Politikazabáló

Az új köztársasági elnök megválasztása kapcsán gyorsan előtérbe kerültek a pártérdekek. Mesterházy Attila és az MSZP hitelességi szempontból majdnem megsemmisítette magát azzal, hogy Sólyom Lászlót javasolta köztársasági elnöknek. Azt a Sólyom Lászlót, akivel számtalan vitába keveredett legutóbbi kormányzásuk idején. Az MSZP-ben pontosan tudják, hogy semmi beleszólásuk nem lesz az új államfő megválasztásába, így nekik az a legjobb, ha olyan ember kerül a posztra, aki a lehető legtöbbször konfrontálódik majd a Fidesszel. Pedig az új államfő hivatali idejének nagyobb részét már a következő kormányzati ciklusban tölti. Már amennyiben kitölti a teljes ciklusát.
A Jobbik a gyors népszerűségre hajaz azzal a javaslattal, hogy ténylegesen is a nép kezébe adná a választás jogát. Igaz, már régóta ezt a megoldást hangoztatja. De javaslatában szintén benne van, hogy a parlamenti szavazáskor nincs esélye beleszólni a ténylges választásba. Nem biztos, hogy így gondolnák, ha perlementi többségük lenne.

Az LMP számára kapóra jönne Sólyom László, akit ráadásul az MSZP is támogatna, együtt jelölni is tudnák, de ilyen körülmények között Sólyom egészen biztos, hogy nem vállalná el, főleg nem kérne az MSZP támogatásából. Megválasztása amúgy is kizárt, a Fidesz saját magával menne szembe, és nem érdekük, hogy valaki jelentősen lassítsa a törvénykezést. Miután a kör bezárult, az LMP elállt egy jelölt állításától, és a legkényelmesebb megoldást választja, mindenkit kritizálni fog, aki számára nem elfogadható, de nem javasol senkit.

A KDNP-nek nem sok beleszólása lesz a kérdésben, valószínű, hogy nem fog vitát generálni az államfő személye körül. Nincs is sok értelme.
A Fidesz frakciója biztos, hogy rábólint Orbán Viktor jelöltjére. A Fidesznek nem érdeke, hogy elhúzódjon az új elnök kiválasztásának folyamata és megválasztása, így az is biztos, hogy az első szavazáskor sikeres lesz a választás. A Fidesz támogatottsága még mindig jelentős, bár kétharmados többségük már nincs, de ez a támogatottság is elég ahhoz, hogy ne kelljen többpárti jelöltet választaniuk. Egyszerűen élnek kényelmes parlamenti többségükkel. Egy biztos, Mádl Ferenc, Sólyom László és Schmitt Pál után újra konzervatív elnöke lesz Magyarországnak.

A 2010. július 10-én megtartott tisztújító kongresszuson többek között elnököt, elnökhelyettest, alelnököt, elnökséget, választmányi elnököt és pártpénztárnokot választottak a párt tagjai. Az alábbiakban a régi és az új funkcionáriusokat vesszük számba.

Forrás: mszp.hu

Régi > új vezetők

Az országos válaszmány elnöke Simon Gábor, a párt pénztárnoka Brecskáné Nagy Mária maradt.

Elnökség

Az elnökség is megváltozott. Csak Bárándy Gergelyt és Herczog Editet választották újra. Mesterházy Attila az előző elnökségben alelnökként, Puch László pártigazgatóként volt tag. Az elnökségnek továbbra is tagja az elnök, az elnökhelyettes és az alelnökök.

Lesz megújulás?

Mesterházy Attila pártelnökké választása nem meglepetés, várható volt. Balogh András elnökhelyettessé választása a köztársasági elnökké való jelölés után derült ki. A 71 éves régi motoros Kovács László alelnökké választása nem nevezhető a megújulás részének, bár a tisztújításnak megfelel, hiszen az előző vezetésben nem volt benne. Talán a 34 éves Szabadkai Tamás alelnökké választása tekinthető a fiatalítás részének. Az MSZP-nek égetően szüksége van új, eddig ismeretlen, "érintetlen" arcokra.

Régen várt szerephez jutott Szanyi Tibor, aki bekerült az elnökségbe. Ebben nyilván nagy szerepe van egyéni mandátumának, de sikere a korábbi vezetés kudarcának és a párt egyértelmű bukásának egyszerre köszönhető. Csabai Lászlóné vagy Teleki László megválasztása megint nem a fiatalítás és a megújulás új, radikális irányát mutatja. Talán  a 31 éves Harangozó Tamás, és a szintén a fiatalokhoz tartozó - eddig is aktív - Bárándy Gergely hozhat igazán újat az elnökség munkájába.

A vezetésből kimaradt Gyurcsány embere, Molnár Csaba, aki a tisztújítás előtt pár nappal lépett vissza, pedig többen is pozícióba várták. Az eddig mindig befutó Kiss Péter is kimaradt a vezetésből, igaz, jelezte, hogy nem vállal szerepet. Szili Katalin el se ment a tisztújításra - ez jól mutatja párton belüli helyzetét.

A választásokon vesztes MSZP 2010. július 10-én egynapos kongresszust tart, melynek legfontosabb része a tisztújítás. Új elnöke lesz a pártnak, a választmánynak, és az elnökség is megváltozik. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni, hogy milyen erők vannak a pártban, kik az erősek és kik a gyengék, vagy gyengébbek. 

