Politikazabáló

Orbán Viktor miniszterelnök Facebookon megjelent videóüzenetben válaszolt a nyugdíjpénztári átalakításokkal kapcsolatos aggodalmakra. A videóban három fontos üzenetet közvetít:

1. Nem lesz nyugdíjadó.

2. A nyugdíjbefizetésekből folyó kiadásokat a jövőben sem fizet ki a kormány.

3. A nyugdíjrendszer átalakításának oka: az államadósság. 

A videó rövid, mindössze 2:27 hosszú. Üzenete tömör, világos, érthető. Az elmúlt hetek zavaros kommunikációja után szólalt meg a miniszterelnök. A fent említett három konkrétumon túl mást is üzen a videó:

1. Nem biztos, hogy szükség van nyugdíjbiztosra.

2. Biztos nincs szükség ellentmondásos nyilatkozatokra.

3. Nagy szükség van a jó kommunikációra, az üzenetek világos közvetítésére, és a miniszterelnök megszólalására.

Kovács Tamás jelenlegi legfőbb ügyész mandátuma december 13-án lejár, ezért dönteni kellett az utódjáról. Ma ismét Polt Pétert választották legfőbb ügyésznek. A módosítások után ezúttal kilenc évre. Ennek kapcsán született ez a gyorselemzés. Mit tud a régi-új főügyész? Miben jó, miben gyenge? Erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyekkel.

Erősségek

Szakmai pályafutása mindenképpen az erősségei közé sorolható. Ha megnézzük az életrajzát, láthatjuk, hogy a kezdeti "Summa cum laude" után igen magas pozíciókat töltött be. Ha csak az utóbbi tizenöt évet vizsgáljuk, 1995-től öt évig az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese volt, majd 2000-től 2006-ig legfőbb ügyész. Az utóbbi négy éveben is a Legfőbb Ügyészségen dolgozott, a  Büntetőbírósági Ügyek Főosztályát vezette. Szakmai pályafutásába nehéz belekötni.

Miután már volt legfőbb ügyész, ilyen vezetői tapasztalata is van, ezért a feladat neki sem új. Nem fog amatőr hibákat elkövetni. (Egyébként sem arról híres.) Ismeri a működési mechanizmusokat, az ügyészségi folyamatokat, eljárásokat. Sőt, a politika és az ügyészség viszonyában is tudja, hogyan kell lavírozni. 

A Fidesz-KDNP 2/3-os többsége kiállt mellette, ilyen támogatással választották meg, ami biztos felhatalmazás, még akkor is, ha az ellenzék nem támogatta.

Még csak 55 éves, így a kilenc éves mandátuma lejártakor is csak 64 éves lesz, vagyis a kora miatt biztos nem kell idő előtt távoznia. (Sőt, amíg nem sikerül utódot választani, maradhat.)

Gyengeségek

Pályafutását eddig is kísérte, és ezután is gyakori támadási felület lesz, hogy 1993-ban belépett a Fideszbe, majd az 1994-es választásokon a párt képviselőjelöltje volt, de nem jutott be. 1995-ben kilépett a Fideszből, de "pártos" múltját eddig is sokszor felrótták neki, valószínű, hogy ez a jövőben sem lesz másképp. Állandó támadási felület lesz.

Itt kell megemlíteni azt is, hogy a kormánypártokon kívül egyetlen ellenzéki párt sem támogatta. Hiába módosították úgy a legfőbb ügyész megválasztását, hogy már nem elég a feles többség, hanem 2/3-os többség kell hozzá, ha nem támogatja egyetlen ellenzéki párt se, nem mondható el, hogy mindenkinek megfelelő legfőbb ügyészt választottak. (Igaz, felmerül a kérdés, hogy mikor volt ilyen?) Ebben az esetben a szabályozás azt a látszatot is keltheti, hogy bebetonozzák a pozícióba.

Lehetőségek

Másik oldalról megvizsgálva, éppen a hosszú - kilenc éves - mandátum az, ami olyan lehetőséget ad a legfőbb ügyész kezébe, hogy ciklusokon átívelő munkát végezzen, az éppen aktuális kormánypárt színezetétől függetlenül. (Az eddigi mandátum hat évre szólt, a legfőbb ügyész 70 éves koráig.) 

Korábban kiderült, hogy az ügyészséget nem rendelik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá, így Polt is elkerülheti azt a vádat, hogy a kormány alatt/alá dolgozik - hivatalosan. (Bár Európa egyes részein így is működik az ügyészség.)

