyerte a vitát, de a hírek szerint nem lesz könnyű. "A CNN elemzője 35-35 százalékot adott a vita után Cleggnek és Cameronnak, míg Brown teljesítményét 30 százalékosra értékelte, de hozzátette, hogy lényegében kiegyenlítettek voltak az erőviszonyok. A BBC is lényegében döntetlennek ítélte a vitát."

Mire érdemes fogadni?

Nem tippelnék, és tanácsot se adnék, de van két választás, aminek a kimenetele a mai adatok szerint jó eséllyel megtippelhető. Az egyik a lengyel elnökválasztás, ahol Komorowski befutása szinte biztos. Unibet:

 

A másik a brit választásokkal kapcsolatos fogadás. Nem nehéz megtippelni, hogy erre a kérdésre mi lesz a válasz. Persze csak akkor, ha David Cameron nem hibázik akkorát, mint  Gordon Brown. Egy ilyen baki jelentősen módosíthatja az odds-okat. Sportingbet

 

Érdekességek

Több fogadóirodánál is megfigyelhető a magyar és az angol nyelv keveredése. Többször előfordul, hogy a kérdést angolul teszik fel, a válasz pedig már magyar, vagy fordítva. Ezen van még mit fejleszteni.

Az igazán hozzáértők a különböző választókerületek eredményeit is megtippelhetik. Bwin:

 

 

 

 

 

 

 

 

A fogadóirodák sem bízzák a véletlenre, például a szlovák választásoknál a befutó pártra nem is lehet fogadni. Lásd kivéve SMER. Bwin:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Személyes élmény: egyszer sikerrel fogadtam a svéd választások kimenetelére. Valójában könnyebb volt megtippelni, mint egy átlagos sporteseményt. Szeptemberben ismét választanak a svédek...

 

 

Szólj hozzá!

2010.04.26. 07:50 Politikazabáló

Az új kormány lehetőségei és veszélyei - gyors SWOT

Címkék: fidesz orbán viktor swot orbán kormány választás2010 voks10

A választás eldőlt, 2/3-s többséget szerzett a Fidesz-KDNP, középpárt lett az MSZP, kiesett két rendszerváltó párt (MDF, SZDSZ), és bekerült két új politikai formáció (Jobbik, LMP). Mindezek tudatában készítettem egy gyors SWOT-analízist az új kormányról.

Erősségek

A 2/3-os többség. Nincs szükség koalíciós egyeztetésekre, hosszú alkudozásokra, időigényes tárgyalásokra. Egyedül kormányozhatnak. A KDNP szoros szövetséges, tudják, hogy a Fidesz segítségével jutottak a parlametbe, a kérdések nagy többségében egyeznek az álláspontok. Ilyen szempontból az egységre nem veszélyes a KDNP. Bizonyos kérdésekben konzervatívabb álláspontot fognak képviselni, de ez a Fidesznek még előnyére is válhat.

Szakemberek. Bár a kampányban - főleg az elején - gyakori téma volt, hogy a Fidesznek még programja sincs, valójában a Fidesz régóta készül a kormányzásra, jó ideje a szakpolitikusaik foglalkoznak a problémákkal. (Természetesen a pártnak programja is van, igaz, ebben főleg irányvonalakat határoznak meg.) A háttérmunkából az látszik, hogy a párt szakemberei régóta dolgoznak olyan programokon, amelyekkel megpróbálják a problémákat orovosolni, vagyis nem Hűbele Balázs módjára kezdenének bele a kormányzati munkába.

A nemzetközi piacok "beárazták" a Fidesz győzelmét, sőt az IMF-fel való tárgyalásokat és az esetleges újabb megállapodást is, így nem várható a forint drasztikus gyengülése, vagy a tőzsde belpolitikai okokból történő zuhanása, a befektetők elbizonytalanodása. Lásd Görögország napainkban. Az első hírek is a forint erősödéséről szóltak. A gazdasági szereplők pedig a kormány intézkedéseire várnak.

