Politikazabáló

Pár hónappal a választás előtt érdemes megnézni, hol tart az ellenzék, mi történt az elmúlt néhány hónapban. Kronológia és az adott esemény súlyának vizsgálata nélkül:

1. Két 0,5%-os párt szakít egymással (Együtt-Párbeszéd)
2. Leginkább Karácsony Gergely (Párbeszéd) MSZP-s miniszterelnök-jelöltségén
3. Amit Molnár Gyula MSZP-elnök úgy konferál fel, hogy az Együtt jelöltje
4. Kiszivárog egy felvétel a vonakodó és káromkodó Karácsonyról
5. Az MSZP-s miniszterelnök-jelölt visszalépett, nincs párttag jelöltjük, a felépített kampányuk összeomlik
6. Az MSZP többnyire kiégett, régi arcokkal vágott neki a kampánynak 
7. Folyamatosan megy a huzavona a DK-val
8. Gyurcsány Ferenc (még mindig politikai aktor)
9. A DK nem veszt részt a parlamenti munkában, és ennek semmi jelentősége nincs 
10. Az LMP alapító és meghatározó arca (Schiffer András) visszavonul a napi politikától és tisztségeitől
11. AZ LMP fiatal politikusa (Ungár Péter) nem megfelelően viselkedik a Momentum fesztiválján
12. Az LMP Ron Werbert kéri fel kampánytanácsadónak (van-e rosszabb hírű ma Magyarországon?)
13. Az LMP összefog Gémesi György 0,00%-os pártjával (Új Kezdet)
14. Gémesi a lista elején (3.), de nem akar képviselő lenni
15. Az LMP és a Momentum egyébként senkivel nem fog össze hivatalosan
16. A Momentum kipukkadt, nem tud tematizálni, nincsenek újabb, figyelemfelkeltő akciói (a beharangozott ügynökakták feltárása is hamvába holt)
17. A Jobbik is csak fut az események után, nem tud megfelelően reagálni a támadásokra, és a bérunió önmagában nagyon kevés
18. A Jobbiknak sokszor még mindig a múltja a legnagyobb gondja
19. Nincs egy ember, aki meg tud jelenni Orbán ellensúlyaként, kihívójaként (van Szél Bernadett, Karácsony Gergely és Vona Gábor, három az egy ellen - ki ül majd le egy miniszterelnök-jelölti vitára?)
20. Liberálisok - Fodor Gábor egyszemélyes pártja, valami?
21. Kétfarkú Kutya Párt - vicces, de...
22. Jólét és Szabadság - van még?
23. A MoMa - Bokros Lajossal - összefog a DK-val (minek?)
24. Munkáspárt - még mindig Thürmer az elnöke?
25. Vágó Gábor egyedül akciózik (sikertelen népszavazás), Pukli István kihátrált a saját pártjából, Gulyás Márton egyszemélyes, a fekete ruhás nővér nem erre számított

Ez így egyszerűen teljesen esélytelen bármiféle változás elindítására.

Az elmúlt hét híre ez volt, illetve lesz is még hetekig, de augusztus végéig biztos. Miért is? Igazából zseniális a legújabb kormányzati kampány, amelynek a lényege az, hogy féljünk, rettegjünk. Ismét csak jönnek a migránsok, ellepik a kedvenc nyaralóhelyünket. Nagyon ügyesen fel van építve, a nyár közepén nagyon sokan nyaralnak a Balaton partján, mikor, ha nem most kell félteni az ország tavát és környékét. Mikor, ha nem a legnagyobb turistadömping közben kell ledobni a migráns atombombát. 

Mindezt úgy, hogy a hivatalos és nem hivatalos kormányközeli médiumok gyönyörűen támogatják ezt a kampányt. A Híradó riportjában minden 10. szó Soros vagy Soros György, és gyorsan be kell vágni régi képeket is a Keletiből.

"Csak az nincs kimondva, hogy a koszos migráns a mi  tiszta tavunkban fog fürödni."

A közmédia mellett a Magyar Idők, a Lokál, az Origo, a 888 és sorolhatjuk tovább, mind óramű pontossággal hozza le ugyanazt az anyagot. Egyből megszólalnak a fideszes polgármesterek, országgyűlési képviselők, minden illetékes egyből tettekre kész, hogy megvédjen minket. Hogy ennek az atyja Arthur J. Finkelstein vagy Habony Árpád, azt nem tudjuk, de

zseniális, működik, ismét.