Navracsics Tibor bejelentéséből kiderült, hogy az ügyészség egymilliárd forintos "korrupcióellenes csomagot" kap, amiből a korrupció ellen kiemelten foglalkozó munkacsoportot hozhat létre az ügyészség. Ez egy olyan forrás, amiből az ügyészség munkáját komolyan erősíteni lehet. (Igaz, a korábbi elvonások is jelentősek voltak.)

Veszélyek

A jövőben a legfőbb ügyész nem interpellálható a parlamentben, így Polt Péternek sem kell országgyűlési képviselők előtt válaszolnia. Ezzel egyrészt elkerülheti az előző ciklusában gyakori támadásokat és leszavazásokat, de a szabályozás azt a látszatot is keltheti, hogy az ügyésznek nem kell beszámolnia az országgyűlési képviselők előtt. (Bár Kovács Tamás leköszönő legfőbb ügyész is támogatta ezt a változtatást. Igaz, neki is kezdtek terhessé válni a pártok csatározásai a különböző ügyészségi eljárások, vagy el nem járások miatt.) 

Többekben él a félelem, hogy az új legfőbb ügyész lesz az "elszámoltatás motorja", hogy nem a szakmaiság lesz az első, hanem a Fidesz esetleges nyomásának fog engedni. Ez majd a jövőben kiderül. 

Szakmaisága éppúgy megkérdőjelezhetetlen, mint politikai elkötelezettsége. Lesz idő a munkáját értékelni.

Miután nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki a WikiLeaks alapítója, Julian Assange ellen, felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz a sorsa? A kiszivárogtatott dokumentumok komolyan sértik az Egyesült Államok érdekeit, de már nem csak az USA érdekeit sértik, hanem a szövetségeseit is - különösképpen az arab világban.

Az állítólagos svédországi nemi erőszak és szexuális zaklatás vádja erősen titkosszolgálat izű. Az egész világ szeme láttára mégsem likvidálhatnak egy embert. Az említett vádak miatti eljárás könnyen rács mögé juttathatja, de akkor a figyelem csak erősebb lesz iránta. Ez pedig üldözőinek sem érdeke.

Előfodrulhat, hogy nem bírja a nyomást? Netán nem tudja feldolgozni ezt a terhet? Ugye emlékszünk még David Kelly történetére?

A kormány szerdai bejelentése szerint nyugdíjmentő törvénycsomagot fogadtak el. 

Mint ismert, lényege, hogy gyakorlatilag a jelenlegi formában vége a magánnyugdíjpénztárak.

Hogy ez jó vagy rossz, arra talán majd később térünk ki, de az intézkedést kommunikációs szempontból megvizsgálva, nyugdíjmentő törvénycsomagnak definiálni - zseniális.

Ezennel új sorozat indul Kommunikációs praktikák címmel. 

Az utóbbi időben politikai oldaltól függetlenül mentek neki az ügyészségnek. Az enyhe bírálattól a durva támadásig mindent megfigyelhettünk. Kinek érdeke? Miért jó? Megéri? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. 

Molnár Csaba kontra ügyészség

Molnár Csaba tegnapi parlamenti felszólalásában támadta az ügyészséget (részlet):

"Egyenlő mércével mér az ügyészség?" - interpellálta a legfőbb ügyészt Molnár Csaba (MSZP) volt kancelláriaminiszter. Molnár legfőbb politikai szövetségese, Gyurcsány Ferenc érdekében kérdezte, hogy miért nem döntött még az ügyészség arról a beadványról, ami a Gyurcsánnyal szembeni feljelentés ejtését indítványozta. Gyurcsányt hivatali visszaéléssel gyanúsítják, erről az jutott eszébe, hogy az ügyészségnek nyomoznia kéne az alkotmányellenesnek talált, a végkielégítések különadójáról szóló törvény beterjesztői és elfogadói ellen, hiszen annak elfogadása kimeríti a hivatali visszaélés fogalmát. "Tervez-e mindezek alapján büntetőeljárást indítani" - kérdezte. Felszólalása után a jobbikos Novák Előd azt kiabálta be, hogy "fordulj inkább Zoltai Gusztávhoz". (Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége ügyvezető igazgatója.)

