Politikazabáló

Tehetjük fel a kérdést, amire nem is olyan könnyű válaszolni, de pontokba szedve mégis megpróbálom.

- Oktatás

Az utóbbi hónapokban, illetve években inkább a tiltakozásoktól volt hangos az oktatásügy. Legutóbb a tanárok mellett (és magukért) álltak ki a diákok, a netet is elárasztották a kockásinges képek, ami válasz volt Klinghammer avitt szavaira, illetve az egész rendszerre. De ugyanezt tapasztalhattuk a szakok megszüntetésekor, vagy az egyetemek/campusok összevonásakor. Pedig lehet, hogy mindezek szükséges rosszak, melyek az oktatás fenntarthatóságát szolgálják, mégse sikerült "eladni", maradtak a kérdőjelek. Az egész olyan, mintha a Fidesz képviselné a maradiságot, a fiatalok meg a jövőt. Kissé abszurd, hiszen Fiatal Demokraták Szövetségeként indult a párt, de mégis, a többéves kormányzás után itt tartunk. És ez nem csak a látszat, az egyetemisták körében már egy ideje nem a Fidesz a legnépszerűbb párt. Valahogy nem figyelnek ezekre a fontos jelekre.

- Internetadó 

Szintén leginkább a fiatalabbakat érintette, akik meg is mozdultak. Itt alapvetően a kommunikáció csúszott félre, de nagyon, mint utólag kiderült, hogy mit is akart a kormány (a telekom adó változtatását, amiben akár még lehetett volna logika is), de túl sok a ha, és végül visszakozniuk kellett a tiltakozások miatt.  A vezetékes telefont egyre kevesebben veszik igénybe, a mobilt a fiatalok főleg netezésre használják, így nem csoda, hogy az a szó, hogy internetadó óriási felháborodást keltett. Azóta Deutsch Tamás vette kezébe a dolgokat, mint az egyik legifjabb ősfideszes, és talán már jobb irányba viszi az ügyet. 

- Fidelitas

Lehetne az utánpótlás, a fiatalok bázisa, de valahogy nem az. A médiában alig hallani róluk, programjaikról, megjelenéseikről alig tudni valamit. Tudja valaki, hogy most ki az elnöke? Böröcz László, aki az V. kerületi alpolgármester. Az V. kerület az utóbbi időben csak botrányoktól volt hangos. Pedig a közösségi médiában jelen vannak, van saját Facebook-oldaluk, több mint nyolcezer támogatóval, saját YouTube-csatornájuk is, de az utóbbi nem nagyon pörög, főleg nem az idei videóik. De a lényeg, hogy nincsenek arcok, akik megjelenítik a szervezetet, és megnyerik a fiatalokat. Az ellenzéki pártokhoz képest még így is jelentős az előnyük, szervezett az országos hálózatuk, de egy ráncfelvarrásra erősen rászorulnak. 

- Uber

A hagyományos taxit inkább a középkorúak és az idősebb korosztály használja, míg az Ubert inkább a fiatalok, ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni ezt a kérdést. Érdekes volt a kormány reakciója az első taxis tiltakozás után. Akkor még voltak fiatalabb fideszes képviselők, akik a kompromisszumot és a megoldást keresték. Mára eldőlt a harc, a kormány teljes mellszélességgel kiáll a hagyományos taxisok mellett, és a lassan, de biztosan betiltja az Ubert. Pedig erről is lehetett volna egy társadalmi egyeztetést tartani. Valóban adózzon mindenki, valóban legyenek mindenkire egységesen vonatkozó szabályok, tiszta sor. Senki ne kerülje el az adófizetést. De essen szó a minőségbiztosításról, az Uber felhasználóinak számáról, az ügyfélbarát kiszolgálásról, a taxishiánékról (ami nem városi legenda), a migránsok tömeges utaztatásáról (nyilván számla ellenében, legálisan, szintén nem városi legenda), stb. Akinek nem inge, ne vegye magára, de ilyet is lehetett látni.

