Politikazabáló

Kovács Tamás jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma december 13-án lejár, ezért dönteni kellett az utódjáról. Ma ismét Polt Pétert választották legfőbb ügyésznek. A módosítások után ezúttal kilenc évre. Ennek kapcsán született ez a gyorselemzés. Mit tud a régi-új főügyész? Miben jó, miben gyenge? Erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyekkel.

Erősségek

Szakmai pályafutása mindenképpen az erősségei közé sorolható. Ha megnézzük az életrajzát, láthatjuk, hogy a kezdeti "Summa cum laude" után igen magas pozíciókat töltött be. Ha csak az utóbbi tizenöt évet vizsgáljuk, 1995-től öt évig az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt, majd 2000-től 2006-ig legfőbb ügyész. Az utóbbi négy éveben is a Legfőbb Ügyészségen dolgozott, a  Büntetőbírósági Ügyek Főosztályát vezette. Szakmai pályafutásába nehéz belekötni.

Miután már volt legfőbb ügyész, ilyen vezetői tapasztalata is van, ezért a feladat neki sem új. Nem fog amatőr hibákat elkövetni. (Egyébként sem arról híres.) Ismeri a működési mechanizmusokat, az ügyészségi folyamatokat, eljárásokat. Sőt, a politika és az ügyészség viszonyában is tudja, hogyan kell lavírozni. 

A Fidesz-KDNP 2/3-os többsége kiállt mellette, ilyen támogatással választották meg, ami biztos felhatalmazás, még akkor is, ha az ellenzék nem támogatta.

Még csak 55 éves, így a kilenc éves mandátuma lejártakor is csak 64 éves lesz, vagyis a kora miatt biztos nem kell idő előtt távoznia. (Sőt, amíg nem sikerül utódot választani, maradhat.)

Gyengeségek

Pályafutását eddig is kísérte, és ezután is gyakori támadási felület lesz, hogy 1993-ban belépett a Fideszbe, majd az 1994-es választásokon a párt képviselőjelöltje volt, de nem jutott be. 1995-ben kilépett a Fideszből, de "pártos" múltját eddig is sokszor felrótták neki, valószínű, hogy ez a jövőben sem lesz másképp. Állandó támadási felület lesz.

Itt kell megemlíteni azt is, hogy a kormánypártokon kívül egyetlen ellenzéki párt sem támogatta. Hiába módosították úgy a legfőbb ügyész megválasztását, hogy már nem elég a feles többség, hanem 2/3-os többség kell hozzá, ha nem támogatja egyetlen ellenzéki párt se, nem mondható el, hogy mindenkinek megfelelő legfőbb ügyészt választottak. (Igaz, felmerül a kérdés, hogy mikor volt ilyen?) Ebben az esetben a szabályozás azt a látszatot is keltheti, hogy bebetonozzák a pozícióba.

Lehetőségek

Másik oldalról megvizsgálva, éppen a hosszú - kilenc éves - mandátum az, ami olyan lehetőséget ad a legfőbb ügyész kezébe, hogy ciklusokon átívelő munkát végezzen, az éppen aktuális kormánypárt színezetétől függetlenül. (Az eddigi mandátum hat évre szólt, a legfőbb ügyész 70 éves koráig.) 

Korábban kiderült, hogy az ügyészséget nem rendelik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá, így Polt is elkerülheti azt a vádat, hogy a kormány alatt/alá dolgozik - hivatalosan. (Bár Európa egyes részein így is működik az ügyészség.)

Navracsics Tibor bejelentéséből kiderült, hogy az ügyészség egymilliárd forintos "korrupcióellenes csomagot" kap, amiből a korrupció ellen kiemelten foglalkozó munkacsoportot hozhat létre az ügyészség. Ez egy olyan forrás, amiből az ügyészség munkáját komolyan erősíteni lehet. (Igaz, a korábbi elvonások is jelentősek voltak.)

Veszélyek

A jövőben a legfőbb ügyész nem interpellálható a parlamentben, így Polt Péternek sem kell országgyűlési képviselők előtt válaszolnia. Ezzel egyrészt elkerülheti az előző ciklusában gyakori támadásokat és leszavazásokat, de a szabályozás azt a látszatot is keltheti, hogy az ügyésznek nem kell beszámolnia az országgyűlési képviselők előtt. (Bár Kovács Tamás leköszönő legfőbb ügyész is támogatta ezt a változtatást. Igaz, neki is kezdtek terhessé válni a pártok csatározásai a különböző ügyészségi eljárások, vagy el nem járások miatt.) 

Többekben él a félelem, hogy az új legfőbb ügyész lesz az "elszámoltatás motorja", hogy nem a szakmaiság lesz az első, hanem a Fidesz esetleges nyomásának fog engedni. Ez majd a jövőben kiderül. 

Szakmaisága éppúgy megkérdőjelezhetetlen, mint politikai elkötelezettsége. Lesz idő a munkáját értékelni.

Az utóbbi időben politikai oldaltól függetlenül mentek neki az ügyészségnek. Az enyhe bírálattól a durva támadásig mindent megfigyelhettünk. Kinek érdeke? Miért jó? Megéri? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. 

