Politikazabáló

Az elmúlt 12 év kormányzásának egyik legfontosabb eleme az volt, hogy a médiát megpróbálják megszereni, uralni. Ebben a harcban igazából minden eszköz belefért.

Közmédia

A közmédia uralása volt talán a legkönnyebb. Több hullámban, de minden olyan műsort megszüntettek, ahol megjelenhetett a vita. Minden korábbi neves mősorvezetőt, szerkesztőt elküldtek, elkötelezett, hőséges arcokkal tölötték fel a stábot.

Hol vannak azok a régi idők, amikor egy jobboldali és egy baloldali vitatkozott egymással, vagy két különböző szakértőt meghívtak egy műsorba, hogy mindkét felet meg lehessen hallgatni? Sehol. Még a megboldogult és elfogult Napkelte is sokkal több ellenzékit meghívott, mint a mostani közmédia. Ma már mindent ifjabb Lomnici és Deák Dániel szakért (meg ugyanaz a három másik "szakértő"), és minden jó, amit a kormány csinál, minden rossz, amit az ellenzék. Ez nem csak unalmas, hanem szakmailag is vállalhatatlan a közmédiától. 

Ellenzéki szereplő ma már a választás miatt kötelező néhány percen kívül nem kap szerepet. Illetve csak akkor, ha a Fidesz érdekeit kell kiszolgálni, lásd korábban a Mi Hazánkat, vagy mostanában a Volner Pártot. A közmédiában az ellenzékről csak rosszat lehet hallani, míg a kormánypártról csak a csodálat nyelvén kapunk híreket. Nincsenek viták, nincsenek tematikus közéleti műsorok. 

Saját média

A közmédián kívüli saját média megteremtésére megvolt minden forrás és akarat, de mégse sikerült olyan jól. A Pesti TV közel sem ért el annyi embert, ahányat szerettek volna, a célközönség (fiatalok) körében meg aztán pláne nem lett átütő. A Hír TV-t sikerült visszaszerezni Simicskától, de maradt egy réteg televízió. Bár azt hozza, amit elvárnak tőle.

A print Lokál annyira színvonaltalan volt, hogy végül meg is szűnt abban a formában. Helyette a Metropol viszi tovább az ingyenes híreket. A Figyelőt megvették, de a listázós számmal végleg kiírta magát a komoly gazdasági lapok közül. Az egyetlen minőségibb újság a nyomtatott formában megjelent Mandiner. Bár az is sokszor csak a kormány álláspontját szajkózza, de még mindig elfogadhatóbb módon, mint a Magyar Nemzet vagy a Magyar Hírlap. Újat, maradandót alkotni nehezebb volt, inkább megvették a már felépített, bejáratott médiumokat.

Venni, venni, elvenni

Erre is sok példa van. Ilyen volt a Népszabadság, amit csak azért vettek meg, hogy bezárják. Ugyanúgy nem kegyelmeztek az egyébként konzervatív Heti Válasznak semi, aminek az online archívumát sem kímélték. Pedig aztán ők nem vádolhatóak baloldalisággal.

Ott van az Origo példája, amit évekkel ezelőtt vettek meg. Akkor az egyik legolvasottabb online újság volt, és az egyik legszínvonalasabb is. Mára sajnos olyan lett amilyen, csak egy célt szolgál ki, azt is igen gyenge színvonalon. Nemrég nagy vitát kavart a rebranding Instagram-kampánya, amikor influenszer fiatalok azt se tudták mit reklámoznak, de valahol érthető, hiszen ki tudott nemet mondani annyi pénzre?! 

Később sikerült megvenni a legnépszerűbb Indexet is, ami szintén teljesen átalakult. Az elején még nem olyan erőteljesen váltottak, ami csak azért volt, hogy ne veszítsenek olyan sok olvasót. Ez a lépés be is jött. A kampányra érezhetően megváltozott minden, MZP mára mindenkit megsértő gonosz lett. Sőt, érdekes, hogy rendszeresen fizetett írásokakal jelentkezik Vona Gábor és Puzsér Róbert, akik sokszor ütik az ellenzéket, gyakran jogosan. Ugyanakkor a kampányban mindig sokkal nagyobbat üt az ellenzéki oldalról az ellenzéket érő kritika. Ügyesen használja ezt a NER.

Az élni hagyott ATV-n is érdemes megnézni az Öt című Heti Hetes másolatot, ahol fideszesnek nem mondható emberek szinte kizárólag az ellenzéket ütik a kampány kellős közepén. De a Híradójukban is megjelent már Deák Dániel szakértelme. Az ATV mögött álló Hit Gyülekezetének a vezetője már korábban kinyilvánította politikai identitását. Az ATV védelmében azért annyit meg lehet jegyezni, hogy többszereplős politikai vitaműsorok csak ott vannak, de ezeknek a közmédián lenne a helyük.

Az újrainduló Pesti Hírlapba is sikerült bevásárolniuk magukat, az előválasztásra már meg is változott az újság, ahogy nemrég a Jazzy Rádióba is beszállt a NER. A TV2 megszerzése után a Tények című hírműsora teljesen elfogult lett, csak a kormány propagandáját közvetíti. Politikában a közmédiára hasonlít.

A saját bulvár portfólió is kiépült már, de a Ripost zászlóshajóként nagyon egyoldalú. A KESMA 476-ot most nem részletezem. A szám önmagáért beszél.

