Politikazabáló

Nem az első eset

Legutóbb az önkormányzati választások előtt egy héttel jelezte az LMP, hogy kiürült a pártkassza, nincs pénz a kampányra. Nem az első eset, hogy a hajrában adnak le "vészjelzést". Az országgyűlési választások előtt is ugyanez volt a helyzet, és a kopogtatócédulák gyűjtésekor is vészharangot kongattak, hogy rosszul állnak, nem lesz főpolgármester-jelöltjük, ha határidőre nincs meg a kellő számú ajánlószelvény. Az országyűlési választásokat - a beharangozott - pénztelenség ellenére is nagy sikerrel vették, csak Karácsony Gergely kampányfőnök bízott ilyen eredményben. A kopogtatócédulák gyűjtése is sikerült, Jávor Benedek indulhat a főpolgármesteri tisztségért.

Trükk vagy valós probléma?

A példákból is látszik, hogy az eddigi vészjelzések sikerrel jártak. Legyen szó pénzgyűjtésről vagy kopogtatócédulák gyűjtéséről. Vajon valós problémák vannak a kampány hajrájában, vagy csak egy kampányfogásról van szó, ami aktivizálja a szimpatizánsokat?

Ha abból indulunk ki, hogy mindegyik vészjelzés sikeres volt, akkor úgy tűnik, inkább kapmányfogásról van szó. Hangzatos, figyelemfelkeltő hírrel be lehet kerülni a médiába. Ilyen szlogenek például: "elfogyott a pénz", "kiürült a kassza", "nincs pénz kampányra", "nincs elég ajánlószelvény", "rosszul állunk", de ide sorolhatjuk az ajánlószelvény-számlálót, ami már önmagából figyelemfelkeltő. A közlemények másik része közvetlenül a választókhoz szól. Sokak számára szimpatikus lehet az a közlés, hogy "újra a választókhoz fordulunk segítségért".  

Más megközelítésben valós problémák is állhatnak a vészjelzések mögött. A választás vége előtt könnyen elfogy az amúgy is szűkös kampánypénz, és csak ekkor derül ki, hogy nincs tovább. Előfordulhat, hogy kevesebb pénz érkezik a támogatóktól, és növelheti a költségeket, ha mindent az utolsó pillanatban kell elintézni. Ezt az elméletet gyengíti, hogy a szűkös kerettel is lehet gazdálkodni. Ha csak kevés pénz van, azt kell beosztani. Elvileg nem fordulhat elő, hogy "elfogyott a pénz", mert az azt is jelentheti, hogy rosszul gazdálkodtak.

Más pártok nem élnek ezzel?

A Fidesz és az MSZP esetében érthető, hogy nem élnek ezzel az eszközzel. Pénzben nem szenvednek hiányt, és a kopogtatócédulákkal is inkább versenyeznek. Ha csak a fővárost nézzük, Tarlós István százezeres nagyságrenddel kampányolt, az MSZP pedig azzal dicsekedett, hogy több ajánlószelvényt gyűjtöttek, mint tavasszal. 

A nagyobb pártok versengése más, ezért helyesebb, ha az LMP-t a Jobbikkal vetjük össze. A Jobbik egyszer élt a vészjelzés eszközével, a főpolgármesteri címért küzdő Staudt Gábor esetében, aki szintén az utolsó pillanatban gyűjtötte össze a szükséges ajánlószelvényeket. Érdekes, hogy a finanszírozás kérdésében nem nagyon panaszkodott a párt. Vagy volt elég pénzük, vagy nem gondolták, hogy a vészharang kongatása szerencsés lenne.

Kétségtelen, hogy az LMP a legkisebb forrással rendelkező párt, és szervezettségben is alulmarad a többi párthoz képest. Ez indokolhatja a vészjelzés módszerét. A jövő kérdése, hogy a következő választáson is élnek még ezzel az eszközzel, vagy már nem lesz szükség rá.

