Politikazabáló

Schmitt Pál esetleges távozásával felmerül a kérdés, hogy ki legyen az új köztársasági elnök. Schmitt távozásával jelentős presztízsveszteséget szenved a kormánytöbbség, de ha előre tekintenek, és jól koordinálják a következő elnök megválasztását, a ma fájdalmasnak, de szükségesnek tűnő lépés hosszútávon a hasznukra lehet. A kormánypártok gyakorlatilag kaptak +2 évet, hogy általuk megválasztott ember üljön a legmagasabb közjogi méltóság pozíciójában.

Korábban megszűnt a sajtószabadság:

Görbe tükör. Ha lehet kritizálni, márpedig lehet, akkor mi szűnt meg?

Forrás: 1, 2.

Éjféltől Schmitt Pál az új köztársasági elnök, Sólyom László átadta hivatalát. Schmitt Pálról a Politikazabáló is többször értekezett, ezért most inkább Sólyom Lászlóval foglakozunk. A köztársasági elnök úr a Heti Válasznak adott interjúban így válaszolt a jövőjét firtató kérdésre:

"Eszem ágában sincs pártpolitizálni, nevetséges is lenne tőlem. A közéleti szerepvállalást azonban nem zárom ki. Még sok erőm van, szeretnék hasznos maradni a magyar nemzet számára. Az igazán nagy kihívás a cselekvés és a pótcselekvés megkülönböztetése lesz. Amikor korábban befejeztem egy könyv írását vagy letelt egy megbízatásom, eltartott egy ideig, amíg megtaláltam azt az új témát vagy célt, amellyel szívvel-lélekkel azonosulni tudtam. Most is így lesz."

Mi lesz Sólyom Lászlóval? Erre kerestem a választ.

LMP? 

Többször, több helyen felmerült, hogy az LMP-ben számítanak rá, esetleg ott vállal valamilyen szerpet, de a fenti interjúrészletből is látszik, hogy pártpolitizálni nem fog. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy bizonyos LMP-s megmozdulásokon, akciókon részt vesz, jelenlétével támogatásáról biztosítja a szervezőket, így kiáll bizonyos zöld ügyek mellett. De ne felejtsük el, Sólyom konzervatív beállítottságú, ezért az LMP-vel való "együttműködés" elsősorban a zöld, környezetvédelmi kérdésekben lehet sikeres. Ezen túl a Fidesz túlhatalmáttól félő esetleges alkotmányossági kérdésekben lehetnek közös pontok a párt és a volt elnök között. Más területen nem nagyon. Ezért csak egy laza kapcsolat lehet Sólyom és az LMP között. 

Alkotmánybíróság?

Sólyom László már volt alkotmánybíró, sőt az Alkotmánybíróság elnöke is volt. Igazán neki való feladat lenne, ha újra azon a területen dolgozhatna, amihez a legjobban ért, ami a szívügye. Köztársasági elnökként szerzett tapasztalatainak a taláros testület is hasznát venné. Ehhez két dolog szükséges: 1. Sólyom akarja, 2. a Fidesz akarja. Igazán szép gesztus lenne a párt részéről, de nem látom esélyét, mert - jelen állás szerint - egyik fél sem akarja.

Visszavonul?

Bár az interjúban azt nyilatkozta, hogy a közéleti szerepvállalást nem zárja ki, elképzelhető, hogy mégsem lesz aktív közszereplő. Visszavonul, ritkán szólal meg nyilvánosan, esetleg könyvet ír elnöki tapasztalatairól. A könyv írását szinte biztosra veszem.

A "volt elnök"

A "volt elnöki" sátusszal egyszerre vonulhat vissza, és élhet - valamilyen szinten - aktív közszereplőként. Mit jelent ez? Bizonyos protokolláris eseményeken megjelenik, különböző egyetemeken előadást tart, határon túliakkal találkozik, bizonyos kérdésekben megszólal. Főleg környezetvédelmi és alkotmányossági kérdésekre gondolok. A Fidesz új alkotmányt szeretne, ezért ennek készítése, vitája kapcsán erre bőven lesz lehetősége. Egyes pártoknak hivatkozási alap lehet egy-egy Sólyom-állásfoglalás. Leginkább ezt a szerepet tartom elképzelhetőnek. Aktívan él azokkal a kibővített lehetőségekkel, amelyek az új kormány döntése kapcsán őt is megilletik, mint volt elnököt. Abban biztos vagyok, hogy titkársága nem fog unatkozni.

