Politikazabáló

Választási akciók

Bő egy év van hátra a 2022-es választásokig, de már most nagyon aktív a választási kampány. Ennek egyik része, hogy a miniszterelnök bejelentette a 25 év alatti munkavállalók adómentességét. Érdekes, hogy azt mondta, hogy legkésőbb 2022 januárjában. Vagyis lehet, hogy csak egy év múlva lesz aktuális.

2022 februárjában érkezik a 13. havi nyugdíj 2. héttel kibővített része, ami már egy félhavi nyugdíj. Az ellenzék se mer ezekkel szembe menni, mert ki meri megkockáztatni, hogy az emberektől pénzt vesz el? Hogy utána a KESMA475 levakarhatatlan bélyeget tegyen rá.

Fekete-Győr András bedobta a 100.000 Ft-ot egy oltásét ötletét, ami persze lehet megfontolandó is, de talán egy kicsit sokba kerülne az államnak.

Költségvetés

Mindeközben huszonöt éves csúcsra ugrott az Magyarország államadóssága! A költségvetési hiányról nem is beszélve: 2020-ra 8-9%, 2021-re 6,5% a hiánycél. Hol van már a 3% alatti költségvetés? De ez senkit nem érdekel, és félő, hogy a következő egy évben még sok ilyen szenzációs, inkább választási kampányígéret fog elhangzani. Nyilván könnyű a vírusra hivatkozni, meg is nőttek a költségek, sok mindenről tehet a vírus, ez igaz, de ettől még lehetne felelősebben is ígérgetni és gazdálkodni. A lélegeztetőgépeknél is sikerült kapkodni, most mintha ugyanez kezdene megismétlődni a vakcinával.

Bár sokáig (politikai okokból) blokkoltuk az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot, úgy néz ki, hogy nekünk is irtó nagy szükségünk lesz azokra az uniós forrásokra. 

Az önkormányzatokat sújtó adóelvonások és plusz terhek látványosan büntetik az ellenzéki városokat és főleg a fővárost. A kormány mintha már letett volna Budapestről, pedig ott sok minden fog eldőlni. Nem biztos, hogy bejön majd az a taktika, hogy elvonjuk a forrásokat, majd ujjal mutogatunk, hogy a nem fideszes városvezetés mindenhol csődbe vitte a várost, vagyis csak a fideszes vezetés alkalmas. Most látványosan ez a cél. 

Hangnem

Demeter Szilárdot már el is felejtettük, pedig nem is volt olyan régen.

Krekó Péter esete jól mutatja, hogy párhuzamos valóságok kezdenek kialakulni, a tények már-már mellékszállá alakulnak bizonyos kérdésekben.

Fegyőr ügyesen próbálja dominálni a közbeszédet, akár egy-egy meghökkentő javaslattal, majd azzal, hogy simán beleáll a fideszesekkel csörtézni. Ugyanakkor egyes reakciók már most megmutatják a színvonalat. Ez a "fogd be a pofád, meg román vagy" talán nem annyira keresztényi. 

Gyurcsány is képes újra és újra elborulni, a földönfutózás ennek az egyik jó példája volt. 

Pedig a neheze még csak most jön. Egyik választási kampány se szép, de a következő nem sok jót ígér.

A főváros nem tudja kifizetni a hiányzó 20 milliárd forintot a szerkezetkész Biodóm befejezéséhez, az állam pedig nem finanszírozza tovább, így várhatóan ez lesz az új fővárosi torzó, mint korábban az úgynevezett Nemzeti-gödör, mai nevén Akvárium. 

Miért érdeke ez a kormánynak?

Javíthatja az alkupozícióit a fővárossal szemben. Az új atlétikai stadion megépítése kapcsán nekik kellett a fővárosi és kerületi kéréseknek eleget tenniük. Akkor ők hoztak nagyobb áldozatot, most majd kérhetnek valamit a befejezését cserébe.  

Ha nem sikerül befejezni, a jövőben gyakran és könnyen hivatkozhatnak rá, mint a romboló Karácsony-érát meghatározó tájsebre.

Mit tehetne a kormány a befejezését?

Kifizeti a beruházást. Korábban a vizes világbajnokságnál vagy az új Puskás Ferenc Stadionnál (Aréna) nem volt probléma a költségek folyamatos emelkedése. Utóbbi esetében ez 100 milliárd forint pluszt jelentett az első bemutatott tervekhez képest. 

Mit tehetne a főváros a befejezését?

Nem sokat. A fővárosi költségvetésben ez aránytalanul nagy terhet jelent, ezért szinte biztos, hogy nem fizetik ki az állam helyett. Alkudozásba kezdhetnek a kormánnyal, aminek a végén mégis lesz szuperkórház, vagy a Liget Projekt egyes elemei megépülhetnének, de ennek nagy politikai presztízsveszteség lenne az ára.  

Karácsony Gergely főpolgármester közölte, hogy milyen feltételekhez köti az atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódó stadion felépítését (pontosabban ügyesen átfogalmazta: támogatja az atlétikai vb-t, ha öt pontját teljesíti a kormány). Röviden:

1. 5 év alatt 50 milliárd forint fővárosi egészségügyre
2. Zöldfelületek növelése Csepelen
3. A komplexum legyen nyitott a tömegsportra 
4. Átlátható szerződések
5. Fővárosi közlekedési célú beruházások támogatása

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester további feltételeket is említett. Bár valószínű, hogy most inkább Karácsony feltételei a döntőek, aki az idő szűke miatt nem szeretne népszavazást. Ellentétben a Momentummal. Érdekes lesz, hogy ebben a helyzetben hogyan fog dönteni a fővárosi közgyűlés. Mert nincs sok idő, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség már sürgeti a döntést. 

Ebben a helyzetben hogyan dönthet a kormány?

Megrendezzük a vb-t

Kisebb-nagyobb kompromisszumokkal, de elfogadja a feltételeket. A cél, vagyis a rendezvény lebonyolítása érdekében együttműködésre kész, ezáltal három legyet is üthet egy csapásra:

1. Nem bukja el az atlétikai vb-t, mint korábban az olimpiát, ami Orbán elmondása szerint is fájó volt neki. 

2. Ezzel azt is mutatja, hogy kompromisszumra is képes a kormány adott esetben, így jobb színben tűnik fel a kormányt kevésbé kedvelők körében, és később is lehet érvelni a diktatúrát kiáltókkal szemben. 

3. A saját szavazók és a sportszeretők is örülhetnek, hiszen a világbajnokság megrendezésre kerülne. Elkerüli a saját hívek csalódottságát, hogy a kormány nem állt bele keményen ebben a projektbe. (A Magyar Nemzeten már megjelent ezzel kapcsolatban egy véleménycikk, igaz, az csak a Momentum népszavazási kezdeményezésére vonatkozott, még nem Karácsony feltételeire. A lényege az, hogy ebbe már bele kell állni.)

Elengedi a stadion és így a világbajnokság megrendezését

"Nem hagyja magát zsarolni a kormány" és az "irreális" feltételekre hivatkozva elvetik a vb megrendezésének lehetőségét.

1. Ezzel a lépéssel erősítheti a "kormány építkezik", az "ellenzék csak gátol és rombol" üzenetet. 

2. Nemzetközi szinten nagy presztízsveszteséggel járna a visszalépés. A foci eb-t sose kaptuk meg (igaz, jövőre 4 mérkőzést rendezhetünk), az olimpiától mi léptünk vissza, ahogy az atlétikai vb-től is. Kérdéses, hogy ezek után hogyan pályázhatunk hasonló nagy világversenyekre.

3. A saját szavazók között is lesznek csalódottak. Ahogy a sportolók és a szurkolók között is. Ezt a dühöt persze az ellenzék ellen is lehet fordítani. 

4. Viszont igen sok pénzt spórolna a kormány.

Mi jöhet még?

Az biztos, hogy a Fidesz már ezerrel méri a különböző döntések társadalmi támogatását. Eddig is képes volt váltani, ha a népszerűsége veszélybe került. Most viszont nem ilyen egyszerű a helyzet. Karácsony és Baranyi sem akarta mindenáron megakadályozni a projektet, hanem feltéttelekkel még támogatnák is. Egy igen komoly dilemma előtt áll a kormány. Mindkét döntéssel egyaránt sokat nyerhet és bukhat. 

Ebbe zavarhat bele a Momentum a népszavazással. A kormány azt is feltételül szabhatja Karácsony feltételinek elfogadásakor (micsoda képzavar), hogy ne támogassák a Momentum népszavazási kezdeményezését, vagy ha már ki kell írni, támogassák az Atlétikai Világbajnokság megrendezését. Vagyis a stadionépítések ellen kampányoló Karácsonyt is furcsa helyzetbe hozná.

Sokan meglepődtek rajta, hogy a fővárosi cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai között sok ún. öreg róka politikus jelent meg. Valóban elgondolkodtató, hogy az új, zöld baloldal vagy csak simán az összefogás őket tudta kitermelni 2019-ben? Miért nem tudnak új arcokat felvonultatni? Igaz, már nem vezető politikusok a frontvonalban, de ott vannak a háttérben. Miért? Nincsenek új arcok? Nincsenek jobb szakemberek? Vagy még mindig ekkora a befolyásuk? Egyik verzió sem túl biztató.

Az is érdekes kérdés, hogy egy Draskovics Tibornak miért fontos, hogy a Budapesti Közlekedési Központ igazgatósági elnöke legyen? Katona Tamásnak miért fontos, hogy a BKV Zrt.-nél igazgatósági tag legyen? Biztos jó ötlet részben Lakos Imrére bízni a BVH Városüzemeltetési Holdingot? 

Lássuk az érintetteket és a korukat:

Bodnár Zoltán 60

Draskovics Tibor 64

Havas Szófia* 64

Kolber István 65

Lakos Imre 66

Katona Tamás 70 

Atkári János 72 

*ő nem igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag lett, hanem az Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának tagja lett. Ismert az 1956-os forradalommal kapcsolatos viszonya (ellenforradalom vs. forradalom).