Molnár Csaba felszólalása egyértelmű célt szolgált. A Zrínyi óta ismert "legjobb védekezés a támadás" taktikáját használta. Korábban az volt kérdés, hogy vajon nyomoznak-e mentelmi joggal védett képviselő után, és ha igen (mert a főügyész helyettese szerint igen), akkor ki az a személy. Az ügyészség nem mondhatja meg, hogy Gyurcsány Ferenc az illető, és konkrétumokat sem említhet. (Molnár Csaba is a Gyurcsánnyal szembeni feljelentés ejtéséről szóló beadványról kérdezte a legfőbb ügyészt.) Ennek ellenére szövetségesei előre futnak, és visszatámadnak. Ennek célja kettős: egyrészt politikai nyomás alatt tartani az ügyészséget. Másrészt próbálnak kialakítani egy olyan közhangulatot, hogy az eljárásnak olyan látszata legyen, hogy az ügyészség elfogult (sőt, a Fidesz akaratát teljesíti), és Gyurcsányt alaptalanul meghurcolják. 

Budai Gyula kontra ügyészség

Korábban Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos is az ügyészséget támadta (részlet):

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerint már csak az általa a feljelentésekhez csatolt iratok alapján is egyértelmű, hogy nem kerülhető meg Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelőssége a sukorói kaszinóberuházás ügyében. Ezért nem is érti, miért nem ad egyenes választ a legfőbb ügyész és az ügyészség arra a kérdésre, hogy érkezett-e Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló indítvány.

Az ügyészség eddig nem erősítette meg Budai állításait, bár a kormánybiztos tudomása szerint a Legfőbb Ügyészség kiemelt ügyek osztályára már négy hete beérkezett a mentelmi jog felfüggesztését indítványozó irat, így arról a Kovács Tamás legfőbb ügyésznek is tudnia kell.

Budai Gyula támadásának is kettős célja van: egyrészt politikai nyomás alatt tartani az ügyészséget, másrészt lehessen valakit hibáztatni az ügyek felderítésének lassúságáért. Vagyis az elszámoltatás akadozása kapcsán a felelősséget könnyen átháríthatja az ügyészségre.

Hasonlóságok és különbésgek a két támadásban

A politikai nyomás alatt tartás mindkét esetben egyértelmű cél. Molnár Csaba támadása nem meglepő, próbálnak előre menekülni, ilyen szempontból érthető lépés a helyükben. Egyszerűen nem tudnak mást csinálni. Az ügyészség támadása, elfogultsággal való vádja nem új elem, emlékezhetünk, hogy a szocialista kormányzás idején mennyit támadták Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek parlamenti válaszát rendszeresen leszavazták. (Hogy sikerült-e Gyurcsányból áldozatot csinálni, vagy tényleg felelnie kell az esetleges törvénytelen cselekedetekért, az egy másik kérdés.)

Budai Gyula támadásának miértje érdekesebb. Két szempontból is lehet értékelni. 1. Mennyire szerencsés úgy támadni az ügyészséget, hogy annak az a látszata is lehet, hogy a kormányoldal igen erős nyomás alatt tartja az ügyészséget, és neki tetsző módon járjanak el. (Ezt egyébként az ügyészség függetlensége elvileg nem teszi lehetővé.) A másik oldal éppen ennek az ellenkezője: 2. Másrészt az is lehet, hogy Budai kemény támadásának pont az a célja, hogy a fent említett látszatot (is) eloszlassa, hiszen aki ennyire támadja az ügyészséget, az nem lehet annak "barátja". Így ügyeket sem tud befolyásolni, és az ügyészséget is a függetlenség látszata felé "tolja". Fontos megemlíteni, hogy most a látszatról beszélünk, hiszen nem elég tisztességesnek lenni "annak is kell látszani", hogy egy klasszikus idézetet említsünk. 

Az ügyészség szerepe

Rengeteg egyéb kérdés merül fel az ügyészséggel kapcsolatban. Elfogultak vagy csak teszik a dolgukat? Hogyan lehet ilyen nyomás alatt dolgozni? Mennyire tudják megőrizni a függetlenségüket? Hogyan tudják megvédeni magukat a politikai támadások során? Ki lesz Kovács Tamás utódja? Hogy az egyik legfrissebb kérdést is megemlítsük: hogyan tud Zoltai Gusztáv (vagy akár más is) ránézni egy-két ügyre?! Ezek a kérdések egy-egy külön bejegyzést is megérnek.

A volt miniszterelnök a Fidesz Alkotmánybíróságot érintő bejelentése után egyből tiltakozott, majd nem sokkal később nekiment Sólyom Lászlónak. Utóbbi hiba volt. De lássuk a levelet:

Tisztelt Elnök Úr!