Végül álljon itt az Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja, melyen Sólyom László utoljára szerepel közársasági elnökként. 2010.08.06-án a lenti linkre kattintva már másnak kell megjelennie.

A Politikazabáló már 2010.04.13-án jelezte, hogy Schmitt Pál lehet Sólyom László utódja. Akkor még sokan hitetlenkedve fogadták a felvetést, de ma eldőlt, Schmitt Pál lesz a következő államfő. A megválasztás apropóján megvizsgáltam az új köztársasági elnök erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és megválasztásának veszélyeit is. Gyorselemzés.

Erősségek

Ide tartozik a sprotolói múltja. Olimpiai bajnok, ami önmagában tiszteletre méltó, de a kitartás, a hit, és az elhivatottság is az erényei közé sorolható.

Kiemelkedő a nemzetközi diplomáciai és vezetői tapasztalata. Évek óta a NOB protokollfőnöke, többször volt nagykövet (Spanyolország, Svájc), európai parlamenti képviselő, sőt, az Európai Parlament alelnöke is volt, így a nemzetközi diplomációban otthonosan mozog. Sokrétű tapasztalatait köztársasági elnökként is hasznosíthatja.

Eddig is magas volt az ismertségi mutatója, de sokszor kritizálták, hogy a népszerűséget illetően már nem áll olyan jól, de a legújabb felmérések szerint ez nem így van, és a legtöbben őt szeretnék államfőnek, így a népszerűsége is az erősségek közé sorolható. (Egyes értelmiségi csoportok és a blogszféra /nem reprezentatív/ felmérései és fenntartásai ellenére is.)

Nyelvtudása is erősségei közé tartozik; angolul, franciául, németül és spanyolul beszél.

Gyengeségek

Pártpolitikusi múltját eddig is sokszor emlegették, valószínű, hogy ezután is az egyik legfontosabb támadási felület lesz. Ráadásul nem csak a fideszes múlt okozhat gondot, hanem a rendszerváltozás előtti szerepvállalása is. Bár ezek nem újdonságok, szinte mindenki ismeri a múltját, de az még sokszor lesz hivatkozási alap a kritikák, támadások során.

Gyors előmenetele, megválasztása felerősítheti a "karrierista" és a "simulékny"  jelzővel  megfogalmazott kritikákat, sőt, bizonyos (durvább) esetekben a "báb" jelző is rákerülhet.

Nem alkotmányjogász, de még csak nem is jogász, ezért sok szakértővel kell magát körülvennie, hogy alkotmányossági kérdésekben tartani tudja az elődei által magasra tett mércét. Ha akarja.

Lehetőségek

Közvetlensége segíthet a kapcsolatok kialakításában, elmélyítésében. Nem egy elvont tudós személyiség, ez a hasznára válhat. Ő is jelezte, hogy nem akar elefántcsonttoronyban élni. Szeret szerepelni, így bizonyos kérdésekben könnyen magára,  és ezáltal az adott kérdésre, problémára vonhatja a figyelmet.

Kapcsolatai révén rengeteg prominens embert ismer, és ennek a fordítottja is igaz, őt is  sokan ismerik. Ezeket a kapcsolatokat köztársasági elnökként "használhatja", márpedig a diplomációban a jó kapcsolatoknak nagyon fontos szerepük van, és rengeteg lehetőség rejlik bennük. Ezzel lehet és kell is élni.