Gyengeségek

Az ország helyzetéből adódóan nem biztos, hogy még idén sikerül olyan - sokak által várt népszerű - intézkedéseket végrehajtani, ami fenntartja ezt a nagy bizalmat. Túlságosan nagyok az elvárások.  

Kommunikáció. Az új kormány megalakulása után már nem lesz elég Gyurcsányra és a korrupciós botrányokra hivatkozni. Az új a kormánypártnak érdeke a leköszönő kormány ballépéseinek és botrányainak napirenden tartása, de ezen (részben) túl kell lépni, új kommunikációs sratégiára lesz szükség. Továbbá nem szabad "kibeszélni", a párt hivatalos kommunikációjától eltérni, mert az konfliktusokhoz, magyarázkodáshoz vezet. Lásd az adócsökkentés kérdése az utóbbi pár napban illetve az ingatlanadó esete a kampány elején. Az egységes kommunikáció lehet sikeres.

Három ellenzéki párt vár arra, hogy lecsaphasson az új kormány hibáira, vagy az ígéretek nem teljesülésére, erre fel kell készülni, ezt hatékonyan kezelni kell - ez lesz az egyik legnehezebb feladat, főleg egy ilyen nagy kormánypárti frakció esetén.

Lehetőségek

A társadalmi támogatottság ereje. Jó kormányzással csökkenthető a társadalmi megosztottság.

A jelenlegi problémákat kezelő, társadalmi és gazdasági kihívásokra választ adó megoldásokra még 2/3-os többségre sincs szükség. A kormány felelőssége, hogy milyen válaszokat talál a felmerülő kérdésekre. Egy jó kormányzással orvosolni tudja a jelenlegi elégedettlenséget.

2011. január 1-től fél évig Magyarország az EU soros elnöke lesz. Meghatározó szerepe lesz a kormányfőnek. Ez nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai kihívás, megmérettetés. Ha Orbán Viktornak nemzetközi szinten is sikerül eredményeket elérnie, azt a belpolitikában is kamatoztathatja. Ehhez botránymentes és eredményes fél évre lesz szükség. Rossz példának: cseh EU-elnökség, amikor abban a fél évben bukott meg a kormány. A többség miatt erre nem kell számítani.

Az euró bevezetése, és ennek a sikere. Napjainkban a céldátum: 2014-2015. Miután a céldátum legalább 10 éve folyamatosan kitolódik, ezért nehéz konkrét időpontot megjelölni, de a ciklus végére már biztos nagyobb hangsúlyt kap, sőt biztos, hogy kampánytéma lesz. De csak egy erős forint árfolyam mellett lehet sikeres az euró bevezetése. Lásd szlovákiai drágulások a bevezetés után.

Veszélyek

Csodavárás. Ha nem sikerül gyors intézkedésekkel megfelelni, gyorsan népszerűségét veszítheti a kormány. Az első hónapokban látványos intézkedésekkel is fenntartható a népszerűség, ez később már nem lesz elég.

Minden eszköz a kormány kezében van. Nem lehet se a koalíciós partnerre, se az ellenzékre fogni, ha valami nem sikerül, vagy nem az eredeti elképzelések szerint valósul meg.

A 2/3-os többség - ha rosszul élnek vele. Ha "elszállnak". Nem szabad visszaélni vele. A fontos kérdésekben elengedhetetlen a társadalmi szervezetekkel való egyeztetés, együttműködős. A szándék megvan.