A beszéd vázlatpontokba szedve. Dőlt betűvel a retorikai elemek, félkövér dőlt betűkkel a konkrétumok, sima kiemeléssel az alcímek. Aláhúzással kiemelve a Brüsszel ellenében is vállalt döntések. Kettő is van. A beszéd elején és végén a retorikai elemek vannak túlsúlyban, beszéd a közepén a konkrét tettekre, intézkedésekre fektette a hangsúlyt. A beszéd vége kicsit homályos lett. Röviden úgy is szummázhatjuk, hogy utópiával kezdte, valósággal folytatta, és utópiával zárta. Így adott keretet a beszédnek.

Bevezető

- tudjuk, milyen a 2/3-os forradalom

- új igazságot ismertünk meg

- utópiákban nem lehet reménykedni, a valóságot kell megismerni

A múlt és előző kormány felelőssége

- rossz gazdasápolitika miatti adósság

- hatalmas munkanélküliség

- az ország újkori eladósodottsága

A választás utáni tettek:

- gyorsan kellett lépni

- a káosz helyén rend legyen

- a rombolás helyén építkezni kell

- új, erős, magabiztos Magyarország a cél

- megalakult a "Nemzeti Ügyek Kormánya"

- a kormányprogram megegyezik a választási programmal - most először!

- a kormány azt teszi, amit a választások előtt az emberekkel megbeszélt

- 100 nap után ezért van meg a kormány iránti bizalom

- korábban az akaratuk ellenére reformokat vertek át a társadalmon

- ma az emberekkel és az emberekért kell kormányozni

- ez elmúlt 100 nap a megújuló Magyarország száz napja

- építjük a nemzeti együttműködés rendszerét

Konkrétumok:

- soha nem volt ilyen kevés miniszter

- korszerűbb kormányzati struktúra

- 100 nap alatt 55 törvényt fogadtak el > négy éve csak 19-et

Mi változott?

- nem kíméltük a tabukat

- eddig: a politikai osztály érinthetetlen volt > most: felére csökkent a képviselők száma

- eddig: az államvi vezetők fizetése érinthetetlen volt > most: megszüntettük az erkölcstelen végkielégítéseket és magas béreket

- eddig: határon túliak - minden jó, ahogy van > most: elérhető a magyar állampolgárság megszerzése

Nemzeti ügyek kormánya

- a gazdaság talpraállítása, új munkahelyek teremtése

- valóságot építünk

- középpontban a vállakozás-, és a munkahelyteremtés támogatása:

- adórenszer, felelős gazdálkodás, biztos pénzügyi alapok

Konkrétumok:

- 10%-os társasági adó

- SZJA-csökkentés előkészítése

- 10 adófajta eltörlése

- 40%-kal kevesebb engedély kell a beruházásokhoz

- a Széchenyi Kártya kibővítése

- újabb Széchenyi Terv bevezetésének előkészítése

- alkalmi foglalkoztatás egyszerűsítése

- könnyebb és eredményesebb közbeszerzések

- a kistermelők könnyebben értékesíthetnek

- törvény a körbetartozás felszámolásáról

- másodagos élelmiszervizsgálat bevezetése

- földvédelem: magyar kézben marad a magyar termőföld (Brüsszel ellenében is!)

A pénzügyi rendszer stabilizálása:

- kényszerből született döntések, pl. bankadó

- kitartunk a pénzügyi függetlenség mellett

- 120 milliárdos kormányzati takarékossági intézkedés

- a közszférában 2 millió forintos fizetési plafon bevezetése (Brüsszel ellenében is!)