A kormánytöbbség abszolút mögötte áll, Schmitt Pál gyakorlatilag Orbán Viktor kiválasztottja, így az elmúlt évekre jellemző feszültség a miniszterelnök és a köztársasági elnök között (lásd Sólyom-Gyurcsány esetében) teljesen megszűnhet. (Igaz, ez már Gyurcsány távozásával is sokat javult.)

Felesége Makray Katalin, egykori olimpikon, szintén ismert személy, aki az eddig megszokttnál aktívabban töltheti be a hazánkban korábban  hangsúlytalan first lady szerepét.

Veszélyek

Schmitt Pál korábban jelezte, hogy megválasztása esetén nem lesz gátja a kormány törvényalkotási lendületének, sokkal inkább motorja szeretne lenni. Ez azt is jelentheti, hogy olyan esetekben sem él a politikai vétő lehetéségével, amikor erre szükség lenne, és a legritkább esetben kér majd alkotmányossági normakontrollt - ha egyáltalán lesz erre precedens. Márpedig erre szükség lenne, és ez a kormány érdeke is. Természetesen csak akkor, ha aggályok merülnek fel egy-egy intézkedés, megszavazott törvény kapcsán, de az elmúlt hetek eseményei alapján láthattuk, hogy erre volt példa. Ha ez így lesz, akkor az államfői tisztség tekintélye is csökkenhet.

Miután ma két forrásból is ezt az információt kaptam, érdemes elemezni a felvetést. Az első forduló utáni választási eredmények tükrében látható, hogy a Fidesz a 2/3 közelében van, és közel áll ahhoz, hogy a második forduló után valóban 2/3-os többsége legyen. Ezzel a lehetőséggel élve olyan személyi döntéseket is hozhat, amelyek az elmúlt 20 évben eddig konszenzusos és/vagy kompromisszumos alapon születtek. Fontos megjegyezni, hogy a köztársasági elnök megválasztásához nem szükséges 2/3-os többség. Pontosabban csak az első két fordulóban kell 2/3-os többség, a harmadik fordulóban már elég az egyszerű többség is. Sólyom Lászlót is így választották meg. Az első két forduló eredménytelen volt, csak a harmadik forduló volt sikeres és eredményes. Megválasztása kisebb csoda volt, hiszen az akkori balodali koalíciós többség ellenére ellenzéki jelöltet választottak meg. De térjünk vissza az eredeti kérdésre:

Lehet Schmitt Pálból köztársasági elnök?

Már tavaly felröppent a hír, hogy a választások után hazajönne, ha Orbán Viktor fontos feladattal bízná meg. Akkor egy esetleges (csúcs)miniszteri pozició volt a találgatások középpontjában. A mostani felvetésnek lehet értelme. Miért jönne haza? Rengeteg pozívióval rendelkezik. Az Európai Parlament egyik alelnöke és a NOB protokollfőnöke, hogy a két legfontosabb nemzetközi pozícióját említsük. Szerintem egy miniszteri feladatért nem jönne haza, de az Országgyűlés alelnöki székéért sem. Így logikus, hogy csak valami nagyobb feladatért. A köztársasági elnőki tisztség ilyen lenne. Sok pozíciója rengeteg munkával, feladattal jár. Nem olyan rég történt, hogy kimerültség miatt rosszul lett. Egy jelötnél nem jöhet szóba, hogy az egészsége nem megfelelő, mert akkor megkérdőjelezhető, hogy a feladatát mennyire tudja ellátni. A köztársasági elnöki teendők sem járnak kevesebb munkával, de legalább egy feladatra koncentrálhatna. A kimerültséget orvosolta, azóta nem volt hír az egészségi állapota. 

Megvan a társadalmi és a politikai támogatottsága?

Politikai támogatottsága valamivel nagyobb a társadalmi támogatottságánál, mivel a Fidesz tagja/arca, így valamilyen szintem megosztó személyiség. Ugyanakor olimpiai bajnokként tisztelik, hazai és nemzetközi olimpiai vezetőként évek óta mindenki által elismert munkát végez. Ismertsége nagy, sőt, nagyobb, mint Sólyom Lászlóé volt a megválasztásakor. Párttagsága  a szavazásnál előny, hiszen 2/3-os többség esetén már az első körben megválaszthatják. De szoros pártkötödése mindig támadási felület lehet, amit  csak a munkájával kompenzálhat.