Korrupció. A nagy számok törvénye alapján elképzelhető, hogy lesz olyan képviselő, vagy funkcionárus, akinek "megremeg a keze". Az ilyen helyzeteket határozottan és gyorsan kell kezelni. Nagyon oda kell figyelni, hogy ne legyen olyan botrány, ami a ciklus végégig elkíséri a kormányt. Lásd az előző ciklusban: BKV, Zuschlag-ügy. Mert ha lesz, akkor hasonló követkeményekkel járhat. Ráadásul az MSZP mellett a két kisebb pártnak is  érdeke, ha új kabinet besározódik, azt napirenden tartsák, mert csak így tudják fenntartani azt az állapotot, hogy ők még "tiszták". 

 

28 komment · 4 trackback

2010.04.20. 07:48 Politikazabáló

Itt a Fidesz új kampányfilmje

Címkék: fidesz orbán viktor kampányfilm választás2010 voks10

Mindössze négy napra szól a parlamenti dolgozószobában készült felvétel. Íme:

Üzenete világos, elkészítése logikus. Az eddigi eredmények tükrében a második forduló "veszetese" a Fidesz lehet, ha nem sikerül megszereznie a 2/3-os többséget. Erre kevés az esély, de a párt biztosra megy, így mindent megtesz a mozgósítás érdekében. Ezért érthető egy utolsó, alacsony költségvetésű, egyszerű üzenetet közvetítő kampányfilm elkészítése.

 

Szólj hozzá!

2010.04.18. 21:52 Politikazabáló

A Kubatov- és a Szanyi-felvétel kezelése és tanulságai

Címkék: mszp fidesz felvétel adatgyűjtés szanyi tibor jóri andrás választás2010 kubatov gábor voks10

Az utóbbi hetekben több olyan titkos (az érintett tudta nélkül készült) felvétel került napvilágra, amelynek célja egy személy, párt, vagy politikai szereplő lejáratása. Ilyen volt a Kubatov-felvétel, majd a szocialisták adatgyűjtéséről szóló videó, végül a Szanyi-felvétel. Az is külön fejezet lehetne, hogyan készülnek ezek a felvételek, és milyen úton-módon kerülnek a politikai ellenfélhez, de erre most nem térek ki.

Fontos az időzítés

Az ilyen felvételeknél nagyon fontos az időzítés. A Kubatov-felvétel a választások első fordulója előtt pár nappal került nyilvánosságra. Erre lecsapott az MSZP és a Jobbik. Két nappal később került ki az MSZP-s adatgyűjtésről szóló videó, ami kínos helyzetbe hozta a pártot. A Jobbik erre is sajtótájékoztatót szervezett. A Szanyi-felvétel azután került napvilágra, hogy Szanyi Tibor napok óta azzal haknizott, hogy a szervezett átszavazók miatt nem nyert.

Zárójel az adatbázisokról

Itt jegyezném meg, hogy a későbbiekben valószínűleg a Jobbiknak is lesz adatbázisa a szavazóiról. Minden pártnak fontos, hogy legyen egy adatbázisa a saját választóiról, ami az üzenetek eljuttatásától - a kopogtatócédulák gyűjtésén át - a mozgósításig igen fontos. A választói névjegyzék megvásárlása minden párt számára adott törvényes lehetőség. De a felvételek nem erről szóltak, hanem arról, hogy esetleg nem szabályos motívumok is vannak az adatgyűjtésben.

Nagy a tét

A felvételek célja minden esetben az adott politikai aktor lejáratása. A hitelesség kérdése forog kockán, ami minden politikusnak létkérdés, főleg választási kampány idején. Ezért is volt vezető hír minden ilyen felvétel előkerülése. Ha már nyilvánosságra került, "a baj megtörtént", az érintetteknek egy lehetőségük van: megfelelő stratégiával enyhíteni a veszteségeket, jó kommunikációval kezelni a helyzetet. 

Hogyan lehet kezelni az ilyen helyzeteket?