-  98%-os különadó a közszférában 2 millió forintos kifizetés felett

-  költségvetési felügyelők kirendelése a közpénzekkel gazdálkodó intézményekhez

A szociális biztonság megteremtéséről:

- 20 éve nem volt tartós szövetség a különböző társadalmi csoportok között, most van, ezt fönn kell tartani; jómódúak - középosztály - szegények

- a szociális biztonság és a pénzügyi stabilitás együttesen mehet végbe, nem az egyik a másik rovására

Konkrétumok:

- kilakoltatási tilalom elrendelése (emberiesség, józan ész alapján)

- a jelzálog alapú devizahitelek folyósításának megtiltása - csak a jelzálogra

- a gázár és távhő támogatásának visszaállítása, 962 ezer család került volna bajba

- hatósági ár bevezetése: gáz, áram

- adórendszeren kívüli kereset - a házimunka után nem kell adózni

- egyházak és civil szervezetek igénye: ismét adómentes a jótékony adományozás

Demokratikus normák és intézmények helyreállítása:

- demokráciában a törvények mindenkire vonatkoznak

- elszámoltatás: az előző ciklusok korrupciós ügyeinek feltárása - nem a múlt miatt kell elvégezni, hanem azért, hogy soha senkinek ne jusson eszébe ezt újra megtenni

- 2011-ben új alkotmány lehet, az eseti bizottság már dolgozik, de lesznek viták

- nem volt elnöke az ÁSZ-nak, vagyis nem volt a közpénzek felett ellenőrzés > már van

- 2 alkotmánybíró hiányzott > már van

- a közmédiának nem volt felügyelete > már van

- a személycserék indolkoltak: ha az ország jól működött volna, nem lett volna szükség cserékre

- kártérítés a 2006-os erőszakos események elszenvedőinek

A közbiztonság helyreállítása:

- rend és közbiztonság legyen

- a kormány nem lehet a bűnözők oldalán

- 3 csapás törvény bevezetése

- szigorítások: közfeladatot ellátó személyek védelmében, kisebb összegű lopások esetén, bizonyos esetekben a bírásógi titkárok is döntést hozhatnak

- Terrorelhárító Központ létrehozása

Egészségügy

- többletforrás az OMSZ-nek

- a magyar orvosok Magyarországon tartása, 250-nel több fiatal orvos állhat munkába idén, mint tavaly

- patikaalapítási stop bevezetése

Konklúzió

Ezek a döntések megváltoztatták Magyarországot.

Személyes élmények:

- nyomasztó volt a feladatok súlya, időnként most is

- hatalmas segítség volt a nagy támogatottság (mikor, ha most nem?)

- az alapokat kell lerakni, ehhez elég volt a 100 nap, de

- 100 nap nem elég mindenhez, nem változik meg az élet varázsütésre

Jövő:

- a Nemzeti Konzultáció folytatása, négy éves konzultáció lesz

- az emberek érzik, hogy mi miért történik

- a munkát elkezdtük, létrejött egy biztos pont, erre állva mindenki elkezdheti a saját világa átépítését, ebből épül majd föl a valóságos Magyarország

Az utópiákról:

- utópia (nem létező hely) <> realitás (létező hely)

- a realitás gyakran kiábrándító, ennek leírása nem elég az utópiák fölszámolására

- nekünk a realitás kevés, mi a valóságot is akarjuk, az több

- a politikánk feladata, hogy kinyissa a teret a valóság számára

- jobbá tegyük a ma realitását

- van remény, akarat és képesség Magyarország megújítására

- köszönet mindenkinek.

A Politikazabáló nem csak a politika főszereplőivel, a politikusokkal, politikai döntésekkel, és eseményekkel foglalkozik, hanem a politológusokkal, elemzőkkel, tanácsadókkal, politikai stratégákkal, tehát a hozzáértőkkel is. Tegnap elhunyt Wermer András, az egyik leghíresebb hazai marketingstratéga. 1994 és 2002 között a Fidesz mellett három választási kampányban is részt vett. Szakmai hozzáértését sose vitatták, miután 2002-ben eltávolodott a Fidesztől, a politikai támasdások is visszaszorultak. A kampányokkal, stratégiákkal, politikai marketinggel foglalkozó műsorok, beszélgetések, szakmai fórumok állandó vendége volt. Tudását nem csak tanácsadóként hasznosította, hanem tanárként is továbbadta.