Ha Sólyom folytatná?

Sólyom László sorsa a saját, és a Fidesz kezében van. Szerintem Sólyom folytatná. Látszik, hogy élvezi a munkáját, szeret szerepelni, szereti megmutatni magát, független, önálló egyéniségként, politikai szereplőként mutatkozik. A jobboldal jelöltje volt öt évvel ezelőtt. Ma az LMP támogatására is számíthatna (nem csak a védegyletes gyökerek miatt). Az MSZP és a Jobbik nem támogatná. De nem is szükséges - a már említett parlamenti többség miatt. Biztos vagyok benne, hogy a Fidesz vezetői, és Sólyom emberei informálisan egyeztetnek a folytatást illetően, és ha a Fidesz nem mellette dönt, azt előbb Sólyom tudtára hozzák, hogy így lehetősége legyen "nem jelöltetni magát". (Természetesen ezt úgy kell érteni, hogy jóval előtte kijelenti, hogy nem folytatná.) A választás napján is tettek egy apró gesztust, amikor a sajtótájékoztatóval bevárták Sólyom Lászlót. A bekezdés első mondatrára visszatérve, Sólyom duplázása 100%-ban a Fidesz kezében van.

Sólyom vs. Schmitt

Sólyom nem volt jó kapcsolatban a leköszönő kabinettel, és a kormánypártokkal. Több konfliktus is volt köztük, nem csak a törvényeket illetően, de a kitüntetések körül botrányokra is emlékezhetünk, és a 2006-os események megítélése, az akkori nyilatkozatok is éles ellentéteket mutattak. Érezhető volt a kormány és Sólyom közötti feszültség, ami a Fidesznek mindig jól jött.

A Fidesznek is szimpatikus volt a határon túliak melletti kiállása; a nemzeti ünnepeket rendszeresen a határon túl ünnepelte - ha engedték. Emlékezetes, amikor Romániában nem engedték leszállni a gépét, ő autóval is elment. Amikor Szlovákiában lett nem kívánatos, akkor is elment a lehető legmesszebb - a híd közepéig. Ez minden magyarnak szimpatikus volt. Határon innen és túl. Ebben Schmitt Pál részéről is hasonló magatartás várható.

A Fidesz a 2/3-os többségtől való félelmekre reagálva megfelelő választ adhatna egy, az alkotmányos keretekre és a törvényeségre mindig kiemelten ügyelő köztársasági elnök jelölésével. Másik oldalról nézve éppen ez az, ami Sólyom esélyeit csökkenti a Fideszen belül. Ami Sólyom gyengesége, az Schmitt erőssége, szinte biztos, hogy semmiben nem hátráltatná az új kormány munkáját.

Érdekes, hogy mindektten 1942-es születésűek.

Schmitt egy-két nyelvvel többet beszél, de ennek nincs nagy jelentősége.

Visszatérve a nemzetközi diplomáciára. Ebben mindketten tapasztaltak. Sólyom ügyesen, megfontoltan építette a kapcsoaltokat, és Schmitt Pálnak is nagy érzéke van a diplomáciához, igen tapasztalt. Van egy momentum, ami Schmitt mellett szól. Sólyom anno kijelentette, hogy addig nem utazik az Egyesült Államokba, amíg a magyar állampolgároktól az amerikai hatóságok ujjlenyomatot vesznek. Ettől függetlenül a magyar-amerikai kapcsolatok nem voltak rosszak, elnöki szinten sem, de Schmitt megválasztásával ez a probláma megszűnne. Egy apró konfliktus feloldhatóvá válna. Kizártnak tartom, hogy ezt a gyakorlatot Schmitt Pál is követné.

Hogy mit hoz a jövő? Az hamarosan kiderül, mert még júniusban dönteni kell a köztársasági elnök személyéről. Sólyom László mandátuma 2010. augusztus 5-én lejár.