Azoktól a tényektől pedig nyugodtan eltekinthetünk, hogy jelenleg Magyarország szinte senkit nem fogad be. (Volt 1000 kopt keresztény papíron, akiket nem lehet fellelni. Pedig pozitív példaként is be lehetne mutatni őket.) Vagyis az az abszurdum, amit szeretnének belemagyarázni, hogy a határon egyébként be nem engedett emberek a Balatonnál táboroznának, teljességgel képtelenség. Hogyan táborozhatna valaki a tónál, ha egyébként törvényileg nem tartózkodhat Magyarországon? Részükről lenne a legnagyobb butaság táborba menni, ahonnan aztán könnyedén összegyűjthetnék és őrizetbe vehetnék őket. 

A migrációs útvonalakon teljes határzár van. Aki mégis oltalmazotti státuszt kap, vagyis ideiglenesen hazánkban tartózkodhat, az valószínű, hogy félszemű, félkarú, féllábú, megölték a családját, megkínozták, árva maradt és hasonlók. Ja, és gyermek vagy nő. Akiknek egyébként hivatalosan is helyük van a keresztény Magyarországon, hiszen oltalmazotti státuszt kaptak. 

Még véletlenül sem vagyok a bevándorlás híve, sőt, de azért ez már fáj.

- teszi fel a kérdést a fiatalok és a liberálisok mellett sok jobboldali szavazó is. Miért kellett megint túltolni valamit? Miért kell ez a faék egyszerű buta kampány? Miért kell kollektíven utálni Brüsszelt? Miért nem lehet inkább csak egy-egy intézkedésnek nekimenni? Ahogy Sorosnak is neki lehetett volna menni másképp, és nem a CEU-n keresztül. Most ott tartunk, hogy a Fidesz emelte piedesztálra Sorost, akinek a munkássága eddig erősen vitatott volt, de így, hogy egy egyetemnek mentek neki, mindezt elhomályosítja, és sokak szemében Soros lett a jó, Orbán meg a rossz. Megérte? Miért ezt az utat választották? 

Buldózerként kiáll Németh Szilárd, és a Fidesz évekre elvesztette a fiatalabb generációt. (Más kérdés, hogy ez is egy folyamat rész, a Fidelitas sehol nincs, nem hallani róluk semmit, mintha nem is léteznének, de a fiatalok lemorzsolódása sem új.) Nyilván 3,5 millió nyugdíjassal is lehet választást nyerni, de miért mond le a Fidesz a fiatalokról? 

Miért kell sorosbérencezni azt, akik ezzel az egésszel, vagy ennek módjával nem ért egyet? Most tényleg bérenc lenne Sólyom László, Solymosi Frigyes, Lovász László, Bod Péter Ákos, László Csaba vagy Navracsics Tibor?

Ha a Fideszből nézném a dolgokat, nem számítana, mint ír az Amerikai Népszava vagy a Guardian, mint mond TGM vagy Tóta W., mert tényleg nem fontos. De hogy mit mond a saját hátországom, mikor szól a saját pártcsaládom, mikor jelez a jobboldali értelmiségem, arra már sokkal jobban odafigyelnék. 

Zárójelben azért érdemes megjegyezni, hogy amit a CEU-n tanító korábbi fideszes szavazó kapott a gyűlölködésből, az ugyanúgy nem sok jót sejtet.

Láthatóan elfáradt a habonyi gyűlöletkampány. Való igaz, ideig-óráig nagyon is működőképes, de hosszútávon nem biztos. Igaz, hogy mobilizál, igaz, hogy a saját szavazókat fel lehet vele rázni. Az viszont az országot gyengíti, ha végletekig megosztott lesz. Ahogy Törökországban is látható, kicsivel több mint 50%-ot kaptak az igenek és majdnem 50%-ot a nemek (ha nem volt csalás és ámítás), vagyis totálisan megosztott Erdogan hazája. Nem is kell leírni, mikor erősebb egy ország, ha ilyen szinten megosztott, vagy ha nem. 

