Politikazabáló

Az ellenzéki előválasztásnak vannak előnyei is, ha minden párt beleegyezik, akkor tényleg egyszerűbb azzal lezárni a jelöltállítás konfliktusait, hogy döntött a nép, a legtöbben a győztest akarják indítani 2022-ben. A procedúra alatt a jelöltek és a győztes is kap egy erős megjelenést a médiában, még a NER médiája is beszámolhat róla, így növelve a jelöltek ismertségét. Az ellenzéki jelölteknek így a negatív reklám is reklám. Ugyanakkor az előválasztásnak vannak kockázatai is.

A Fidesz beavatkozása

Ha a Fidesz aktivistái is regisztrálnak az előválasztásra, könnyen előfordulhat, hogy direkt egy gyengébb vagy támadhatóbb jelöltre voksolnak, ezzel meghekkelve az egész folyamatot úgy, hogy végül nem azt a jelöltet indítják, aki valóban a legalkalmasabb lenne legyőzni a fideszes jelöltet.

Nem a legesélyesebb nyer

Az ellenzéki pártok szavazói és aktivistái eltérő erővel rendelkeznek a különböző választókerületekben. Könnyen előfordulhat, hogy például a DK aktivistái erősebben tudnak mozgósítani a jelötjük mellett, miközben egy LMP-s vagy egy független jelölt sokkal nagyobb eséllyel nyerhetné a választókerületet az igazi választáson élesben, mert több szavízót tudna hozni középről, a Fidesztől vagy a bizonytalanoktól. Akire egyébként a DK-s szavazó is szavazna. Az előválasztás ebben az esetben sokkal inkább az ellenzéki pártok erősségét méri fel, és nem a választókerület legalkalmasabb jelöltjét. 

Konfliktusok egymás közt

A választás tétje az ellenzéki oldalon is nagy. Egyes helyeken őskövülettek bukhatnak, valamint hosszabb-rövidebb időre egymás farkasai lesznek a jelöltek, pártok. Egymás lejáratása elbizonytalaníthatja a szavazókat, pont azokat a bizonytalanokat, akiket majd a győztesnek kellene meggyőzni. Már most lehet látni micsoda konfliktus lett Zuglóban az MSZP és a Momentum között. 

Fideszes lejárató kampányok

A Fidesz és a médiája minden eszközt meg fog ragadni, hogy a jelölteket már az előválasztási folyamatban támadja, kihasználja az egymás ellen felhozott esetleges vádakat, felnagyítva azokat, így az összes ellenzéki jelöltet negatív színben feltüntetve. A bizonytalanoknak azt az üzenetet közvetítve, hogy mindenki alkalmatlan, aki nem fideszesként indul. 

Választási akciók

Bő egy év van hátra a 2022-es választásokig, de már most nagyon aktív a választási kampány. Ennek egyik része, hogy a miniszterelnök bejelentette a 25 év alatti munkavállalók adómentességét. Érdekes, hogy azt mondta, hogy legkésőbb 2022 januárjában. Vagyis lehet, hogy csak egy év múlva lesz aktuális.

2022 februárjában érkezik a 13. havi nyugdíj 2. héttel kibővített része, ami már egy félhavi nyugdíj. Az ellenzék se mer ezekkel szembe menni, mert ki meri megkockáztatni, hogy az emberektől pénzt vesz el? Hogy utána a KESMA475 levakarhatatlan bélyeget tegyen rá.

Fekete-Győr András bedobta a 100.000 Ft-ot egy oltásét ötletét, ami persze lehet megfontolandó is, de talán egy kicsit sokba kerülne az államnak.

