Az elmúlt hét - az árvíz mellett - a magyar gazdaság állapotáról, egy esetleges államcsődről, a forint árfolyamának alakulásáról, a tőzsde zuhanásáról, de legfőképpen a kormányzati kommunikációról és annak hatásairól szólt. Nehéz megítélni, hogy a nyilatkozatok mennyire voltak szándékosak vagy "csak" szerencsétlenek, de az biztos, hogy ilyen következményekkel senki nem számolt.
A hiánycél és a bizalom
Az idei államháztartási hiánycél 3,8%. A választási győzelem után a piac még az 5,5%-os hiányt is elfogadhatónak tartotta, de még a távozó pénzügyminiszter szerint is elképzelhető a magasabb (4,2%-os) államháztartási hiány. Varga Mihály legutóbbi sajtótájékoztatója szerint tartani szeretnék a 3,8%-os hiányt. Ez részben ellentmond az eddigi várakozásoknak.
Úgy tűnt, hogy a 2/3-os győzelemben mindenki lehetőséget lát, esélyt arra, hogy az új kormányzat - akár a magasabb hiány terhére - olyan intézkedéseket hozzon, amivel serkenteni lehet a gazdasági növekedést, miközben rég várt strukturális átalakításokat is elindítanak. Ez a várakozás jelenleg is megvan. Az elmúlt hét kibeszéléseivel és/vagy ellentmondásos nyilatkozataival a bizalom csökkent. Pedig ez napjainkban - és a válság kezdete óta - a legfontosabb.
A jó kommunikációról
Sokadszorra hangsúlyozom, hogy a jó kommunikáció elengedhetetlen a sikeres kormányzáshoz. Kifelé (külföld) és befelé (belföld) egyaránt. Már tudjuk, hogy Kovács Zoltán felel a kormányzati kommunikációért, egy ötven fős csapat munkáját fogja koordinálni. A kommunikációs államtitkárság a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozik. Lásztik, hogy fontosnak tartják a kommunikációt, a hírek szerint szakemberekkel teli profi csapat verbuválódik. A kormányzati arculat kialakítása is az államtitkárság feladatkörébe tartozik.
Az idézett fideszes politikusok nyilatkozataiért közvetlenül még nem ők felelnek, de ezt a problémát is orvosolni kell; iránymutatással, eljárásrenddel, erős központi kommunikációval. A kormányzati kommunikáció mellett rendezni kell a párt vezető politikusainak megnyilatkozásait is, hiszen Kósa Lajos vagy Pokorni Zoltán nem kormánytagok, de a Fidesz meghatározó emberei, és az utóbbi időben lavinát indítottak el bizonyos megnyilvánulásaik. Utóbbi feladat lesz nehezebb.
Az elmúlt napok eseményeinek tükrében kijelenthető, hogy időben jött a kijózanító pofon, egy négyéves kormányzati ciklus legelején. Ebből sokat lehet tanulni.
