Politikazabáló

Nyílt konfliktus alakult ki a kormányban Navracsics Tibor és Rogán Antal, illetve közvetett módon Orbán Viktor között. Rogán Antal első javaslata szerint a Médiahatóság elnöke rendeletalkotási jogot kapna, az általa kiadott rendeletek pedig a jövőben jogszabályoknak számítanának. Ezután Navracsics Tibor jelezte, hogy a kormány (!) nem támogatja Rogán javaslatát, de később még visszatérnek rá. A kormány el is vetette a javaslatot. Ha itt lezárták volna a vitát, egy egyszerű konfliktusról beszélhetnénk, de a vita nem ért véget.

Ezután kiderült, hogy a frakció többsége mégis támogatni fogja Rogán javaslatát, és Orbán Viktor is a frakció álláspontját fogja követni, ahogy Szijjártó Péter közleménye fogalmaz:

"Orbán Viktor kormányfő a Fidesz-frakció döntésének megfelelően szavaz majd a parlamentben Rogán Antal fideszes képviselőnek azon javaslatáról, amely az alkotmányba foglalná a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének rendeletalkotási jogát" - közölte az MTI-vel csütörtökön Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. Szijjártó közleménye szerint "a miniszterelnök tiszteletben tartja a frakció döntését, és annak megfelelően fog szavazni hétfőn az országgyűlésben".

Másnap (2010.12.17-én) Navracsics Tibor Fiala János reggeli műsorában szokatlanul nyíltan beszélt erről a konfliktusról. (Fiala János rendszeresen beszélget Navracsics Tiborral a Rádió Q-ban hallható műsorában. Ezek a beszélgetések szokatlanul nyíltak és őszinték.) Az említett műsorban Navracsics világosan beszélt arról, hogyan éli meg ezt a konfliktust. Ilyen, a szövegkörnyezetből kiragadott, de pontosan idézett mondatok hangzottak el: 

- Ilyenkor az ember elgondolkodik azon, hogy 1. Igaza van-e az embernek?

 

2. A lojalitást illetően is elgondolkodik, legyen az a munkahely, a világkép, a párt és a kormányzás iránt. 

 

- Úgy tűnik, Rogán Antal jobban bírja a miniszterelnök bizalmát, mint én.

 

- El fogok gondolkodni azon, hogy hol a helyem.

 

- Ha elfogy a bizalom, azt meg fogják mondani.

Komoly mondatok és kritikák a miniszterelnök-helyettes szájából. A beszélgetésből érezhető volt, hogy Navracsics Tibort érzékenyen érintette ez a konfliktus, és főleg az, hogy akarata ellenére erőltetnek át valami a frakción, és a kormányon. Érdekes lesz ennek a vitának a vége. Navracsics Tibor akkor jön ki győztesen, ha az ő javaslata győz. Ha nem, akkor ennél is komolyabb vita alakulhat ki a kormányon belül. A következő frakcióülésen minden eldől.

Elgondolkodtató, hogy ez a kérdés megéri-e ennyit a Fidesznek, illetve a kormánynak. Banális lenne, ha ezért távozna - a sokak által a kormány eszének titulált - Navracsics Tibor. De pozíciójának gyengülése sem válna a kormány hasznára.

Orbán Viktor miniszterelnök Facebookon megjelent videóüzenetben válaszolt a nyugdíjpénztári átalakításokkal kapcsolatos aggodalmakra. A videóban három fontos üzenetet közvetít:

1. Nem lesz nyugdíjadó.

2. A nyugdíjbefizetésekből folyó kiadásokat a jövőben sem fizet ki a kormány.

3. A nyugdíjrendszer átalakításának oka: az államadósság. 

A videó rövid, mindössze 2:27 hosszú. Üzenete tömör, világos, érthető. Az elmúlt hetek zavaros kommunikációja után szólalt meg a miniszterelnök. A fent említett három konkrétumon túl mást is üzen a videó:

1. Nem biztos, hogy szükség van nyugdíjbiztosra.

2. Biztos nincs szükség ellentmondásos nyilatkozatokra.

3. Nagy szükség van a jó kommunikációra, az üzenetek világos közvetítésére, és a miniszterelnök megszólalására.

Kovács Tamás jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma december 13-án lejár, ezért dönteni kellett az utódjáról. Ma ismét Polt Pétert választották legfőbb ügyésznek. A módosítások után ezúttal kilenc évre. Ennek kapcsán született ez a gyorselemzés. Mit tud a régi-új főügyész? Miben jó, miben gyenge? Erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyekkel.