Személyesen nem ismertem, de szavaira mindig érdemes volt figyelni.  Kisugárzása magára vonta a figyelmet. Az Álmok Álmodói - Világraszóló Magyarok című kiállítás - mely szintén az ő ötlete volt - mély benyomást tett rám. A kiállítás sikere önmagáért beszél.

A Fidesz honlapján hiányzik egy rövid memoár, így ez az írás azt is pótolni hivatott. Isten nyugosztalja, Wermer András!

Fotó: wermer.hu

Az MSZP narancssárga alapú plakáttal készül az őszi választásokra. Már korábban kiderült, hogy a szórólapjuk LMP-s zöld lesz, ezért nem annyira meglepő, de mégis érdekes, hogy most a Fidesz színeivel kampányolnak. A szöveg (A Fidesz semmit sem tanult és semmit sem felejtett) üzenete nem egyértelmű, de az kiderül, hogy a plakát egy negatív kampány része lesz. Érdekesség, hogy eltűnt a szegfű, csak egy négyzet maradt az MSZP felirat mellett.  

Az LMP új plakátján a párt főpolgármester-jelöltje, Jávor Benedek mezítlábas képpel pózol. Mellette több üzenet és fontos információ megjelenik. Háromszor szerepel a tiszta szó: "tiszta lappal, tiszta szívvel, tiszta sor". Az LMP továbbra is az újdonság erejével hat(na). Egy nagyon fontos információ is a plakátra került: a párt szeptember 3-ig várja az ajánlószerlvényeket. Ez azért is fontos, mert már csak 15 nap áll rendelkezésükre, és a tavaszi választáskor és sok helyen gondot okozott a megfelelő számú ajánlószelvény összegyűjtése. Hogy a mezítláb a pártkasszának vagy a tisztaság üzenetének szól, azt mindenki maga döntse el.

Fotók: Politikazabáló (saját)

A Politikazabáló is írt róla, hogy Tarlós István polgármestersége esetén Rogán Antal lehet a helyettese, és ez már a kampányban is fontos momentum lehet, de a helyesebb lett volna a bejegyzés (Tarlós és Rogán együtt indul) végére kérdőjelet tenni, mert ma eldőlt, hogy Rogán nem lesz főpolgármester-helyettes, marad a Belvárosban.

Fotó: fn.hu

Rogán válasza

Rogán a következő szavakkal indokolta döntését. Részletek:

"Azok az emberek, akik megválasztottak négy évvel ezelőtt polgármesternek, megválasztottak néhány hónappal ezelőtt országgyűlési képviselőnek, csalódásként élnék meg, hogy ha ugyan egy csábító lehetőségért, meg egy ambícióért cserébe, de elmennék". Minden politikus pályáján van egy olyan pillanat, amikor "a hűség előbbre való az ambíciónál"."

"A személyes ambíció találkozott egy csábító lehetőséggel; azzal a lehetőséggel, hogy ezt esetleg Tarlós István mellett főpolgármester-helyettesként, mégpedig a város modernizációjáért, gazdasági fejlődéséért, a fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettesként tegyem meg"

"Budapestnek is megújulásra van szüksége, ezt azonban én, azt hiszem, a következő négy évben még a Belváros polgármestereként szeretném szolgálni leginkább"

"38 éves vagyok, azt gondolom, hogy van előttem még idő."

A legérdekesebb az utolsó mondat, ami azt sejteti, hogy nem mondott le a főpolgármseter-helyettesi címről, sőt, ennél magasabb lehetőséget is kitűzhet célnak. Négy év múlva akár főpolgármester is lehet belőle. 

Miért nem lesz Tarlós helyettese?