Gyorsan és ügyesen. Az elsődleges stratégia a hitelesség megkérdőjelezése lehet. Az  első reakciókban minden esetben így történt. A Kubatov-felvételnél nem cáfolták, hogy ő szerepelne rajta, de Szijjártó egy rövid közleményben az MSZP és a Jobbik hazugságainak minősítette azt. Az MSZP is megpróbálta hitelteleníteni a videót, provokációnak és hazugságnak nevezte azt. Szanyi Tibor is manupulicióról beszélt. Egyik esetben sem volt elég a közlemény. Időrendi sorrendben visszafelé elemezzük.

Szanyi Tibor sajtótájékoztatót tartott. Az tette, amit ilyenkor egy ilyen helyzetben egy politikus tehet: kiállt, és próbálta elmagyarázni a történteket. Az már más kérdés, hogy a felvétel miatt lehetetlen helyzetbe került. Talán belátta, hogy kár volt az átszavazók manipulációjával haknizni. Sajtótájékoztatójával próbálta mentemi a menthetőt.

Az MSZP a közlemény után sajtótájékoztatót tartott, melyben Szigetvári Viktor kampányfőnök bemutatta a kérdéses adatbázist és annak törvényessége mellett érvelt. Hogy meggyőzte-e a közvéleményt, az más kérdés, de kommunikációs szempontból ő is azt tette, amit ilyenkor kell, kiállt egy sajtótájékoztatóra. Elkerülhetetlen volt, miután két nappal korábban még a Fideszt vádolták törvénytelen adatgyűjtéssel.

A Kubatov-felvételnél ez nem történt meg. Pár nappal később Orbán Viktor reagált rá, (igez, ügyes mondatokkal), majd a választások után Kósa Lajos próbálta megmagyarázni az ATV-ben (kevésbé hatékonyan). Mindenképpen szükség kell volna egy sajtótájákoztatóra. Kétségtelen, hogy a Fidesznek hatalmas előnye van, és az ország szempontjából most nem ezek a legfontosabb kérések. A választót is jobban érdekli, hogy van-e munkahelye vagy nincs, hogy lesz-e adócsökkentés, hogy lesz-e hatékonyabb kormányzás stb., de ha felmerült egy ilyen - a hitelességet érintő - kérdés, arra reagálni kell. Elsősorban az érintett részéről, másodsorban a pártvezetés részéről várható el valamilyen reakció.

A bajt kelezelni kell, nem lehet elhallgatni. Vagy menteni a menthetőt, vagy javítani a kell a helyzetet. A jó kommunikáció a saját tábor szempontjából is elengedhetetlen. Ezt a kérdést is gyorsan lehet(ett volna) kommunikálni. Kiállni, hogy is működik ez, egy sajtátójékoztató keretében válaszokat adni, hogy ne maradjon nyitott kérdés, ami a későbbiekben is visszaüthet. Továbbá bocsánatot kérni például a nyugger kifejezésért. Ezt is gyorsan és egyszerűen lehetett volna kommunikálni: "Elnézét, ha bárkit megbántottam, fiatalokhoz szóltam, ezért az ő szóhasználatukkal próblátam élni." Ennyi. A Fidesz szerencséje, hogy az ebben rejlő támadási felületet nem hsználta ki az MSZP. (Arról nem is beszélve, hogy az öregecskedő feleség lecserélése sokkal sértőbb.) De később is lehetett volna ügyesen kommunikálni, Jóri András adatvédelmi biztos látogatását felhasználni: lám-lám, itt volt az adatvédelmi biztos, mindent megtekinthetett, és nem talált semmi törvénysértőt. Ezt még akkor is el lehet mondani, ha a vizsgálat nem fejeződött be, hiszen a két forduló között vagyunk, ilyenkor minden mondat nagyobb hangsúlyt kap.

Zárójel az adatbázisokról 2

Vajon mennyire hatékony az a vizsgálat, ahol a biztos bejelenti, hogy holnap hova megy vizsgálódni. Mikor a Fidesznél volt, kiderült, hogy másnap az MSZP-hez megy. Így bármilyen létező vagy nem létező titkos adatbázist időben el lehet tüntetni.

