HTML

Politikazabáló

Minden, ami politika. Minden politika. Szakmai és szubjektív szemmel. .................................... politikazabalo@gmail.com

Friss topikok


2012.09.06. 19:25 Politikazabáló

Az IMF-hitel elutasítása grafikonokon

Címkék: gazdaság facebook orbán viktor grafikon IMF Facebook

Délután került fel Orbán Viktor Facebook oldalára egy videó, amiben a miniszterelnök kifejti, hogy "ezen az áron" nem kell az IMF-megállapodás. (Bár a videó címében 5:39 szerepel, valójában jóval később, délután került ki az oldalra.) Hogy kell-e megállapodás, vagy ilyen áron tényleg nem, azzal most nem foglalkozunk. Viszont érdemes megnézni, hogy a bejelentés hírére hogyan változtak a fontosabb hazai pénzügyi grafikonok.

Az első grafikonon a BUX mai indexe látható. A második grafikonon az OTP, a harmadikon a Magyar Telekom napon belüli mozgását követhetjük nyomon. A negyedik ábra az euró-forint árfolyam változását mutatja. Mindenhol jól látni, mi történt a bejelentés hírére.

(Később visszaerősödés volt tapasztalható, a BUX pluszban zárt, az OTP is minimálisan erősödött, de a forint már nem jött vissza a korábbi szintekre, ahogy több részvény se.) 

BUX 20120906_1.jpg

OTP 20120906_2.jpg

Mtelekom 20120906_2.jpg

HUF EUR 20120906_4.jpg

 

Forrás: BÉT, Portfolio Financial, Portfolio

Szólj hozzá! · 2 trackback

2011.11.17. 23:11 Politikazabáló

Az IMF és az Orbán-kormány

Címkék: gazdaság kormány orbán viktor mnb imf orbán kormány matolcsy györgy

Az IMF és a kormány közeledés kapcsán felmerül a kérdés, hogy kommunikációs szempontból hogyan kezelhető az új helyzet? Egyesek szerint belpolitikai katasztrófa, hogy új megállapodásra törekszik a kormány az IMF-fel, mások szerint csak az a kérdés, hogy mikor mond le Orbán Viktor. Tényleg ilyen súlyos a helyzet? Menthetetlen a kormány pálfordulása az IMF-fel kapcsolatban, vagy újra megmenti a hazát? Milyen hatásai lesznek, hogyan kezelhető a kialakult helyzet? 

A válasz egyáltalán nem olyan szélsőséges, mint a fenti jelzők és elvárások. Kétségtelen, hogy Matolcsy Györgynek nehéz lesz megmagyaráznia a hárombetűs intézményhez való viszonyának gyors változását, de az is igaz, hogy nem veszett oda minden, a kormány részéről lehet menteni a menthetőt. Kínos, hogy másképp kell cselekedni, ahogy szerették volna, de ügyes kommunikációval akár még erényt is lehet kovácsolni abból, hogy váltani tudtak, reálisan értékelték a helyzetet, és saját elképzeléseiket is felülbírálták az ország érdekében. Csak ez a dolga egy kormánynak.   

Hogyan?

Orbán Viktornak sem kell elbujdokolnia, hogy lám-lám, mégis az IMF-re szorultunk, megbukott az eddigi kommunikáció, és szégyen-gyalázat, de újra mások segítségét kértük. Nem kell ettől félni. Éppen ellenkezőleg: ki kell állni, és elmondani, hogy az euróválság sokkal mélyebbre süllyedt, mint azt valaha is gondoltuk (hozzáteszem, hogy itt nemcsak a kormányról van szó, hanem mindenkiről, hiszen ma már olyan erős országok kerülnek bajba, mint Olaszország, Spanyolország, vagy éppen Franciaország). El kell mondani, hogy miről szólna ez az új megállapodás, akkor is, ha "csak" egy keretbiztosítás. El kell mondani, hogy ez az ország érdeke, ezzel erősödhet a forint, csökkenhet az államadósság, és javulhat az ország megítélése. El kell mondani, hogy hiába akartuk kikerülni az IMF-et, a hazai és a nemzetközi gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé. Hitelt nem veszünk fel, de a keretmegállapodás szükséges. Az ország érdekében cselekedtünk. Pont. 

A legfontosabb

Az elmúlt hetek is megmutatták, hogy ma már a legfontosabb erény a tiszta beszéd, a legfontosabb elvárás pedig a hitelesség. Ha elmondjuk, hogy mi miért történik, akkor egyáltalán nem lesz belpolitikai katasztrófa a megállapodás. Láttuk, hogy már a hír önmagában is milyen pozitív reakciókat váltott ki a gazdasági szereplők részéről. Legalább ilyen pozitív hatása lenne a világos beszédnek, és ha Orbán olyan oldaláról is megmutatkozik, hogy az ország érdekét bőven a kormány presztízsvesztesége elé helyezi, még jól is kijöhet a játszmából. Ha kiáll, és európai államférfiként kezeli a helyzetet, itthon is sok bírálója orra alá törne borsot, és még Nyugaton is jobban megbecsülhetik. 