Olyan helyen élünk, ahol bizony sokszor lavírozni kell Nyugat és Kelet között. Úgy, hogy tudjuk, hogy az európai értékek és az Unió egy erős igazodási pont. Ettől még nem kell rosszban lenni az oroszokkal, és nem is kell mindenben bólogatni az Unióhoz, de tudjuk mikor és hol a határ. Nem nekünk kell szabadságharcot folytatni az orosz demokráciáért, nem nekünk kell rálépni a medve lábára. Viszont néha tudni kell nemet mondani, hogy ne mi legyünk a szócső. Ahogy tudtunk nemet mondani a wilkommenre. Azzal Orbán elsők közt és egyedül volt, aztán ahogy teltek a hónapok, szépen lassan egyre többen követték. Ma már egész más a helyzet, mint akkor, amikor megjelentek az első migránsok. De közel sem biztos, hogy ez a forgatókönyv majd működik a brüsszelezéssel és a sorosozással is, sőt, most pont az ellenkezője látszik.

Akkor vagyunk erősek, ha a lehető legtöbb szövetségest gyűjtjük magunk köré. A V4-ekkel jól működik az együttműködés, de ez önmagában kevés. Nyugati szövetségesek is kellenek, nem csak keletiek. Most ott tartunk, hogy lassan de biztosan (vagy inkább gyorsan és biztosan) veszítjük el őket. Ez biztos nem erősíti se a kormányt, se az országot.   

Soros György 1930. augusztus 12-én született Budapesten. Idén nyáron 87 éves lesz. Lehet, hogy még élni fog 20 évig, de lehet, hogy már nem. Félreértés ne essék, senkinek nem akarjuk a halálát. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy mi lesz az ellene felépített kampánnyal, ha netán meghal. Olyan szinten kezdenek mindent Soros György kártékony tevékenységének beállítani, hogy ez a főgonoszi vád könnyen veszélybe kerülne, ha meghalna. Persze, van még négy gyereke, rengeteg hozzá köthető szervezet, pénzalap, alapítvány, az örökség, stb., de lehet, hogy sokkal kisebb lesz a kampány ereje, ha már nem él a "főellenség". Így állhat elő az az abszurd helyzet, hogy az, hogy Soros György éljen és viruljon, leginkább azoknak az érdeke, akik ma a legnagyobb ellenségnek kiáltják ki. Talán ezért nem jó ötlet mindent az ő nyakába varrni. Biztos van benne igazság, de könnyen visszaüthet, ha mindent erre az egyre építenek fel.

2017-ben - egy évvel a választások előtt - a hazai politikai élet három legnagyobb szereplője a következő plakátokkal árasztotta el az országot. Igazán színvonalas választási kampány elé nézünk. 

Valójában - szakmai szemmel nézve - rövid, faék egyszerű, hatásos üzeneteket fogalmaztak meg, ami könnyen megmaradhat az emberekben, remekül tud hangulatot kelteni. Látszik, hogy mindhárom mögött volt egy kreatív szakember, vagy inkább egy csapat, nem bízták a véletlenre. Tömegeket akarnak megszólítani. Ezzel lehet is. Mindenkinek kell az ellenségkép. A Jobbiknál a korrupt politikusok, a Fidesznél Brüsszel, az MSZP-nél pedig a gazdagok és az igazságtalanság a főgonosz.   

Mindeközben az értelmiség meg fogja a fejét.

Jobbik: "Ti dolgoztok. Ők lopnak."

Forrás: 444

Fidesz/kormány: "Állítsuk meg Brüsszelt!"

Forrás: Index

MSZP: "Tegyünk igazságot! Fizessenek a gazdagok!"

Forrás: mszp007.hu

A Momentum Mozgalom elkezdte az aláírásgyűjtést a budapesti olimpia ellen. A fő érv, hogy másra kellene költeni az olimpiára költendő pénzt. Ennyi. Azt a pénzt, amit egyébként is magába szívna a korrupció. De ha emiatt nem rendezünk olimpiát, akkor majd átláthatóbban folyik el a pénz? Akkor majd kórházakra, utakra, iskolákra, stb. fogják azt költeni átlátható közbeszerzésekkel, tiszta pályázatokkal? Akkor majd nem lesz Mészáros, Garancsi, Habony, vagy Andy? A kettőnek semmi köze egymáshoz. Nincs ilyen, hogyha rendezünk olimpiát, akkor lesz piszkos pénz, ha nem rendezünk, akkor nem lesz. 