- Kivándorlás, hazacsábítás

A fiatalok elvándorlása nem új probléma. Ráadásul szavazópolgárok maradnak, szóval még azt se lehet mondani flegmán, hogy hagyjuk... Az elvándorlást nem sikerült megállítani, már a középiskolások is nagy arányban tervezik a végleges kivándorlást, ami égetően nagy probléma. A hazacsábításra indított program pedig hatalmas kudarc. (Nem is értettem egyet azzal, hogy így, gyakorlatilag pénzzel csábítsuk haza őket. Így sose fog menni. Élhetőbb országból nem vándorolnak el, sőt, haza is jönnének.) 

+ Adókedvezmények

Talán ez az egyedüli olyan, amire azt lehet mondani, hogy vonzó lehet a fiataloknak is. Mind a családi adókedvezmények rendszere, mind a CSOK tényleges segítséget nyújt a fiatal házasoknak. De csak a házasoknak. 

+ Sport

Az adókedvezmények mellett a másik olyan téma, aminek a támogatása segítheti a sportszerető fiatalokat, látszik, hogy sokat ölnek a versenysportba, de a tömegsportba már nem annyit, itt azért még sok a teendő. A stadionépítés nem elég, sőt, lassan már gát, szitokszó. Pedig azt is lehet ésszerűen. Faluba nem kell többezres stadion, de vannak városok, ahol meg igenis szükséges, ha azt a város tényleg használni tudja. 

- Arcok

Ahogy a Fidelitas kapcsán említettem, mindig kellenek az arcok, akik magukhoz vonzzák az embereket, jelen esetben a fiatalokat. Melyik az a fiatal fideszes politikus, akire azt mondhatjuk, hogy az ifjúságért felel, aki a fiatalokat képviseli a kormányban? Első elgondolásra nem lehet ilyet nevet mondani, és talán ezen kellene változtatniuk. 

Ezzel a problémával a többi párt is küzd, nincs egyedül a Fidesz, de nekik korábban volt egy erős alapjuk, ami egy ideje elkezdett amortizálódni.  

A 8 pontból 6 inkább azt mutatja, hogyan távolodik a Fidesz a fiataloktól.  

2016.04.02-án vettek végső búcsút Guido Westerwelle egykori német külügyminisztertől. A helyi liberális párt korábbi vezetője, a nyíltan meleg politikus leukémiában szenvedett. Temetésén Angela Merkel kancellár is részt vett. A német közszolgálati televízió pedig élőben közvetítette a szertartást. Magyarországot - nagy meglepetésre - Kovács László külügyminiszter képviselte. Szijjártó Péter húzása felkérése valójában zseniális. Egy olyan win-win helyzetet teremtett, amelyben mindkettőt ő nyerte.

Win 1 

A hivatalos verzió szerint nem ért volna vissza Washingtonból. Nem is fontos, hogy igaz vagy sem, de Kovács László felkérése, hogy képviselje az országot, igazán váratlan lépés. Pedig küldhetett volna bárkit, egy államtitkárt, egy helyettes államtitkárt, mehetett volna egy másik miniszter is, vagy akár még a most üzletember státusszal és diplomata útlevéllel rendelkező liberális Kóka János is.

Azzal, hogy a szocialista elődjét küldte (pontosabban kérte fel), egyszerre növelte (talán még zsenge) presztízsét a diplomáciai körökben, tett gesztust a szocialistáknak, és ismerte el Kovács László külügyéri tekintélyét, szerepét. Nem kell ezt túlgondolni, egy apró gesztus volt, de mégis nagyon sokat léphetett vele előre. 

Win 2

Szijjártónak a hátország felé sem kell magyarázkodnia. Westerwelle a liberálisokat vezette, sokan csak helyi SZDSZ-nek hívták az FDP-t, lehet, van is benne valami, de talán kicsit erős lehet a párt egyszerű leeszdéeszezése. Az biztos, hogy politikája a Fidesztől igen távol állt. Ráadásul Westerwelle nyíltan vállalta melegségét, amit a nyugati politikai körökben ma már jobbára elintéznek egy vállrándítással, egy Horn Gyula-i "na és?"-sel, de nálunk és a régióban még nagy feltűnést és botrányt kelt. Ez sem áll túl közel a Fidesz ideológiájához. A részvétel delegálásával Szijjártó Péternek nem kellett feszengenie a német expolitikus temetésén.