 

Ön engesztelhetetlen ellenfele volt személyemnek és kormányomnak. Súlyos fenntartásait a demokratikus normákra és az erkölcsre hivatkozva fogalmazta meg. Régi vitánkat nem szeretném újra kinyitni, ismerjük egymás álláspontját. Utólag is tudomásul veszem az Ön elvi álláspontját, viszont ebből adódik pár megkerülhetetlen kérdés.

 

Látva, hogy miként tiporja sárba a mai kormányzó párt az 1989-es alkotmányosság, a jogállamiság alapértékeit és intézményeit, volt köztársasági elnökként, az alkotmánybíróság korábbi elnökeként, liberális konzervatív értelmiségiként nem gondolja-e úgy, hogy most is meg kellene szólalnia? Vajon látja-e saját felelősségét abban, hogy pár hónapja olyan politikai erő jutott hatalomra, amely nem erősíteni, hanem ellenkezőleg, gyengíteni szeretné a parlamentáris demokráciát, a jogállamiságot? Tapasztalva a nyelvi, politikai, közjogi agresszió soha korábban nem látott elharapózását, nem érzi-e úgy, hogy az Ön által képviselt erkölcsiség bázisán figyelmeztetnie kellene a mai hatalmasokat a demokratikus normák betartására?

 

Korábbi kritikája ebben a helyzetben utólagos hitelesítésre vár. Önnek el kell döntenie, hogy politikai, emberi szimpátiája, vagy demokratikus, jogállami meggyőződése a fontosabb.

 

Nem csak nekem fontos, hogy megtudjam: vajon érzi-e Ön, hogy a fenti kérdések nyilvános megválaszolásra várnak?

 

Budapest, 2010. 10. 27.

 

Gyurcsány Ferenc

 

Gyurcsánynak jókor jött a Fidesz terve az Alkotmánybíróság jogkörének szűkétésével kapcsolatban. A demokrácia és az alkotmány védelmezőjeként szerepelhet. Vezetői tehetsége és tapasztalata kibontakozhat egy ilyen konfliktushelyzetben. Ráadásul az új platformját (Demokrakitus Koalíció) is erősítheti, reklámozhatja. Külön fejezet lenne, hogy ez a szerep mennyire hiteles, de a Sólyom Lászlónak írt levél máris elrontja azt, amiben tetszelegni szeretne.

Mert személyeskedő konfliktusba keveredni a volt államfővel nem ildomos. Főleg úgy, hogy egyikük sincs már hatalmon. Ez a helyzet nem erről szól. Az ellenzéki pártok megmutathajták magukat, pozitív - ún. alkotmányvédő - szerepeben jelenhetnek meg. Nem szerencsés ebbe belevinni egy személyes(kedő) konfliktust. Ráadásul Sólyom László munkásságát a legszélesebb társadalmi körben ismerik el. Oldaltól függetlenül. Sólyom akkori döntései egyáltalán nem szorulnak hitelesítésre. Felvetéseit, akkori kételyeit és döntéseit az idő, az élet, és az Alkotmánybíróság egyaránt igazolta.

Sólyom Lásznónak nincs pártja, de még honlapja, blogja sincs. Ettől függetlenül ha szeretne megszólalni, közleményét, nyilatkozatát az MTI és a hírportálok biztosan közlik. Sólyom László bölcsebb annál, hogy egyből reagáljon egy ilyen nyílt levélre. De nem kizárt, hogy hamarosan megszólal. Akár az LMP által szervezett első komolyabb tüntetésen. (A párt már jelezte, hogy promines felszólalói lesznek. "Ezt az összefogást szimbolizálja majd a szerdai tüntetésen felszólalók névsora is: a szónokok személyét kedd délelőtti sajtótájékoztatónkon hozzuk nyilvánosságra.")

Az LMP eddig is kiállt Sólyom mellett, és sokat tesz azért, hogy ne menjenek feledésbe Gyurcsány akkori, az alkotmányt és a demokráciát sértő intézkedései. A külön tüntetéssel Gyurcsánytól is próbálnak elhatárolódni, minden közösködést kizárnak. Igaz, csak a volt miniszterelnökkel szemben ilyenek, az MSZP-vel már belefér a közös nyilatkozat. Visszatérve Sólyomhoz, kapóra jöhet egy LMP által szervezett tüntetésen való felszólalás, ahol akár választ is kaphat Gyurcsány Ferenc. Hol máshol szólalhat meg Sólyom, ha nem az Alkotmánybíróság előtt?! De ha ez nem történik meg, Sólyom döntései akkor sem szorulnak hitelesítésre.

Az Alkotmánybíróság tegnapi döntésére számítani lehetett, a Fidesz ilyen erős és gyors reakciójára nem. Ezzel a lépéssel midenkit helyzetbe hoztak. A legnehezebb helyzetbe talán saját magukat hozták.

MSZP: A tegnapi nap folyamán kétszer is sajtótájékoztatót tartottak, először az Alkotmánybíróság döntése után, másodszor Lázár János bejelentését követően. Lehet kongatni a vészharangot, a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tiltakozást összevonni az Alkotmánybíróság megvédésével. Nagy lehetőséget kaptak. Gyurcsány Ferencnek is újra lehetősége van diktatúrát kiáltani, blogbejegyzést írni - ha nem is a legszerencsésebb szavakkal ("Ne maradjunk kussban").

LMP: Ivády Gábor kilépése és a párt megosztottsága teljesen háttérbe szorulhat. A közös cselekvés még a pártot is összekovácsolhatja - ideiglenesen. Ráadásul látványos akcióra készülnek: tüntetés az Alkotmánybíróság székházánál! Bár az érdekes lesz, amikor az MSZP és az LMP együtt tüntet. (Gyurcsány Ferenc csatlakozni kíván.)

Jobbik: Talán a Jobbikot sikerült a legkevésbé helyzetbe hozni, mert a különadóval egyetértenek, és a Fidesz lépésére is finomabban reagáltak, amikor úgy fogalmaztak, hogy "nem elegáns" a Fidesz lépése.

Az új alkotmányt előkészítő bizottságból távozott az MSZP és az LMP, a Jobbik maradt. Hogy ez a távozás ideiglenes lesz, vagy nem, azt még nem tudni, de ez egy jó alkalom volt, hogy az eddig is kritikák sokaságát megfogalmazó MSZP és LMP távozzon a bizottságból, ezért valószínű, hogy már nem fognak visszatérni.

Alkotmánybíróság: A Fidesz bejelentése óta többen féltik, mint intézményt, ezért a figyelem középpontjába került. Külön érdekesség, hogy a Fidesz által megválasztott Bihari Mihály és Stumpf István is különvéleményt fogalmazott meg a mai döntés kapcsán - a testület álláspontjával egyetértésben.

Fidesz: Nem lesz könnyű elmagyarázni, hogy a különadó egy nemes célt szolgál (az aránytalan kifizetések megakadályozását), ha csak az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével tudják elfogadni, mert valójában nem magát a különadót találta alkotmányellenesnek az Alkotmánybíróság, hanem annak részleteit: "Az Alkotmánybíróság a korábbi törvényi rendelkezésnek nem azt a passzusát találta alkotmányellenesnek, hogy a nagyobb mértékű végkielégítésekre különadót vet ki a kormány. Hanem azt, hogy ez a rendelkezés nem csak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem azokra is, amelyek alanyi jogon járnak." Szánthó Miklós, Nézőpont Intézet, Inforádió. A törvényt azért is korrigálni kell, hogy (például) a pedagógusok több évtizedes pályafutás után ne járjanak rosszul, mert a szabályozás sem ellenük irányult, mégis beletartoznak az érintettek körébe. 

Azt is nehéz lesz kommunikálni, vagy inkább a vádakra reagálni, hogy ettől még nincs diktatúra, mert nincs, hiszen bírósághoz ezután is bárki fordulhat: "Amennyiben az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozó törvényt elfogadják, csak egyénileg fordulhatnak bírósághoz azok, akiket kár ér a jogszabály miatt", így "a Fidesz által benyújtott törvényjavaslat elfogadásával sem fogynak majd el végleg a hazai jogorvoslati lehetőségek." - Szemesi Sándor, a Debreceni Egyetem nemzetközi jogásza, mr1. Ettől még a diktatúra emlegetése az ellenzék egyik gyakori támadása lesz.

Vajon a különadó miatt megéri az Alkotmánybíróság jogkörét szűkíteni? Nyilván nem. A különadó bármi áron történő bevezetése inkább választási hitelesség kérdése a párt számára. De ha már a magánynyugdíjpénztárakkal kapcsolatos - esetleg - szintén elutasító döntés esetét vizsgáljuk, már más a helyzet. Ezért az intézkedés sokkal inkább a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntések miatt indokolt a Fidesz részéről, mert lehet, hogy az sem ment volna át az Alkotmánybíróságon, de az már jelentősen befolyásolná a költségvetést. 