Költségvetés

Mindeközben huszonöt éves csúcsra ugrott az Magyarország államadóssága! A költségvetési hiányról nem is beszélve: 2020-ra 8-9%, 2021-re 6,5% a hiánycél. Hol van már a 3% alatti költségvetés? De ez senkit nem érdekel, és félő, hogy a következő egy évben még sok ilyen szenzációs, inkább választási kampányígéret fog elhangzani. Nyilván könnyű a vírusra hivatkozni, meg is nőttek a költségek, sok mindenről tehet a vírus, ez igaz, de ettől még lehetne felelősebben is ígérgetni és gazdálkodni. A lélegeztetőgépeknél is sikerült kapkodni, most mintha ugyanez kezdene megismétlődni a vakcinával.

Bár sokáig (politikai okokból) blokkoltuk az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot, úgy néz ki, hogy nekünk is irtó nagy szükségünk lesz azokra az uniós forrásokra. 

Az önkormányzatokat sújtó adóelvonások és plusz terhek látványosan büntetik az ellenzéki városokat és főleg a fővárost. A kormány mintha már letett volna Budapestről, pedig ott sok minden fog eldőlni. Nem biztos, hogy bejön majd az a taktika, hogy elvonjuk a forrásokat, majd ujjal mutogatunk, hogy a nem fideszes városvezetés mindenhol csődbe vitte a várost, vagyis csak a fideszes vezetés alkalmas. Most látványosan ez a cél. 

Hangnem

Demeter Szilárdot már el is felejtettük, pedig nem is volt olyan régen.

Krekó Péter esete jól mutatja, hogy párhuzamos valóságok kezdenek kialakulni, a tények már-már mellékszállá alakulnak bizonyos kérdésekben.

Fegyőr ügyesen próbálja dominálni a közbeszédet, akár egy-egy meghökkentő javaslattal, majd azzal, hogy simán beleáll a fideszesekkel csörtézni. Ugyanakkor egyes reakciók már most megmutatják a színvonalat. Ez a "fogd be a pofád, meg román vagy" talán nem annyira keresztényi. 

Gyurcsány is képes újra és újra elborulni, a földönfutózás ennek az egyik jó példája volt. 

Pedig a neheze még csak most jön. Egyik választási kampány se szép, de a következő nem sok jót ígér.

Akárcsak négy éve, amikor viszonylag korán, mindenki előtt először beszélt arról Orbán, hogy Trumpot szeretné elnöknek, az idei választási kampányban is hasonlóan nyilatkozott. Már sokkal magabiztosabban és erőteljesebb médiatámogatással fejezte ki reményeit Trump megválasztása mellett, valamint ellenérzéseit a másik oldal iránt. Ezek a remények most elszálltak.

Négy éve bejött a várakozás, most nem. Orbán kockáztatott, ahogy eddig sokszor. Az utóbbi időben szinte minden ilyen kockázatot sikerült a maga hasznára fordítania, most ez nem sikerült. Az elmúlt évek politikája szinte magával hozta azt, hogy ki fog állni mellette, nem lehetett azt várni, hogy szó nélkül hagyja az amerikai kampányt.

Racionálisan szemlélve, mondjuk úgy, békeidőben az a normális, ha azt mondja a kormány, hogy bárki is lesz az USA elnöke, Magyarország együttműködésre fog törekedni, de a felfokozott politikai hangulatban ez most illúzió volt. A kiállás Orbán politikájának része kellett, hogy legyen.

Bár elmondható, hogy Magyarország szerepe erősödött a régióban, de ha Amerikából nézzük, még mindig Lengyelország és Németország a meghatározó, hozzájuk képest Magyarországnak nincs és nem is lesz akkora szerepe. Érdekes, hogy Mike Pompeo külügyminiszter augusztusi régiós körútjából is kimaradt Magyarország. Ráadásul sok kritikát kaptunk a jó és erősödő kínai kapcsolatok miatt, amit még a Trump-adminsztráció sem nézett jó szemmel, de összességében nem voltak rosszak a magyar-amerikai kapcsolatok.  