Egyébként a kormánynak is az az érdeke, hogy sikerüljön, hogy társadalmilag és gazdaságilag sikeres legyen az egész rendezvény. A gazdasági siker jólétet hoz, a jólét pedig politikai támogatottságot. Vagyis újabb győztes választást. Egyszerűen politikai cél a siker. 

Kis kitérő. Törökországban Erdogan azért olyan népszerű még mindig, mert törökök tömegeinek hozta meg azt a jólétet, ami egész más életminőséget jelent, mint korábban. Elkezdtek tanulni, utazni, építkezni, jobban élni. És még így is kitart, hogy a demokráciát lassan visszanyesi. Most kezd bajban lenni, amikor a gazdaság is megérzi az elmúlt idők külső és belső konfliktusait. 

Senkinek nem érdeke, legfőképpen a kormánynak nem, hogy az összefogás és a siker helyett a korrupció és az eladósodottság legyenek az olimpia kísérőszavai. 

Valóban elgondolkodtató, hogy a korábbi rendezéseknél (főleg Athén és Rió) hogyan tudtak ennyire pazarlóan és korruptan tervezni, költeni, rendezni. Ahogy egyes hazai, sporthoz kapcsolódó építkezések (Dagály - költségek tervezése, Tüskecsarnok - pénz, lerohadás, újratervezés, új Puskás-stadion - évek óta húzódik) miért nem sikerültek jól, vagy nem váltak egyértelmű sikertörténetekké. A 4-es metróról meg ugye ne is beszéljünk...

"Ha kicsiben nem megy, hogy menne nagyban?" - tehetik fel a jogos kérdést. A mostani kampányra is nagyon sok pénz ment el eddig. Valóban belerokkanhat egy ország. Ugyanakkor nagyon sokan álltak be mögé, rengeteg sportoló, több gazdasági szereplő. A friss közvélemény-kutatás szerint az emberek 63%-a támogatja a rendezést. Bármi lehet még belőle. Fel is út, le is út.

A G-nap után nem sokkal hírtelevízióvá alakult az m1, és ezzel az igazán fanatikus Orbán-hívők is megtalálták az új tv-jüket. Ahogy a print médiában a Magyar Nemzet helyett a Magyar Időket olvashatják. Igen ám, de azért eddig is volt egy olyan - fogalmazzunk így - jobbos réteg, akik maradtok az oldalon, kritikusak Orbánnal, főleg a Habony, Vajna, Mészáros Lőrinc, Rogán és barátai által generált problémákat nehezen veszi be a gyomruk, de maradtak a konzervatív oldalon, maradtak a HírTv-nél, amit vagy 10 éve néznek.

Műsorvezetőkben és -készítőkben volt vándorlás az m1 és a HírTv között, ide és oda is, de a tv maradt a jobboldalon. Érezhető a váltás a G-nap után, sokkal kritikusabbak Orbánnal, és van egyfajta közeledés a Jobbik felé, de nem annyira szembetűnő, mint az m1 egyoldalú jobbossága vagy az ATV baloldalisága. A magyar médiapiacon mindenképpen a színvonalasabb, értékesebb televíziók közé tartozik a HírTv.

Viszont nem tudom, hogy mennyire veszi be az eddigi közönség gyomrát Kálmán Olga, M. Kiss Csaba és a Népszabadságtól (!) igazolt Varga G. Gábor. Meg ki tudja, ki jön még? Vagy ki megy? Legutóbb Sárfalvi Péter ment el helyettes államtitkárnak. Pedig ő a G-nap után is maradt. Ahogy sokan mások is.

Ha egy új réteg bevonzása a cél, akkor még sikerülhet is, például Veiszer Alinda műsora is igen színvonalas, és nem feltétlenül politikai, sőt, sokszor inkább kulturális, olykor tudományos, inkább az emberre, az alkotóra, a tudósra, a művészre kíváncsi. Bár a Geszivel való beszélgetésben minden benne volt, mit gondol Alinda a mai magyar politikai helyzetről. De Kálmán Olga nem ilyen.

Összességében úgy érzem, az eddigi törzsközönség inkább morzsolódni fog a legutóbbi nagy változásoktól.  

