HTML

Politikazabáló

Minden, ami politika. Minden politika. Szakmai és szubjektív szemmel. .................................... politikazabalo@gmail.com

Friss topikok


2011.04.20. 13:45 Politikazabáló

Az LMP alkotmányozási kudarca

Címkék: kommunikáció kudarc alkotmány lmp alkotmányozás

A Orbán Viktor egypárti alkotmányával cserbenhagyja az országot. Lemond a társadalom harmadáról, lemond arról, hogy munkához juttassa az embereket. Orbán Viktor alkotmánya nem vállal felelősséget azért, hogy a közösség segítse az emberek boldogulását, szociális biztonságát. Az LMP ezt fölháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, ezért az alapvető jogaink védelme érdekében tüntetésre hívja az embereket.

Az alkotmányozással kapcsolatos országjárás során az LMP politikusai bemutatták, hogy az Orbán-alkotmány hogyan korlátozza a demokráciát, hogyan torpedózza meg a szociális biztonságot és hogyan lehetetleníti el a Fidesz demokratikus alternatívájának kormányzását.

Így szól az egyik legutóbbi LMP-s közlemény. Hogy Orbán Viktor kiről, miről mond le, vagy sem, az egy külön történet. Érdemes azzal is foglalkozni, hogy az LMP miről mondott le azzal, hogy kimaradt az alkotmányozás parlamenti vitájából. 

"Alkotmányozással kapcsolatos országjárás" - írják a közleményben. Hallott erről valaki? Bekerültek a vezető hírekbe, illetve a hírekbe egyáltalán? Sok emberhez elértek? Nem. Megérte így a kivonulás, és a vitából való kimaradás? A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem jött be az alkotmányozsától való távolmaradás. Korábban is írtam arról, hogy az ellenzéki pártoknak politikai érdekük (is lehet), hogy az alkotmányozás sikertelen legyen.

Az LMP kezdeti kommunikációjából azt lehetett leszűrni, hogy nem csak az új témák felvetésében lehet más a politika, például a zöld kérdések erőteljesebb kéviseletében, vagy a kisebbségek és a szabadságjogok védelmezésében, hanem a politikai kultúra, a politizálás maga is más lehet. Például a konstruktív ellenzéki magatartás. Egyrészt ezért is érdemes lett volna képviselni "valamit" a vitában (lehet más, mint az MSZP), másrészt a saját politikai érdekük is ezt diktálta volna. Mert ha a parlamentben megvitatták volna az új alkotmány minden egyes problémás pontját, nagyban növélhették volna a pártba vetett hitet, amire sokat mondhatták volna, hogy lám-lám, tényleg ízekre tudják szedni az új alkotmányt, tényleg van erő és szakértelem ebben a pártban. Minden egyes vitatott kérdésben megmutathatták volna a felkészültségüket, tudásukat, és bizonyíthatták volna, hogy tényleg tudnak jobbat. Sőt, még látványos "műsort" is bemutathattak volan, ahogy a Jobbik tette.

A saját koncepció kevesekhez jut el, a néma országjárás szintén nem átütő. Egy 2/3-os többséggel való kemény vita már figyelemreméltó és figyelemfelkeltő lett volna. És utána ugyanúgy lehet nemmel szavazni.

Viták helyett egy, az eredetihez hasonlóan leegyszerűsített online kérdőv, egy MSZP-s politikusok által is meglátogatott kisebb (csak budapesti) tüntetés, és egy észrevehetetlen országjárás maradt.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor miben más a politika?

 

Szólj hozzá! · 1 trackback

2011.04.19. 06:30 Politikazabáló

Napi alkotmányozási kérdés

Címkék: szavazás alkotmánybíróság alkotmány alkotmányozás

Sokan sok helyen elmondták a véleményüket a (készülő, majd megszavazott) új alkotmányról, de vajon lesz olyan alkotmánybíró, aki 2012. január 1-ig lemond, azzal az indokkal, hogy az új alkotmányt már nem védi? Mert ha igen... Mert ha nem... Mindekettő érdekes lenne. Lesz ilyen?

Igen vagy nem?
Igen
Nem
  
pollcode.com free polls

Szólj hozzá!

2011.02.23. 16:45 Politikazabáló

Miért nem vesznek részt az alkotmányozásban az ellenzéki pártok?

Címkék: mszp fidesz kdnp jobbik alkotmány lmp alkotmányozás

Az MSZP és az LMP nem vesz részt az új alkotmányról szóló vitában, a Jobbik részt vesz, de már most kijelentették, hogy nem fogják megszavazni. A kormánypártok tavasszal mindenképpen szavazni fognak az új alkotmányról. Ez már eldőlt. Hogy kik vesznek részt és kik nem, az még csak eldőlni látszik, de valószínű, hogy a mostani helyzet nem fog változni.