Mi Magyarország érdeke? Valószínű nem az a fajta megközelítés, amit már hallani lehetett kormányzani oldalon, hogy mi Trumpra szavaznánk, Soros György pedig Biden-re. Ha ezt a kommunikációt fogják erősíteni, az nem lesz jó Magyarországnak. A normális együttműködés az ország érdeke. A nemzeti érdekek védelme mellett ez egyáltalán nem lehetetlen feladat. Nem kell mindenben egyetérteni, de nem is érdekünk gáncsolni Amerikát. Nem érdekünk megsértődni, de ezt Orbán is tudja jól, többször előfordult, hogy amikor szükséges volt, akkor tudott váltani. Ezért is van még hatalmon. De az is nagy kérdés, Bidenék mekkora nyomás alá helyezik Orbánt, és ő erre hogyan fog reagálni. 

Nem valószínű, hogy Marc André Goodfriend visszatérne ügyvivőként, vagy nagykövetként, és valószínű, hogy már nem lesznek olyan kínos jelenetek, mint amikor a NAV-elnök úgy akarja elszámoltatni az ügyvivőt, hogy közben tolmácsot kér. Ebből ők is sokat tanultak, és sokkal felkészültebb már a Fidesz-adminisztráció, bár a döntés egy kézben van. A nagy kérdés a szándék. 

Kevesebb mint két év van a következő választásokig, ha nem válik be Török Gábor jóslata az előrehozott választásokról. Ma még nincs miért előrehozni, hiszen a Fidesz továbbra is nyerő helyzetben van, az ellenzék meg keresi önmagát, vagy éppen próbál túlélni.

Nézzük meg, hogy állnak az ellenzéki pártok most:

Jobbik

Mostanában a legtöbbet szóba hozott ellenzéki párt, amelyik a zsugorodástól hangos. Korábbi vezető politikusok kilépésével és alapszervezetek megszűnésével folytatódik a kisgazdásodás. Ha ez egy tisztulási folyamat része, akkor még a hasznukra is válhat, de mivel a távozókat nem követik új, karakteres belépők, még nem látni a folyamat végét. A párt szempontjából egyetlen pozitívum, hogy eddig túlélték az ÁSZ-bírságot, de a néppártosodásnak most már le kellene zárulnia, és a belső vitákat is be kell fejezni, mert a végén az 5% lesz a cél, nem pedig a kormányváltás. 

MSZP 

Legutóbb egy félresikerült videóval támadták az egészségügyi minisztert, de látványosan visszahullott rájuk. Ez is mutatja a profizmus hiányát. Már rég nincsenek új, fiatal politikusaik, új ötleteik. Bár nem marakodnak már, mint más pártok, Szanyi és Botka távozásával fontos karaktereket vesztettek. A szavazói bázisukat nem sikerült növelniük, és a cél is inkább a stabilizálás. 

Párbeszéd

Erőtlen próbálkozásaik vannak, nincs átütő erő bennük. Még mindig az az egyetlen esélyük, hogy az MSZP-vel közösen indulnak, és akkor bejuthat pár képviselő a parlamentbe, de egyedül teljesen esélytelenek. Nem sikerült a nemzetközi zöld hype-ot átültetniük a belpolitikába és Karácsony Gergely népszerűségéből se tudtak profitálni. 

DK

Továbbrs is megvan a hardcore támogatottságuk, akik Gyurcsányt kedvelték, azok Dobrev Klárát is kedvelni fogják, vele talán még egy picit növelhetik a támogatottságukat, ahogy új arcok bevonása is sikerült, pl. Kálmán Olga, és néhány az MSZP-től átpártolt politikus személyében. Ugyanakkor még mindig a legnagyobb hátrányuk Gyurcsány Ferenc, aki több elutasító voksot tud beszerezni, mint új támogatót. 

LMP

Ungár Péter Kelemen Annával folytatott videós sorozatán túl szinte semmi mással nem színesítették a magyar politikát az elmúlt hónapokban. A nemzetközi zöldhullámot nekik sem sikerült meglovagolniuk, pedig korábban erre a zöld karakterre épített a párt. Bár pozitívum, hogy a korábbi etikai bizottság befejezte a párt szalámizását, de nagyon hiányzik egy vezető, egy Schiffer András... Egyre távolabb kerül az 5%.

Momentum

Még mindig nagy kérdés, hogy az ellenzék vezető ereje lesz-e 2022-ben, vagy sem. Kicsit lelassultak a korábbi lenületükhöz képest, és olyan furcsa momentumokkal (szójáték) kerültek be a hírekbe, mint az elnökség nagy részének lecserélése, és az exfideszes, exjobbikos Körömi Attila beválasztása az elnökségbe. Talány, hogy a fiatal tagság mit lát ebben - a hozzájuk képes - idősebb politikusban, de a progresszívabbak esetében bizony pislogást váltott ki, ráadásul egy könnyen támadható karaktert toltak az első vonalba. Az alapszervezeteik bővültek, most új elnökség is van, de még nem látni a folyamat végét, az építkezés közepén vannak. Jobbról és a bizonytalanokból lehetne még új szavazókat bevonzani, az ehhez szükséges kampányokat, programokat még nem látni. Ha túlságosan belecsúsznak a baloldali-liberális irányba, nehezen szerzik meg a kívánt új szavazókat.

Mi Hazánk

Kicsit kakukktojás, mert a többi ellenzéki párttal soha nem közösködnének, és sokszor a Fidesz házi ellenzékeként jelennek meg. A cigánybűnözés hangoztatásán túl nem sok új elem van a politikájukban. Nekik az 5% elérése lehet az egyedüli céljuk, de már ezzel is sok kárt okozhatnak az ellenzéknek. Lassan de biztosan építkeznek.

Szumma

Ha másik oldalról vizsgáljuk meg a kérdést, akkor talán még időben vannak az ellenzéki pártok, hiszen szűk 2 év van a választásokig, és gondolhatják úgy, inkább most bukjanak ki a fenti problémák, mint később, de szerintem már most is késésben vannak. Igaz, a koronavírus negatív társadalmi és gazdasági hatásai még csak a következő hónapokban fognak igazán a felszínre bukni, hogy ebből ki és hogyan profitál, az a pártok felkészültségén múlik. 

Micsoda böszmeség!

Ha ez Gyurcsány terve, akkor

• nem sok esélye van az ellenzéknek az összefogásra
• nem sok esély van a kormányváltásra 
• továbbra sem érti, hogy ő még mindig inkább gátja a kormányváltásnak, mint a motorja

Dobrev Klárát nem fogja tudni letolni a jobbikos, momentumos, LMP-s szavazók torkán, és talán még az MSZP-nél is megakadna. De a legfontosabb, hogy a Fideszből kiábrándultaknak és az elbizonytalanodó fideszeseknek pont elég ahhoz, hogy ne voksoljanak erre a lehetőségre. 

A Fidesznek ezért is kell Gyurcsány. Nagyon sokaknál még mindig inkább szitokszó. Hiába magas az ismertsége, ugyanilyen magas az elutasítottsága. Dobrev Klárára is mindkettő igaz, még ha kicsit alacsonyabb az elutasítottsága. Ezért sem lett végül semmiféle elszámoltatás, a KESMA 476 (Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány 476 sajtóorgánuma) pedig előszeretettel gyurcsányozik a mai napig. 

Amíg nincs új vezető az ellenzéki térfélen, Gyurcsány könnyen tetszeleg annak vezetőjeként, de amint feltűnik valaki, akinek van elég karizmája, és még nem piszkolta össze a politika, azzal teszi a legtöbbet az ellenzék sikeréért, ha hátralép egyet, vagy inkább kettőt. 

Gyurcsány nyomulása szigorú figyelmeztetés az ellenzék többi szereplőjének is, hogy ne hagyják magukat, se a pártjukat, és találjanak olyan embert, aki mögé érdemes lesz majd beállniuk. 