Azt is nehéz lesz kommunikálni, hogy a Fidesz szerint miért van szükség ezekre a lépésekre. Például, hogy miért kell a magánnyugdíjpénztári rendszerbe beavatkozni? A válasz nagyon egyszerű. Mert ilyen az ország gazdasági állapota, mert nincs több pénz a kasszában, mert tartani kell a 3%-os költségvetési hiányt. Ez volt az Unió és az IMF elvárása is. Szerettek volna eltérni, de nem engedték. Szerették volna, ha a magánnyugdíjpénztári elszámolást beszámítsák, de ezt sem engedték. Ha a legnagyobb elvárásnak szeretnének megfelelni - vagyis tartani az említett 3%-ot -, akkor nem tehetnek mást. Ez talán világosabb kommunikáció lehetne a mostaninál. Mert volt példa sikeres válságkommunikációra, lásd magát a válságadó kifejezést. A Fideszt a gazdasági szükséghelyzet kényszeríti rá ezekre a gyors döntésekre. A kényszerhelyzetekben hozott gyors döntésekben pedig sok a hibalehetőség.

A kérdés az, hogy a gyors intézkedések milyen hasznot hoznak, vagy milyen károkat okoznak. 1. Hitelesség kérdése a jövőre nézve. 2. Az ellenzék összekovácsolódása egy közös ügy érdekében. 3. Az egész cikluson át tartó támadási felület és bírálat tárgya lesz a mostani lépés? 

A vörösiszap pusztítása után a pártok egységesen álltak a kormány gyors beavatkozása, és a kármentesítés mielőbbi megkezdése mellé. Egy ilyen katasztrófa után nem is lehet mást tenni, mint az áldozatokról megemlékezni, a kársultakon segíteni. A pártok közötti harc későbbre való. A katasztrófát követő első hét után már látszottak az eltérő álláspontok, a pártok elkezdtek reagálni az eseményekre, a kormány döntéseire. Az MSZP és holdudvara - illetve Gyurcsány Ferenc - a cég állami irányítás alá helyezését, és vagyonának ideiglenes zár alá vételét kritizálta. A Jobbik ezt támogatta, és további elszámoltatást sürgetett, míg a kormánypártok - természetesen - a kormány intézkedései mögé álltak. De mit csinált az LMP? 

A katasztrófa után egy héttel 12 pontos akciócsomagot állítottak össze "a  katasztrofális ajkai vörösiszap-ömlés további károkozásainak megállítására, a következmények felszámolására és a hasonló események későbbi bekövetkezésének megelőzésére." A 12 pont nem sokban tér el a kormány katasztrófa utáni intézkedéseitől, terveitől, hogy néhány példát említsünk:

1. A gátak megerősítése, az újabb kiömlés megakadályozása;

2. A vörösiszap összegyűjtése biztonságos lerakása és semlegesítése;

3. Folyamatos monitorozás, (...) a szennyező anyagok koncentrációjának mérése;

4. A többi hasonló létesítmény ellenőrzése;  

7. A vörösiszap besorolásának és kezelésének felülvizsgálata (...), veszélyes hulladékként kell definiálni;

9. Az építési engedélyezési és ellenőrzési rendszer felülvizsgálata.

A többi pont a jövőre vonatkozó hosszútávú javaslatokat tartalmaz, nem kapcsolódik közvetlenül a tragédiához, a kárelhárításhoz vagy a segítségnyújtáshoz. Lásd:

6. Az egész zöld és építési hatósági rendszer megerősítése;

8. A veszélyes üzemek kötelező és megfelelő biztosítási összegű felelősségbiztosítási rendszerének kidolgozása; 

10. EU-szintű veszélyes üzemi biztonsági alap létrehozatalának kezdeményezése;

11. Uniós irányelv kezdeményezése a kötelező felelősségbiztosít.

Nem sokkal a 12 pontos akcióterv után már tragédia okainak vizsgálatához is hozzászóltak, ennek kapcsán 6 kérdést fogalmaztak meg. Ezekben elsősorban a MAL Zrt. felelősségét, hibáit, mulasztásait róják fel, de kitérnek a mindenkori kormány felelősségére is.  