Fennmaradó kérdések

Miután kiderült, hogy a tárca bejelentése még nem érkezett meg az IMF-hez, csak megerősíti a fenti elképzelést, hogy az egyetlen helyes út a tiszta beszéd. Felül kell bírálni az eddigi rossz gyakorlatokat, legyen az gazdaságpolitikai vagy kommunikációs. Például Szijjártó Péternek sem kell naponta elmondani, hogy nincs szükség az IMF-re, vagy a tárcának az IMF-fel is időben kell egyeztetnie, hogy ne okozzon ilyen zavart egy esti közlemény. 

Mindezek mellett továbbra is fennáll kérdés, hogy Matolcsy helyett nem lenne-e szerencsésebb, ha Varga Mihály vagy Járai Zsigmond ülne a miniszteri bársonyszékben?!

 

 

169 komment · 10 trackback

2011.11.13. 22:30 Politikazabáló

Egy éven belül leválthatják Orbán Viktort?

Címkék: gazdaság eu válság orbán viktor orbán kormány róna péter

Róna Péter közgazdász szerint Görögország és Olaszország után Magyarország vezetését is „saját emberére” bízhatja az Európai Unió.

Kétségtelen, hogy az utóbbi hetekben Európában csak úgy hullottak a miniszterelnökök. Radicová, Papandreu, majd Berlusconi pár nap leforgása alatt megbukott. Mindegyikük távozásában a gazdasági (világ)válság játszotta a legnagyobb szerepet. De van egy fontos szempont, amit Róna Péter nem vesz figyelembe, és ez nem más, mint az adott kormányok hazai helyzete, parlamenti többsége, illetve társadalmi támogatottsága.

Szlovákia

Iveta Radiová többpárti koalíció élén áll(t) Szlovákiában, rendszeresek voltak a koalíciós súrlódások, és a feszültség odáig vezetett, hogy végül csúnyán eltaktikázta magát, amikor bizalmi szavazással kötötte össze az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (ESFS) bővítéséről szóló szavazást. Elfogyott a parlamenti támogatottsága, így távozni kényszerült. Külső és belső nyomás egyaránt szerepet játszott távozásában, de elsősorban belpolitikai okok miatt távozott.

Görögország

Papandreu is eltaktikázta magát, amikor az uniós megállapodás után népszavazási kezdeményezéssel állt elő, majd az egész világot megrázó felháborodás után visszavonta azt, és a furcsa helyzet csak a távozásával volt megoldható. Erős külső és belső nyomás hatására cselekedett. Bár a parlamenti többsége is tovább apadt (már csak két fővel voltak többen), de még megvolt, amikor a külső nyomás már nem volt másképpen kezelhető. 

Olaszország

Olaszországban Berlusconi lemondása is nagyon gyorsan ment végbe, miután elfogyott körülötte a levegő, és az olasz parlamentben egyszerűen elvesztette a képviselők többségének támogatását. Ráadásul a külvilág is az ő távozásában látta a megoldást. Erős külső és belső nyomásra cselekedett, de távozásában a belső tényezők voltak az erősebbek, hiszen ha többségben marad, nem kell távoznia külső nyomásra. A Berlusconi utáni bizonytalanságot jól mutatja, hogy egyes (hosszabb távra tervező) befektetők éppen azért aggódnak, hogy a következő kormánynak a megosztottság miatt igen nehéz dolga lesz. Miután elfogadták a gazdasági (szükség)intézkedéseket, ismét előtérbe kerülhet az olasz politikai elit sokfélesége által generált politikai bizonytalanság. 

Magyarország

Hazánkban kicsit más a helyzet. Bár a gazdasági válság (vagy ahogy a kormány mondja: euróválság) Magyarországot is erősen megviseli, de a fenti országokkal összehasonlítva a belpolitikai helyzet abban különbözik, hogy kormánynak kétharmados többsége van a parlamentben, és ez a többség nem csökken. Érdekes megfigyelni, hogy az ellenzéki pártok amortizálódnak, kilépések, osztódások jellemzik, de a kormánypártot még elkerülik ezek az esetek, pedig 2/3-ból könnyebb lenne osztódni, de mégis erős az egység. A Fidesz még mindig vezeti a népszerűségi listákat, bár jelentősen csökkent a támogatottságuk, egy esetleges választáskor még mindig a legnépszerűbb politikai erő lenne. 