Hódmezővásárhely után mindenki arról beszél, hogy van esély legyőzni a Fideszt, csak össze kell fognia az ellenzéknek. A DK-tól a Jobbikig mindenkinek. Csak egy ellenzéki jelöltet kell állítani az egyéni választókerületekben a fideszes ellenében, a többiek visszalépnek, és lehet nyerni. Már önmagában ez is elég erős, bár több párt nyitott erre a vasárnapi választás óta, konkrétumok eddig nem születtek. Pedig a választás nagyon közel van.

Tételezzük fel, hogy így lesz. Szerintem nem, de érdemes eljátszani vele. A listás szavazatokkal együtt lesz egy szűk többségük a parlamentben, de csak együtt tudnak kormányt alakítani. Az hogy fog kinézni? Ki adja a majd a miniszterelnököt? A Jobbik, a DK, az LMP és a Momentum megszavazza Karácsonyt? Vagy majd feltűnik egy külsős, akit mindenki elfogad? Esetleg Márki-Zay? Nem nagyon látok ma olyan embert, akit az összes ellenzéki párt elfogadna. 

Vagy létrejön egy ún. szakértői kormány? Minden párt delegál majd 1-2 minisztert? A támogatottságukhoz mérten arányosan. Talán ez az egyetlen elképzelhető működőképes kormánytípus egy ilyen ellenzéki koalícióban. De miniszterelnökre akkor is szükség lesz.

Mi köti őket össze? Egyetlen dolog, a Fidesz és Orbán gyűlölete és leváltása. Valamint a korrupció elleni harc. Mondjuk az utóbbiban az MSZP már nem annyira hiteles. Ezen túl mi kötheti össze a mondjuk a DK-t és a Jobbikot? Vagy az MSZP-t és a Momentumot? Nincs még egy téma, amiben ugyanazt gondolnák. Ezért egy esetleges ellenzék által felállított új kormány működőképessége nagyon elképzelhetetlen. Igaz, éppen ilyen volt a hódmezővásárhelyi választás eredménye is...

Internetadó, migránsok

Nagyon messze vannak még a 2018-as választások, így nehéz erre válaszolni, de két ciklus egymás után hosszú idő, ráadásul úgy tűnik, a Fidesz még mindig nem mutatja a kifáradás jeleit. Ha úgy tűnik, valamit túlhúztak, például az internetadót, akkor képesek váltani. Még a presztízsveszteséget is lenyelik, és a politikai haszonszerzés őket igazolta. Az aktuális kérdésekre nagyon jól reagáltak, lásd például a bevándorlást. Minden magyar politikai szereplő csak utánuk kullog. Az európai kormányok friss döntésinek sorozata pedig megint Orbánt igazolja, pedig mit kapott ő még nyáron ugyanezekért a döntésekért (meg kell állítani a migránsokat, kerítést kell építeni, stb.). Fontos, hogy most nem vizsgálat tárgya, hogy erkölcsileg mi a jó, és mi a rossz. A politikai haszonszerzés és a döntések következményeinek szempontjából érdemes vizsgálódni.

Boltzár

Jelenleg a vasárnapi zárvatartás az, amit nem nem tudnak elengedni, pedig szembemegy a többség akaratával, mint az internetadó. Kicsit érthetetlen, hogy miért fontosabb a nullaszázalékos KDNP, mint a többség, de ezt majd egy népszavazás eldönti, ha egyáltalán lesz. Egyébként még abból is kijöhetnek jól, ha visszakoznak, és azt mondják, a nép így döntött, akkor úgy lesz, mert nem megyünk szembe vele. De jelenleg nem tartunk itt. Pedig mindenki gyorsan megutálta a vasárnapi korlátozást és a szombati tömeget az áruházakban. Talán ezért is megy olyan nehézkesen a választás kiírása, mert mindenki számára egyértelmű, mi lenne a végeredménye.

De ha sok mindenre ügyesen reagál a Fidesz, mégis mibe bukhat bele?

A korrupcióba.