Tanulságok

1. Nem kell titkos törvénytelen adatbázist készíteni.

2. Nem szabad törvénysértő magatartásra buzdítani a híveket.

3. Nem érdemes az ellen tiltakozni, amire a saját válaszóinkat is kértük.

4. Ha van titkos adatbázis, nyilvánosan nem beszélünk róla.

5. Nyilvánosan másokat sértő kijelentést nem teszünk. Még egy belső rendezvényen sem.

6. Ha kikerült egy lejárató felvétel, azt jó kommunikációval kezeljük. Mert lehet kezelni, sőt, kell is.

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

2010.04.13. 22:00 Politikazabáló

Schmitt Pál lehet Sólyom László utódja?

Címkék: usa határon túl sólyom lászló köztársasági elnök schmitt pál választás2010 voks10

Miután ma két forrásból is ezt az információt kaptam, érdemes elemezni a felvetést. Az első forduló utáni választási eredmények tükrében látható, hogy a Fidesz a 2/3 közelében van, és közel áll ahhoz, hogy a második forduló után valóban 2/3-os többsége legyen. Ezzel a lehetőséggel élve olyan személyi döntéseket is hozhat, amelyek az elmúlt 20 évben eddig konszenzusos és/vagy kompromisszumos alapon születtek. Fontos megjegyezni, hogy a köztársasági elnök megválasztásához nem szükséges 2/3-os többség. Pontosabban csak az első két fordulóban kell 2/3-os többség, a harmadik fordulóban már elég az egyszerű többség is. Sólyom Lászlót is így választották meg. Az első két forduló eredménytelen volt, csak a harmadik forduló volt sikeres és eredményes. Megválasztása kisebb csoda volt, hiszen az akkori balodali koalíciós többség ellenére ellenzéki jelöltet választottak meg. De térjünk vissza az eredeti kérdésre:

Lehet Schmitt Pálból köztársasági elnök?

Már tavaly felröppent a hír, hogy a választások után hazajönne, ha Orbán Viktor fontos feladattal bízná meg. Akkor egy esetleges (csúcs)miniszteri pozició volt a találgatások középpontjában. A mostani felvetésnek lehet értelme. Miért jönne haza? Rengeteg pozívióval rendelkezik. Az Európai Parlament egyik alelnöke és a NOB protokollfőnöke, hogy a két legfontosabb nemzetközi pozícióját említsük. Szerintem egy miniszteri feladatért nem jönne haza, de az Országgyűlés alelnöki székéért sem. Így logikus, hogy csak valami nagyobb feladatért. A köztársasági elnőki tisztség ilyen lenne. Sok pozíciója rengeteg munkával, feladattal jár. Nem olyan rég történt, hogy kimerültség miatt rosszul lett. Egy jelötnél nem jöhet szóba, hogy az egészsége nem megfelelő, mert akkor megkérdőjelezhető, hogy a feladatát mennyire tudja ellátni. A köztársasági elnöki teendők sem járnak kevesebb munkával, de legalább egy feladatra koncentrálhatna. A kimerültséget orvosolta, azóta nem volt hír az egészségi állapota. 

Megvan a társadalmi és a politikai támogatottsága?

Politikai támogatottsága valamivel nagyobb a társadalmi támogatottságánál, mivel a Fidesz tagja/arca, így valamilyen szintem megosztó személyiség. Ugyanakor olimpiai bajnokként tisztelik, hazai és nemzetközi olimpiai vezetőként évek óta mindenki által elismert munkát végez. Ismertsége nagy, sőt, nagyobb, mint Sólyom Lászlóé volt a megválasztásakor. Párttagsága  a szavazásnál előny, hiszen 2/3-os többség esetén már az első körben megválaszthatják. De szoros pártkötödése mindig támadási felület lehet, amit  csak a munkájával kompenzálhat.

Ha Sólyom folytatná?