Nemrég derült ki a nagyobb nyilvánosság számára is, hogy az egyik nevelőotthonban lányokat, a másik gyermekotthonban fiúkat, molesztáltak, molesztálnak a mai napig (!), volt olyan lány, akit teherbe is ejtettek (!). Az egyik érintett gyermekotthon vezetője 26 éve vezeti az intézményt. 26 éve senki nem tudott semmit tenni ellene. Nemrég állami kitüntetésben is részesült az egyik érintett igazgató, "János bácsi". Van ennél felháborítóbb? Ki tudja hány áldozata lehet csak neki? 

Ha megvizsgáljuk, hogy politikai értelemben kinek a felelőssége, akkor gyorsan eljutunk a legfelsőbb szintekre. Mivel nem egyedi, egyszeri esetekről van szó, hanem szakszóval fogalmazva rendszerszintű problémáról beszélhetünk, ezért egyértelmű a miniszter felelőssége. Illetve azoké is, akik még önkormányzati fenntarthatóság alatt "felügyelték" az intézményeket. Mert nem felügyelték, vagy nagyon nem jól. 

Ha tavaly állami kitüntetésben is részesült az egyik érintett, akkor a minisztériumban egyáltalán nem tudták, tudják, mi folyik ott. Az állam nem tudta, nem tudja megvédeni a legelesettebb állampolgárait. Ennek a politikai felelőssége pedig egyértelműen a miniszteré. Még akkor is, ha Balog Zoltánnak emberként, gyakorló keresztényként ugyanúgy fájhat ez az egész. 

Ilyen helyzetben egyet tehet, az pedig a lemondás benyújtása, vagy legalább a felajánlása. A vizsgálatok, átszervezések már nem hozzák vissza az öngyilkosságba menekülő gyereket, és nem tudja meggyógyítani az átélt sebeket. 

Recep Tayyip Erdogan török elnök - tettei után - egészen biztos, hogy nem vonul be a halhatatlanok közé. Jelentős politikus, akiről sokat lehet beszélni, de megítélése egyre inkább ellentmondásos. A puccs ténye is tökéletesen beleillik ebbe a képbe. 

A puccs előtt is lehetett látni, de azóta egyre inkább elhatalmasodik rajta a félelem és a paranoia. Persze, egy ilyen puccs után valahol érthető, hogy egyre kevesebb emberben bízik, de ezt saját magának (is) köszönheti. Az elmúlt évek túlzó leszámolásai, koncepciós perei, korábbi szövetségeseivel való szakításai mind-mind beleillenek ebbe.

A puccs után az egyik legfőbb katonai tanácsadóját is őrizetbe vetette. Hogy jogosan vagy sem, azt ugyanúgy nem tudni, mint ahogy azt sem, hogy Fethullah Gülennek volt-e szerepe a puccsban vagy sem. Ha így van, egyértelmű bizonyítékok kellenek, és már ki is adható. Ezek valahogy most késnek, vagy nincsenek, vagy még nincsenek meg, nem tudjuk, melyik igaz. Most még Obamának is nekiment, nem kéri, hanem már követeli (!), hogy adják ki Törökországnak. Korábban Putyinnak is nekiment, bár azóta visszatáncolt egy kicsit az erősködésből, és vele már békül. Hamarosan találkozni is fognak. 

Továbbá azt se lehet tudni, hogy a 6000 őrizettbe vett ember közül tényleg mindenkinek köze volt-e a puccshoz, vagy sem. Szinte biztos, hogy nem mindenki volt benne, ahogy a több száz leváltott bíró és ügyész is túlzásnak tűnik. Egyáltalán hogy jönnek most ide a bírók és az ügyészek?! Merülhet fel a kérdés sokakban. Mert tőlük is fél. 

Az se véletlen, hogy felmerült az a teória, hogy maga szervezte ezt az egészet, ami azért valószínűtlennek tűnik, de maga a tény, hogy ez is egy opció, jól mutatja, hogy vannak, akik még ezt is bőven kinézik az elnökből. 

Erdogan hazafisága nem kétséges, de hogy a hatalom érdekében mit tesz meg, az már más kérdés. Politikája populizmusra és nacionalizmusra épül. (Ez manapság is igen hatásos politika.) Gyakran tündököl a nép egyszerű, de első számú, erőskezű vezetőjeként. A puccs közben utcára hívta az embereket. Utólag lehet majd elemezni, hogy ez jó döntés volt-e, vagy sem. A végeredmény őt igazolja, de mindez nagyon rosszra is fordulhatott volna. Ha eldurvul a helyzet, egyértelműen kijelenthető, hogy simán a halálba küldte volna a népét, a hatalma érdekében élő pajzsként használta volna őket. Így is sokan meghaltak, de nem annyian, hogy ezt pedzegessék. Meg a győztes mindent visz. 