Erősségek

Szakmai pályafutása mindenképpen az erősségei közé sorolható. Ha megnézzük az életrajzát, láthatjuk, hogy a kezdeti "Summa cum laude" után igen magas pozíciókat töltött be. Ha csak az utóbbi tizenöt évet vizsgáljuk, 1995-től öt évig az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt, majd 2000-től 2006-ig legfőbb ügyész. Az utóbbi négy éveben is a Legfőbb Ügyészségen dolgozott, a  Büntetőbírósági Ügyek Főosztályát vezette. Szakmai pályafutásába nehéz belekötni.

Miután már volt legfőbb ügyész, ilyen vezetői tapasztalata is van, ezért a feladat neki sem új. Nem fog amatőr hibákat elkövetni. (Egyébként sem arról híres.) Ismeri a működési mechanizmusokat, az ügyészségi folyamatokat, eljárásokat. Sőt, a politika és az ügyészség viszonyában is tudja, hogyan kell lavírozni. 

A Fidesz-KDNP 2/3-os többsége kiállt mellette, ilyen támogatással választották meg, ami biztos felhatalmazás, még akkor is, ha az ellenzék nem támogatta.

Még csak 55 éves, így a kilenc éves mandátuma lejártakor is csak 64 éves lesz, vagyis a kora miatt biztos nem kell idő előtt távoznia. (Sőt, amíg nem sikerül utódot választani, maradhat.)

Gyengeségek

Pályafutását eddig is kísérte, és ezután is gyakori támadási felület lesz, hogy 1993-ban belépett a Fideszbe, majd az 1994-es választásokon a párt képviselőjelöltje volt, de nem jutott be. 1995-ben kilépett a Fideszből, de "pártos" múltját eddig is sokszor felrótták neki, valószínű, hogy ez a jövőben sem lesz másképp. Állandó támadási felület lesz.

Itt kell megemlíteni azt is, hogy a kormánypártokon kívül egyetlen ellenzéki párt sem támogatta. Hiába módosították úgy a legfőbb ügyész megválasztását, hogy már nem elég a feles többség, hanem 2/3-os többség kell hozzá, ha nem támogatja egyetlen ellenzéki párt se, nem mondható el, hogy mindenkinek megfelelő legfőbb ügyészt választottak. (Igaz, felmerül a kérdés, hogy mikor volt ilyen?) Ebben az esetben a szabályozás azt a látszatot is keltheti, hogy bebetonozzák a pozícióba.

Lehetőségek

Másik oldalról megvizsgálva, éppen a hosszú - kilenc éves - mandátum az, ami olyan lehetőséget ad a legfőbb ügyész kezébe, hogy ciklusokon átívelő munkát végezzen, az éppen aktuális kormánypárt színezetétől függetlenül. (Az eddigi mandátum hat évre szólt, a legfőbb ügyész 70 éves koráig.) 

Korábban kiderült, hogy az ügyészséget nem rendelik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá, így Polt is elkerülheti azt a vádat, hogy a kormány alatt/alá dolgozik - hivatalosan. (Bár Európa egyes részein így is működik az ügyészség.)

Navracsics Tibor bejelentéséből kiderült, hogy az ügyészség egymilliárd forintos "korrupcióellenes csomagot" kap, amiből a korrupció ellen kiemelten foglalkozó munkacsoportot hozhat létre az ügyészség. Ez egy olyan forrás, amiből az ügyészség munkáját komolyan erősíteni lehet. (Igaz, a korábbi elvonások is jelentősek voltak.)

Veszélyek

A jövőben a legfőbb ügyész nem interpellálható a parlamentben, így Polt Péternek sem kell országgyűlési képviselők előtt válaszolnia. Ezzel egyrészt elkerülheti az előző ciklusában gyakori támadásokat és leszavazásokat, de a szabályozás azt a látszatot is keltheti, hogy az ügyésznek nem kell beszámolnia az országgyűlési képviselők előtt. (Bár Kovács Tamás leköszönő legfőbb ügyész is támogatta ezt a változtatást. Igaz, neki is kezdtek terhessé válni a pártok csatározásai a különböző ügyészségi eljárások, vagy el nem járások miatt.) 

Többekben él a félelem, hogy az új legfőbb ügyész lesz az "elszámoltatás motorja", hogy nem a szakmaiság lesz az első, hanem a Fidesz esetleges nyomásának fog engedni. Ez majd a jövőben kiderül. 