Nem rajta múlt. Korábbi nyilatkozataiból érezni lehetett, hogy tetszik neki az új kihívás, szívesen elvállalta volna a főpolgármester-helyettesi posztot. Két oka lehet a visszakozásnak. 1. Tarlóssal nem tudtak megegyezni, Tarlós más struktúrával, más koncepcióval képzelte el a a fővárosi önkormányzatot és Rogán szerepét, mint maga Rogán. Ennek kisebb a jelentősége/szerepe. 2. A Fidesz vezetése is beleszólt a döntésbe. (Erről az Origo is értekezett.) Ez a döntés Rogán számára nem volt kedvező. Hogy milyen okok vezettek a döntéshez, arról csak találgatni tudunk; személyes okok (Orbán és Rogán kapcsolata), régi hibák (2006-ban Rogán volt a kudarccal végződött országgyűlési képviselőválasztások kampányfőnöke), eltérő jövőkép (Rogánnak később szánnak fontosabb szerepet), vagy egyéb, nem ismert ok.

Az is lehet, hogy minden Rogánon múlt, felkérték, elkondolkodott, és nem tetszett neki. De ha így volt, mindez a színfalak mögött zajlott volna, mert a kérdés nyilvánosság előtti napirenden tartásával olyan figyelmet vont magára, amiből csak presztízsveszteséggel lehet kijönni, ha végül nem lesz főpolgármester-helyettes. Márpedig nem lesz.

Rogán jövője

Rogánnak nem kell aggódnia, szinte biztos, hogy ismét megnyeri a belvárosi polgármesteri pozíciót. Az újrázással ismét bizonyíthatja rátermettségét egy nagyobb feladatra is. A mai nyilatkozatok fényében valószínűsíthető, hogy négy év múlva már nem ő indul az V. kerületben (a Fidesz színeiben).  

Éjféltől Schmitt Pál az új köztársasági elnök, Sólyom László átadta hivatalát. Schmitt Pálról a Politikazabáló is többször értekezett, ezért most inkább Sólyom Lászlóval foglakozunk. A köztársasági elnök úr a Heti Válasznak adott interjúban így válaszolt a jövőjét firtató kérdésre:

"Eszem ágában sincs pártpolitizálni, nevetséges is lenne tőlem. A közéleti szerepvállalást azonban nem zárom ki. Még sok erőm van, szeretnék hasznos maradni a magyar nemzet számára. Az igazán nagy kihívás a cselekvés és a pótcselekvés megkülönböztetése lesz. Amikor korábban befejeztem egy könyv írását vagy letelt egy megbízatásom, eltartott egy ideig, amíg megtaláltam azt az új témát vagy célt, amellyel szívvel-lélekkel azonosulni tudtam. Most is így lesz."

Mi lesz Sólyom Lászlóval? Erre kerestem a választ.

LMP? 

Többször, több helyen felmerült, hogy az LMP-ben számítanak rá, esetleg ott vállal valamilyen szerpet, de a fenti interjúrészletből is látszik, hogy pártpolitizálni nem fog. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy bizonyos LMP-s megmozdulásokon, akciókon részt vesz, jelenlétével támogatásáról biztosítja a szervezőket, így kiáll bizonyos zöld ügyek mellett. De ne felejtsük el, Sólyom konzervatív beállítottságú, ezért az LMP-vel való "együttműködés" elsősorban a zöld, környezetvédelmi kérdésekben lehet sikeres. Ezen túl a Fidesz túlhatalmáttól félő esetleges alkotmányossági kérdésekben lehetnek közös pontok a párt és a volt elnök között. Más területen nem nagyon. Ezért csak egy laza kapcsolat lehet Sólyom és az LMP között. 

Alkotmánybíróság?

Sólyom László már volt alkotmánybíró, sőt az Alkotmánybíróság elnöke is volt. Igazán neki való feladat lenne, ha újra azon a területen dolgozhatna, amihez a legjobban ért, ami a szívügye. Köztársasági elnökként szerzett tapasztalatainak a taláros testület is hasznát venné. Ehhez két dolog szükséges: 1. Sólyom akarja, 2. a Fidesz akarja. Igazán szép gesztus lenne a párt részéről, de nem látom esélyét, mert - jelen állás szerint - egyik fél sem akarja.

