A címben szereplő mondat sajnos igaz, de most nem a nemzetközi gazdaságra, az euróválságra, a spanyol vagy a görög problémákra gondolunk, hanem Magyarország és közvetlen szomszédai viszonyára. Nemrég választások voltak Szlovákiában, Szerbiában és Romániában is. Mindhárom országban olyan eredmények születtek, amelyek nem kedvezőek Magyarország számára.
Szlovákia
Szlovákiában a Radicsová-kormány a vártnál hamarabb megbukott, és újra Fico került hatalomra. Radicsová és kormánya sokkal inkább nevezhető magyarbarátnak, mint elődje és utódja, de az is igaz, hogy rövid regnálása idején nem sikerült igazán komoly módosításokat végrehajtani a sokat kritizált nyelvtörvényen, és a kettős állampolgárság miatti diszkrimináció is megmaradt. De legalább a kisebbségek kiemelt irányítás alá kerültek, és csökkent a nyomás a magyarokon. Fico hatalomra kerülése után kijelentette, hogy nem kíván változtatni az állampolgársági törvényen, így a legnagyobb konfliktus továbbra is megmaradt a két ország között. A gazdasági helyzet Szlovákiában sem túl jó, Fico több elemet is átemel(ne) Orbán gazdaságpolitikájából, de tanult abból, hogy nem jó mindenkivel konfliktusba keveredni, így próbálja megoldani a gazdasági kérdéseket. A két ország közötti feszültség komoly, de valahogy még nem robbant, és mintha erre mindkét fél figyelne. Szlovákiában sokan mondják, hogy Fico a szlovák Orbán. Mindkét félnek az együttműködés vagy annak látszata az érdeke, egyiküknek sem jó egy elhúzódó nyílt konfliktus.
Szerbia
Szerbiában az elnökválasztáson alakult ki olyan helyzet, ami a magyarok szempontjából a rosszabb szcenárió. Borisz Tadics váratlan bukása, és Tomiszlav Nikolics győzelme szintén rossz hír a magyar-szerb kapcsolatokban, ugyanakkor a kormány megalakításában nincs ilyen fordulat. Tadics idején viszonylag konszolidálódott a magyarok helyzete, és Magyarországgal is jó viszonyt sikerült kialakítani. Nikolics sokszor megváltoztatta véleményét, a nagyon radikálisból Európával már nem annyira ellenséges radikálissá változott, de túlzott nacionalizmusa még mindig veszélyes a magyar-szerb kapcsolatokban.
Románia
Romániában a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának engedélyezése nyomán kialakult kormányválság és bukás után megalakult új kormány egyáltalán nem nevezhető kedvező fejleménynek a romániai magyarságnak, és így a román-magyar viszonynak sem. (Jól jellemzi a román közállapotokat, hogy egy önálló magyar orvosi kar kérdése miatt megbukhat egy kormány. A gazdasági válság kellős közepén még mindig ez a legfontosabb kérdés... Pedig az orvosi karral magyarokat tudnának otthon /Romániában/ tartani, de a racionalitás most nem a döntések erőssége.) Az RMDSZ kikerült a kormányból és a román nacionalizmus is felerősödőben. Fél év múlva választások lesznek, így arra kell számítani, hogy a - régi jó bevett - magyar kártya újra a hatalomra vágyó román politikai erők eszköze lesz. Jól mutatja ezt a Nyírő József újratemetése miatt kialakult (időnként a 80-as éveket idéző) helyzet.
Jövő
Kétségtelen, hogy Orbán Viktor az elmúlt két évben sok európai konfliktust is felvállalt. Ezek közül talán többet is el lehetett volna kerülni. Most viszont olyan helyzet állt elő Magyarország szomszédainál, hogy egyszerre kell védeni a magyar érdekeket, és a szomszédokkal való konfliktusokat egy normális keretben tartani. Az elmúlt időszakban, a fenti országokban említett választások egyszerre hozzák nehéz helyzetbe a helyi magyarságot és az anyaországot. Sok vitára számíthatunk, de az a tény, hogy senkinek nem érdeke egy (vagy több) elhúzódó konfliktus, jó esetben nem ezek a kérdések fogják meghatározni a közállapotokat. Rossz esetben bármi lehet, érezhető, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik...
