Nem az első eset
Legutóbb az önkormányzati választások előtt egy héttel jelezte az LMP, hogy kiürült a pártkassza, nincs pénz a kampányra. Nem az első eset, hogy a hajrában adnak le "vészjelzést". Az országgyűlési választások előtt is ugyanez volt a helyzet, és a kopogtatócédulák gyűjtésekor is vészharangot kongattak, hogy rosszul állnak, nem lesz főpolgármester-jelöltjük, ha határidőre nincs meg a kellő számú ajánlószelvény. Az országyűlési választásokat - a beharangozott - pénztelenség ellenére is nagy sikerrel vették, csak Karácsony Gergely kampányfőnök bízott ilyen eredményben. A kopogtatócédulák gyűjtése is sikerült, Jávor Benedek indulhat a főpolgármesteri tisztségért.
Trükk vagy valós probléma?
A példákból is látszik, hogy az eddigi vészjelzések sikerrel jártak. Legyen szó pénzgyűjtésről vagy kopogtatócédulák gyűjtéséről. Vajon valós problémák vannak a kampány hajrájában, vagy csak egy kampányfogásról van szó, ami aktivizálja a szimpatizánsokat?
Ha abból indulunk ki, hogy mindegyik vészjelzés sikeres volt, akkor úgy tűnik, inkább kapmányfogásról van szó. Hangzatos, figyelemfelkeltő hírrel be lehet kerülni a médiába. Ilyen szlogenek például: "elfogyott a pénz", "kiürült a kassza", "nincs pénz kampányra", "nincs elég ajánlószelvény", "rosszul állunk", de ide sorolhatjuk az ajánlószelvény-számlálót, ami már önmagából figyelemfelkeltő. A közlemények másik része közvetlenül a választókhoz szól. Sokak számára szimpatikus lehet az a közlés, hogy "újra a választókhoz fordulunk segítségért".
Más megközelítésben valós problémák is állhatnak a vészjelzések mögött. A választás vége előtt könnyen elfogy az amúgy is szűkös kampánypénz, és csak ekkor derül ki, hogy nincs tovább. Előfordulhat, hogy kevesebb pénz érkezik a támogatóktól, és növelheti a költségeket, ha mindent az utolsó pillanatban kell elintézni. Ezt az elméletet gyengíti, hogy a szűkös kerettel is lehet gazdálkodni. Ha csak kevés pénz van, azt kell beosztani. Elvileg nem fordulhat elő, hogy "elfogyott a pénz", mert az azt is jelentheti, hogy rosszul gazdálkodtak.
Más pártok nem élnek ezzel?
A Fidesz és az MSZP esetében érthető, hogy nem élnek ezzel az eszközzel. Pénzben nem szenvednek hiányt, és a kopogtatócédulákkal is inkább versenyeznek. Ha csak a fővárost nézzük, Tarlós István százezeres nagyságrenddel kampányolt, az MSZP pedig azzal dicsekedett, hogy több ajánlószelvényt gyűjtöttek, mint tavasszal.
A nagyobb pártok versengése más, ezért helyesebb, ha az LMP-t a Jobbikkal vetjük össze. A Jobbik egyszer élt a vészjelzés eszközével, a főpolgármesteri címért küzdő Staudt Gábor esetében, aki szintén az utolsó pillanatban gyűjtötte össze a szükséges ajánlószelvényeket. Érdekes, hogy a finanszírozás kérdésében nem nagyon panaszkodott a párt. Vagy volt elég pénzük, vagy nem gondolták, hogy a vészharang kongatása szerencsés lenne.
Kétségtelen, hogy az LMP a legkisebb forrással rendelkező párt, és szervezettségben is alulmarad a többi párthoz képest. Ez indokolhatja a vészjelzés módszerét. A jövő kérdése, hogy a következő választáson is élnek még ezzel az eszközzel, vagy már nem lesz szükség rá.