Molnár Csaba kontra ügyészség

Molnár Csaba tegnapi parlamenti felszólalásában támadta az ügyészséget (részlet):

"Egyenlő mércével mér az ügyészség?" - interpellálta a legfőbb ügyészt Molnár Csaba (MSZP) volt kancelláriaminiszter. Molnár legfőbb politikai szövetségese, Gyurcsány Ferenc érdekében kérdezte, hogy miért nem döntött még az ügyészség arról a beadványról, ami a Gyurcsánnyal szembeni feljelentés ejtését indítványozta. Gyurcsányt hivatali visszaéléssel gyanúsítják, erről az jutott eszébe, hogy az ügyészségnek nyomoznia kéne az alkotmányellenesnek talált, a végkielégítések különadójáról szóló törvény beterjesztői és elfogadói ellen, hiszen annak elfogadása kimeríti a hivatali visszaélés fogalmát. "Tervez-e mindezek alapján büntetőeljárást indítani" - kérdezte. Felszólalása után a jobbikos Novák Előd azt kiabálta be, hogy "fordulj inkább Zoltai Gusztávhoz". (Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója.)

Molnár Csaba felszólalása egyértelmű célt szolgált. A Zrínyi óta ismert "legjobb védekezés a támadás" taktikáját használta. Korábban az volt kérdés, hogy vajon nyomoznak-e mentelmi joggal védett képviselő után, és ha igen (mert a főügyész helyettese szerint igen), akkor ki az a személy. Az ügyészség nem mondhatja meg, hogy Gyurcsány Ferenc az illető, és konkrétumokat sem említhet. (Molnár Csaba is a Gyurcsánnyal szembeni feljelentés ejtéséről szóló beadványról kérdezte a legfőbb ügyészt.) Ennek ellenére szövetségesei előre futnak, és visszatámadnak. Ennek célja kettős: egyrészt politikai nyomás alatt tartani az ügyészséget. Másrészt próbálnak kialakítani egy olyan közhangulatot, hogy az eljárásnak olyan látszata legyen, hogy az ügyészség elfogult (sőt, a Fidesz akaratát teljesíti), és Gyurcsányt alaptalanul meghurcolják. 

Budai Gyula kontra ügyészség

Korábban Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is az ügyészséget támadta (részlet):

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerint már csak az általa a feljelentésekhez csatolt iratok alapján is egyértelmű, hogy nem kerülhető meg Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelőssége a sukorói kaszinóberuházás ügyében. Ezért nem is érti, miért nem ad egyenes választ a legfőbb ügyész és az ügyészség arra a kérdésre, hogy érkezett-e Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány.

Az ügyészség eddig nem erősítette meg Budai állításait, bár a kormánybiztos tudomása szerint a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek osztályára már négy hete beérkezett a mentelmi jog felfüggesztését indítványozó irat, így arról a Kovács Tamás legfőbb ügyésznek is tudnia kell.

Budai Gyula támadásának is kettős célja van: egyrészt politikai nyomás alatt tartani az ügyészséget, másrészt lehessen valakit hibáztatni az ügyek felderítésének lassúságáért. Vagyis az elszámoltatás akadozása kapcsán a felelősséget könnyen átháríthatja az ügyészségre.

Hasonlóságok és különbésgek a két támadásban

A politikai nyomás alatt tartás mindkét esetben egyértelmű cél. Molnár Csaba támadása nem meglepő, próbálnak előre menekülni, ilyen szempontból érthető lépés a helyükben. Egyszerűen nem tudnak mást csinálni. Az ügyészség támadása, elfogultsággal való vádja nem új elem, emlékezhetünk, hogy a szocialista kormányzás idején mennyit támadták Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek parlamenti válaszát rendszeresen leszavazták. (Hogy sikerült-e Gyurcsányból áldozatot csinálni, vagy tényleg felelnie kell az esetleges törvénytelen cselekedetekért, az egy másik kérdés.)

Budai Gyula támadásának miértje érdekesebb. Két szempontból is lehet értékelni. 1. Mennyire szerencsés úgy támadni az ügyészséget, hogy annak az a látszata is lehet, hogy a kormányoldal igen erős nyomás alatt tartja az ügyészséget, és neki tetsző módon járjanak el. (Ezt egyébként az ügyészség függetlensége elvileg nem teszi lehetővé.) A másik oldal éppen ennek az ellenkezője: 2. Másrészt az is lehet, hogy Budai kemény támadásának pont az a célja, hogy a fent említett látszatot (is) eloszlassa, hiszen aki ennyire támadja az ügyészséget, az nem lehet annak "barátja". Így ügyeket sem tud befolyásolni, és az ügyészséget is a függetlenség látszata felé "tolja". Fontos megemlíteni, hogy most a látszatról beszélünk, hiszen nem elég tisztességesnek lenni "annak is kell látszani", hogy egy klasszikus idézetet említsünk. 

Az ügyészség szerepe

Rengeteg egyéb kérdés merül fel az ügyészséggel kapcsolatban. Elfogultak vagy csak teszik a dolgukat? Hogyan lehet ilyen nyomás alatt dolgozni? Mennyire tudják megőrizni a függetlenségüket? Hogyan tudják megvédeni magukat a politikai támadások során? Ki lesz Kovács Tamás utódja? Hogy az egyik legfrissebb kérdést is megemlítsük: hogyan tud Zoltai Gusztáv (vagy akár más is) ránézni egy-két ügyre?! Ezek a kérdések egy-egy külön bejegyzést is megérnek.