A gesztusok és a feltételek árulkodóak

Az elmúlt napokban az alkotmányozás kapcsán több gesztust is tett a Fidesz. Elvetették az alkotmányozó nemzetgyűlés ötletét, majd Salamon László (KDNP) koncepcióját, az új alkotmány eredetileg tervezett húsvéti elfogadásához sem ragaszkodnak, a KDNP-vel is nyílt vitákat folytatnak. Legutóbb az LMP-nek látványos gesztust tettek: az Alkotmánybíróság visszakaphatja az ősszel elvett jogköreit - legelábbis egy részét. Vagyis látható, hogy a Fidesznek komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy minél több szereplőt bevonjon az alkotmányozásba, és ezért - valamilyen szinten - komopromisszumra is képes, de az eredeti koncepción a fontosabb kérédsekben nem változtat. A politikai racionalitást nézve érthető, hogy most él a lehetőséggel, ilyen felhatalmazással minden politikai erő élne, a kérdés csak az, hogy mennyire tudják "eladni" az új alkotmányt, hogy azt mindenki magáénak érezhesse.

A Jobbik hajlandó részt venni a vitában, nem nyújt be saját tervezetet, csak módosító javaslatokkal él, de már jelezte, hogy nemmel fog szavazni kormánypártok koncepciójára. Bár az előzetes elutasítás talán kicsit elhamarkodott lehet, bőven ráér, ha a szavazás előtt nyilvánítják ki a nem szavazatukat, mégis úgy tűnik, hogy a vitában a Jobbik viselkedik a leginkább konstruktív ellenzékként.

Az MSZP részéről világos a cél: semmilyen formában nem akarnak részt venni az alkotmányozásban. Ez a feltételikból is látszik: 1. Az új alkotmány koncepcióját 4/5-ös többség fogadja el. 2. Az alaptörvény csak két egymást követő parlament jóváhagyása után léphet hatályba. Az irracionális feltételekből is látszik, hogy az MSZP az egész alkotmányozást elutasítja, nem vesznek részt benne, inkább erre az elutasításra építenek a továbbiakban.  Várható volt, hogy a kormánypártok elutasítják ezeket a feltételeket.

Az LMP szerepe lehet a legellentmondásosabb. Új pártként úgy definiálták magukat, hogy legalább ugyanolyan távol legyenek az MSZP-től, mint a Fidesztől. Egyszerre ostorozzák a kormánypártokat és az MSZP-t, a Jobbikról nem is beszélve. Az alkotmányozásból kivonultak, és három feltételhez kötötték a részvételt: 1. Az Alkotmánybíróság jogköreinek visszaálíltása. 2. Az áprilisi határidő év végére tolása. 3. Az új alkotmány hatályba lépését megerősítő népszavazáshoz, vagy a következő parlament általi jóváhagyáshoz kötné. Utóbbi feltétel szintén irracionális, hiszen miért bízná a mostani többség a következő parlamentre a kérdést?! Ezt egyik politikai erő sem kockáztatná meg, nem is lenne értelme. Az LMP feltételei szintén árulkodóak.

Saját alkotmánykoncepciót is készítettek, ami egy kicsit ellentmondásos, mert Schiffer András többször érvelt úgy, hogy nincs alkotmányozási kényszer. Ha így van, minek saját alkotmánykoncepció? Ugyanakkor azt is jelentheti, hogy komolyan gondolják a kérdést, de azt nyilván maguk sem várják, hogy végül ez kerül elfogadásra. Koncepciójuk léte sokkal inkább összefügg az alkotmányozásból való kivonulással, ezzel is a kormány alternatívájaként szeretnének megjelenni. Saját szerepük így egyértelmű, de ha semmilyen formában nem vesznek részt az alkotmányozásban, azzal a konstruktív ellenzéki mivoltuk is elvész. Az úgynevezett más politika így már nem sokban különbözik az egykori ellenzéki pártok konstruktívnak nem nevezhető politikájától. Legyen szó a Fidesz elmúlt nyolc évéről, vagy az MSZP mostani ellenzéki szerepéről. Felmerülhet a kérdés, hogy mégis miben más a politika? A párt joggal köti feltételhez az alkotmányozásban való részvételt, de a túlzott feltételek könnyen azt a látszatot keltik, hogy a párt valójában nem is akar résztvenni az alkotmányozásban.

Ellentétes érdekek  

Az ellenzéki pártoknak egyszerűen politikai érdekük, hogy ne legyen sikeres az új alkotmány körüli vita, és így az új alkotmány elfogadása se. Ha a Fidesznek sikerülne bevonni a vitába az összes ellenzéki pártot, és végül egy olyan alkotmányt fogadnának el, amit - ha csak részben - de az elleznzék is támogatna, akkor az elsősorban a kormánypártok sikere lenne. "A Fidesznek sikerült az összefogást megvalósítania." De ez nem érdeke az ellenézki pártotknak. Ők éppen ennek az ellenkezőjében érdekeltek. Ne legyenek sikeresek a kormánypártok, sőt, legyen egy olyan döntés, amit négy éven keresztül tudnak kirtizálni, támadni, így ez a momentum is része lesz annak, hogy egy új alternatívaként jelenjenek meg. "Mi másképp csináltuk volna. Mi másképp fogjuk csinálni." Utóbbi elképzelés főleg a Jobbik és az LMP számára fontos, de az MSZP is építeni tud rá. Ha a Fidesz-KDNP sikeresen véghezvinné az alkotmányozást, az leginkább a kormánypártok sikere lehetne, és ebben egyik ellenzéki párt sem érdekelt. Az ellenzéki pártoknak nem kell támogatniuk az új alkotmányt, a politikai ésszerűség alapján ez érthető döntés lehetne, de a végszavazásnál is lehet nemet mondani, nem biztos, hogy jó döntés már a vitára is nemet mondani.

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása