Politikazabáló

Kiket érint?

A válasz nagyon egyszerű: mindenkit. Ha vázlatosan megnézzük, hogy milyen intézkedések vannak benne, akkor láthatjuk, hogy nincs olyan társadalmi csoport, réteg, akit nem érintenek az intézkedések. A Széll Kálmán Terv legfőbb elemei: 

• a közösségi közlekedés rendszerének megváltoztatása (MÁV: adósságrendezés, Nemzeti Közlekedési Hatóság létrehozása > érintheti a Volánt és a BKV-t is)
• elektronikus útdíjrendszer bevezetése > e-útdíj
• a nyugdíjrendszer megváltoztatása (a rokkanttá nyilvánítási rendszer felülvizsgálata, a korkedvezményes nyugdíj eltörlése)
• a közmunkaprogram felülvizsgálata, új programok indítása
• a foglalkoztatottság létszámának növelése
• gyógyszerkassza megváltoztatása, a finanszírozás felülvizsgálata
• a táppénzfolyósítás felülvizsgálata
• új közszolgálati életpályamodell bevezetése
• új közoktatási törvény, új felsőoktatási rendszer bevezetése
• a tankötelezettség korhatárának leszállítása
• marad a bankadó, nem csökken a társasági adó
• államadósság-csökkentő alap létrehozása
• rezsiköltségek befagyasztása
• az adósságfék megjelenik az alkotmányban

Fájdalmas lépések

A felsorolásból látható, hogy tényleg mindenkit érintenek az intézkedések. Ráadásul ezek jó része pénzelvonásról szól, ami azt jelenti, hogy fájdalmas lesz. Például a rokkanttá nyilvánítás rendszerének felülvizsgálata nagyon sok embert érint, és nem pozitív értelemben. Biztos, hogy csökkenni fog a rokkantsági ellátásra jogosultak köre. A gyógyszerkassza felülvizsgálta, a támogatási rendszer megváltoztatása minden bizonnyal a gyógyszerek árának emelkedésével jár, ami szintén rengeteg embert érint. A táppénz-folyósítás felülvizsgálata is arról szól, hogy erre a területre is kevesebb pénz jut, itt is szigorítást jelent az intézkedés. De a MÁV adósságrendezése is sokaknak fájdalmas lehet, ha például az igénybe vehető kedvezményeket, illetve a dolgozók létszámát jelentősen csökkentik. Sok konkrétum hiányzik még, de a bejelentésből látható, hogy nehéz hónapok, évek elé néz Magyarország. 

Hogyan lehet jól megvalósítani, közvetíteni az intézkedéseket?

A nemrég bejelentett zárolások már most igen komoly feszültségeket generáltak, és várható, hogy ezek az érdekellentétek csak fokozódni fognak, így ismét nagyon fontos szerepe van a kommunikációnak. 

Az intézkedések legfőbb célja az államadósság csökkentése, a rosszul, vagy pazarlóan működő rendszerek megváltoztatása, és a gazdasági növekedés beindítása, biztosítása. A kormány részéről mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy miért fontosak ezek az intézkedések. Mit jelent az államadósság terhe, mivel jár, ha nem csökkentjük, miért kell ezeket az intézkedéseket megtenni. Milyen fejlődés, növekedés indítható el a terv megvalósítása útján. Ezekre mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetni, mert a fájdalmas intézkedéseket sokan érezni fogják, és ha nincs felvázolva egy jövőkép, egy cél, akkor hamar jön az elégedettlenség.

Fontos, hogy egyes intézkedések párhuzamosan fussanak. Például ha valaki elveszíti a rokkantsági ellátását, legyen lehetősége munkát találni, legyen az közmunka, vagy bármilyen más foglalkoztatás, de a lényeg, hogy legyen meg az esélye, hogy a kieső rokkantsági nyugdíjat más forrásból biztosítani tudja. A rokkantsági ellátás felülvizsgálata és a munkahelyteremtés egyaránt része, célja a tervnek. Mindez a közösségi közlekedés átalakítására is igaz, ha az nem jár a szolgáltatás színvonalának növekedésével, hatékonyságnöveléssel, akkor nem lesznek látható, kézzelfogható jelei az átalakításnak.

A fönt nem említett pártkasszák befagyasztása, a kisebb parlament, és a miniszterek szabadságának csökkentése inkább szimbolikus lépések. Értékelendő a szándék, de a program visszhangját nem ez fogja meghatározni, hanem az, hogy ki mit érez majd belőle. A rezsiköltségek befagyasztása ilyen, mindenki számára érezhető pozitív intézkedés lehet. Nagy kérdés, hogyan sikerül megvalósítani. Konkrétumok ebben a kérdésben is csak később várhatóak.

A reformok elnevezése (Széll Kálmán Terv) azt mutatja, hogy a kormány számára fontos a jó kommunikáció. Így nem Orbán-csomagról, vagy Matolcsy-csomagról, hanem Széll Kálmán Tervről lehet beszélni. Korábban a Széchenyi Tervnek is jó volt a kommunikációja. 

A konkrétumok kidolgozása, a részletek bejelentése és megvalósítása még hátravan. Az lesz az igazán komoly feladat a kormány számára.

Nyílt konfliktus alakult ki a kormányban Navracsics Tibor és Rogán Antal, illetve közvetett módon Orbán Viktor között. Rogán Antal első javaslata szerint a Médiahatóság elnöke rendeletalkotási jogot kapna, az általa kiadott rendeletek pedig a jövőben jogszabályoknak számítanának. Ezután Navracsics Tibor jelezte, hogy a kormány (!) nem támogatja Rogán javaslatát, de később még visszatérnek rá. A kormány el is vetette a javaslatot. Ha itt lezárták volna a vitát, egy egyszerű konfliktusról beszélhetnénk, de a vita nem ért véget.

Ezután kiderült, hogy a frakció többsége mégis támogatni fogja Rogán javaslatát, és Orbán Viktor is a frakció álláspontját fogja követni, ahogy Szijjártó Péter közleménye fogalmaz:

"Orbán Viktor kormányfő a Fidesz-frakció döntésének megfelelően szavaz majd a parlamentben Rogán Antal fideszes képviselőnek azon javaslatáról, amely az alkotmányba foglalná a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének rendeletalkotási jogát" - közölte az MTI-vel csütörtökön Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. Szijjártó közleménye szerint "a miniszterelnök tiszteletben tartja a frakció döntését, és annak megfelelően fog szavazni hétfőn az országgyűlésben".

Másnap (2010.12.17-én) Navracsics Tibor Fiala János reggeli műsorában szokatlanul nyíltan beszélt erről a konfliktusról. (Fiala János rendszeresen beszélget Navracsics Tiborral a Rádió Q-ban hallható műsorában. Ezek a beszélgetések szokatlanul nyíltak és őszinték.) Az említett műsorban Navracsics világosan beszélt arról, hogyan éli meg ezt a konfliktust. Ilyen, a szövegkörnyezetből kiragadott, de pontosan idézett mondatok hangzottak el: 

- Ilyenkor az ember elgondolkodik azon, hogy 1. Igaza van-e az embernek?

 

2. A lojalitást illetően is elgondolkodik, legyen az a munkahely, a világkép, a párt és a kormányzás iránt. 

 

- Úgy tűnik, Rogán Antal jobban bírja a miniszterelnök bizalmát, mint én.

 

- El fogok gondolkodni azon, hogy hol a helyem.

 

- Ha elfogy a bizalom, azt meg fogják mondani.

Komoly mondatok és kritikák a miniszterelnök-helyettes szájából. A beszélgetésből érezhető volt, hogy Navracsics Tibort érzékenyen érintette ez a konfliktus, és főleg az, hogy akarata ellenére erőltetnek át valami a frakción, és a kormányon. Érdekes lesz ennek a vitának a vége. Navracsics Tibor akkor jön ki győztesen, ha az ő javaslata győz. Ha nem, akkor ennél is komolyabb vita alakulhat ki a kormányon belül. A következő frakcióülésen minden eldől.

Elgondolkodtató, hogy ez a kérdés megéri-e ennyit a Fidesznek, illetve a kormánynak. Banális lenne, ha ezért távozna - a sokak által a kormány eszének titulált - Navracsics Tibor. De pozíciójának gyengülése sem válna a kormány hasznára.

Érdekességek az ünnepélyes eskütételről és az új kormány megválasztásáról.

A bársonyszékek jó része üresen maradt, mivel soha ilyen kevés miniszter nem volt egy kormányban. (Később szükség lehet a helyekre, ha a miniszter az államtitkárát (államtitkárait) küldi a parlamentbe, mivel egy miniszternek több - különböző szakterületért felelős  - államtitkára is lesz. Ennek technikai megoldása még érdekes lehet.)

A miniszterek bemutatásánal a legnagyobb tapsot Navracsis Tibor kapta. Szerintem a taps nem elsősorban a miniszteri kinevezésének, hanem az elmúlt négy év frakcióvezetői munkájának szólt. Látható, hogy a frakcióban sokan kedvelik, tisztelik, eddigi munkáját elismerik.

Az összes párt frakcióvezetője illetve elnöke gratulált az új kormányfőnek és  az új minisztereknek. Még a nemmel szavazók is. Senki nem volt gárdamellényben. Senki nem vislekedett oda nem illő módon (pl. trágár bekiabálás), az összes képviselő megadta a tiszteletet az ünnepélyes eseményhez.

Egyetlen szavazással döntöttek az új miniszterelnök személyéről és a kormányprogramról.  Eredménye: 261 igen, 107 nem, 0 tartózkodás, 18 nem szavazott. Tehát a szavazáson 18-an nem vették részt. Egyesek faladatukból adódóan nem is szavazhattak, ilyen  a házelnöki tisztséget betöltő Schmitt Pál. De hol volt a többi nem szavazó képviselő? Egy nemrég megválasztott képviselőnek mi lehet fontosabb, mint az - elvileg négy évente egyszer megtartott - új miniszterelnökről és a kormányprogramól döntő ülésen (és szavazáson) való részvétel? (Kivéve a személyes okokat.)

Talán egy kicsit meglepő, hogy a Jobbik képviselői is nemmel szavaztak a kormányfőre és a kormányprogramra. 1998-ban a MIÉP támogatta az akkor megalkuló Orbán-kormányt.  Igaz, a mai Jobbik nem egyenlő az akkori MIÉP-pel, mégis sokan tartózkodást vártak a Jobbiktől, de Vona Gábor már csütörtökön jelezte, hogy nem tudják támogatni kormányprogramot.

Az új kormány megválasztása után a Fidesz-KDNP nagygyűlést tartott a Kossuth téren. Ilyen se volt még - mármint eskütétel utáni nagygyűlés. Ennek célja a saját tábor megerősítése, a közös ünneplés, a közös élmények és a siker megélése, továbbá a támogatók demonstrálása lehetett.

+1

Ha a parlamenbe nem is, a hírekbe bekerült az SZDSZ, mert ma lemondott az elnöke, Retkes Attila. Talán nem véletlen az időzítés, de igazán nagy jelentősége nincs. Ugyanakkor szokatlan, hogy egy távozó politikus pártja nevében bocsánatot kér:

"Retkes Attila a párt nevében négy dologért kért bocsánatot a magyar társadalomtól: a korrupciós ügyekért, a vidék magára hagyásáért, a határon túli magyarok elhanyagolásáért, és a fölényes, agresszív stílusért."