Politikazabáló

A tegnap elfogadott döntés szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az igénybe vevő munkaképes, megszüntethető az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás.

Az Alkotmánybíróság korábban a következő indokokkal semmisítette meg a 98%-os különadóról szóló törvényt, idézet a közleményből, érdemes figyelni az indoklásra:

Az emberi méltóságot sérti ugyanis, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.

Az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő, 2010. november 20-tól hatályos alkotmány- és törvénymódosítás értelmében az adótörvények alkotmányossági felülvizsgálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a különadó módosított szabályai sértik-e az emberi méltóságot.

Az Alkotmánybíróság szerint azonban törvény alapján, visszaélés nélkül, bevallással lezárt adóévben megszerzett bevételnek a visszaható hatályú adóztatása már az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható oka, ezért sérti az adófizetők emberi méltóságát. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság védelméhez való jognak az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van.

Lezárt adóév tekintetében a súlyosabb adókötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent. A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták a magánszemély adóteher-viselő képességét.

Szinte biztos, hogy a nyugdíjakat érintő kérdésben is az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni. Hiába módosították az alkotmányt is, a 98%-os különadóról szóló törvény elkaszálása mutatja, hogy most is alkotmányellenes lehet a rendelkezés, hiszen korábban is az alapjokogra és az emberi méltóságra hivatkozva utasították el a visszamenőleges hatályú különadót.

A fenti idézetekkel összevetve több hasonlóság is felfedezhető lenne, ha az Alkotmánybíróság a korábbi elvek alapján vizsgálná meg a tegnap elfogadott intézkedést. A következő hipotetikus okok nem sokban különböznek a különadó elutasításának indoklásától, kezdve az Alkotmánybíróság hatáskörével:

Az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő, 2010. november 20-tól hatályos alkotmány- és törvénymódosítás értelmében az adótörvények alkotmányossági felülvizsgálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a nyugdíjak módosított szabályai sértik-e az emberi méltóságot.

Az emberi méltóságot sérti ugyanis  hogy a törvény hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket törvény alapján szereztek a jogosultak.

Az Alkotmánybíróság szerint azonban törvény alapján, visszaélés nélkül megszerzett nyugdíjnak a visszaható hatályú elvétele már az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható oka, ezért sérti a nyugdíjasok emberi méltóságát. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság védelméhez való jognak az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van.

Az intézkedés nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. A intézkedés mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent. A törvény visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek jelentősen megváltoztathatják a magánszemély teherviselő képességét, életmódját.

A Politikazabáló nem állítja, hogy a tegnapi intézkedés alkotmányellenes, de az előző alkotmánybírósági döntések tükrében könnyen az lehet.

Sokan sok helyen elmondták a véleményüket a (készülő, majd megszavazott) új alkotmányról, de vajon lesz olyan alkotmánybíró, aki 2012. január 1-ig lemond, azzal az indokkal, hogy az új alkotmányt már nem védi? Mert ha igen... Mert ha nem... Mindekettő érdekes lenne. Lesz ilyen?

Az Alkotmánybíróság tegnapi döntésére számítani lehetett, a Fidesz ilyen erős és gyors reakciójára nem. Ezzel a lépéssel midenkit helyzetbe hoztak. A legnehezebb helyzetbe talán saját magukat hozták.

MSZP: A tegnapi nap folyamán kétszer is sajtótájékoztatót tartottak, először az Alkotmánybíróság döntése után, másodszor Lázár János bejelentését követően. Lehet kongatni a vészharangot, a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tiltakozást összevonni az Alkotmánybíróság megvédésével. Nagy lehetőséget kaptak. Gyurcsány Ferencnek is újra lehetősége van diktatúrát kiáltani, blogbejegyzést írni - ha nem is a legszerencsésebb szavakkal ("Ne maradjunk kussban").

LMP: Ivády Gábor kilépése és a párt megosztottsága teljesen háttérbe szorulhat. A közös cselekvés még a pártot is összekovácsolhatja - ideiglenesen. Ráadásul látványos akcióra készülnek: tüntetés az Alkotmánybíróság székházánál! Bár az érdekes lesz, amikor az MSZP és az LMP együtt tüntet. (Gyurcsány Ferenc csatlakozni kíván.)

Jobbik: Talán a Jobbikot sikerült a legkevésbé helyzetbe hozni, mert a különadóval egyetértenek, és a Fidesz lépésére is finomabban reagáltak, amikor úgy fogalmaztak, hogy "nem elegáns" a Fidesz lépése.

Az új alkotmányt előkészítő bizottságból távozott az MSZP és az LMP, a Jobbik maradt. Hogy ez a távozás ideiglenes lesz, vagy nem, azt még nem tudni, de ez egy jó alkalom volt, hogy az eddig is kritikák sokaságát megfogalmazó MSZP és LMP távozzon a bizottságból, ezért valószínű, hogy már nem fognak visszatérni.

Alkotmánybíróság: A Fidesz bejelentése óta többen féltik, mint intézményt, ezért a figyelem középpontjába került. Külön érdekesség, hogy a Fidesz által megválasztott Bihari Mihály és Stumpf István is különvéleményt fogalmazott meg a mai döntés kapcsán - a testület álláspontjával egyetértésben.

Fidesz: Nem lesz könnyű elmagyarázni, hogy a különadó egy nemes célt szolgál (az aránytalan kifizetések megakadályozását), ha csak az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével tudják elfogadni, mert valójában nem magát a különadót találta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság, hanem annak részleteit: "Az Alkotmánybíróság a korábbi törvényi rendelkezésnek nem azt a passzusát találta alkotmányellenesnek, hogy a nagyobb mértékű végkielégítésekre különadót vet ki a kormány. Hanem azt, hogy ez a rendelkezés nem csak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem azokra is, amelyek alanyi jogon járnak." Szánthó Miklós, Nézőpont Intézet, Inforádió. A törvényt azért is korrigálni kell, hogy (például) a pedagógusok több évtizedes pályafutás után ne járjanak rosszul, mert a szabályozás sem ellenük irányult, mégis beletartoznak az érintettek körébe. 

Azt is nehéz lesz kommunikálni, vagy inkább a vádakra reagálni, hogy ettől még nincs diktatúra, mert nincs, hiszen bírósághoz ezután is bárki fordulhat: "Amennyiben az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó törvényt elfogadják, csak egyénileg fordulhatnak bírósághoz azok, akiket kár ér a jogszabály miatt", így "a Fidesz által benyújtott törvényjavaslat elfogadásával sem fogynak majd el végleg a hazai jogorvoslati lehetőségek." - Szemesi Sándor, a Debreceni Egyetem nemzetközi jogásza, mr1. Ettől még a diktatúra emlegetése az ellenzék egyik gyakori támadása lesz.

Vajon a különadó miatt megéri az Alkotmánybíróság jogkörét szűkíteni? Nyilván nem. A különadó bármi áron történő bevezetése inkább választási hitelesség kérdése a párt számára. De ha már a magánynyugdíjpénztárakkal kapcsolatos - esetleg - szintén elutasító döntés esetét vizsgáljuk, már más a helyzet. Ezért az intézkedés sokkal inkább a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntések miatt indokolt a Fidesz részéről, mert lehet, hogy az sem ment volna át az Alkotmánybíróságon, de az már jelentősen befolyásolná a költségvetést. 

Azt is nehéz lesz kommunikálni, hogy a Fidesz szerint miért van szükség ezekre a lépésekre. Például, hogy miért kell a magánnyugdíjpénztári rendszerbe beavatkozni? A válasz nagyon egyszerű. Mert ilyen az ország gazdasági állapota, mert nincs több pénz a kasszában, mert tartani kell a 3%-os költségvetési hiányt. Ez volt az Unió és az IMF elvárása is. Szerettek volna eltérni, de nem engedték. Szerették volna, ha a magánnyugdíjpénztári elszámolást beszámítsák, de ezt sem engedték. Ha a legnagyobb elvárásnak szeretnének megfelelni - vagyis tartani az említett 3%-ot -, akkor nem tehetnek mást. Ez talán világosabb kommunikáció lehetne a mostaninál. Mert volt példa sikeres válságkommunikációra, lásd magát a válságadó kifejezést. A Fideszt a gazdasági szükséghelyzet kényszeríti rá ezekre a gyors döntésekre. A kényszerhelyzetekben hozott gyors döntésekben pedig sok a hibalehetőség.

A kérdés az, hogy a gyors intézkedések milyen hasznot hoznak, vagy milyen károkat okoznak. 1. Hitelesség kérdése a jövőre nézve. 2. Az ellenzék összekovácsolódása egy közös ügy érdekében. 3. Az egész cikluson át tartó támadási felület és bírálat tárgya lesz a mostani lépés?