Bár követnek el hibákat, és az ortodox gazdaságpolitikában is vannak különleges próbálkozások, amik néha visszaütnek, de látható, hogy a kormány minden erejével azon van, hogy a válság okozta problémákat kezeljék, csökkentsék az államadósságot, beindítsák a gazdasági növekedést, és az ehhez szükséges politikai (parlamenti) és társadalmi támogatottsága még bőven megvan. Ebben erősen különbözik a fenti országoktól. Róna Péter felvetésében ezt a tényt figyelmen kívül hagyja, pedig a belpolitikai tényező nagyon fontos szempont.

 

 

Szólj hozzá! · 2 trackback

2010.07.23. 11:15 Politikazabáló

Matolcsy ismét a CNBC-n - videó

Címkék: gazdaság videó riport cnbc matolcsy györgy

Miután ismét a gazdasági hírek középpontjába kerültünk, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a CNN-nek és a CNBC-nek is nyilatkozott. Előbbi még nem elérhető, így csak az utóbbit láthatjuk:

Szólj hozzá!

2010.06.12. 23:50 Politikazabáló

Matolcsy és Oszkó a CNBC-n

Címkék: gazdaság videó riport cnbc oszkó péter matolcsy györgy

Régebben is írtam, hogy érdekesek a Magyarországról szóló hírek, a hazánkkal foglalkozó riportok, tudósítások, különösen akkor, ha magyar politikusok is megszólalnak benne. Nálunk az volt a vezető hír, hogy a CNBC Magyarországon forgat, de hogy ki mit mondott, arról már kevesen számoltak be. Az első videón Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, a másodikon Oszkó Péter volt pénzügyminiszter nyilatkozik a magyar gazdaság helyzetéről. Mindketten angolul.

 

Szólj hozzá!

2010.06.06. 17:20 Politikazabáló

Időben jött a pofon

Címkék: kommunikáció gazdaság fidesz államcsőd hiánycél

Az elmúlt hét - az árvíz mellett - a magyar gazdaság állapotáról, egy esetleges államcsődről, a forint árfolyamának alakulásáról, a tőzsde zuhanásáról, de legfőképpen a kormányzati kommunikációról és annak hatásairól szólt. Nehéz megítélni, hogy a nyilatkozatok mennyire voltak szándékosak vagy "csak" szerencsétlenek, de az biztos, hogy ilyen következményekkel senki nem számolt. 

A hiánycél és a bizalom

Az idei államháztartási hiánycél 3,8%. A választási győzelem után a piac még az 5,5%-os hiányt is elfogadhatónak tartotta, de még a távozó pénzügyminiszter szerint is elképzelhető a magasabb (4,2%-os) államháztartási hiány. Varga Mihály legutóbbi sajtótájékoztatója szerint tartani szeretnék a 3,8%-os hiányt. Ez részben ellentmond az eddigi várakozásoknak.

Úgy tűnt, hogy a 2/3-os győzelemben mindenki lehetőséget lát, esélyt arra, hogy az új kormányzat - akár a magasabb hiány terhére - olyan intézkedéseket hozzon, amivel serkenteni lehet a gazdasági növekedést, miközben rég várt strukturális átalakításokat is elindítanak. Ez a várakozás jelenleg is megvan. Az elmúlt hét kibeszéléseivel és/vagy ellentmondásos nyilatkozataival a bizalom csökkent. Pedig ez napjainkban - és a válság kezdete óta - a legfontosabb.

A jó kommunikációról

Sokadszorra hangsúlyozom, hogy a jó kommunikáció elengedhetetlen a sikeres kormányzáshoz. Kifelé (külföld) és befelé (belföld) egyaránt. Már tudjuk, hogy Kovács Zoltán felel a kormányzati kommunikációért, egy ötven fős csapat munkáját fogja koordinálni. A kommunikációs államtitkárság a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozik. Lásztik, hogy fontosnak tartják a kommunikációt, a hírek szerint szakemberekkel teli profi csapat verbuválódik. A kormányzati arculat kialakítása is az államtitkárság feladatkörébe tartozik.

Az idézett fideszes politikusok nyilatkozataiért közvetlenül még nem ők felelnek, de ezt a problémát is orvosolni kell; iránymutatással, eljárásrenddel, erős központi kommunikációval. A kormányzati kommunikáció mellett rendezni kell a párt vezető politikusainak megnyilatkozásait is, hiszen Kósa Lajos vagy Pokorni Zoltán nem kormánytagok, de a Fidesz meghatározó emberei, és az utóbbi időben lavinát indítottak el bizonyos megnyilvánulásaik. Utóbbi feladat lesz nehezebb.

Az elmúlt napok eseményeinek tükrében kijelenthető, hogy időben jött a kijózanító pofon, egy négyéves kormányzati ciklus legelején. Ebből sokat lehet tanulni.

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása