Politikazabáló

Kevesebb mint két év van a következő választásokig, ha nem válik be Török Gábor jóslata az előrehozott választásokról. Ma még nincs miért előrehozni, hiszen a Fidesz továbbra is nyerő helyzetben van, az ellenzék meg keresi önmagát, vagy éppen próbál túlélni.

Nézzük meg, hogy állnak az ellenzéki pártok most:

Jobbik

Mostanában a legtöbbet szóba hozott ellenzéki párt, amelyik a zsugorodástól hangos. Korábbi vezető politikusok kilépésével és alapszervezetek megszűnésével folytatódik a kisgazdásodás. Ha ez egy tisztulási folyamat része, akkor még a hasznukra is válhat, de mivel a távozókat nem követik új, karakteres belépők, még nem látni a folyamat végét. A párt szempontjából egyetlen pozitívum, hogy eddig túlélték az ÁSZ-bírságot, de a néppártosodásnak most már le kellene zárulnia, és a belső vitákat is be kell fejezni, mert a végén az 5% lesz a cél, nem pedig a kormányváltás. 

MSZP 

Legutóbb egy félresikerült videóval támadták az egészségügyi minisztert, de látványosan visszahullott rájuk. Ez is mutatja a profizmus hiányát. Már rég nincsenek új, fiatal politikusaik, új ötleteik. Bár nem marakodnak már, mint más pártok, Szanyi és Botka távozásával fontos karaktereket vesztettek. A szavazói bázisukat nem sikerült növelniük, és a cél is inkább a stabilizálás. 

Párbeszéd

Erőtlen próbálkozásaik vannak, nincs átütő erő bennük. Még mindig az az egyetlen esélyük, hogy az MSZP-vel közösen indulnak, és akkor bejuthat pár képviselő a parlamentbe, de egyedül teljesen esélytelenek. Nem sikerült a nemzetközi zöld hype-ot átültetniük a belpolitikába és Karácsony Gergely népszerűségéből se tudtak profitálni. 

DK

Továbbrs is megvan a hardcore támogatottságuk, akik Gyurcsányt kedvelték, azok Dobrev Klárát is kedvelni fogják, vele talán még egy picit növelhetik a támogatottságukat, ahogy új arcok bevonása is sikerült, pl. Kálmán Olga, és néhány az MSZP-től átpártolt politikus személyében. Ugyanakkor még mindig a legnagyobb hátrányuk Gyurcsány Ferenc, aki több elutasító voksot tud beszerezni, mint új támogatót. 

LMP

Ungár Péter Kelemen Annával folytatott videós sorozatán túl szinte semmi mással nem színesítették a magyar politikát az elmúlt hónapokban. A nemzetközi zöldhullámot nekik sem sikerült meglovagolniuk, pedig korábban erre a zöld karakterre épített a párt. Bár pozitívum, hogy a korábbi etikai bizottság befejezte a párt szalámizását, de nagyon hiányzik egy vezető, egy Schiffer András... Egyre távolabb kerül az 5%.

Momentum

Még mindig nagy kérdés, hogy az ellenzék vezető ereje lesz-e 2022-ben, vagy sem. Kicsit lelassultak a korábbi lenületükhöz képest, és olyan furcsa momentumokkal (szójáték) kerültek be a hírekbe, mint az elnökség nagy részének lecserélése, és az exfideszes, exjobbikos Körömi Attila beválasztása az elnökségbe. Talány, hogy a fiatal tagság mit lát ebben - a hozzájuk képes - idősebb politikusban, de a progresszívabbak esetében bizony pislogást váltott ki, ráadásul egy könnyen támadható karaktert toltak az első vonalba. Az alapszervezeteik bővültek, most új elnökség is van, de még nem látni a folyamat végét, az építkezés közepén vannak. Jobbról és a bizonytalanokból lehetne még új szavazókat bevonzani, az ehhez szükséges kampányokat, programokat még nem látni. Ha túlságosan belecsúsznak a baloldali-liberális irányba, nehezen szerzik meg a kívánt új szavazókat.

Mi Hazánk

Kicsit kakukktojás, mert a többi ellenzéki párttal soha nem közösködnének, és sokszor a Fidesz házi ellenzékeként jelennek meg. A cigánybűnözés hangoztatásán túl nem sok új elem van a politikájukban. Nekik az 5% elérése lehet az egyedüli céljuk, de már ezzel is sok kárt okozhatnak az ellenzéknek. Lassan de biztosan építkeznek.

Szumma

Ha másik oldalról vizsgáljuk meg a kérdést, akkor talán még időben vannak az ellenzéki pártok, hiszen szűk 2 év van a választásokig, és gondolhatják úgy, inkább most bukjanak ki a fenti problémák, mint később, de szerintem már most is késésben vannak. Igaz, a koronavírus negatív társadalmi és gazdasági hatásai még csak a következő hónapokban fognak igazán a felszínre bukni, hogy ebből ki és hogyan profitál, az a pártok felkészültségén múlik. 

Karácsony Gergely főpolgármester közölte, hogy milyen feltételekhez köti az atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódó stadion felépítését (pontosabban ügyesen átfogalmazta: támogatja az atlétikai vb-t, ha öt pontját teljesíti a kormány). Röviden:

1. 5 év alatt 50 milliárd forint fővárosi egészségügyre
2. Zöldfelületek növelése Csepelen
3. A komplexum legyen nyitott a tömegsportra 
4. Átlátható szerződések
5. Fővárosi közlekedési célú beruházások támogatása

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester további feltételeket is említett. Bár valószínű, hogy most inkább Karácsony feltételei a döntőek, aki az idő szűke miatt nem szeretne népszavazást. Ellentétben a Momentummal. Érdekes lesz, hogy ebben a helyzetben hogyan fog dönteni a fővárosi közgyűlés. Mert nincs sok idő, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség már sürgeti a döntést. 

Ebben a helyzetben hogyan dönthet a kormány?

Megrendezzük a vb-t

Kisebb-nagyobb kompromisszumokkal, de elfogadja a feltételeket. A cél, vagyis a rendezvény lebonyolítása érdekében együttműködésre kész, ezáltal három legyet is üthet egy csapásra:

1. Nem bukja el az atlétikai vb-t, mint korábban az olimpiát, ami Orbán elmondása szerint is fájó volt neki. 

2. Ezzel azt is mutatja, hogy kompromisszumra is képes a kormány adott esetben, így jobb színben tűnik fel a kormányt kevésbé kedvelők körében, és később is lehet érvelni a diktatúrát kiáltókkal szemben. 

3. A saját szavazók és a sportszeretők is örülhetnek, hiszen a világbajnokság megrendezésre kerülne. Elkerüli a saját hívek csalódottságát, hogy a kormány nem állt bele keményen ebben a projektbe. (A Magyar Nemzeten már megjelent ezzel kapcsolatban egy véleménycikk, igaz, az csak a Momentum népszavazási kezdeményezésére vonatkozott, még nem Karácsony feltételeire. A lényege az, hogy ebbe már bele kell állni.)

Elengedi a stadion és így a világbajnokság megrendezését

"Nem hagyja magát zsarolni a kormány" és az "irreális" feltételekre hivatkozva elvetik a vb megrendezésének lehetőségét.

1. Ezzel a lépéssel erősítheti a "kormány építkezik", az "ellenzék csak gátol és rombol" üzenetet. 

2. Nemzetközi szinten nagy presztízsveszteséggel járna a visszalépés. A foci eb-t sose kaptuk meg (igaz, jövőre 4 mérkőzést rendezhetünk), az olimpiától mi léptünk vissza, ahogy az atlétikai vb-től is. Kérdéses, hogy ezek után hogyan pályázhatunk hasonló nagy világversenyekre.

3. A saját szavazók között is lesznek csalódottak. Ahogy a sportolók és a szurkolók között is. Ezt a dühöt persze az ellenzék ellen is lehet fordítani. 

4. Viszont igen sok pénzt spórolna a kormány.

Mi jöhet még?

Az biztos, hogy a Fidesz már ezerrel méri a különböző döntések társadalmi támogatását. Eddig is képes volt váltani, ha a népszerűsége veszélybe került. Most viszont nem ilyen egyszerű a helyzet. Karácsony és Baranyi sem akarta mindenáron megakadályozni a projektet, hanem feltéttelekkel még támogatnák is. Egy igen komoly dilemma előtt áll a kormány. Mindkét döntéssel egyaránt sokat nyerhet és bukhat. 

Ebbe zavarhat bele a Momentum a népszavazással. A kormány azt is feltételül szabhatja Karácsony feltételinek elfogadásakor (micsoda képzavar), hogy ne támogassák a Momentum népszavazási kezdeményezését, vagy ha már ki kell írni, támogassák az Atlétikai Világbajnokság megrendezését. Vagyis a stadionépítések ellen kampányoló Karácsonyt is furcsa helyzetbe hozná.

Nemrég Gulyás Gergely lerománügynöközte Fekete-Győr Andrást, amiért a Momentum nem az RMDSZ jelöltjét támogatja a román elnökválasztáson, hanem a román liberálisokat. Fekete-Győr is keményen visszaszólt. Hogy ez helyes, vagy sem, az egy külön történet, de az biztos, hogy a Momentum már elérte a kormány ingerküszöbét. Tényező lett, reagálnak rá. Korábban is volt rá példa, hogy a Momentumot, vagy annak képviselőit támadták, például Donáth Anna is durva zaklatási vádakkal találkozhatott a kormánymédiában. De főleg a fideszes média támadta. Péntek reggel pedig már maga Orbán Viktor nyilatkozott a Momentumról - természetesen elítélően, leeszdéeszezte. 

A 24.hu részletes önkormányzati választási elemzéséből kiderül, hogy a Momentum sokat javult az EP választásokhoz képest. Viszonylag rövid idő alatt. Ha ez a tendencia folytatódik, nem csak biztos parlamenti befutó lesz 2022-ben, de esélyes a legerősebb ellenzéki induló szerepére is.

Az biztos, hogy további és egyre keményebb támadásokra kell felkészülniük. Most már nem csak a kormányzati médiától, hanem a fideszes politikusoktól is. Ismert, mit kapott a Jobbik, amikor a második legerősebb erő lett. Viszont nekik úgy kell harcolniuk, hogy a parlamentben nincsenek jelen. Ez egy új momentum (:P) ebben a küzdelemben.

Az nagy kérdés, hogy mit kezdenek a most megszerzett önkormányzati pozíciókkal, polgármesteri címekkel és támogatással. Nagy lehetőség bizonyítani, de könnyen alkalmatlanság is lehet a vége. Valamint kérdés, hogyan kezelik majd az ellenzéki összefogás pártjait érintő ügyeket. Rájuk ég, vagy időben és jól reagálják le ezeket. Mert ügyek már most is vannak (Lackner, Zugló, Drazsé, Baranyi, stb.)

Szintén érdekes lesz, hogyan építenek fel új embereket, vagy tudják-e integrálni a párt nélküli ellenzékieket. A legutóbbi tervek szerint Botka, Szél, Hadházy is a kiszemeltek között van. Vajon indokolt ez az integráció, vagy azzal érhetnek el több új szavazót, ha újabb arcokat építenek fel?! 

Sok még a nyitott kérdés, de az biztos, hogy a Momentum nagyon fontos tényező lett. 

A keddi tüntetés után kimondhatjuk, hogy a választás utáni civil ellenzéki tiltakozások kifulladóban vannak. Bár lelkes és aktív civil szervezők és szónokok tűntek fel, de rájuk nehéz építeni egy új ellenzéket. Érthető volt a dühük, hogy megint négy évre Orbán lesz a vezető, és egyszerre kritizálták a kormányt és az ellenzéket, de most kellene valami új, ami nincs. Se egy vezető, se egy program, csak az, hogy ne Orbán és ez a kormány.