Szakmaisága éppúgy megkérdőjelezhetetlen, mint politikai elkötelezettsége. Lesz idő a munkáját értékelni.

Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a WikiLeaks alapítója, Julian Assange ellen, felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz a sorsa? A kiszivárogtatott dokumentumok komolyan sértik az Egyesült Államok érdekeit, de már nem csak az USA érdekeit sértik, hanem a szövetségeseit is - különösképpen az arab világban.

Az állítólagos svédországi nemi erőszak és szexuális zaklatás vádja erősen titkosszolgálat izű. Az egész világ szeme láttára mégsem likvidálhatnak egy embert. Az említett vádak miatti eljárás könnyen rács mögé juttathatja, de akkor a figyelem csak erősebb lesz iránta. Ez pedig üldözőinek sem érdeke.

Előfodrulhat, hogy nem bírja a nyomást? Netán nem tudja feldolgozni ezt a terhet? Ugye emlékszünk még David Kelly történetére?

A kormány szerdai bejelentése szerint nyugdíjmentő törvénycsomagot fogadtak el. 

Mint ismert, lényege, hogy gyakorlatilag a jelenlegi formában vége a magánnyugdíjpénztárak.

Hogy ez jó vagy rossz, arra talán majd később térünk ki, de az intézkedést kommunikációs szempontból megvizsgálva, nyugdíjmentő törvénycsomagnak definiálni - zseniális.

Ezennel új sorozat indul Kommunikációs praktikák címmel. 

Az utóbbi időben politikai oldaltól függetlenül mentek neki az ügyészségnek. Az enyhe bírálattól a durva támadásig mindent megfigyelhettünk. Kinek érdeke? Miért jó? Megéri? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. 

Molnár Csaba kontra ügyészség

Molnár Csaba tegnapi parlamenti felszólalásában támadta az ügyészséget (részlet):

"Egyenlő mércével mér az ügyészség?" - interpellálta a legfőbb ügyészt Molnár Csaba (MSZP) volt kancelláriaminiszter. Molnár legfőbb politikai szövetségese, Gyurcsány Ferenc érdekében kérdezte, hogy miért nem döntött még az ügyészség arról a beadványról, ami a Gyurcsánnyal szembeni feljelentés ejtését indítványozta. Gyurcsányt hivatali visszaéléssel gyanúsítják, erről az jutott eszébe, hogy az ügyészségnek nyomoznia kéne az alkotmányellenesnek talált, a végkielégítések különadójáról szóló törvény beterjesztői és elfogadói ellen, hiszen annak elfogadása kimeríti a hivatali visszaélés fogalmát. "Tervez-e mindezek alapján büntetőeljárást indítani" - kérdezte. Felszólalása után a jobbikos Novák Előd azt kiabálta be, hogy "fordulj inkább Zoltai Gusztávhoz". (Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója.)

Molnár Csaba felszólalása egyértelmű célt szolgált. A Zrínyi óta ismert "legjobb védekezés a támadás" taktikáját használta. Korábban az volt kérdés, hogy vajon nyomoznak-e mentelmi joggal védett képviselő után, és ha igen (mert a főügyész helyettese szerint igen), akkor ki az a személy. Az ügyészség nem mondhatja meg, hogy Gyurcsány Ferenc az illető, és konkrétumokat sem említhet. (Molnár Csaba is a Gyurcsánnyal szembeni feljelentés ejtéséről szóló beadványról kérdezte a legfőbb ügyészt.) Ennek ellenére szövetségesei előre futnak, és visszatámadnak. Ennek célja kettős: egyrészt politikai nyomás alatt tartani az ügyészséget. Másrészt próbálnak kialakítani egy olyan közhangulatot, hogy az eljárásnak olyan látszata legyen, hogy az ügyészség elfogult (sőt, a Fidesz akaratát teljesíti), és Gyurcsányt alaptalanul meghurcolják. 

Budai Gyula kontra ügyészség

Korábban Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is az ügyészséget támadta (részlet):

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerint már csak az általa a feljelentésekhez csatolt iratok alapján is egyértelmű, hogy nem kerülhető meg Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelőssége a sukorói kaszinóberuházás ügyében. Ezért nem is érti, miért nem ad egyenes választ a legfőbb ügyész és az ügyészség arra a kérdésre, hogy érkezett-e Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány.

Az ügyészség eddig nem erősítette meg Budai állításait, bár a kormánybiztos tudomása szerint a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek osztályára már négy hete beérkezett a mentelmi jog felfüggesztését indítványozó irat, így arról a Kovács Tamás legfőbb ügyésznek is tudnia kell.