Ez vitte el az MSZP-t korábban, amiből a mai napig nem tud kijönni, ez vitte el a lengyel baloldalt, a román kormány is bukdácsol, és még hosszasan lehetne sorolni. Elérkezhet az az idő, amikor a többség azt mondja, ez már túl sok. Jelenleg nem tartunk itt. Látszik, hogy amíg van más vezető téma, amit a kormány jól kezel, addig ezek mindig másodlagos kérdések maradnak. 

Lakásügyek, építkezések, dohánypiac, trafikok, kaszinótender, vagyonnyilatkozatok, szállodaügy, ingatlanok eladása és bérbeadása, építkezések, földügyek. Nevek nélkül is megy. Ezekre sem lehet azt mondani, hogy maga a korrupció, de túl sok a kérdőjel körülöttük. Egy kampányban majd felerősödnek ezek a témák. A földek árverezésébe az is belefér, hogy egy magyar helyett egy külföldi kapja (ha az a magyar éppen Simicska). Ha háború van, lásd Simicskát, akkor meg végképp csak idő kérdése, hogy az egyik érintett fél mikor tálal ki, vagy lépi át a hallgatás falát.

Mivel nincsenek kézzelfogható bizonyítékok, vagy nem szólnak akkorát, nincs bennük átütő erő, az ellenzék ehhez (is) gyenge, ha ki is derül valami, nem történik semmi. A másik oldalon Simon Gábor 200 milliójának a forrása se derült ki, még a nyomozóknak se, ahogy az MSZP székházában lévő állítólagos páncélszekrényből se lett ügy. Nemrég a parlamenti vitanapot tartottak a korrupcióról, de semmilyen hatása nem volt, csak ment az adok-kapok. Így viszont a Fidesznek se kell komolyabban félnie. Távol vagyunk még a 2018-as választásoktól, ahogy attól is, hogy a Fidesz belebukjon a korrupcióba. Mégis ez lehet az ellenzék egyetlen esélye - jelenleg. 

Vajon most hányan lesznek azok, akik azt mondják, mint a Fidesz 2014-es győzelme után, hogy a többség nem rá(juk) szavazott? Mert a Kész Zoltánra leadott 42,66% szerint a többség (~57%) nem őt akarta. Persze felesleges ilyenekbe belemenni, mert a győztes mindent visz, csak érdekességképp. Leginkább erre hívnám fel a figyelmet. A Fideszben kezdődhet az okok feltárása, mert ez kínos. 

Forrás: választás.hu (98,91%-os feldolgozottságnál.)

Sokan emlékezhetnek a Fidesz(-MDF) 2002-es választási programjára és plakátjára, amelynek a főszereplője egy kisfiú volt. Az akkori kampányban odáig jutottak a szereplők, hogy még azt is kiderítették, a kisfiú nem is magyar volt. Mintha ennek bármi jelentősége lett volna. Ebből is látszik, hogy a kampányok mennyire túlfeszítettek, mennyire felülírják a racionalitást, mennyire más dimenzióba kerülnek a politikai aktorok, a különböző oldalakhoz húzó médiamunkások, és ezáltal a választók is. 

A következő parlamenti választás 2014-ben lesz, de a kampány már javában tart. Érdemes megvizsgálni, hogy állunk most. Az LMP a túlélésért küzd, időnként elkeseredetten, jelenleg nem igazán tud a kampányra koncentrálni. Csak reménykedhet, hogy bejut a parlamentbe. Ez az elsődleges célja, és csak hatodrangú kérdés, hogy egy kormánydöntő ellenzéki összefogás egyik szereplője lesz-e vagy sem.

A Jobbik sem mutat túlzott aktivitást. Van egy biztos bázisa, biztos a bejutása, csak az a kérdés, hogy jobban, vagy rosszabbul szerepel-e, mint négy éve. A párt kampánya még nem igazán kezdődött el. Hogy ez tudatos, vagy sem, nem tudjuk, bár a pártalapítvány körüli mizériából ítélve, akár az utóbbi is lehet.