Visszavonul?

Bár az interjúban azt nyilatkozta, hogy a közéleti szerepvállalást nem zárja ki, elképzelhető, hogy mégsem lesz aktív közszereplő. Visszavonul, ritkán szólal meg nyilvánosan, esetleg könyvet ír elnöki tapasztalatairól. A könyv írását szinte biztosra veszem.

A "volt elnök"

A "volt elnöki" sátusszal egyszerre vonulhat vissza, és élhet - valamilyen szinten - aktív közszereplőként. Mit jelent ez? Bizonyos protokolláris eseményeken megjelenik, különböző egyetemeken előadást tart, határon túliakkal találkozik, bizonyos kérdésekben megszólal. Főleg környezetvédelmi és alkotmányossági kérdésekre gondolok. A Fidesz új alkotmányt szeretne, ezért ennek készítése, vitája kapcsán erre bőven lesz lehetősége. Egyes pártoknak hivatkozási alap lehet egy-egy Sólyom-állásfoglalás. Leginkább ezt a szerepet tartom elképzelhetőnek. Aktívan él azokkal a kibővített lehetőségekkel, amelyek az új kormány döntése kapcsán őt is megilletik, mint volt elnököt. Abban biztos vagyok, hogy titkársága nem fog unatkozni.

Végül álljon itt az Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja, melyen Sólyom László utoljára szerepel közársasági elnökként. 2010.08.06-án a lenti linkre kattintva már másnak kell megjelennie.

Július utolsó napjaiban fölmerült, hogy Rogán Antal lesz Tarlós István helyettese 2010. október 3-a után. Az, hogy Tarlós István  lesz a Fidesz főpolgármester-jelöltje, már egy hónapja hivatalos. Ez - az önkormányzati választásokkal kapcsolatos legfontosabb budapesti hír - a Fidesz kampányának lendületet adhat. Sőt, a Fidesz nyerési esélyeit növelheti.                                                   

 Ki ül majd mellé? (Fotó: www.tarlosistvan.hu)

Tarlós vezet

A legfrissebb kutatások szerint Tarlós fölénye igan magas. A Századvég felmérése (800 budapesti felnőtt megkérdezett) táblázatba foglalva:

Mennyi idősek a jelöltek?

Annak ellenére, hogy Tarlós István támogatottsága magas, a közös indulással Tarlós egyik gyenge pontjára adott kritikákat iktathatják ki, ami nem más, mint a kora. Közös indulás, értsd: a kampányban és a plakátokon is együtt jelennek meg a szerepek (főpolgármester és a helyettese) tisztázása mellett. Tarlós István 62 éves, Rogán Antal csak 38 éves. Érdemes megnézni, hány éves a többi jelölt; Horváth Csaba 40, Jávor Benedek 38, Staudt Gábor mindössze 27 éves. Összehasonlításképp: a leköszönő Demszky Gábor 58 éves. 

A legtapasztaltabb páros

Az adatokból látható, hogy Tarlós még a távozó Demszkynél is idősebb, ami a kampányban könnyen a kritikák tárgya lehet; Hogyan lesz képes radikális változásra a legidősebb jelölt? A gyökeres átalakításokra készülő Fidesznek erre is fel kell készülnie, és Rogán helyettesi jelölésével csattanós választ adhatnak az ilyen irányú kritikákra. Miért fontos ez? Mert Tarlós szakmai tapasztalatába már nehezen lehet belekötni, hiszen 16 éveig volt III. kerületi polgármseter és négy éve a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Ha ehhez hozzáadjuk Rogán 4 éves belvárosi polgármesterségét, akkor ketten együtt a legtapasztaltabb párosként indulhatnának a főpolgármesteri és a helyettesi tisztségekre. A többi jellölt közül egyedül Horváth Csabának vannak városvezetési tapasztalatai, de az MSZP fővárosi botrányai miatt nem sok esélye van. Jávor Benedeknek és Staudt Gábornak nincs jelentősebb városvezetési múltja. Igaz, ezt előnyükre is válthatják. 