Budai Gyula támadásának is kettős célja van: egyrészt politikai nyomás alatt tartani az ügyészséget, másrészt lehessen valakit hibáztatni az ügyek felderítésének lassúságáért. Vagyis az elszámoltatás akadozása kapcsán a felelősséget könnyen átháríthatja az ügyészségre.

Hasonlóságok és különbésgek a két támadásban

A politikai nyomás alatt tartás mindkét esetben egyértelmű cél. Molnár Csaba támadása nem meglepő, próbálnak előre menekülni, ilyen szempontból érthető lépés a helyükben. Egyszerűen nem tudnak mást csinálni. Az ügyészség támadása, elfogultsággal való vádja nem új elem, emlékezhetünk, hogy a szocialista kormányzás idején mennyit támadták Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek parlamenti válaszát rendszeresen leszavazták. (Hogy sikerült-e Gyurcsányból áldozatot csinálni, vagy tényleg felelnie kell az esetleges törvénytelen cselekedetekért, az egy másik kérdés.)

Budai Gyula támadásának miértje érdekesebb. Két szempontból is lehet értékelni. 1. Mennyire szerencsés úgy támadni az ügyészséget, hogy annak az a látszata is lehet, hogy a kormányoldal igen erős nyomás alatt tartja az ügyészséget, és neki tetsző módon járjanak el. (Ezt egyébként az ügyészség függetlensége elvileg nem teszi lehetővé.) A másik oldal éppen ennek az ellenkezője: 2. Másrészt az is lehet, hogy Budai kemény támadásának pont az a célja, hogy a fent említett látszatot (is) eloszlassa, hiszen aki ennyire támadja az ügyészséget, az nem lehet annak "barátja". Így ügyeket sem tud befolyásolni, és az ügyészséget is a függetlenség látszata felé "tolja". Fontos megemlíteni, hogy most a látszatról beszélünk, hiszen nem elég tisztességesnek lenni "annak is kell látszani", hogy egy klasszikus idézetet említsünk. 

Az ügyészség szerepe

Rengeteg egyéb kérdés merül fel az ügyészséggel kapcsolatban. Elfogultak vagy csak teszik a dolgukat? Hogyan lehet ilyen nyomás alatt dolgozni? Mennyire tudják megőrizni a függetlenségüket? Hogyan tudják megvédeni magukat a politikai támadások során? Ki lesz Kovács Tamás utódja? Hogy az egyik legfrissebb kérdést is megemlítsük: hogyan tud Zoltai Gusztáv (vagy akár más is) ránézni egy-két ügyre?! Ezek a kérdések egy-egy külön bejegyzést is megérnek.

A volt miniszterelnök a Fidesz Alkotmánybíróságot érintő bejelentése után egyből tiltakozott, majd nem sokkal később nekiment Sólyom Lászlónak. Utóbbi hiba volt. De lássuk a levelet:

Tisztelt Elnök Úr!

 

Ön engesztelhetetlen ellenfele volt személyemnek és kormányomnak. Súlyos fenntartásait a demokratikus normákra és az erkölcsre hivatkozva fogalmazta meg. Régi vitánkat nem szeretném újra kinyitni, ismerjük egymás álláspontját. Utólag is tudomásul veszem az Ön elvi álláspontját, viszont ebből adódik pár megkerülhetetlen kérdés.

 

Látva, hogy miként tiporja sárba a mai kormányzó párt az 1989-es alkotmányosság, a jogállamiság alapértékeit és intézményeit, volt köztársasági elnökként, az alkotmánybíróság korábbi elnökeként, liberális konzervatív értelmiségiként nem gondolja-e úgy, hogy most is meg kellene szólalnia? Vajon látja-e saját felelősségét abban, hogy pár hónapja olyan politikai erő jutott hatalomra, amely nem erősíteni, hanem ellenkezőleg, gyengíteni szeretné a parlamentáris demokráciát, a jogállamiságot? Tapasztalva a nyelvi, politikai, közjogi agresszió soha korábban nem látott elharapózását, nem érzi-e úgy, hogy az Ön által képviselt erkölcsiség bázisán figyelmeztetnie kellene a mai hatalmasokat a demokratikus normák betartására?

 

Korábbi kritikája ebben a helyzetben utólagos hitelesítésre vár. Önnek el kell döntenie, hogy politikai, emberi szimpátiája, vagy demokratikus, jogállami meggyőződése a fontosabb.

