Az Alkotmánybíróság tegnapi döntésére számítani lehetett, a Fidesz ilyen erős és gyors reakciójára nem. Ezzel a lépéssel midenkit helyzetbe hoztak. A legnehezebb helyzetbe talán saját magukat hozták.
MSZP: A tegnapi nap folyamán kétszer is sajtótájékoztatót tartottak, először az Alkotmánybíróság döntése után, másodszor Lázár János bejelentését követően. Lehet kongatni a vészharangot, a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tiltakozást összevonni az Alkotmánybíróság megvédésével. Nagy lehetőséget kaptak. Gyurcsány Ferencnek is újra lehetősége van diktatúrát kiáltani, blogbejegyzést írni - ha nem is a legszerencsésebb szavakkal ("Ne maradjunk kussban").
LMP: Ivády Gábor kilépése és a párt megosztottsága teljesen háttérbe szorulhat. A közös cselekvés még a pártot is összekovácsolhatja - ideiglenesen. Ráadásul látványos akcióra készülnek: tüntetés az Alkotmánybíróság székházánál! Bár az érdekes lesz, amikor az MSZP és az LMP együtt tüntet. (Gyurcsány Ferenc csatlakozni kíván.)
Jobbik: Talán a Jobbikot sikerült a legkevésbé helyzetbe hozni, mert a különadóval egyetértenek, és a Fidesz lépésére is finomabban reagáltak, amikor úgy fogalmaztak, hogy "nem elegáns" a Fidesz lépése.
Az új alkotmányt előkészítő bizottságból távozott az MSZP és az LMP, a Jobbik maradt. Hogy ez a távozás ideiglenes lesz, vagy nem, azt még nem tudni, de ez egy jó alkalom volt, hogy az eddig is kritikák sokaságát megfogalmazó MSZP és LMP távozzon a bizottságból, ezért valószínű, hogy már nem fognak visszatérni.
Alkotmánybíróság: A Fidesz bejelentése óta többen féltik, mint intézményt, ezért a figyelem középpontjába került. Külön érdekesség, hogy a Fidesz által megválasztott Bihari Mihály és Stumpf István is különvéleményt fogalmazott meg a mai döntés kapcsán - a testület álláspontjával egyetértésben.
Fidesz: Nem lesz könnyű elmagyarázni, hogy a különadó egy nemes célt szolgál (az aránytalan kifizetések megakadályozását), ha csak az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével tudják elfogadni, mert valójában nem magát a különadót találta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság, hanem annak részleteit: "Az Alkotmánybíróság a korábbi törvényi rendelkezésnek nem azt a passzusát találta alkotmányellenesnek, hogy a nagyobb mértékű végkielégítésekre különadót vet ki a kormány. Hanem azt, hogy ez a rendelkezés nem csak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem azokra is, amelyek alanyi jogon járnak." Szánthó Miklós, Nézőpont Intézet, Inforádió. A törvényt azért is korrigálni kell, hogy (például) a pedagógusok több évtizedes pályafutás után ne járjanak rosszul, mert a szabályozás sem ellenük irányult, mégis beletartoznak az érintettek körébe.
Azt is nehéz lesz kommunikálni, vagy inkább a vádakra reagálni, hogy ettől még nincs diktatúra, mert nincs, hiszen bírósághoz ezután is bárki fordulhat: "Amennyiben az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó törvényt elfogadják, csak egyénileg fordulhatnak bírósághoz azok, akiket kár ér a jogszabály miatt", így "a Fidesz által benyújtott törvényjavaslat elfogadásával sem fogynak majd el végleg a hazai jogorvoslati lehetőségek." - Szemesi Sándor, a Debreceni Egyetem nemzetközi jogásza, mr1. Ettől még a diktatúra emlegetése az ellenzék egyik gyakori támadása lesz.
Vajon a különadó miatt megéri az Alkotmánybíróság jogkörét szűkíteni? Nyilván nem. A különadó bármi áron történő bevezetése inkább választási hitelesség kérdése a párt számára. De ha már a magánynyugdíjpénztárakkal kapcsolatos - esetleg - szintén elutasító döntés esetét vizsgáljuk, már más a helyzet. Ezért az intézkedés sokkal inkább a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntések miatt indokolt a Fidesz részéről, mert lehet, hogy az sem ment volna át az Alkotmánybíróságon, de az már jelentősen befolyásolná a költségvetést.
Azt is nehéz lesz kommunikálni, hogy a Fidesz szerint miért van szükség ezekre a lépésekre. Például, hogy miért kell a magánnyugdíjpénztári rendszerbe beavatkozni? A válasz nagyon egyszerű. Mert ilyen az ország gazdasági állapota, mert nincs több pénz a kasszában, mert tartani kell a 3%-os költségvetési hiányt. Ez volt az Unió és az IMF elvárása is. Szerettek volna eltérni, de nem engedték. Szerették volna, ha a magánnyugdíjpénztári elszámolást beszámítsák, de ezt sem engedték. Ha a legnagyobb elvárásnak szeretnének megfelelni - vagyis tartani az említett 3%-ot -, akkor nem tehetnek mást. Ez talán világosabb kommunikáció lehetne a mostaninál. Mert volt példa sikeres válságkommunikációra, lásd magát a válságadó kifejezést. A Fideszt a gazdasági szükséghelyzet kényszeríti rá ezekre a gyors döntésekre. A kényszerhelyzetekben hozott gyors döntésekben pedig sok a hibalehetőség.
A kérdés az, hogy a gyors intézkedések milyen hasznot hoznak, vagy milyen károkat okoznak. 1. Hitelesség kérdése a jövőre nézve. 2. Az ellenzék összekovácsolódása egy közös ügy érdekében. 3. Az egész cikluson át tartó támadási felület és bírálat tárgya lesz a mostani lépés?