Ahogy Kovács László fogalmazott, a hasonló felkérések Európában teljesen megszokottak és normálisak, reméljük, nálunk is egyre több hasonló példa lesz rá. Bár a felkérésben is van politika, de mégis, egy emberibb arcát mutatja a néha féktelen politikai csatározásoknak.

Bármilyen megítélése is volt, nyugodjék békében Guido Westerwelle!

A legutóbbi botrány már tényleg csak hab a tortán, volt itt minden az elmúlt években, ha visszagondolunk kicsit, akkor emlékezhetünk rá, tényleg csak néhányat felsorolva:

• Gucci táska a Parlamentnél
• Szerb utcai ingatlan és annak kérdőjelei
• Szabálytalankodás Andy Vajnával az anyósülésen (azóta se derült ki, kié az a VW Transporter...)
• Nincs jövedelme, állása, vagy mégis van? (Csak nemrég alapított céget, azt is miből?)
• Azóta sok állami hirdetés áramlik az új cégekhez.
• Szipogós Ibiza (azt se lehet leírni, amit mindenki tud...) 
• Főtanácsadó vagy sem? (Ilyen sincs, mindenki tudja, hogy a tűz közelében van, a forrásnál, legközelebb. Lehet ködösíteni, hogy hivatalosan nem az államnak dolgozik, csak fölösleges, mert nem ez a lényeg.)
• Képek a Szépművészetiből
• Ingyenlagzi a Szépművészetitől

Mi jöhet még? Mit bír el a közvélemény? Meddig tartható fenn ez az állapot Orbánnak? Mikor válik terhessé? Amíg a migránskérdés, az adócsökkentés, a jól teljesítő gazdaság, az alacsony munkanélküliség és a CSOK uralják a közbeszédet, addig igen sokáig. De lassan eljön az idő, amikor Habony már vállalhatatlan teher lesz. (Szerintem már eljött.) 

Persze, az is lehet, hogy valahol jó nekik, hogy van valaki, aki nem kormánytag, nem párttag, nem az állami szférában dolgozik (ténylegesen), mégis mindig róla szólnak a negatív hírek. Egy titokzatos személy, aki lehet túl van misztifikálva, de mindig ő a téma, és nem a kormányzat, vagy annak munkája, szerepelői. Az ellenzék és a sajtó folyamatosan őt wuduzza. Mivel közpénzek közelében van, a legfontosabb közszereplők mellett, ez rájuk is árnyékot vet, nem is kicsit.

Valójában abból, hogy a felmerült kérdésekre nincsenek kézzelfogható válaszok, állandóan megy a ködösítés, semmi sem transzparens körülötte és az őt érintő állami pénzek körül, nem jöhet ki jól belőle a kormány. Hamarosan el kell dönteni, meddig tartható fenn ez az állapot. Ugyanakkor nagy kérdés: hogy oldható meg, hogy oldható fel? Megkapja a selyemzsinórt, mint Simicska? Annak se lett jó vége, a háború most is dúl. Vagy ha ő a mindent összekötő és mindenkit jól ismerő Kapcsolat, akkor ki mondja meg neki, hogy most elég? Vagy már túl sok mindenkinek túl sok érdeke fűződik hozzá? Lehet, már csak ő mondhatja meg, mikor lép hátra? Lehet, hogy mát túl nagyra nőtt? Ezekre a kérdésekre a kormányzatnak is meg kell találnia a választ, mert a botrányok nem szűnnek...

