Politikazabáló

A címben szereplő mondat sajnos igaz, de most nem a nemzetközi gazdaságra, az euróválságra, a spanyol vagy a görög problémákra gondolunk, hanem Magyarország és közvetlen szomszédai viszonyára. Nemrég választások voltak Szlovákiában, Szerbiában és Romániában is. Mindhárom országban olyan eredmények születtek, amelyek nem kedvezőek Magyarország számára. 

Szlovákia

Szlovákiában a Radicsová-kormány a vártnál hamarabb megbukott, és újra Fico került hatalomra. Radicsová és kormánya sokkal inkább nevezhető magyarbarátnak, mint elődje és utódja, de az is igaz, hogy rövid regnálása idején nem sikerült igazán komoly módosításokat végrehajtani a sokat kritizált nyelvtörvényen, és a kettős állampolgárság miatti diszkrimináció is megmaradt. De legalább a kisebbségek kiemelt irányítás alá kerültek, és csökkent a nyomás a magyarokon. Fico hatalomra kerülése után kijelentette, hogy nem kíván változtatni az állampolgársági törvényen, így a legnagyobb konfliktus továbbra is megmaradt a két ország között. A gazdasági helyzet Szlovákiában sem túl jó, Fico több elemet is átemel(ne) Orbán gazdaságpolitikájából, de tanult abból, hogy nem jó mindenkivel konfliktusba keveredni, így próbálja megoldani a gazdasági kérdéseket. A két ország közötti feszültség komoly, de valahogy még nem robbant, és mintha erre mindkét fél figyelne. Szlovákiában sokan mondják, hogy Fico a szlovák Orbán. Mindkét félnek az együttműködés vagy annak látszata az érdeke, egyiküknek sem jó egy elhúzódó nyílt konfliktus. 

Szerbia

Szerbiában az elnökválasztáson alakult ki olyan helyzet, ami a magyarok szempontjából a rosszabb szcenárió. Borisz Tadics váratlan bukása, és Tomiszlav Nikolics győzelme szintén rossz hír a magyar-szerb kapcsolatokban, ugyanakkor a kormány megalakításában nincs ilyen fordulat. Tadics idején viszonylag konszolidálódott a magyarok helyzete, és Magyarországgal is jó viszonyt sikerült kialakítani. Nikolics sokszor megváltoztatta véleményét, a nagyon radikálisból Európával már nem annyira ellenséges radikálissá változott, de túlzott nacionalizmusa még mindig veszélyes a magyar-szerb kapcsolatokban. 

Románia

Romániában a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karának engedélyezése nyomán kialakult kormányválság és bukás után megalakult új kormány egyáltalán nem nevezhető kedvező fejleménynek a romániai magyarságnak, és így a román-magyar viszonynak sem. (Jól jellemzi a román közállapotokat, hogy egy önálló magyar orvosi kar kérdése miatt megbukhat egy kormány. A gazdasági válság kellős közepén még mindig ez a legfontosabb kérdés... Pedig az orvosi karral magyarokat tudnának otthon /Romániában/ tartani, de a racionalitás most nem a döntések erőssége.) Az RMDSZ kikerült a kormányból és a román nacionalizmus is felerősödőben. Fél év múlva választások lesznek, így arra kell számítani, hogy a - régi jó bevett - magyar kártya újra a hatalomra vágyó román politikai erők eszköze lesz. Jól mutatja ezt a Nyírő József újratemetése miatt kialakult (időnként a 80-as éveket idéző) helyzet.

Jövő

Kétségtelen, hogy Orbán Viktor az elmúlt két évben sok európai konfliktust is felvállalt. Ezek közül talán többet is el lehetett volna kerülni. Most viszont olyan helyzet állt elő Magyarország szomszédainál, hogy egyszerre kell védeni a magyar érdekeket, és a szomszédokkal való konfliktusokat egy normális keretben tartani. Az elmúlt időszakban, a fenti országokban említett választások egyszerre hozzák nehéz helyzetbe a helyi magyarságot és az anyaországot. Sok vitára számíthatunk, de az a tény, hogy senkinek nem érdeke egy (vagy több) elhúzódó konfliktus, jó esetben nem ezek a kérdések fogják meghatározni a közállapotokat. Rossz esetben bármi lehet, érezhető, hogy a nemzetközi helyzet fokozódik...