A sajtó-, és szólásszabadság nem az erőssége, bár a régióban ez nem ritka, mondjuk úgy, ez az egyetlen mentsége. Az, hogy már az elnök sértegetéséért is börtön jár, nagyon távoli a demokráciától. A koncepciós perek szintén, a cenzúra, a közösségi oldalak blokkolása is, és lehetne még sorolni. A katonák megalázása pedig embertelen. A halálbüntetés felvetése sokak számára népszerű, pontosan tudja, hogy most ezt kell mondania. Az más kérdés, hogy ezzel biztos, hogy ismét csak távolodik Európától. De neki most otthon kell erősödnie, tudja jól, ezért teszi. 

Népszerűsége magas, sokan most is nagyon szeretik, a puccs jót is tesz neki. Mert pontosan tudja, mi kell a népnek, főleg a konzervatívabb, vallásos népnek. Igaz, már közel sem kedvelik annyian, mint korábban. De akik nem kedvelik, ők egyenesen gyűlölik. És ez a törésvonal még sok vitát, konfliktust és harcot idézhet elő a jövőben is.

Megbukott a horvát kormány, miután a horvát parlament megvonta a bizalmat Tihomir Oreskovic technokrata kormányfőtől. A miniszterelnök szerint azért indított ellene bizalmatlansági eljárást, mert megpróbálta felgöngyölíteni az INA és a Mol körüli ügyet. A nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség június 7-én nyújtott be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen.

 

„Az igazi ok az, hogy a nemzeti érdekek védelme érdekében megkezdtem a munkát az INA–MOL-ügy megoldásán a döntőbírósági eljárás folytatásával és új tárgyalások megkezdésével, ami egyeseknek nem felelt meg. Emlékezetes marad, ha Önök úgy döntenek, hogy ez a kormány egyesek személyi érdekei miatt bukik meg. Megpróbáltam ezt megakadályozni, és ez az egyetlen bűnöm” – mondta Tihomir Oreskovic.

 

A nagyobbik kormánypárt vezetője ugyanis korábban felesége révén került közvetlen kapcsolatba a INA–MOL-üggyel. „Ez volt a kulcsfontosságú momentum. Ahogy most kinéz, a MOL egyik lobbistája üzleti kapcsolatban állt a miniszterelnök-helyettes feleségével, aki ellenezte a döntőbírósági eljárás megkezdését az INA–MOL-ügyben” – nyilatkozta egy politikai elemző.

Így szól a mai hír rövidített összefoglalója. Forrás: HírTv.

Elgondolkodtató, hogy Horvátországban még mindig nem tudták megemészteni a MOL tulajdonszerzését. Ezer pro és kontra érv van, könnyen lehet, hogy az INA csődbe ment volna, ha nincs a MOL, lehet, hogy volt benne korrupciós pénz is, de ezt soha nem sikerült bizonyítani. Hernádi Zsoltot még mindig üldözik (körözik). Miközben a MOL rengeteg pénzt fektetett az INA-ba. 

Horvátországban rengeteg olyan probléma van, amivel a legmagasabb szinten foglalkozni lehetne, lásd a migrációt, a devizahiteleseket, a gazdasági növekedést, a korrupciót, a horvát-szlovén határvitát, és még napestig lehetne sorolni.

Ehelyett ott tartanak, hogy évek óta egy kérdés van, ami meghatározza az identitásukat, ami a legfontosabb eleme a választási kampánynak, a kormánynak és az ellenzéknek egyaránt, és ez nem más, mint a MOL és a vele való kapcsolat. Most is ebbe bukik bele az éppen aktuális kormány.

Amikor arról volt szó, hogy visszaveszik, akkor nem áldoztak rá, vagy nem volt annyi pénzük. Vagy akkor sem akarták igazán. Nálunk meghozták azt a döntés, hogy kivásárolják az oroszokat a MOL-ból. Igaz, hogy azóta is óriási bukó a tranzakció, de legalább csináltak valamit, született egy döntés. 

Rossz nézni, ahogy a horvátok gúzsba kötik magukat a MOL miatt.