Internetadó, migránsok

Nagyon messze vannak még a 2018-as választások, így nehéz erre válaszolni, de két ciklus egymás után hosszú idő, ráadásul úgy tűnik, a Fidesz még mindig nem mutatja a kifáradás jeleit. Ha úgy tűnik, valamit túlhúztak, például az internetadót, akkor képesek váltani. Még a presztízsveszteséget is lenyelik, és a politikai haszonszerzés őket igazolta. Az aktuális kérdésekre nagyon jól reagáltak, lásd például a bevándorlást. Minden magyar politikai szereplő csak utánuk kullog. Az európai kormányok friss döntésinek sorozata pedig megint Orbánt igazolja, pedig mit kapott ő még nyáron ugyanezekért a döntésekért (meg kell állítani a migránsokat, kerítést kell építeni, stb.). Fontos, hogy most nem vizsgálat tárgya, hogy erkölcsileg mi a jó, és mi a rossz. A politikai haszonszerzés és a döntések következményeinek szempontjából érdemes vizsgálódni.

Boltzár

Jelenleg a vasárnapi zárvatartás az, amit nem nem tudnak elengedni, pedig szembemegy a többség akaratával, mint az internetadó. Kicsit érthetetlen, hogy miért fontosabb a nullaszázalékos KDNP, mint a többség, de ezt majd egy népszavazás eldönti, ha egyáltalán lesz. Egyébként még abból is kijöhetnek jól, ha visszakoznak, és azt mondják, a nép így döntött, akkor úgy lesz, mert nem megyünk szembe vele. De jelenleg nem tartunk itt. Pedig mindenki gyorsan megutálta a vasárnapi korlátozást és a szombati tömeget az áruházakban. Talán ezért is megy olyan nehézkesen a választás kiírása, mert mindenki számára egyértelmű, mi lenne a végeredménye.

De ha sok mindenre ügyesen reagál a Fidesz, mégis mibe bukhat bele?

A korrupcióba.

Ez vitte el az MSZP-t korábban, amiből a mai napig nem tud kijönni, ez vitte el a lengyel baloldalt, a román kormány is bukdácsol, és még hosszasan lehetne sorolni. Elérkezhet az az idő, amikor a többség azt mondja, ez már túl sok. Jelenleg nem tartunk itt. Látszik, hogy amíg van más vezető téma, amit a kormány jól kezel, addig ezek mindig másodlagos kérdések maradnak. 

Lakásügyek, építkezések, dohánypiac, trafikok, kaszinótender, vagyonnyilatkozatok, szállodaügy, ingatlanok eladása és bérbeadása, építkezések, földügyek. Nevek nélkül is megy. Ezekre sem lehet azt mondani, hogy maga a korrupció, de túl sok a kérdőjel körülöttük. Egy kampányban majd felerősödnek ezek a témák. A földek árverezésébe az is belefér, hogy egy magyar helyett egy külföldi kapja (ha az a magyar éppen Simicska). Ha háború van, lásd Simicskát, akkor meg végképp csak idő kérdése, hogy az egyik érintett fél mikor tálal ki, vagy lépi át a hallgatás falát.

Mivel nincsenek kézzelfogható bizonyítékok, vagy nem szólnak akkorát, nincs bennük átütő erő, az ellenzék ehhez (is) gyenge, ha ki is derül valami, nem történik semmi. A másik oldalon Simon Gábor 200 milliójának a forrása se derült ki, még a nyomozóknak se, ahogy az MSZP székházában lévő állítólagos páncélszekrényből se lett ügy. Nemrég a parlamenti vitanapot tartottak a korrupcióról, de semmilyen hatása nem volt, csak ment az adok-kapok. Így viszont a Fidesznek se kell komolyabban félnie. Távol vagyunk még a 2018-as választásoktól, ahogy attól is, hogy a Fidesz belebukjon a korrupcióba. Mégis ez lehet az ellenzék egyetlen esélye - jelenleg. 

Magyarországon gyakorlatilag teljes határzár lesz a Szerbiával közös szakaszon, szigorúbb szabályokat vezetnek be, aminek következtében radikálisan megváltozik a mostani helyzet. Németország a mai döntésével kicsit csökkentette azt a sokkot, amivel a magyar határzár miatt szembesülni fognak a migránsok,és a nemzetközi figyelem. De mégis mi történhet szeptember 15-e után? Mert a menekültek/bevándorlók folyamát természetesen nem fogja megállítani.