Mesterházy Attila

Szinte biztos, hogy Mesterházy Attila váltja Lendvai Ildikót a pártelnöki székben. Mesterházy a párt és a frakció többségének a támogatását is bírja,  így a frakcióvezetői poszt mellett a párt legfontosabb tisztsége is az övé lehet. Ezzel  hivatalosan is a legerősebb ember lesz a pártban. A leköszönő pártelnök is őt támogatja. A kérdés csak az, hogy mekkora támogatással választják meg, mert nem mindegy, hogy milyen erő összpontosul mögötte; feles, 2/3-os, vagy 3/4-es. Támogatásának mértéke üzenet lesz Gyurcsány Ferencnek  és az ő táborának, ebből az is kiderül, hogy milyen mozgástere lesz/lehet a volt miniszterelnöknek.  Az már eldőlt, hogy a következő hónapok, évek legmeghatározóbb szereplője Mesterházy Attila lesz.

Gyurcsány Ferenc

Hivatalosan nem akar visszatérni a párt élére és egyéb vezető tisztséget sem szeretne betölteni. Jelenleg a Táncsis Mihály Alapítvány elnöke. Továbbra is vannak olyan támogatói, akik csak őt tekintik a baloldal vezérének, és egyedül benne látják a megoldást, a feltámadást. Gyurcsány a kivárásra játszik. Elmondása szerint nem akar új pártot alapítani. Talán két év múlva térhet vissza, amikor már lecsengett a választási vereség okozta sokk, és a gyakran bekövetkező ciklus közbeni népszerűségvesztés is eléri a Fideszt. Addig pozíció nélküli szellemi vezetőként működe. Legfőbb szövetségese Molnár Csaba, volt kancelláriaminiszter, aki egyben Győr-Moson-Sopron megyei elnök is. Ha bekerül az elnökségbe, vagy más, komolyabb posztot kap, akkor Gyurcsány jobbkeze az új vezetés közelében (vagy a vezetésben) lesz. Gyurcsánynak érdeke, hogy az elnökségben az embere(i) is szerephez jussanak.

Szekeres Imre

Még mindig sok támogatója van a pártban, de nemrég bejelentette, hogy nem jelölteti magát a tisztújításon, így pozíció nélkül maradhat. Jelenleg elnökhelyettes. Régóta Gyurcsány riválisa, így őt, és a mögötte felsorakozó erőket biztos nem támogatja, minden bizonnyal Mesterházy Attila mögé áll.

Kiss Péter

Neki is jelentős a bázisa a párton belül. Eddig szinte minden változást túlélt, sőt, a változások gyakran megerősítették. Jelenleg az elnökség tagja és a párt alelnöke. Nem zárható ki, hogy ismét fontos pozícióhoz jut. Bár a választási kudarc az ő felelőssége is, párton belüli támogatottsága magas. Kiss mindig figyelt arra, hogy a hátországa megmardjon. A kérdés csak az, hogy egy ilyen vereség után szeretne-e pozícióban maradni, vagy inkább a háttérben maradna.

Szili Katalin

A Trianoni Emléknapon egyedül volt jelen az MSZP részéről. Ez is jól mutatja, hogy mennyire elszigetelt a párton belül. Többször fölmerült, hogy független  képviselő lesz, vagy új pártot alapít. Már ezek a felvetések jól mutatják, hogy a párton belül is egyedül van. A találgatásoknak ma még nincs sok realitása. Nem valószínű, hogy komolyabb szerephez jut - legalábbis nem most. Gyurcsánnyal régóta riválisok, ezért valószínű, hogy azokat az erőket támogatja, akik megakadályozhatják Gyurcsány visszatérését. Szili nem tagja az elnökségnek, és jelenleg semmilyen komolyabb pozíciója nincs a pártban.

Szanyi Tibor

Egyéni képviselői sikere után újra erőre kapott, jelezte, hogy nem zárkózik el komolyabb pozíciótól sem. De a pártban sokat bírálták, bírálják, így nem egységes a támogatása. Kiszólásait is többször a szemére vetették. Sokszor beszél a vezetők lecseréléséről és a párt megújításának szükségességéről. Nem zárta ki, hogy ebben szerepet vállal, esetleg a választmány elnöki posztját is elvállalná, bár arra sokkal esélyesebb a jelenlegi elnök, Simon Gábor. Raádásul erre a posztra Botka László, Szeged polgármestere is pályázik, ezzel Szanyi esélyei csökkennek.

A fiatalok és az új emberek

Vadai Ágnes és Bárándy Gergely jelenleg az elnökség tagjai, de túl tehetségesek ahhoz, hogy az MSZP lemondjon róluk, ezért elképzelhető, hogy a jövőben is fontos szerepet kapnak/vállalnak. 

Ha az MSZP komolyan gondolja a megújulást, mindenképpen szükséges, hogy a régi arcokon kívül új, a közvélemény számára eddig ismeretlen emberek is megjelenjenek a párt vezetésében, és fontosabb pozíciót is betölthessenek. Ha ez nem történik meg, a megújulás is kudarcba fulladhat. Az új arcok megválsztása egyszeri aktus, de megismerésük és megismertetésük hosszú idő, munkájuk (esetleges) gyümölcse csak hosszú hónapok, évek után érhet be.