 

Nem csak nekem fontos, hogy megtudjam: vajon érzi-e Ön, hogy a fenti kérdések nyilvános megválaszolásra várnak?

 

Budapest, 2010. 10. 27.

 

Gyurcsány Ferenc

 

Gyurcsánynak jókor jött a Fidesz terve az Alkotmánybíróság jogkörének szűkétésével kapcsolatban. A demokrácia és az alkotmány védelmezőjeként szerepelhet. Vezetői tehetsége és tapasztalata kibontakozhat egy ilyen konfliktushelyzetben. Ráadásul az új platformját (Demokrakitus Koalíció) is erősítheti, reklámozhatja. Külön fejezet lenne, hogy ez a szerep mennyire hiteles, de a Sólyom Lászlónak írt levél máris elrontja azt, amiben tetszelegni szeretne.

Mert személyeskedő konfliktusba keveredni a volt államfővel nem ildomos. Főleg úgy, hogy egyikük sincs már hatalmon. Ez a helyzet nem erről szól. Az ellenzéki pártok megmutathajták magukat, pozitív - ún. alkotmányvédő - szerepeben jelenhetnek meg. Nem szerencsés ebbe belevinni egy személyes(kedő) konfliktust. Ráadásul Sólyom László munkásságát a legszélesebb társadalmi körben ismerik el. Oldaltól függetlenül. Sólyom akkori döntései egyáltalán nem szorulnak hitelesítésre. Felvetéseit, akkori kételyeit és döntéseit az idő, az élet, és az Alkotmánybíróság egyaránt igazolta.

Sólyom Lásznónak nincs pártja, de még honlapja, blogja sincs. Ettől függetlenül ha szeretne megszólalni, közleményét, nyilatkozatát az MTI és a hírportálok biztosan közlik. Sólyom László bölcsebb annál, hogy egyből reagáljon egy ilyen nyílt levélre. De nem kizárt, hogy hamarosan megszólal. Akár az LMP által szervezett első komolyabb tüntetésen. (A párt már jelezte, hogy promines felszólalói lesznek. "Ezt az összefogást szimbolizálja majd a szerdai tüntetésen felszólalók névsora is: a szónokok személyét kedd délelőtti sajtótájékoztatónkon hozzuk nyilvánosságra.")

Az LMP eddig is kiállt Sólyom mellett, és sokat tesz azért, hogy ne menjenek feledésbe Gyurcsány akkori, az alkotmányt és a demokráciát sértő intézkedései. A külön tüntetéssel Gyurcsánytól is próbálnak elhatárolódni, minden közösködést kizárnak. Igaz, csak a volt miniszterelnökkel szemben ilyenek, az MSZP-vel már belefér a közös nyilatkozat. Visszatérve Sólyomhoz, kapóra jöhet egy LMP által szervezett tüntetésen való felszólalás, ahol akár választ is kaphat Gyurcsány Ferenc. Hol máshol szólalhat meg Sólyom, ha nem az Alkotmánybíróság előtt?! De ha ez nem történik meg, Sólyom döntései akkor sem szorulnak hitelesítésre.

Az Alkotmánybíróság tegnapi döntésére számítani lehetett, a Fidesz ilyen erős és gyors reakciójára nem. Ezzel a lépéssel midenkit helyzetbe hoztak. A legnehezebb helyzetbe talán saját magukat hozták.

MSZP: A tegnapi nap folyamán kétszer is sajtótájékoztatót tartottak, először az Alkotmánybíróság döntése után, másodszor Lázár János bejelentését követően. Lehet kongatni a vészharangot, a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tiltakozást összevonni az Alkotmánybíróság megvédésével. Nagy lehetőséget kaptak. Gyurcsány Ferencnek is újra lehetősége van diktatúrát kiáltani, blogbejegyzést írni - ha nem is a legszerencsésebb szavakkal ("Ne maradjunk kussban").

LMP: Ivády Gábor kilépése és a párt megosztottsága teljesen háttérbe szorulhat. A közös cselekvés még a pártot is összekovácsolhatja - ideiglenesen. Ráadásul látványos akcióra készülnek: tüntetés az Alkotmánybíróság székházánál! Bár az érdekes lesz, amikor az MSZP és az LMP együtt tüntet. (Gyurcsány Ferenc csatlakozni kíván.)

Jobbik: Talán a Jobbikot sikerült a legkevésbé helyzetbe hozni, mert a különadóval egyetértenek, és a Fidesz lépésére is finomabban reagáltak, amikor úgy fogalmaztak, hogy "nem elegáns" a Fidesz lépése.

