A kormány szempontjából a hét legfontosabb eseménye nem Orbán Viktor évértékelője volt, hanem az, hogy sikerült megállapodni az Európai Bizottsággal a médiatörvény módosításáról. Ezzel a megállapodással gyakorlatilag sikerült kihúzni a tiltakozók méregfogát.
A kezdeti zűrzavar
A médiatörvény megszavazása utáni hazai és nemzetközi tiltakozásokat kezdetben nagyon rosszul kezelte a kormány. Nem voltak felkészülve ekkora tiltakozásra, ráadásul a kérdés kezelésének sem volt egyszemélyi felelőse. A médiatörvény körüli vitákban a kormány részéről gyakorlatilag mindenki megszólalt, például Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, Martonyi János külügyminiszter, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, de Nagy Anna kormányszóvivő, és Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője is megszólalt, majd később Orbán Viktor kormányfő is. Kezdetben mindenki elutasította a változtatás lehetőségét.
Belátás
Miután felmérték, hogy a médiatörvény körüli vita semmiképpen sem használ Magyarországnak és a magyar EU-elnökségnek, gyors és hatékony lépéseket tettek a vita lezárására. Belátták, hogy módosítás az egyetlen megoldás a tiltakozók elhallgattatására. Orbán Viktor Európai Parlamentben elmondott beszéde után kevesebb mint egy hónappal megállapodás született a médiatörvény módosításáról.
Vereség vagy győzelem?
Korábban a kormány nem akart változtatni a törvényen, most mégis megtette. De vajon miért? Igaz, hogy ezzel a lépéssel elismerik, hogy az eredeti törvényben voltak hibák, és ilyen szempontból ez a módosítás valamilyen szinten presztízsveszteséget okoz a kormánynak, de a másik oldalon sokan nyerhetnek (a már kialakult helyzethez viszonyítva). Aki ezek után is ugyanolyan hevesen tiltakozik mint eddig, az már a Bizottsággal is szemben áll, hiszen az Európai Bizottság "rábólintott" a módosított szabályozásra. Ráadásul ezek után a kormány könnyen háríthatja a felelősséget, azt hangsúlyozva, hogy a törvény mindenben megfelel az Európai Bizottság elvárásainak. Szájer József már használta is az új érvrendszert: "Aki az Európai Bizottság kérésének megfelelő módosítások után is kritizálja a magyar médiatörvényt, az nem az európai szabályok szerint játszik."
Siker vagy csak részsiker?
Ahhoz képest, hogy milyen lassan és nehézkesen reagált a kormány a médiatörvény körüli bírálatokra, a megoldásban már nagyon gyorsak és hatékonyak voltak, és Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár személyében megtalálták a kérdés felelősét is.
A megállapodás után az Európai Parlament egy későbbi plenáris ülésére halasztotta a szavazást a magyar médiatörvényre vonatkozó határozatról. A kormány részéről ez mindenképpen részsikernek tekinthető. Ráadásul azóta fölmerült, hogy Brüsszel több tagállam médiatörvényét is megvizsgálná. Ezt az érvelést eddig csak a magyar kormány illetékesei használták a védekezésben, talán maguk sem gondolták, hogy ebből valóság lesz.
Most elsősorban a megoldást, és a megoldás után eseményeket vizsgáljuk. A gyors megállapodás mindenképpen siker, de meg kell jegyezni, hogy a médiatörvény körüli vita önmagában többet ártott a kormánynak, amin csak enyhít a mostani megoldás sikerre.
Mégsem zárult le a vita?
Egyes civil szervezetek szerint nem zárult le a vita, mivel a megállapodás nem érintette az összes kifogásolt területet. A TASZ szerint a médiatörvény sem a magyar alkotmánnyal, sem pedig az Alapjogi Chartával sincs összhangban. Szerintük az Európai Bizottság nem vizsgálta például a médiatörvénynek a források védelméről szóló passzusát, a túlzottnak tekinthető szankciók kérdését, mint ahogy a csak a Fidesz delegáltjaiból álló Médiatanácshoz kapcsolódó kockázatokat sem.
Már korábban is fölmerült, hogy a médiatörvényt alapjogi szempontból is meg kellene vizsgálni. Ennek a vizsgálatnak az lenne a lényege, hogy kiderüljön, sérül-e a vélemény- és a szólásszabadság. Egyes civil szervezetek és az ellenzék szerint igen, a kormány szerint nem. A jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért (?) felelős biztos az a Viviane Reding, aki - ahogy már említettük - minden tagállam médiatörvényét megvizsgálná. Ez a lépés inkább azt jelzi, hogy kerülné az egy országra kihegyezett konfliktust. Állítólag korábban sem volt benne hajlandóság arra, hogy az alapjogi irányba vigyék el a kérdést. Ráadásul a civil szervezetek korábbi - több kérdést érintő - aggályaira is csak annyit válaszolt, hogy továbbította az aggályokat Neelie Kroes-nek. Annak a Neelie Kroes-nek, akivel most sikerült megegyeznie a kormánynak. Ezzel úgy tűnik, a kör bezárult.
Ettől függetlenül biztosra vehető, hogy az Európai Parlamentben a szocialisták, a liberálisok, és a zöldek tovább folytatják a tiltakozást. Várható, hogy Magyarországon az ellenzéki pártok és a civil szervezetek szintén tovább tiltakoznak a szerintük továbbra is rossz törvény ellen. Bár a vezérszónokukat elveszítették, továbbra is tüntetni fognak a sajtószabadságért (márc. 15.). De már ott lesz a kormány kezében a megállapodás, amire mindig hivatkozhatnak.