Mikor derül ki?

Rogán tegnapi nyilatkozata szerint csak augusztus végén dönt arról, hogy egy felkérés esetén elvállalja-e a főpolgámester-helyettesi tisztséget (pontosabban előbb a jelöltséget). Népszerű belvárosi polgármesterként valószínű, hogy ismételhetne az V. kerületben, de a hírek szerint új kihívásokra vágyik, és ez a Fidesz érdeke is lehet. Ha elvállalja, utódjáról mihamarabb dönteni kell.

Miután ismét a gazdasági hírek középpontjába kerültünk, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a CNN-nek és a CNBC-nek is nyilatkozott. Előbbi még nem elérhető, így csak az utóbbit láthatjuk:

A 2010. július 10-én megtartott tisztújító kongresszuson többek között elnököt, elnökhelyettest, alelnököt, elnökséget, választmányi elnököt és pártpénztárnokot választottak a párt tagjai. Az alábbiakban a régi és az új funkcionáriusokat vesszük számba.

Forrás: mszp.hu

Régi > új vezetők

Az országos válaszmány elnöke Simon Gábor, a párt pénztárnoka Brecskáné Nagy Mária maradt.

Elnökség

Az elnökség is megváltozott. Csak Bárándy Gergelyt és Herczog Editet választották újra. Mesterházy Attila az előző elnökségben alelnökként, Puch László pártigazgatóként volt tag. Az elnökségnek továbbra is tagja az elnök, az elnökhelyettes és az alelnökök.

Lesz megújulás?

Mesterházy Attila pártelnökké választása nem meglepetés, várható volt. Balogh András elnökhelyettessé választása a köztársasági elnökké való jelölés után derült ki. A 71 éves régi motoros Kovács László alelnökké választása nem nevezhető a megújulás részének, bár a tisztújításnak megfelel, hiszen az előző vezetésben nem volt benne. Talán a 34 éves Szabadkai Tamás alelnökké választása tekinthető a fiatalítás részének. Az MSZP-nek égetően szüksége van új, eddig ismeretlen, "érintetlen" arcokra.

Régen várt szerephez jutott Szanyi Tibor, aki bekerült az elnökségbe. Ebben nyilván nagy szerepe van egyéni mandátumának, de sikere a korábbi vezetés kudarcának és a párt egyértelmű bukásának egyszerre köszönhető. Csabai Lászlóné vagy Teleki László megválasztása megint nem a fiatalítás és a megújulás új, radikális irányát mutatja. Talán  a 31 éves Harangozó Tamás, és a szintén a fiatalokhoz tartozó - eddig is aktív - Bárándy Gergely hozhat igazán újat az elnökség munkájába.

A vezetésből kimaradt Gyurcsány embere, Molnár Csaba, aki a tisztújítás előtt pár nappal lépett vissza, pedig többen is pozícióba várták. Az eddig mindig befutó Kiss Péter is kimaradt a vezetésből, igaz, jelezte, hogy nem vállal szerepet. Szili Katalin el se ment a tisztújításra - ez jól mutatja párton belüli helyzetét.

A Politikazabáló már 2010.04.13-án jelezte, hogy Schmitt Pál lehet Sólyom László utódja. Akkor még sokan hitetlenkedve fogadták a felvetést, de ma eldőlt, Schmitt Pál lesz a következő államfő. A megválasztás apropóján megvizsgáltam az új köztársasági elnök erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és megválasztásának veszélyeit is. Gyorselemzés.

Erősségek

Ide tartozik a sprotolói múltja. Olimpiai bajnok, ami önmagában tiszteletre méltó, de a kitartás, a hit, és az elhivatottság is az erényei közé sorolható.