Az új alkotmányt előkészítő bizottságból távozott az MSZP és az LMP, a Jobbik maradt. Hogy ez a távozás ideiglenes lesz, vagy nem, azt még nem tudni, de ez egy jó alkalom volt, hogy az eddig is kritikák sokaságát megfogalmazó MSZP és LMP távozzon a bizottságból, ezért valószínű, hogy már nem fognak visszatérni.

Alkotmánybíróság: A Fidesz bejelentése óta többen féltik, mint intézményt, ezért a figyelem középpontjába került. Külön érdekesség, hogy a Fidesz által megválasztott Bihari Mihály és Stumpf István is különvéleményt fogalmazott meg a mai döntés kapcsán - a testület álláspontjával egyetértésben.

Fidesz: Nem lesz könnyű elmagyarázni, hogy a különadó egy nemes célt szolgál (az aránytalan kifizetések megakadályozását), ha csak az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével tudják elfogadni, mert valójában nem magát a különadót találta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság, hanem annak részleteit: "Az Alkotmánybíróság a korábbi törvényi rendelkezésnek nem azt a passzusát találta alkotmányellenesnek, hogy a nagyobb mértékű végkielégítésekre különadót vet ki a kormány. Hanem azt, hogy ez a rendelkezés nem csak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem azokra is, amelyek alanyi jogon járnak." Szánthó Miklós, Nézőpont Intézet, Inforádió. A törvényt azért is korrigálni kell, hogy (például) a pedagógusok több évtizedes pályafutás után ne járjanak rosszul, mert a szabályozás sem ellenük irányult, mégis beletartoznak az érintettek körébe. 

Azt is nehéz lesz kommunikálni, vagy inkább a vádakra reagálni, hogy ettől még nincs diktatúra, mert nincs, hiszen bírósághoz ezután is bárki fordulhat: "Amennyiben az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó törvényt elfogadják, csak egyénileg fordulhatnak bírósághoz azok, akiket kár ér a jogszabály miatt", így "a Fidesz által benyújtott törvényjavaslat elfogadásával sem fogynak majd el végleg a hazai jogorvoslati lehetőségek." - Szemesi Sándor, a Debreceni Egyetem nemzetközi jogásza, mr1. Ettől még a diktatúra emlegetése az ellenzék egyik gyakori támadása lesz.

Vajon a különadó miatt megéri az Alkotmánybíróság jogkörét szűkíteni? Nyilván nem. A különadó bármi áron történő bevezetése inkább választási hitelesség kérdése a párt számára. De ha már a magánynyugdíjpénztárakkal kapcsolatos - esetleg - szintén elutasító döntés esetét vizsgáljuk, már más a helyzet. Ezért az intézkedés sokkal inkább a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntések miatt indokolt a Fidesz részéről, mert lehet, hogy az sem ment volna át az Alkotmánybíróságon, de az már jelentősen befolyásolná a költségvetést. 

Azt is nehéz lesz kommunikálni, hogy a Fidesz szerint miért van szükség ezekre a lépésekre. Például, hogy miért kell a magánnyugdíjpénztári rendszerbe beavatkozni? A válasz nagyon egyszerű. Mert ilyen az ország gazdasági állapota, mert nincs több pénz a kasszában, mert tartani kell a 3%-os költségvetési hiányt. Ez volt az Unió és az IMF elvárása is. Szerettek volna eltérni, de nem engedték. Szerették volna, ha a magánnyugdíjpénztári elszámolást beszámítsák, de ezt sem engedték. Ha a legnagyobb elvárásnak szeretnének megfelelni - vagyis tartani az említett 3%-ot -, akkor nem tehetnek mást. Ez talán világosabb kommunikáció lehetne a mostaninál. Mert volt példa sikeres válságkommunikációra, lásd magát a válságadó kifejezést. A Fideszt a gazdasági szükséghelyzet kényszeríti rá ezekre a gyors döntésekre. A kényszerhelyzetekben hozott gyors döntésekben pedig sok a hibalehetőség.

A kérdés az, hogy a gyors intézkedések milyen hasznot hoznak, vagy milyen károkat okoznak. 1. Hitelesség kérdése a jövőre nézve. 2. Az ellenzék összekovácsolódása egy közös ügy érdekében. 3. Az egész cikluson át tartó támadási felület és bírálat tárgya lesz a mostani lépés?