Nyolc pontban és hat alpontban a döntésről.
1. Jogi aggályokat vet fel. Mégiscsak belekontárkodik az állam egy magánjogi szerződésbe. Mindezt a döntéshozók is tudják, nem véletlenül utaltak rá, hogy a nemzetközi (jogi) konfliktusokat is felvállalják.
2. Igazságtalan. Több szempontból is.
2.1. Aki forint alapú hitelt vett fel, azokon nem segítenek? Aki korábban hajlandó volt magasabb kamattal hitelt felvenni, hogy elkerülje az árfolyamkockázatot, az most rosszabbul jár?
2.2. Ha később olyan döntés születik, akár az Alkotmánybíróság, akár az EU, akár az Európai Bíróság által, hogy az államnak kell visszafizetnie a különbözetet (vagy az okozott kárt), akkor gyakorlatilag mindenki fizet. Az is, akinek forint alapú hitele van, sőt, az is, akinek semmilyen hitele nincs.
2.3. Akinek nincs elég megtakarítása, vagy más ingatlana, baráti kölcsöne, stb., amiből vissza tudná fizetni a teljes hitelt, az továbbra is fizeti az emelkedő részleteket. A szegényebb sokkal rosszabbul jár.
3. Nem segítség a rászorulóknak. Aki eddig se tudta fizetni a havi törlesztőrészleteket, az miből tudná visszafizetni a teljes tartozását?
4. Nő a forinthitelek kamata. Aki most szeretne hitelt fölvenni, mert most érkezett a családalapításhoz, ingatlanvásárláshoz, stb., az ma már sokkal rosszabb feltételekkel juthat hitelhez.
4.1 A gazdaságnak sem jó, ha emelkednek a hitelkamatok. Eddig is nagyon gyenge volt a hitelezés, ami részben a gazdaság motorja, ha tovább romlik a hitelkihelyezés, és ami van, azt is csak magas kamatokkal folyósítják, akkor ez a döntés az egész magyar gazdaságra negatív hatással lesz.
5. További elbocsátások várhatóak a hazai pénzügyi szektorban, ami növeli a munkanélküliséget.
5.1. A banki-pénzügyi szférában dolgozók rosszabb körülmények között dolgozhatnak tovább. Már most hallani bérbefagyasztásról, létszámstopról, jutalom megvonásáról, felfüggesztéséről. (És ne a vezetőkre gondoljunk, a többség ugyanúgy "kishal", ezáltal nekik okoznak nehezebb munka-, és életkörülményeket.)
6. Romlik a nemzetközi befektetői hangulat, a bizonytalanság távol tartja a külföldieket, és elbizonytalanítja az eddig Magyarországot mint célországot megjelölő (pénzügyi) befektetőket.
6.1. Regionális versenytársaink kedvezőbb helyzetbe kerülnek.
7. Ha csökken a bankok bevétele, nyeresége, és romlik a mérlegfőösszegük, az a bankadóból származó bevételeket is csökkentheti. Így ez a döntés a költségvetésre is bizonytalan hatással van.
8. Teljesen elterelte a figyelmet a rögzített árfolyamon való törlesztés lehetőségéről. Ami lehet, hogy nem a legjobb megoldás, de az legalább a Bankszövetséggel folytatott tárgyalások eredményeképpen jött létre, igazságosabb, és mindenki számára elérhető átmenetei segítség.
A bankokat nem kell sajnálni, de érdemes annyi terhet rájuk rakni, amennyit el is bírnak. A bankadót még elbírták, a rögzített árfolyamból adódó veszteség már túl sok. Igaz, hogy a kormánynak gyorsan kell döntenie, gazdasági válságban kell olyan döntéseket hozni, ami az embereknek, a befektetőknek és az országnak egyaránt jó (ez gyakran lehetetlen), de mégis érdemes átgondolni, hogy az ilyen nagy horderejű döntéseknek milyen hatásai lesznek, és ennek tudtában, megéri-e?. A nagyon durván eltérő becslésekből is látszik, hogy nem volt elég idő részletes hatástanulmányokra, nem lett átgondolva a döntés minden következménye. Nehéz helyzetben van a kormány, és nehéz helyzetben vannak a bankok is, de nem lehetnek egymás ellenségei, mert abból az ország jön ki rosszul.