Sólyom László sorsa a saját, és a Fidesz kezében van. Szerintem Sólyom folytatná. Látszik, hogy élvezi a munkáját, szeret szerepelni, szereti megmutatni magát, független, önálló egyéniségként, politikai szereplőként mutatkozik. A jobboldal jelöltje volt öt évvel ezelőtt. Ma az LMP támogatására is számíthatna (nem csak a védegyletes gyökerek miatt). Az MSZP és a Jobbik nem támogatná. De nem is szükséges - a már említett parlamenti többség miatt. Biztos vagyok benne, hogy a Fidesz vezetői, és Sólyom emberei informálisan egyeztetnek a folytatást illetően, és ha a Fidesz nem mellette dönt, azt előbb Sólyom tudtára hozzák, hogy így lehetősége legyen "nem jelöltetni magát". (Természetesen ezt úgy kell érteni, hogy jóval előtte kijelenti, hogy nem folytatná.) A választás napján is tettek egy apró gesztust, amikor a sajtótájékoztatóval bevárták Sólyom Lászlót. A bekezdés első mondatrára visszatérve, Sólyom duplázása 100%-ban a Fidesz kezében van.

Sólyom vs. Schmitt

Sólyom nem volt jó kapcsolatban a leköszönő kabinettel, és a kormánypártokkal. Több konfliktus is volt köztük, nem csak a törvényeket illetően, de a kitüntetések körül botrányokra is emlékezhetünk, és a 2006-os események megítélése, az akkori nyilatkozatok is éles ellentéteket mutattak. Érezhető volt a kormány és Sólyom közötti feszültség, ami a Fidesznek mindig jól jött.

A Fidesznek is szimpatikus volt a határon túliak melletti kiállása; a nemzeti ünnepeket rendszeresen a határon túl ünnepelte - ha engedték. Emlékezetes, amikor Romániában nem engedték leszállni a gépét, ő autóval is elment. Amikor Szlovákiában lett nem kívánatos, akkor is elment a lehető legmesszebb - a híd közepéig. Ez minden magyarnak szimpatikus volt. Határon innen és túl. Ebben Schmitt Pál részéről is hasonló magatartás várható.

A Fidesz a 2/3-os többségtől való félelmekre reagálva megfelelő választ adhatna egy, az alkotmányos keretekre és a törvényeségre mindig kiemelten ügyelő köztársasági elnök jelölésével. Másik oldalról nézve éppen ez az, ami Sólyom esélyeit csökkenti a Fideszen belül. Ami Sólyom gyengesége, az Schmitt erőssége, szinte biztos, hogy semmiben nem hátráltatná az új kormány munkáját.

Érdekes, hogy mindektten 1942-es születésűek.

Schmitt egy-két nyelvvel többet beszél, de ennek nincs nagy jelentősége.

Visszatérve a nemzetközi diplomáciára. Ebben mindketten tapasztaltak. Sólyom ügyesen, megfontoltan építette a kapcsoaltokat, és Schmitt Pálnak is nagy érzéke van a diplomáciához, igen tapasztalt. Van egy momentum, ami Schmitt mellett szól. Sólyom anno kijelentette, hogy addig nem utazik az Egyesült Államokba, amíg a magyar állampolgároktól az amerikai hatóságok ujjlenyomatot vesznek. Ettől függetlenül a magyar-amerikai kapcsolatok nem voltak rosszak, elnöki szinten sem, de Schmitt megválasztásával ez a probláma megszűnne. Egy apró konfliktus feloldhatóvá válna. Kizártnak tartom, hogy ezt a gyakorlatot Schmitt Pál is követné.

Hogy mit hoz a jövő? Az hamarosan kiderül, mert még júniusban dönteni kell a köztársasági elnök személyéről. Sólyom László mandátuma 2010. augusztus 5-én lejár.

 

142 komment · 1 trackback

süti beállítások módosítása