Az MSZP az arénás évértékelővel megkezdte a kampányát, Mesterházy Attilát tolva az első sorba. A Fidesz 2002-es "A jövő elkezdődött" és az MSZP 2013-as "A változás elkezdődött" szlogenje között nincs sok különbség, de nem biztos, hogy ez lesz a végleges szlogen 2014-ben. A honlapról linkelhető videó profin meg van vágva, erőt próbál sugározni, de rettentő unalmas. Azért az MSZP próbál változtatni, új pártlogót csináltattak, és látszik, hogy nagyon akar a párt valami újat, valami jobbat mutatni, de nehezen sikerül kifogni a szelet a Fidesz vitorlájából: "támogatjuk a rezsicsökkentést, de..." Politikusok terén és ráférne egy ráncfelvarrás a pártra.

Az Együtt 2014 csapata talán mindenkinél jobban áll. (Lehet, hogy Szigetvári Viktor miatt, aki ért is hozzá.) Bajnaiék erős online kampányt folytatnak. Sok helyen látható a Bajnai Gordon arcképével vitt hirdetés. Érdekes, hogy a másik oldal még nem bolygatta, honnan is van rá pénz, de előbb-utóbb biztos megteszi. Bajnaiékat amúgy is komoly ellenfélként kezelik, szinte csak velük foglalkozik a Fidesz stábja. A kampányhoz kapcsolódó adatgyűjtés már hetek óta téma. Nem véletlenül, korábban a Fidesz is így kezdte, és milyen sikeresen kezelte az önként megadott adatokat a kampány hajrájában. Hogy mennyi támogatót, pénzt, paripát, szövetségest sikerül gyűjteni, még nem tudhatjuk. A közvélemény-kutatások szerint ingadozó a támogatásuk, de mint új erő, könnyebben győzhet meg bizonytalanokat, mint egy régi párt. Egy biztos, időben elkezdték a kampányt. 

Meglepő módon a legaktívabb kampánytevékenységet a Fidesz és a kormány végzi. Mindez csak az elmúlt 20 évet nézve meglepő, valójában nagyon megfontolt döntés. Érdekes, hogy a Fidesz és a kormány kampánya kettéválik, sok olyan reklám jelenik meg (online és offline felületen egyaránt), ahol csak a kormány van megjelölve, a Fidesz név nem is szerepel, csak a párt színe. Ilyen a jobbanteljesít kampány, ami okosan van felépítve.  

Emellett egyes a politikai intézkedések is a kampány részei, a legszebb példa a rezsicsökkentés, aminek ki ne örülne?! Mondjuk szolgáltatók, a bíróság és az EU, de szavazni nem ők fognak, így a Fidesz vállalható konfliktusokként kezeli a kérdést. Ráadásul az MSZP és a Jobbik is kénytelen volt melléállni. 

Igyekeznek megoldást találni a hallgatókkal való konfliktusra is. Talán belátták, hogy kiegyezés kell, mert az állandó tiltakozások nem nekik segítenek. Még mindig erőtlenek a kormányellenes megmozdulások, nincs bennük az átütő erő, ami a Fideszt is jelentős változásra kényszerítené. Sőt, időnként még nő is a kormányerők a támogatottsága, annak ellenére, hogy a többség szerint most is "rossz irányba mennek a dolgok". Tehát valamit mégis jól csinál a kormány, (vagy rosszul az ellenzéke).

A Fidesz olyan újításokat is bevet, mint a Napi Viktor alkalmazás, ami még csak iOS-en elérhető, de hamarosan lesz androidos változata is. Egyszerre vicces, és nagyon ügyes. Egy biztos: a közösségi és a modern médiát minden párt használja, és igen nagy szerepe lesz a kampányban. A pártoknak is jó, ha csak elindítanak egy üzenetet, amit aztán a saját támogatójuk visz tovább, mint reklámot. Ebben - a közösségi médiában - a kormányváltó erők a legaktívabbak, de minden párt beveti majd ezt a módszert.

Jelenleg a Fidesz és az Együtt 2014 a legaktívabb a kampányban, de ez bármikor változhat, még egy év van a választásokig.