Egy rövid hír, ami nem rengeti meg a nagyvilágot, de a információk biztonságáért és a szabadságjogokért harcolóknak mégis fontos. Valamint azoknak, akiket egy kicsit is érdekel a titkosszolgálatok működése. Ebből a szempontból is érdemes megvizsgálni Snowden helyzetét.
A titkosszolgálatok legnagyobb ellensége a nyilvánosság. Edward Snowden - a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottja - nem véletlenül fordult a nyilvánossághoz. Ez volt az egyetlen lehetőség, hogy az általa etikátlannak (törvénytelennek?) minősített információgyűjtést nyilvánosságra hozza. Nem is tudom mi a legmegfelelőbb szó erre, mert az USA vezetése szerint minden a legnagyobb rendben, bírói engedélyekkel zajlott, de Snowden szerint nem így volt.
Visszatérve Snowden moszkvai "útjára", érdemes megfigyelni, hogy miután megtörtént a baj, vagyis titkos információkat tereget ki egy volt alkalmazott, az USA már nagyon odafigyel a törvényességre vagy legalábbis a törvényesség látszatára. Azért írom a látszatot, mert Julian Assange svédországi eljárása igencsak gyanús, könnyen lehet, hogy a megerőszakolós történet mögött is a titkosszolgálatok állnak, de ezt igen nehéz bizonyítani. Ha őt akkor kiadják, utána egyenes az út az Egyesült Államokba, ahol úgy járhatna, mint Bradley Manning, aki az információkat szállította a Wikileaksnek.
Ha más titkosszolgálatokat hasonló eseteit megnézünk, azt láthatjuk, hogy kevésbé figyeltek a törvényességre vagy annak látszatára. Izrael például mindent megtett az atomtitkokat szivárogtató Mordeháj Vanunu hazahozataláért. A Moszad előbb Londonból Rómába csalta egy hölgy segítségével, majd Rómából simán hazarabolták, nem éppen törvényes módon. Végül közel 20 évet ült börtönben.
Alexander Litvinyenko esete is ismert. Az egykori KGB majd FSZB (a KGB utódja) tisztet radiokatív polóniummal mérgezték meg Londonban. Egy hét alatt, komoly szenvedések után meghalt. Semmi bizonyíték nincs arra, hogy az orosz titkosszolgálat volt az elkövető, de mégis egyértelmű, hogy közük volt hozzá. És ezek csak a nagyobb nyilvánosságot kapott esetek, pedig számos ilyen van.
Az utóbbi két esetben a titkosszolgálat használta is a nyilvánosságot. Üzenetet küldött, hogy aki velük szembemegy, vagy elárulja a titkokat, az ilyen - brutális - következményekkel számolhat.
Ha Snowden Moszkvában marad, könnyen megromolhat az USA és Oroszország viszonya. Utóbbinak hatalmas kincs egy ilyen extitkosszolga. Az USA titkos adatgyűjtése már így is kiverte a biztosítékot a világ másik felében, sőt, már az Egyesült Államokban is komoly vita indult a megfigyelések jogosságáról, Obama is magyarázkodásra szorult. Így ebben az esetben marad a hivatalos, törvényes (vagy annak látszatára nagyon odafigyelő) eljárás a nyilvánosságnak, miközben komoly alkudozások kezdődhetnek a háttérben.
Frissítés: azóta kiderült, Moszkva csak átszállóhely, Ecuador a végcél.