Politikazabáló

Róna Péter közgazdász szerint Görögország és Olaszország után Magyarország vezetését is „saját emberére” bízhatja az Európai Unió.

Kétségtelen, hogy az utóbbi hetekben Európában csak úgy hullottak a miniszterelnökök. Radicová, Papandreu, majd Berlusconi pár nap leforgása alatt megbukott. Mindegyikük távozásában a gazdasági (világ)válság játszotta a legnagyobb szerepet. De van egy fontos szempont, amit Róna Péter nem vesz figyelembe, és ez nem más, mint az adott kormányok hazai helyzete, parlamenti többsége, illetve társadalmi támogatottsága.

Szlovákia

Iveta Radiová többpárti koalíció élén áll(t) Szlovákiában, rendszeresek voltak a koalíciós súrlódások, és a feszültség odáig vezetett, hogy végül csúnyán eltaktikázta magát, amikor bizalmi szavazással kötötte össze az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (ESFS) bővítéséről szóló szavazást. Elfogyott a parlamenti támogatottsága, így távozni kényszerült. Külső és belső nyomás egyaránt szerepet játszott távozásában, de elsősorban belpolitikai okok miatt távozott.

Görögország

Papandreu is eltaktikázta magát, amikor az uniós megállapodás után népszavazási kezdeményezéssel állt elő, majd az egész világot megrázó felháborodás után visszavonta azt, és a furcsa helyzet csak a távozásával volt megoldható. Erős külső és belső nyomás hatására cselekedett. Bár a parlamenti többsége is tovább apadt (már csak két fővel voltak többen), de még megvolt, amikor a külső nyomás már nem volt másképpen kezelhető. 

Olaszország

Olaszországban Berlusconi lemondása is nagyon gyorsan ment végbe, miután elfogyott körülötte a levegő, és az olasz parlamentben egyszerűen elvesztette a képviselők többségének támogatását. Ráadásul a külvilág is az ő távozásában látta a megoldást. Erős külső és belső nyomásra cselekedett, de távozásában a belső tényezők voltak az erősebbek, hiszen ha többségben marad, nem kell távoznia külső nyomásra. A Berlusconi utáni bizonytalanságot jól mutatja, hogy egyes (hosszabb távra tervező) befektetők éppen azért aggódnak, hogy a következő kormánynak a megosztottság miatt igen nehéz dolga lesz. Miután elfogadták a gazdasági (szükség)intézkedéseket, ismét előtérbe kerülhet az olasz politikai elit sokfélesége által generált politikai bizonytalanság. 

Magyarország

Hazánkban kicsit más a helyzet. Bár a gazdasági válság (vagy ahogy a kormány mondja: euróválság) Magyarországot is erősen megviseli, de a fenti országokkal összehasonlítva a belpolitikai helyzet abban különbözik, hogy kormánynak kétharmados többsége van a parlamentben, és ez a többség nem csökken. Érdekes megfigyelni, hogy az ellenzéki pártok amortizálódnak, kilépések, osztódások jellemzik, de a kormánypártot még elkerülik ezek az esetek, pedig 2/3-ból könnyebb lenne osztódni, de mégis erős az egység. A Fidesz még mindig vezeti a népszerűségi listákat, bár jelentősen csökkent a támogatottságuk, egy esetleges választáskor még mindig a legnépszerűbb politikai erő lenne. 

Bár követnek el hibákat, és az ortodox gazdaságpolitikában is vannak különleges próbálkozások, amik néha visszaütnek, de látható, hogy a kormány minden erejével azon van, hogy a válság okozta problémákat kezeljék, csökkentsék az államadósságot, beindítsák a gazdasági növekedést, és az ehhez szükséges politikai (parlamenti) és társadalmi támogatottsága még bőven megvan. Ebben erősen különbözik a fenti országoktól. Róna Péter felvetésében ezt a tényt figyelmen kívül hagyja, pedig a belpolitikai tényező nagyon fontos szempont.