Az LMP a többi párt álláspontjától markánsan eltérő véleményt fogalmazott meg a parlamentben. Jávor Benedek frakcióvezető-helyettes felszólalásában elhangzott, hogy nem közérdek a MAL Zrt. működése:

"Az LMP frakcióvezető-helyettese szerint egyáltalán nem közérdek az 1100 embernek munkát adó MAL működése, szerinte a dolgozók találhatnának munkát fenntartható cégekben is. Majd azon kesergett, hogy ha éppen nincs katasztrófa, akkor a politikusok kiröhögik a zöldeket. Fő feladatként pedig a jövőbeni katasztrófák megelőzését, szigorúbb környezeti szabályozás megalkotását sürgette."

Ezek szerint az LMP a cég fennmaradását sem támogatja, miközben a kormány - és a többi ellenzéki párt - is fontosnak tartja a cég megmentését, és ezáltal a munkahelyek megőrzését. Nehezen elképzelhető, hogyan tudna ennyi dolgozó rövid idő alatt más, "fenntartható cégekben" elhelyezkedni. Egy kohómérnök se lesz egyik napról a másikra környezetmérnök. Kicsit a nyugati zöld pártok atomerőművekkel kapcsolatos véleményéhez hasonltható a helyzet. Könnyen és gyorsan bezáratnák az erőműveket, de arra még nincs minden szinten kidolgozott terv, hogyan pótolják rövid idő alatt az atomerőművek bezárásával kieső óriási energiát.

A katasztrófa kezelése minden politikai erőnek egy lehetőség. A kormánynak meg kell mutatnia, hogy erős, segít a károsultaknak, megvédi az érintetteket, felkutatja a felelősöket, hatékony és gyors beavatkozásra képes, tudja mit kell tennie, és azt végre is hajtja. Az ellenzéknek a katasztrófa áldozatait segítő intézkedések mellé kell állnia, de közben kritizálhatja a kormány intézkedéseinek hatékonyságát, sőt, bizonyos intézkedések megkérdőjelezésével tudják megmutatni magukat, és a kormánytól eltérő véleményüket. Egy ökokatasztrófa mégis egy ökopártnak ad igazán nagy lehetőséget, hogy egy ilyen tragédia után rávilágítsa a figyelmet a környezet- és természetvédelemre, továbbá arra, hogy mitől más, mint a több párt, mit jelent az önjellemzésben az öko szó, és miért ez a párt identitásának legfőbb eleme.

Kétségtelen, hogy a kormány gyors és intenzív döntései nem sok helyet hagytak a megjelenésre, de az LMP még azzal a kis lehetőséggel sem élt. Nem volt helyi, kihelyezett sajtótájékoztató. Ha nem is a katsztrófa súlytotta területén, de legalább az - általuk bezárandó - üzem bejáratánál, vagy a cég székházánál. Se egy performance, utcai sajtótájékoztató, vagy esetleg kampány. Kevés, hogy csak a honlapon olvashatóak a közlemények. Így az üzenetek nem érnek el igazán nagy tömegekhez. Bár a cég bezárásának szándéka nem is lett volna népszerű a környéken - az üzemben - dolgozók számára.

Ettől függetlenül a párt zöld politikájának egyik fontos elemét sikerült megmutatni, ami így foglalható össze: környezetszennyező üzemek helyett a környezetet nem károsító üzemeket kell támogatni, ahol az elsődleges szempont nem a munkahely, hanem a környezet védelme. Ha az így felszabaduló munkahelyek védelmére sikerül kidolgozni egy koncepciót, a filozófia hosszabb távon még sikeres is lehet. De a párt legnagyobb kihívása az üzenetek hatékonyabb eljuttatása a széles közvélemény számára.

Erősségek

Vezetői és szakmai tapasztalata mindenképpen ide sorolható. Hosszú ideig (1990-2006) volt Óbuda-Békásmegyer polgármestere. Távozása után sem dőlt hátra, elvállalt egy - a polgármesterségnél is nehezebb - feladatot, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője lett.  Ennek is köszönhető, hogy szakmai múltja igen jelentős: 16 éveig polgármester, 4 évig fővárosi frakcióvezető volt.

Szakmai múltjának is köszönhető, hogy igen jól ismeri Budapestet, tisztában van a fővárosi problémákkal, legyen szó a fővárosi közműcégekről, vagy a kisebb-nagyobb projektekről, beruházásokról, nem beszélve a korrupcióról.

Ismeri a városi döntéshozatal működési mechanizmusait. Tudja, hogy mi az, ami rosszul működött az elmúlt években. Tudja, hol kell változtatni, miben kell lépni.

Orbán Viktor miniszterelnök teljes mellszélességgel támogatja, kiáll mellette, ami most nagy előnyt jelent.

