Politikazabáló

A tegnap elfogadott döntés szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az igénybe vevő munkaképes, megszüntethető az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás.

Az Alkotmánybíróság korábban a következő indokokkal semmisítette meg a 98%-os különadóról szóló törvényt, idézet a közleményből, érdemes figyelni az indoklásra:

Az emberi méltóságot sérti ugyanis, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.

Az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő, 2010. november 20-tól hatályos alkotmány- és törvénymódosítás értelmében az adótörvények alkotmányossági felülvizsgálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a különadó módosított szabályai sértik-e az emberi méltóságot.

Az Alkotmánybíróság szerint azonban törvény alapján, visszaélés nélkül, bevallással lezárt adóévben megszerzett bevételnek a visszaható hatályú adóztatása már az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható oka, ezért sérti az adófizetők emberi méltóságát. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság védelméhez való jognak az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van.

Lezárt adóév tekintetében a súlyosabb adókötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent. A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták a magánszemély adóteher-viselő képességét.

Szinte biztos, hogy a nyugdíjakat érintő kérdésben is az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni. Hiába módosították az alkotmányt is, a 98%-os különadóról szóló törvény elkaszálása mutatja, hogy most is alkotmányellenes lehet a rendelkezés, hiszen korábban is az alapjokogra és az emberi méltóságra hivatkozva utasították el a visszamenőleges hatályú különadót.

A fenti idézetekkel összevetve több hasonlóság is felfedezhető lenne, ha az Alkotmánybíróság a korábbi elvek alapján vizsgálná meg a tegnap elfogadott intézkedést. A következő hipotetikus okok nem sokban különböznek a különadó elutasításának indoklásától, kezdve az Alkotmánybíróság hatáskörével:

Az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő, 2010. november 20-tól hatályos alkotmány- és törvénymódosítás értelmében az adótörvények alkotmányossági felülvizsgálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a nyugdíjak módosított szabályai sértik-e az emberi méltóságot.

Az emberi méltóságot sérti ugyanis  hogy a törvény hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket törvény alapján szereztek a jogosultak.

Az Alkotmánybíróság szerint azonban törvény alapján, visszaélés nélkül megszerzett nyugdíjnak a visszaható hatályú elvétele már az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható oka, ezért sérti a nyugdíjasok emberi méltóságát. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság védelméhez való jognak az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van.

Az intézkedés nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. A intézkedés mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent. A törvény visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek jelentősen megváltoztathatják a magánszemély teherviselő képességét, életmódját.

A Politikazabáló nem állítja, hogy a tegnapi intézkedés alkotmányellenes, de az előző alkotmánybírósági döntések tükrében könnyen az lehet.

A pénteki - parlametni lépcsőig jutó - rendvédelmis tüntetésen Pintér Sándor bejelentette: hétfőn reggel 8-ra várja a szakszervezeti vezetőket, hogy megállapodásra jussanak. A tárgyaláson nem vesz részt a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete, a többi érdekképviselet jelen lesz. Az előzmények tükrében Pintér Sándor ajánlata a következő lehet:

- kifizetik a tűzoltók 2004 és 2006 közötti túlóradíját

- mégis lesz korkedvezményes nyugdíj, de csak öt év kedvezménnyel

A demonstrálók követelése:

- kiszámítható életpálya

- a korkedvezményes nyugdíj jelenlegi formájának megtartása

- jobb munkakörülmények

- a túlóradíjak kifizetése nem új követelés, szinte alap

Az elmaradt túlóradíjak kifizetése a tűzoltók régi, jogos követelése, a kormány is tudja, nyitott a kérdés rendezésére, már korábban is tett ezzel kapcsolatos ígéretet. A jobb munkakörülményeket nehéz megígérni, csak konkrétumokkal lehet, de ez várhatóan kimarad a mostani tárgyalásokból.

A legfontosabb ütközőpont a korkedvezményes nyugdíj. Csak az a kérdés, hogy a kormány mennyit enged az eredeti elképzeléséből, hogy a rendvédelmi dolgozókra is ugyanazok a nyugdíjazási feltételek vonatkozzanak, mint egy nem rendvédelmi dolgozóra. Az ötévnyi korkedvezményes nyugdíj már elmozdulás az eredeti tervekhez képset. Ennél nagyobb kedvezmény a kormány eredeti elképzeléséhez képset komoly visszalépés lenne. Ha ez egy kiszámítható életpályamodellel párosul, talán elfogadható kompormisszum lehetne. A rendvédelmisek a pénteki tüntetés után erősebben képviselhetik az érdekeiket, bármikor képesek egy újabb, az eddikieknél is hevesebb tüntetésre, ezért is kétséges, hogy az említett feltételeket elfogadják-e. 

Megoldás lehet még, hogy a szigorúbb nyugdíjazási feltételeket csak az új belépőkre alkalmazzák. Ez a szakszervezetek részéről komoly eredmény lenne, de jelentősen felpuhítaná a kormány eredeti törekvését.

Megoldásra szükség van, mert a kormánynak sem érdekel, hogy a rendvédelmi dolgozókkal hosszabb távon konfliktusban legyen. A szerzett jogok egy részének elvesztése szinte biztos, de annak mértéke, megvalósítása még erősen kérdéses.