Kiemelkedő a nemzetközi diplomáciai és vezetői tapasztalata. Évek óta a NOB protokollfőnöke, többször volt nagykövet (Spanyolország, Svájc), európai parlamenti képviselő, sőt, az Európai Parlament alelnöke is volt, így a nemzetközi diplomációban otthonosan mozog. Sokrétű tapasztalatait köztársasági elnökként is hasznosíthatja.

Eddig is magas volt az ismertségi mutatója, de sokszor kritizálták, hogy a népszerűséget illetően már nem áll olyan jól, de a legújabb felmérések szerint ez nem így van, és a legtöbben őt szeretnék államfőnek, így a népszerűsége is az erősségek közé sorolható. (Egyes értelmiségi csoportok és a blogszféra /nem reprezentatív/ felmérései és fenntartásai ellenére is.)

Nyelvtudása is erősségei közé tartozik; angolul, franciául, németül és spanyolul beszél.

Gyengeségek

Pártpolitikusi múltját eddig is sokszor emlegették, valószínű, hogy ezután is az egyik legfontosabb támadási felület lesz. Ráadásul nem csak a fideszes múlt okozhat gondot, hanem a rendszerváltozás előtti szerepvállalása is. Bár ezek nem újdonságok, szinte mindenki ismeri a múltját, de az még sokszor lesz hivatkozási alap a kritikák, támadások során.

Gyors előmenetele, megválasztása felerősítheti a "karrierista" és a "simulékny"  jelzővel  megfogalmazott kritikákat, sőt, bizonyos (durvább) esetekben a "báb" jelző is rákerülhet.

Nem alkotmányjogász, de még csak nem is jogász, ezért sok szakértővel kell magát körülvennie, hogy alkotmányossági kérdésekben tartani tudja az elődei által magasra tett mércét. Ha akarja.

Lehetőségek

Közvetlensége segíthet a kapcsolatok kialakításában, elmélyítésében. Nem egy elvont tudós személyiség, ez a hasznára válhat. Ő is jelezte, hogy nem akar elefántcsonttoronyban élni. Szeret szerepelni, így bizonyos kérdésekben könnyen magára,  és ezáltal az adott kérdésre, problémára vonhatja a figyelmet.

Kapcsolatai révén rengeteg prominens embert ismer, és ennek a fordítottja is igaz, őt is  sokan ismerik. Ezeket a kapcsolatokat köztársasági elnökként "használhatja", márpedig a diplomációban a jó kapcsolatoknak nagyon fontos szerepük van, és rengeteg lehetőség rejlik bennük. Ezzel lehet és kell is élni.

A kormánytöbbség abszolút mögötte áll, Schmitt Pál gyakorlatilag Orbán Viktor kiválasztottja, így az elmúlt évekre jellemző feszültség a miniszterelnök és a köztársasági elnök között (lásd Sólyom-Gyurcsány esetében) teljesen megszűnhet. (Igaz, ez már Gyurcsány távozásával is sokat javult.)

Felesége Makray Katalin, egykori olimpikon, szintén ismert személy, aki az eddig megszokttnál aktívabban töltheti be a hazánkban korábban  hangsúlytalan first lady szerepét.

Veszélyek

Schmitt Pál korábban jelezte, hogy megválasztása esetén nem lesz gátja a kormány törvényalkotási lendületének, sokkal inkább motorja szeretne lenni. Ez azt is jelentheti, hogy olyan esetekben sem él a politikai vétő lehetéségével, amikor erre szükség lenne, és a legritkább esetben kér majd alkotmányossági normakontrollt - ha egyáltalán lesz erre precedens. Márpedig erre szükség lenne, és ez a kormány érdeke is. Természetesen csak akkor, ha aggályok merülnek fel egy-egy intézkedés, megszavazott törvény kapcsán, de az elmúlt hetek eseményei alapján láthattuk, hogy erre volt példa. Ha ez így lesz, akkor az államfői tisztség tekintélye is csökkenhet.