Nyílt konfliktus alakult ki a kormányban Navracsics Tibor és Rogán Antal, illetve közvetett módon Orbán Viktor között. Rogán Antal első javaslata szerint a Médiahatóság elnöke rendeletalkotási jogot kapna, az általa kiadott rendeletek pedig a jövőben jogszabályoknak számítanának. Ezután Navracsics Tibor jelezte, hogy a kormány (!) nem támogatja Rogán javaslatát, de később még visszatérnek rá. A kormány el is vetette a javaslatot. Ha itt lezárták volna a vitát, egy egyszerű konfliktusról beszélhetnénk, de a vita nem ért véget.

Ezután kiderült, hogy a frakció többsége mégis támogatni fogja Rogán javaslatát, és Orbán Viktor is a frakció álláspontját fogja követni, ahogy Szijjártó Péter közleménye fogalmaz:

"Orbán Viktor kormányfő a Fidesz-frakció döntésének megfelelően szavaz majd a parlamentben Rogán Antal fideszes képviselőnek azon javaslatáról, amely az alkotmányba foglalná a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének rendeletalkotási jogát" - közölte az MTI-vel csütörtökön Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. Szijjártó közleménye szerint "a miniszterelnök tiszteletben tartja a frakció döntését, és annak megfelelően fog szavazni hétfőn az országgyűlésben".

Másnap (2010.12.17-én) Navracsics Tibor Fiala János reggeli műsorában szokatlanul nyíltan beszélt erről a konfliktusról. (Fiala János rendszeresen beszélget Navracsics Tiborral a Rádió Q-ban hallható műsorában. Ezek a beszélgetések szokatlanul nyíltak és őszinték.) Az említett műsorban Navracsics világosan beszélt arról, hogyan éli meg ezt a konfliktust. Ilyen, a szövegkörnyezetből kiragadott, de pontosan idézett mondatok hangzottak el: 

- Ilyenkor az ember elgondolkodik azon, hogy 1. Igaza van-e az embernek?

 

2. A lojalitást illetően is elgondolkodik, legyen az a munkahely, a világkép, a párt és a kormányzás iránt. 

 

- Úgy tűnik, Rogán Antal jobban bírja a miniszterelnök bizalmát, mint én.

 

- El fogok gondolkodni azon, hogy hol a helyem.

 

- Ha elfogy a bizalom, azt meg fogják mondani.

Komoly mondatok és kritikák a miniszterelnök-helyettes szájából. A beszélgetésből érezhető volt, hogy Navracsics Tibort érzékenyen érintette ez a konfliktus, és főleg az, hogy akarata ellenére erőltetnek át valami a frakción, és a kormányon. Érdekes lesz ennek a vitának a vége. Navracsics Tibor akkor jön ki győztesen, ha az ő javaslata győz. Ha nem, akkor ennél is komolyabb vita alakulhat ki a kormányon belül. A következő frakcióülésen minden eldől.

Elgondolkodtató, hogy ez a kérdés megéri-e ennyit a Fidesznek, illetve a kormánynak. Banális lenne, ha ezért távozna - a sokak által a kormány eszének titulált - Navracsics Tibor. De pozíciójának gyengülése sem válna a kormány hasznára.

A volt miniszterelnök a Fidesz Alkotmánybíróságot érintő bejelentése után egyből tiltakozott, majd nem sokkal később nekiment Sólyom Lászlónak. Utóbbi hiba volt. De lássuk a levelet:

Tisztelt Elnök Úr!

 

Ön engesztelhetetlen ellenfele volt személyemnek és kormányomnak. Súlyos fenntartásait a demokratikus normákra és az erkölcsre hivatkozva fogalmazta meg. Régi vitánkat nem szeretném újra kinyitni, ismerjük egymás álláspontját. Utólag is tudomásul veszem az Ön elvi álláspontját, viszont ebből adódik pár megkerülhetetlen kérdés.