1. Pár nap után hatalmas tömeg torlódik fel Röszke környékén a határ túloldalán, ami tarthatatlanná válik. 

1.1. A nagy nemzetközi figyelem hatására megnyitják a határt és elviszik a menekülteket a befogadóközpontokra. 

1.2. A tömeg nem fog várakozni és megbontja a kerítést. Kérdés, hogyan avatkozik be a rendőrség és/vagy a honvédség. Ha egy helyen bontják meg, még kezelhető, ha több helyen, a helyzet kezelhetetlenné válik. 

1.3. A tömeg nem mozdul, és nem bontja meg a kerítést, a határ se nyílik meg, patthelyzet alakul ki. Ezt mondjuk nehéz elképzelni, a tömeg általában gyorsan hoz döntést, igen mobilis, nem szeret várakozni, lásd az elmúlt két-három hétben hányszor indult meg spontán. Valamerre biztos elindul, valamit tenni fog.

2. Az embercsempészek a horvát-magyar határ felé terelik majd az embereket. Az már jóval hosszabb határszakasz. Ha oda is kerítést akarnak építeni, az már sokkal több időt fog igénybe venni. Addig viszont igen sokan kelhetnek át a határon. Ez reális forgatókönyvnek tűnik.

3. A migránsok a román-magyar határ felé indulnak el. Ez kevésbé valószínű, mert nagyobb kerülőt jelent. 

4. Osztrák autókonvoj jön értük és Horvátországon keresztül viszik el őket. Ez kevésbé reális forgatókönyv, ennyi embert már nem tudnak elszállítani az önkéntes civilek. A második konvoj is feleakkora volt, mint az első, ami szintén csak pár száz embert vitt el. 

5. A migránsok száma radikálisan lecsökken. Kizárt. Aki már idáig eljutott, nem fog meg állni, se visszafordulni. Ráadásul minden nap rekordot dönt az újonnan érkezők száma. 

6. Légihíd. Ezt nincs aki finanszírozza, és túl sok értelme sincs, senki nem vállalna be egy ilyen kockázatos döntést. 

7. Horvátország válik a migránsok fő útvonalává. Magyarországot szinte teljesen elkerülik a jövőben. Ez is valószínű forgatókönyv, bár a horvát útvonal hosszabb és nehézkesebb lesz számukra.

A legvalószínűbb az, hogy Horvátország, illetve a horvát-magyar határ felé terelődnek a tömegek, vagy a szerb-magyar határ mentén alakul ki egy új helyzet, aminek több kimenetele is lehet. 

A hírek szerint Franciaország 24 ezer menekültet fogadna be a következő 2 évben.

A tervek szerint Németország 31,5 ezer menekültet fogadna be. Miközben már most nehezen bírják az egy-két nap alatt (!) megérkezett 13 ezer migránst.

Három hónappal ezelőtt Norvégia nyilatkozott úgy, hogy befogadna 8 ezer szíriai menekültet - 2017 végéig. Hogy azóta emeleték volna a keretszámot, arról nincs hír. 

Összefoglalva a számokat:

Egyrészt látszik, hogy a Heti Válasz által korábban publikált lista mennyire elavult lett. Pedig csak egy hónapja volt... Ilyen gyorsan változnak az események. Másrészt: tényleg nem értik, hogy itt egyáltalán nem ilyen számokról van szó? Teljesen alábecsülik a menedékkérők számát. 

Menekültek befogadása konfliktuszónákból (Resettlement) valamint menedékkérők átvétele a két uniós „frontországból”, Olaszországból és Görögországból (Relocation)
Fotó: Európa Tanács, Forrás: Heti Válasz

Amikor Szijjártó Pétert kinevezték, sokan mondták, hogy nagyon fiatal ahhoz, hogy külügyminiszter legyen. Ehhez képest Ausztria külügyminisztere - Sebastian Kurz - sokkal fiatalabb, mindössze 29 éves, és már több mint másfél éve betölti ezt a posztot. Kurz a legfiatalabb külügyminiszter az Európai Unióban is. Persze egy kinevezésnél nem a kor számít, sokkal inkább a politikai kapcsolatok.

Szijjártó Péter 

Született: 1978. október 30. (életkor: 36) 

Forrás: kormany.hu

Sebastian Kurz 

Született: 1986. augusztus 27. (életkor: 29) 

Forrás: oevp-wien.at

Frissítés: és meglepő, de nem is állnak távol a gondolataik...

Kurz szerint igencsak feszültté vált mára a helyzet, ez pedig annak köszönhető szerinte, hogy a nemzetállamok javaslatait ignorálták, ezért magukra maradtak a helyzet megoldásában. Kurz szerint ideje kimondani, hogy a jelenlegi uniós menekültügyi rendszer nem működik, hiába ragaszkodnak hozzá ők is. „A határok nélküli Európa ideája az erős, őrzött külső határokon nyugszik. Ha tovább figyelünk tétlenül, az a gyanúm, hogy valami történni fog. Mit fogunk csinálni, ha az Iszlám Állam egy katonája elvegyül a menekültáradatban? Mit fogunk csinálni, ha megtörténik a tragédia? Mert ezesetben gyorsan meg fog változni Európában a diskurzus és a hangulat.”

Forrás: Mandiner, FAZ

Hatalmas a szakadék az Európai Unión belül a kvótarendszer bevezetésével kapcsolatban. Többen támogatják, többen elutasítják, nagyon messze van bármilyen megállapodás. Egy szempontot viszont kevesen vizsgáltak meg:

mi van akkor, ha a menekültek ezt nem akarják?

Nagy többségük - szinte mindenki - Németországba szeretne eljutni. Talán még Svédország és Norvégia volt néhányuk célja, de senki nem akar más országba, Csehországba, Lengyelországba, vagy Magyarországra jönni. Sőt, az Ausztriába érkezők is továbbmennek Németországba. Kijelenthetjük, hogy a menekültek 95%-a oda tart. Ehhez hozzájárult a németek többszöri befogadó nyilatkozata, olyan erős és egyértelmű kijelentésekkel, mint a mai:

nincs felső határ.

Tételezzük fel, hogy elfogadják a kvótarendszert, elkezdik elhelyezni a menekülteket, de az nem tetszik majd nekik. Mi történik akkor? Elindulnak gyalog Németországba? Táborokba zárják őket? Tömegesen viszik majd ide-oda őket? Erőszakkal? Vagy nem fogják figyelembe venni, hogy ők mit akarnak? Akkor majd fenyegetőzések kezdődnek?

Nem olyan egyszerű ez a kérdés. Nincs ez még végiggondolva.

Spanyolországban életbe lép a tüntetéseket korlátozó törvény.
Vajon mit szól ehhez a Guardian meg az USA?
Lesz-e diktátor Rajoy? A spanyolok egyébként már kerítést is húztak a bevándorlók ellen. Igaz, Afrikában.

Utcai harcokká fajult az Uber-ellenes taxistüntetés Párizsban.
A kulturált tiltakozás jegyében. Olaszországban egyébként már betiltották, ahogy Hollandiában is.
Akkor most korlátozzák a mindenható piac működését?!
Ők sem engedik át a bevándorlókat, rendőrsorfal védi az országot az olaszoktól érkezőktől.

Ráadásul a svédek csak svéd tejet innának. Nahát, micsoda piacvédő nacionalista igények.

Most akkor kire vesse vigyázó szemeit Brüsszel?!

Így néz ki a német válogatott kerete ma:

Mustafi, Özil, Antonio Rüdiger, Gündogan, Khedira, Podolski, Bellarabi, Boateng.

A legmagasabb szinten űzik a futballt, német himnusz alatt.

Ők beilleszkedtek. Lehet így is.

Forrás: Facebook DFB-Team