Facebook, YouTube, TikTok

Szabályozni nem tudták, elvenni nem lehetett, alkotni, újat nem sikerült létrehozni, így maradt a pénzköltés. A Megafon és klónjai a világ minden pénzét el tudják költeni kampányvideókra. A YouTube-on meg már mindenki ismeri mini Ferit. Ami végtelenül kínos, de biztos működik nagy választói csoportokban, ahol a Fidesz amúgy is kedvelt. Ezeket a platformokat persze az ellenzék is használja, de látszanak a források közti különbségek. A fiatalok meszólítására a TikTokon is egyre erősebb a NER, de azért itt még nem sikerült mindent letarolni.

Választási akciók

Bő egy év van hátra a 2022-es választásokig, de már most nagyon aktív a választási kampány. Ennek egyik része, hogy a miniszterelnök bejelentette a 25 év alatti munkavállalók adómentességét. Érdekes, hogy azt mondta, hogy legkésőbb 2022 januárjában. Vagyis lehet, hogy csak egy év múlva lesz aktuális.

2022 februárjában érkezik a 13. havi nyugdíj 2. héttel kibővített része, ami már egy félhavi nyugdíj. Az ellenzék se mer ezekkel szembe menni, mert ki meri megkockáztatni, hogy az emberektől pénzt vesz el? Hogy utána a KESMA475 levakarhatatlan bélyeget tegyen rá.

Fekete-Győr András bedobta a 100.000 Ft-ot egy oltásét ötletét, ami persze lehet megfontolandó is, de talán egy kicsit sokba kerülne az államnak.

Költségvetés

Mindeközben huszonöt éves csúcsra ugrott az Magyarország államadóssága! A költségvetési hiányról nem is beszélve: 2020-ra 8-9%, 2021-re 6,5% a hiánycél. Hol van már a 3% alatti költségvetés? De ez senkit nem érdekel, és félő, hogy a következő egy évben még sok ilyen szenzációs, inkább választási kampányígéret fog elhangzani. Nyilván könnyű a vírusra hivatkozni, meg is nőttek a költségek, sok mindenről tehet a vírus, ez igaz, de ettől még lehetne felelősebben is ígérgetni és gazdálkodni. A lélegeztetőgépeknél is sikerült kapkodni, most mintha ugyanez kezdene megismétlődni a vakcinával.

Bár sokáig (politikai okokból) blokkoltuk az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot, úgy néz ki, hogy nekünk is irtó nagy szükségünk lesz azokra az uniós forrásokra. 

Az önkormányzatokat sújtó adóelvonások és plusz terhek látványosan büntetik az ellenzéki városokat és főleg a fővárost. A kormány mintha már letett volna Budapestről, pedig ott sok minden fog eldőlni. Nem biztos, hogy bejön majd az a taktika, hogy elvonjuk a forrásokat, majd ujjal mutogatunk, hogy a nem fideszes városvezetés mindenhol csődbe vitte a várost, vagyis csak a fideszes vezetés alkalmas. Most látványosan ez a cél. 

Hangnem

Demeter Szilárdot már el is felejtettük, pedig nem is volt olyan régen.

Krekó Péter esete jól mutatja, hogy párhuzamos valóságok kezdenek kialakulni, a tények már-már mellékszállá alakulnak bizonyos kérdésekben.

Fegyőr ügyesen próbálja dominálni a közbeszédet, akár egy-egy meghökkentő javaslattal, majd azzal, hogy simán beleáll a fideszesekkel csörtézni. Ugyanakkor egyes reakciók már most megmutatják a színvonalat. Ez a "fogd be a pofád, meg román vagy" talán nem annyira keresztényi. 

Gyurcsány is képes újra és újra elborulni, a földönfutózás ennek az egyik jó példája volt. 

Pedig a neheze még csak most jön. Egyik választási kampány se szép, de a következő nem sok jót ígér.

Micsoda böszmeség!

Ha ez Gyurcsány terve, akkor

• nem sok esélye van az ellenzéknek az összefogásra
• nem sok esély van a kormányváltásra 
• továbbra sem érti, hogy ő még mindig inkább gátja a kormányváltásnak, mint a motorja

Dobrev Klárát nem fogja tudni letolni a jobbikos, momentumos, LMP-s szavazók torkán, és talán még az MSZP-nél is megakadna. De a legfontosabb, hogy a Fideszből kiábrándultaknak és az elbizonytalanodó fideszeseknek pont elég ahhoz, hogy ne voksoljanak erre a lehetőségre. 

A Fidesznek ezért is kell Gyurcsány. Nagyon sokaknál még mindig inkább szitokszó. Hiába magas az ismertsége, ugyanilyen magas az elutasítottsága. Dobrev Klárára is mindkettő igaz, még ha kicsit alacsonyabb az elutasítottsága. Ezért sem lett végül semmiféle elszámoltatás, a KESMA 476 (Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány 476 sajtóorgánuma) pedig előszeretettel gyurcsányozik a mai napig. 

Amíg nincs új vezető az ellenzéki térfélen, Gyurcsány könnyen tetszeleg annak vezetőjeként, de amint feltűnik valaki, akinek van elég karizmája, és még nem piszkolta össze a politika, azzal teszi a legtöbbet az ellenzék sikeréért, ha hátralép egyet, vagy inkább kettőt. 

Gyurcsány nyomulása szigorú figyelmeztetés az ellenzék többi szereplőjének is, hogy ne hagyják magukat, se a pártjukat, és találjanak olyan embert, aki mögé érdemes lesz majd beállniuk.