Politikazabáló

A választásokon vesztes MSZP 2010. július 10-én egynapos kongresszust tart, melynek legfontosabb része a tisztújítás. Új elnöke lesz a pártnak, a választmánynak, és az elnökség is megváltozik. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy milyen erők vannak a pártban, kik az erősek és kik a gyengék, vagy gyengébbek. 

Mesterházy Attila

Szinte biztos, hogy Mesterházy Attila váltja Lendvai Ildikót a pártelnöki székben. Mesterházy a párt és a frakció többségének a támogatását is bírja,  így a frakcióvezetői poszt mellett a párt legfontosabb tisztsége is az övé lehet. Ezzel  hivatalosan is a legerősebb ember lesz a pártban. A leköszönő pártelnök is őt támogatja. A kérdés csak az, hogy mekkora támogatással választják meg, mert nem mindegy, hogy milyen erő összpontosul mögötte; feles, 2/3-os, vagy 3/4-es. Támogatásának mértéke üzenet lesz Gyurcsány Ferencnek  és az ő táborának, ebből az is kiderül, hogy milyen mozgástere lesz/lehet a volt miniszterelnöknek.  Az már eldőlt, hogy a következő hónapok, évek legmeghatározóbb szereplője Mesterházy Attila lesz.

Gyurcsány Ferenc

Hivatalosan nem akar visszatérni a párt élére és egyéb vezető tisztséget sem szeretne betölteni. Jelenleg a Táncsis Mihály Alapítvány elnöke. Továbbra is vannak olyan támogatói, akik csak őt tekintik a baloldal vezérének, és egyedül benne látják a megoldást, a feltámadást. Gyurcsány a kivárásra játszik. Elmondása szerint nem akar új pártot alapítani. Talán két év múlva térhet vissza, amikor már lecsengett a választási vereség okozta sokk, és a gyakran bekövetkező ciklus közbeni népszerűségvesztés is eléri a Fideszt. Addig pozíció nélküli szellemi vezetőként működe. Legfőbb szövetségese Molnár Csaba, volt kancelláriaminiszter, aki egyben Győr-Moson-Sopron megyei elnök is. Ha bekerül az elnökségbe, vagy más, komolyabb posztot kap, akkor Gyurcsány jobbkeze az új vezetés közelében (vagy a vezetésben) lesz. Gyurcsánynak érdeke, hogy az elnökségben az embere(i) is szerephez jussanak.

Szekeres Imre

Még mindig sok támogatója van a pártban, de nemrég bejelentette, hogy nem jelölteti magát a tisztújításon, így pozíció nélkül maradhat. Jelenleg elnökhelyettes. Régóta Gyurcsány riválisa, így őt, és a mögötte felsorakozó erőket biztos nem támogatja, minden bizonnyal Mesterházy Attila mögé áll.

Kiss Péter

Neki is jelentős a bázisa a párton belül. Eddig szinte minden változást túlélt, sőt, a változások gyakran megerősítették. Jelenleg az elnökség tagja és a párt alelnöke. Nem zárható ki, hogy ismét fontos pozícióhoz jut. Bár a választási kudarc az ő felelőssége is, párton belüli támogatottsága magas. Kiss mindig figyelt arra, hogy a hátországa megmardjon. A kérdés csak az, hogy egy ilyen vereség után szeretne-e pozícióban maradni, vagy inkább a háttérben maradna.

Szili Katalin

A Trianoni Emléknapon egyedül volt jelen az MSZP részéről. Ez is jól mutatja, hogy mennyire elszigetelt a párton belül. Többször fölmerült, hogy független  képviselő lesz, vagy új pártot alapít. Már ezek a felvetések jól mutatják, hogy a párton belül is egyedül van. A találgatásoknak ma még nincs sok realitása. Nem valószínű, hogy komolyabb szerephez jut - legalábbis nem most. Gyurcsánnyal régóta riválisok, ezért valószínű, hogy azokat az erőket támogatja, akik megakadályozhatják Gyurcsány visszatérését. Szili nem tagja az elnökségnek, és jelenleg semmilyen komolyabb pozíciója nincs a pártban.