Az ellenzékkel szemben is voltak irreális elvárások, hogy ne vegyék fel a mandátumukat, ne üljenek be a parlamentbe, de ezek inkább radikális, mintsem racionális elvárások. A legutóbbi ciklus végén Gyurcsányék parlamenti kivonulásának sem volt semmi haszna. Ha már megszavaztak egy pártot, jelöltet, igenis menjenek be dolgozni, ez egy jogos választói elvárás. 

Még akkor is, ha valahol érthető lehet az elmúlt egy-két ciklust megélt ellenzéki politikusok motiválatlansága, miután minden indítványukat leszavazták és Orbán is csak a legvégső esetben állt le velük vitázni. A látványos, figyelemfelhívó akciók se hozták meg a sikert, csak a büntetéseket.

Talán a parlamenten kívüli Momentumnak könnyebb is lesz kitörnie ebből az ellenzéki letargiából, május elsején is csak nekik volt politikai üzenetük és egy kisebb, de lelkes tüntetésük. Volt/van programjuk, lelkesek, politikusként amatőrök, de egyébként tanultak, képzettek, a párt is folyamatosan bővül. Kérdéses, hogy mennyire jó irány az, hogy az EP-ben a liberálisok közé ülnének be. Már most is hallani olyan hangokat, hogy az új SZDSZ, ha ebbe a skatulyába bekerülnek, könnyen beszorulhatnak egy néhány százalékos párt képébe. Szerintem a Néppártba is simán beülhetnének, de  ez a kérdés később fog eldőlni. 

Mégis mi hozhatja meg a sikert az ellenzéknek és az Orbán-rendszert szívből utáló civileknek? Maga az utálat kevés, ez az ellenzéki partokat sem hozta össze. Az, hogy ne ez a kormány legyen hatalmon, szintén kevés üzenet ahhoz, hogy tömegeket fordítson ellene. Olyanokat, akik most mellettük vannak vagy bizonytalanok. Főleg úgy, hogy népszerű, társadalmilag hasznos döntéseket is hoznak, mondjuk a családok további támogatását. Azok mellé majd be kell állnia az ellenzéknek is. Ez nehéz döntés lesz, nyilván nehéz megszavazni egy kormányzati indítványt, de szerintem időnként hasznosabb, mint mindenre nemet mondani.

Az elmúlt években az látszott, hogy csak akkor lehet sikert elérni, ha konkrét ügyek mögé állnak be. Ilyen volt nolimpia kampány vagy az internetadó elleni tüntetés. Mindkettőben komoly civil részvétellel. Paks kérdése is megosztja az embereket, azt a vasat is tovább lehet ütni, főleg, hogy a fele titkos, ami nem, az meg irtó drága. A kormány tálcán fogja kínálni a témákat. Máris itt van Mészáros Lőrinc, aki három év alatt a semmiből az ország legvagyonosabb embere lett, vagy az esetleges bírói reform, de valószínű, hogy az emlékezetes "alapítványi pénz elveszíti közpénz jellegét" filozófia sem fog változni, és a privát vagyonfelhalmozás sem lesz szerényebb. Ezek azért előbb-utóbb ki fogják verni a biztosítékot. A belső kritikákra nem figyelnek, annak is lehet következménye.  

Az ellenzéknek a parlamentben és azon kívül is keményen kell dolgoznia, ha eredményt akarnak felmutatni. A Fidesz egy jó kormányzással akár további szavazókat is szerezhet, és a jövő évi önkormányzati választás is nagyon fontos lesz a Fidesznek. Így az ellenzéknek nem maradt már, mint a kemény és értelmes munka. Most biztos nem az összefogás vagy annak hiánya az, amire koncentrálniuk kell.