Gyengeségek

Ide tartozik a kora. Tarlós István 62 évesen lehet először főpolgármseter. Bár Réthelyi Miklós is 71 évesen vállalta a miniszterséget, ezért hozzá képest fiatalnak tekintehető, de nagy kihívás 62 évesen elvállalni egy ilyen fontos pozíciót. Az elmúlt években láthattuk, hogy rengeteg konfliktussal jár a fővárosi városvezetés. Ráadásul - a jelek szerint - a fővárosi közgyűlés nemcsak sokszínű lesz, hanem nagyon különbözőek lesznek az erőterek. A különféle pártok eltérő megjelenésének egyik formája a nagyobb konfliktusok felvállalása, sőt, generálása, ezt nehéz lesz kezelni.

Nyelvtudása is a gyengeségek közé tartozik. Köztudott, hogy ez az egyik hiányossága. Nem beszél idegen nyelveket. Négy évvel ezelőtt az SZDSZ is sokszor hangoztatta ezt a kampányban. (Az más kérdés, hogy azóta nyelvtudással sincs SZDSZ.)

Jelen pillanatban nincs gyakorlati jelentősége, de továbbra sem tagja a pártnak. Ez nem azt jelenti, hogy bármilyen hátrány érné, vagy az érdekérvényesítésben nehézségekbe ütközbe, csak egy érdekes momentum, amit inkább a Veszélyeknél taglalunk.

Lehetőségek

Egy táborban van a kormánypárttokkal. Ez a tény már önmagában is sok lehetőséget hordoz, de a legnagyobb előnye az, hogy ezáltal rengeteg fölösleges konfliktus elkerülhető. Egyik félnek (kormány vs. főpolgármester) sem lesz érdeke, hogy a másikra hárítsa a felelősséget bizonyos kérdésekben. Egyszerűen rá vannak kényszerítve a hatékony együttműködésre, mert ez mindkét fél érdeke.

Van mit rendbe tenni. Rengeteg megolsára váró probléma van a fővárosban; BKV, parkolás, 4-es metró, közműcégek, egészségügyi intézmények, eladósodottság, korrupció, aluljárók, kosz, kerületekkel való együttműködés, útfelújítás, nagyberuházások, hogy csak néhányat elmítsünk. Ha nem is mindet, de  ha ezekből néhányat meg tud oldani, vagy jelentős előrelépés történik az adott kérdésben, sikertörténetté változtathatja az addig csak bajok forrásaként szimbolizáló ügyet.

Négy éveig vezette, ezért elég jól ismeri a frakciót. Tudja, hogy ki mihez ért, (és mihez nem), így olyan csapattal dolgozhat együtt, akik már felkészületek a munkamegosztásra és az együttműködésre. Nem kell szakemerek után kutatnia, már rendelkezésre állnak a megfelelő emberek. 

Veszélyek

Már említettük, hogy gyakorlatilag nincs jelentősége, hogy nem tagja a pártnak, de kérdés, hogy mi lesz akkor, ha ütköznek az érdekek. Egy-egy felmerülő konfliktusban  netán személyi kérdésben Tarlós lesz az erősebb, vagy a párt vezetése?! Tarlós jelezte, hogy számít Atkári János korábbi főpolgármester-helyettes tanácsaira. (Hogy pontosan milyen formában, az még nem világos.) Vajon a Fideszben hogyan fogadják? A jövő kérdése, hogy mennyire lesz szabad keze az ilyen döntésekben.

Tarlós korábban azt is jelezte, hogy a főváros tulajdonában álló cégek felügyelőbizottságának elnöki tisztét szívesen bízná az ellenzékre. Kérdéses, hogy ez mennyire összeegyeztethető a kormány eddigi gyakorlatával. Hátráltatják majd? Mennyire szól bele a Fidesz vezetése? Ezek még nyitott kérdések, itt a veszély elsősorban maga a konfliktus Tarlós és a Fidesz vezetése, vagy a kormány között.

Sokakban fölmerülhet az a kérdés, hogy mennyire lesz túl konzervatív vezető egy eddig liberláisnak modott város élén? A válasz néhány hónapon belül kiderül, de Tarlós tett lépéseket azért, hogy ezeket a félelmeket eloszlassa, lásd Gerendai Károllyal közös sétáját, melyből kiderült, régi jó ismerősök, közel sincs olyan konfliktus köztük, mint az sokan gondolták. (Abban is van igazság, hogy ha megszavazták, lehet, már nem is olyan liberális az a város.)

Fotó: Facebook