Szanyi Tibor

Egyéni képviselői sikere után újra erőre kapott, jelezte, hogy nem zárkózik el komolyabb pozíciótól sem. De a pártban sokat bírálták, bírálják, így nem egységes a támogatása. Kiszólásait is többször a szemére vetették. Sokszor beszél a vezetők lecseréléséről és a párt megújításának szükségességéről. Nem zárta ki, hogy ebben szerepet vállal, esetleg a választmány elnöki posztját is elvállalná, bár arra sokkal esélyesebb a jelenlegi elnök, Simon Gábor. Raádásul erre a posztra Botka László, Szeged polgármestere is pályázik, ezzel Szanyi esélyei csökkennek.

A fiatalok és az új emberek

Vadai Ágnes és Bárándy Gergely jelenleg az elnökség tagjai, de túl tehetségesek ahhoz, hogy az MSZP lemondjon róluk, ezért elképzelhető, hogy a jövőben is fontos szerepet kapnak/vállalnak. 

Ha az MSZP komolyan gondolja a megújulást, mindenképpen szükséges, hogy a régi arcokon kívül új, a közvélemény számára eddig ismeretlen emberek is megjelenjenek a párt vezetésében, és fontosabb pozíciót is betölthessenek. Ha ez nem történik meg, a megújulás is kudarcba fulladhat. Az új arcok megválsztása egyszeri aktus, de megismerésük és megismertetésük hosszú idő, munkájuk (esetleges) gyümölcse csak hosszú hónapok, évek után érhet be.

Tegnap több neves értelmiségi nyilvánosan kiállt Sólyom László újraválasztása mellett. Mozgalom, honlap indult. Egyes személyek kiállása nem meglepő, a közös múlttal is magyarázható, lásd Zlinszky János (Alkotmánybíróság), vagy Lányi András (Védegylet). Ugyanakkor Tölgyessy Péter eddig tartózkodott a hasonló megnyilvánulásoktól, de tekintélyes alkotmányjogászként az ő kiállása is érthető. Talán csak Makovecz Imre és Mellár Tamás (volt KSH-elnök) aláírása kerülhet a meglepő kategóriába. 

Nyitott kérdés?

Az értelmiségi kiállás ismeretében Orbán Viktor a Tények Estében azt nyilatkozta, hogy a köztársasági elnök megválasztása még teljesen nyitott kérdés. Az is lehet, hogy ez csak egyszerű kommunikációs fogás, de legalább világos üzenet. A kialakult helyzetben - napok óta fontosabb hír a köztársasági elnök megválsztása, mint az új kormány megalakulása - nem is rossz megoldás.

Pártpolitikust vagy nem pártpolitikust?

Korábban írtam arról, hogy nem biztos, hogy Sólyom Lászlót újraválasztják. A politikai ráció indokolhat egy új, a Fideszhez lojálisabb, közelebb álló jelölt megválasztását a köztársasági elnöki posztra. (Miközben Sólyom és a Fidesz elképzelési között nincs túl nagy törésvonal.) Minden politikai párt élne ezzel a lehetőséggel, ha ilyen nagy támogatást kapna. Emlékezzünk: öt évvel ezelőtt az MSZP is pártpolitikust jelölt Szili Katalin személyében. A Jobbik már megfogalmazta, hogy Morvai Krisztinát jelölné köztársasági elnöknek, aki - bár nem tagja a pártnak -, de nem is pártok felett álló közszereplő. Az LMP-nek kapóra jön Sólyom támogatása, egyrészt a védegyletes gyökerek miatt, másrészt mert nincs más alkalmas jelöltjük. De nem csak pártpolitikust jelölhet a Fidesz.

Nyomás és logika

A következő hetek kérdése az lehet, hogy a bal-, de főleg a jobboldalról érkező nyomás milyen hatással lesz a Fidesz vezetésére. Ennek fényében hogyan változik az eredeti elképzelésük, ha egyáltalán változni fog. Lehet, hogy az értelmiségieknek, és a  - nem jelentéktelen - Sólyom-tábornak nem igazán tetszetne, de egy új elnök megválasztása is teljesen demokratikus, és a politikai rációt tekintve logikus lépés lenne.

Mikor derül ki, hogy ki lesz a Fidesz jelöltje?

Legkésőbb júnuis 28-án, a Fidesz frakcióülésén. (Lásd Orbán Viktor nyilatkozta a Tények Estében.)