Hétfő este a parlament elfogadta a plázastopról szóló törvényt, aminek a lényege a következő:
Megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését az Országgyűlés hétfőn.
A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, figyelembe véve a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét. A bizottságnak vizsgálnia kell a tervezett kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatását, valamint az érintett település és környékének kereskedelmi ellátottságát. A részleteket a kormány rendeletben állapíthatja meg. A kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben.
Elvileg minden ilyen döntés előtt komoly hatástanulmányok készülnek, hogy még az elfogadás előtt kiderüljön, milyen hatásai lesznek, vagy lehetnek az intézkedésnek. Mivel nincs a birtokunkban ilyen hatástanulmány, készítettünk egy gyors, vázlatos SWOT analízist a plázastopról.
Erősségek
Ha a jogalkotói szándékból indulunk ki, nyilván az a cél, hogy a külföldi tőkeerős multikat visszaszorítsák, és a hazai vállalkozókat erősítsék. Megszűnjön a dobozvárosok terjedése, nagyobb szerepet kapjanak a kisebb tőkével rendelkező befektetők.
Az intézkedéssel segíthetik a hazai kereskedőket.
Kiegyenlítettebbé válhat a verseny a tőkeerős (külföldi) és a kevésbé tőkeerős (hazai) kereskedők között. A kisebb befektetők kevésbé lesznek kiszolgáltatva a multik tőkeelőnyének.
A nagyobb befektetők is jobban felmérik majd, hogy hova települjenek, így ésszerűbb építkezések indulhatnak meg. Nem csak a térképre ráböve, ahol van egy nagyobb szabad terület. (Legyen az természetvédelmi, műemlék közelében, vagy termőföld.)
Gyengeségek
Vajon készült elég hatástanulmány? Megvizsgáltak minden érvet pro és kontra? Erről levés adatunk van. Kicsit gyors a tempó.
A tiltástól még nem lesz egyenes arányosan több tőkéje a magyar befektetőnek, kereskedőknek.
Egy dobozáruházban is rengeteg a kisebb kereskedő, akik egyedül nem tudnának elindulni, de egy multi vonzáskörzetéből ők is profitálhatnak. A tiltással a kisebb kereskedők is bajba kerülhetnek.
Ha a korlátozás ellenére ugyanúgy épülhetnek nagyobb bevásárlóközpontok, lásd a győri Auchan próbálkozását, mi értelme a tiltásnak?
Lehetőségek
Megerősödhet a hazai kkv szektor. Tényleg beindulhatnak a kisebb kereskedők és a helyi termelők.
Ezáltal új munkahelyeket hozhatnak létre. Ha megerősödnek, újabb beruházásokra lesz lehetőségük.
Környezettudatosabb építkezések valósulhatnak meg. Nem csak az egysíkú dobozok.
Talán ide sorolhatjuk a vásárlói kultúra változását is. A bevásárlás tömeges jellege helyett előtérbe kerülhetnek a jobb minőségű árucikkek és a tudatosabb bevásárlás.
Veszélyek
Az, hogy a plázastop alól a miniszter felmentést adhat egy bizottság véleményével alátámasztva, magában hordozza a korrupció lehetőségét. (Bár az eddigi eljárás sem zárta ki a korrupciót. Láttunk már természetvédelmi területen építkezőket.)
Ha meglévő áruházakat sem bővíthetnek és újakat sem építhetnek, akkor a tőke máshova fog menni. Ha elmaradnak az ilyen jellegű beruházások, a környék egyéb fejlesztései is elmaradhatnak. Hány olyan példát láttunk, hogy egy bevásárlóközpont környéke teljesen átalakult (közlekedés, park, stb.), ami soha nem történt volna meg, ha nem épül meg az adott áruház.
Fejlődés hiányában a környék hanyatlásnak indulhat. Így az adott régióban kevesebb új munkahely jön létre, és más befektetések számára is kevésbé lesz vonzó terület.
A jelenlegi gazdasági környezetben nem biztos, hogy jó döntés korlátozni egy olyan szektort, ami több másik szektort is magával húz, mint például az építőipar, vagy a logisztika.
Korlátozzák az egymás közti versenyt, ennek hiányában végül a vevők is rosszabbul járhatnak.