 

Látva, hogy miként tiporja sárba a mai kormányzó párt az 1989-es alkotmányosság, a jogállamiság alapértékeit és intézményeit, volt köztársasági elnökként, az alkotmánybíróság korábbi elnökeként, liberális konzervatív értelmiségiként nem gondolja-e úgy, hogy most is meg kellene szólalnia? Vajon látja-e saját felelősségét abban, hogy pár hónapja olyan politikai erő jutott hatalomra, amely nem erősíteni, hanem ellenkezőleg, gyengíteni szeretné a parlamentáris demokráciát, a jogállamiságot? Tapasztalva a nyelvi, politikai, közjogi agresszió soha korábban nem látott elharapózását, nem érzi-e úgy, hogy az Ön által képviselt erkölcsiség bázisán figyelmeztetnie kellene a mai hatalmasokat a demokratikus normák betartására?

 

Korábbi kritikája ebben a helyzetben utólagos hitelesítésre vár. Önnek el kell döntenie, hogy politikai, emberi szimpátiája, vagy demokratikus, jogállami meggyőződése a fontosabb.

 

Nem csak nekem fontos, hogy megtudjam: vajon érzi-e Ön, hogy a fenti kérdések nyilvános megválaszolásra várnak?

 

Budapest, 2010. 10. 27.

 

Gyurcsány Ferenc

 

Gyurcsánynak jókor jött a Fidesz terve az Alkotmánybíróság jogkörének szűkétésével kapcsolatban. A demokrácia és az alkotmány védelmezőjeként szerepelhet. Vezetői tehetsége és tapasztalata kibontakozhat egy ilyen konfliktushelyzetben. Ráadásul az új platformját (Demokrakitus Koalíció) is erősítheti, reklámozhatja. Külön fejezet lenne, hogy ez a szerep mennyire hiteles, de a Sólyom Lászlónak írt levél máris elrontja azt, amiben tetszelegni szeretne.

Mert személyeskedő konfliktusba keveredni a volt államfővel nem ildomos. Főleg úgy, hogy egyikük sincs már hatalmon. Ez a helyzet nem erről szól. Az ellenzéki pártok megmutathajták magukat, pozitív - ún. alkotmányvédő - szerepeben jelenhetnek meg. Nem szerencsés ebbe belevinni egy személyes(kedő) konfliktust. Ráadásul Sólyom László munkásságát a legszélesebb társadalmi körben ismerik el. Oldaltól függetlenül. Sólyom akkori döntései egyáltalán nem szorulnak hitelesítésre. Felvetéseit, akkori kételyeit és döntéseit az idő, az élet, és az Alkotmánybíróság egyaránt igazolta.

Sólyom Lásznónak nincs pártja, de még honlapja, blogja sincs. Ettől függetlenül ha szeretne megszólalni, közleményét, nyilatkozatát az MTI és a hírportálok biztosan közlik. Sólyom László bölcsebb annál, hogy egyből reagáljon egy ilyen nyílt levélre. De nem kizárt, hogy hamarosan megszólal. Akár az LMP által szervezett első komolyabb tüntetésen. (A párt már jelezte, hogy promines felszólalói lesznek. "Ezt az összefogást szimbolizálja majd a szerdai tüntetésen felszólalók névsora is: a szónokok személyét kedd délelőtti sajtótájékoztatónkon hozzuk nyilvánosságra.")

Az LMP eddig is kiállt Sólyom mellett, és sokat tesz azért, hogy ne menjenek feledésbe Gyurcsány akkori, az alkotmányt és a demokráciát sértő intézkedései. A külön tüntetéssel Gyurcsánytól is próbálnak elhatárolódni, minden közösködést kizárnak. Igaz, csak a volt miniszterelnökkel szemben ilyenek, az MSZP-vel már belefér a közös nyilatkozat. Visszatérve Sólyomhoz, kapóra jöhet egy LMP által szervezett tüntetésen való felszólalás, ahol akár választ is kaphat Gyurcsány Ferenc. Hol máshol szólalhat meg Sólyom, ha nem az Alkotmánybíróság előtt?! De ha ez nem történik meg, Sólyom döntései akkor sem szorulnak hitelesítésre.