Az utóbbi hetekben több olyan titkos (az érintett tudta nélkül készült) felvétel került napvilágra, amelynek célja egy személy, párt, vagy politikai szereplő lejáratása. Ilyen volt a Kubatov-felvétel, majd a szocialisták adatgyűjtéséről szóló videó, végül a Szanyi-felvétel. Az is külön fejezet lehetne, hogyan készülnek ezek a felvételek, és milyen úton-módon kerülnek a politikai ellenfélhez, de erre most nem térek ki.
Fontos az időzítés
Az ilyen felvételeknél nagyon fontos az időzítés. A Kubatov-felvétel a választások első fordulója előtt pár nappal került nyilvánosságra. Erre lecsapott az MSZP és a Jobbik. Két nappal később került ki az MSZP-s adatgyűjtésről szóló videó, ami kínos helyzetbe hozta a pártot. A Jobbik erre is sajtótájékoztatót szervezett. A Szanyi-felvétel azután került napvilágra, hogy Szanyi Tibor napok óta azzal haknizott, hogy a szervezett átszavazók miatt nem nyert.
Zárójel az adatbázisokról
Itt jegyezném meg, hogy a későbbiekben valószínűleg a Jobbiknak is lesz adatbázisa a szavazóiról. Minden pártnak fontos, hogy legyen egy adatbázisa a saját választóiról, ami az üzenetek eljuttatásától - a kopogtatócédulák gyűjtésén át - a mozgósításig igen fontos. A választói névjegyzék megvásárlása minden párt számára adott törvényes lehetőség. De a felvételek nem erről szóltak, hanem arról, hogy esetleg nem szabályos motívumok is vannak az adatgyűjtésben.
Nagy a tét
A felvételek célja minden esetben az adott politikai aktor lejáratása. A hitelesség kérdése forog kockán, ami minden politikusnak létkérdés, főleg választási kampány idején. Ezért is volt vezető hír minden ilyen felvétel előkerülése. Ha már nyilvánosságra került, "a baj megtörtént", az érintetteknek egy lehetőségük van: megfelelő stratégiával enyhíteni a veszteségeket, jó kommunikációval kezelni a helyzetet.
Hogyan lehet kezelni az ilyen helyzeteket?
Gyorsan és ügyesen. Az elsődleges stratégia a hitelesség megkérdőjelezése lehet. Az első reakciókban minden esetben így történt. A Kubatov-felvételnél nem cáfolták, hogy ő szerepelne rajta, de Szijjártó egy rövid közleményben az MSZP és a Jobbik hazugságainak minősítette azt. Az MSZP is megpróbálta hitelteleníteni a videót, provokációnak és hazugságnak nevezte azt. Szanyi Tibor is manupulicióról beszélt. Egyik esetben sem volt elég a közlemény. Időrendi sorrendben visszafelé elemezzük.
Szanyi Tibor sajtótájékoztatót tartott. Az tette, amit ilyenkor egy ilyen helyzetben egy politikus tehet: kiállt, és próbálta elmagyarázni a történteket. Az már más kérdés, hogy a felvétel miatt lehetetlen helyzetbe került. Talán belátta, hogy kár volt az átszavazók manipulációjával haknizni. Sajtótájékoztatójával próbálta mentemi a menthetőt.
Az MSZP a közlemény után sajtótájékoztatót tartott, melyben Szigetvári Viktor kampányfőnök bemutatta a kérdéses adatbázist és annak törvényessége mellett érvelt. Hogy meggyőzte-e a közvéleményt, az más kérdés, de kommunikációs szempontból ő is azt tette, amit ilyenkor kell, kiállt egy sajtótájékoztatóra. Elkerülhetetlen volt, miután két nappal korábban még a Fideszt vádolták törvénytelen adatgyűjtéssel.
A Kubatov-felvételnél ez nem történt meg. Pár nappal később Orbán Viktor reagált rá, (igez, ügyes mondatokkal), majd a választások után Kósa Lajos próbálta megmagyarázni az ATV-ben (kevésbé hatékonyan). Mindenképpen szükség kell volna egy sajtótájákoztatóra. Kétségtelen, hogy a Fidesznek hatalmas előnye van, és az ország szempontjából most nem ezek a legfontosabb kérések. A választót is jobban érdekli, hogy van-e munkahelye vagy nincs, hogy lesz-e adócsökkentés, hogy lesz-e hatékonyabb kormányzás stb., de ha felmerült egy ilyen - a hitelességet érintő - kérdés, arra reagálni kell. Elsősorban az érintett részéről, másodsorban a pártvezetés részéről várható el valamilyen reakció.
A bajt kelezelni kell, nem lehet elhallgatni. Vagy menteni a menthetőt, vagy javítani a kell a helyzetet. A jó kommunikáció a saját tábor szempontjából is elengedhetetlen. Ezt a kérdést is gyorsan lehet(ett volna) kommunikálni. Kiállni, hogy is működik ez, egy sajtátójékoztató keretében válaszokat adni, hogy ne maradjon nyitott kérdés, ami a későbbiekben is visszaüthet. Továbbá bocsánatot kérni például a nyugger kifejezésért. Ezt is gyorsan és egyszerűen lehetett volna kommunikálni: "Elnézét, ha bárkit megbántottam, fiatalokhoz szóltam, ezért az ő szóhasználatukkal próblátam élni." Ennyi. A Fidesz szerencséje, hogy az ebben rejlő támadási felületet nem hsználta ki az MSZP. (Arról nem is beszélve, hogy az öregecskedő feleség lecserélése sokkal sértőbb.) De később is lehetett volna ügyesen kommunikálni, Jóri András adatvédelmi biztos látogatását felhasználni: lám-lám, itt volt az adatvédelmi biztos, mindent megtekinthetett, és nem talált semmi törvénysértőt. Ezt még akkor is el lehet mondani, ha a vizsgálat nem fejeződött be, hiszen a két forduló között vagyunk, ilyenkor minden mondat nagyobb hangsúlyt kap.
Zárójel az adatbázisokról 2
Vajon mennyire hatékony az a vizsgálat, ahol a biztos bejelenti, hogy holnap hova megy vizsgálódni. Mikor a Fidesznél volt, kiderült, hogy másnap az MSZP-hez megy. Így bármilyen létező vagy nem létező titkos adatbázist időben el lehet tüntetni.
Tanulságok
1. Nem kell titkos törvénytelen adatbázist készíteni.
2. Nem szabad törvénysértő magatartásra buzdítani a híveket.
3. Nem érdemes az ellen tiltakozni, amire a saját válaszóinkat is kértük.
4. Ha van titkos adatbázis, nyilvánosan nem beszélünk róla.
5. Nyilvánosan másokat sértő kijelentést nem teszünk. Még egy belső rendezvényen sem.
6. Ha kikerült egy lejárató felvétel, azt jó kommunikációval kezeljük. Mert lehet kezelni, sőt, kell is.