Lassan minden hétre jut egy olyan konfliktus, amelyben mindkét szereplő egy oldalon, a jobboldalon áll. Néha csak beszólásokról van szó, máskor durva hangvételű levélről, vagy komoly döntések (lásd kinevezések) kommentálásáról, következményeiről. Íme néhány konfliktus az utóbbi pár hétből, szereplőkkel és a témával - nem fontossági sorrendben:

1. Opera: Réthelyi Miklós <> Orbán Viktor

Az Operaház főigazgatójának kinevezése körüli konfliktus talán a legmeglepőbb mind közül. Miután Réthelyi kinevezte Horváth Ádámot, Orbán megvétózta, Horváth lemondott. Ebben a vitában mindenki csak veszíthet, leginkább Horváth Ádám, a volt főigazgató, és Réthelyi Miklós miniszter, aki a hírek szerint megkapta a selyemzsinórt. A miniszterelnök által bejelentett esetleges kormányátalakítás is erre vall, de Orbán sem jöhet ki jól ebből a kinevezési történetből.   

2. Filmfesztivál: Szőcs Géza <> HírTV

A HírTv Célpont cím műsorában a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál megrendezése miatt támadták a politikust. A műsor szerint bűncselekmény-gyanús ügyekben is érintett producerekre bízná a kulturális államtitkár a filmfesztivál megrendezését. Mint tudjuk, akit a Célpont megtalál, az sok jóra nem számíthat.

3. Budaörsi úti buszsáv: Cser-Palkovics András <> Tarlós István

A fideszes székesfehérvári polgármester a Budaörsi úti buszsáv miatt esett neki a főpolgármesternek. (A teljes levél itt.) Majd miután felfüggesztették a döntést, már köszönetet mondott és együttműködést ajánlott Tarlósnak. Talán belátta, hogy nem a legmegfelelőbb stílusban reagált az első levelében. 

4. Zöld Pardon: Tarlós István <> Hoffmann Tamás

Hoffmann Tamás XI. kerületi polgármester bezáratná a Zöld Pardont, és ez a határozat már meg is született. Tarlós István azonban kiállt a szórakozóhely mellett, nem támogatná a bezárását. A kérdés azért is problémás, mert a a döntés nem a főváros, hanem a kerület hatáskörében van, így Tarlós véleménye nem releváns. Kettőjük megbeszéléséről is ellentétesen nyilatkoztak.  

5. Oktatási koncepció: Pokorni Zoltán <> Hoffmann Rózsa

Pokorni és Hoffmann vitája hónapok óta tart. Kezdetben mindkét fél megfogalmazta az - egyébként élesen eltérő - álláspontját, később azonban eldurvult a vita, amikor felmerült, hogy Hoffmann etikai eljárást kezdeményezne Pokorni ellen. Ettől később elállt. Ez is azt mutatja, hogy a vita nem csitul, sőt, egyre inkább eldurvul. Az oktatási koncepció pedig csak csúszik...

6. Oktatási koncepció: Pokorni Zoltán <> KDNP

Az oktatási koncepció körüli vitába a KDNP is beszállt. Szalma Botond fővárosi elnök keményen beszólt Pokorninak és "társainak". Pokorni sem hagyta magát, hasonlóan kemény hangvételű választ adott.

7. Győri Színház: Borkai Zsolt <> Eperjes Károly

Miután nem Eperjes Károly lett a Győri Nemzeti Színház elnöke, Eperjes éles kritikát fogalmazott meg a városvezetéssel szemben. Borkai megvédte magát, és a városvezetés döntését, de szokatlan az ilyen hangvételű üzengetős vita.

„Ugye nem az SZDSZ-féle szabad gondolkodás fészkelte be magát a kultúrába és sorainkba?” – ezt a költői kérdést teszi fel a Magyar Hírlap hétfői számában Eperjes Károly. 

"Azt javaslom az általam nagyra becsült Eperjes Károlynak, hogy tegye túl magát a csalódottságon, és ne keressen összeesküvést ott, ahol nincs ilyenről szó."

 8. Dohányzási tilalom: Szócska Miklós <> Harrach Péter 

Emlékezetes momentum volt, amikor a dohányzást tiltó törvényt nem sikerült első körben elfogadni, Szócska Miklós államtitkár keményen odaszólt Harrach Péternek, aki a tilalom felpuhításán szorgalmaskodott:

„Úgy vélem, hogy egy kereszténydemokrata politikushoz sokkal jobban illett volna az a megnyilatkozás, hogy Harrach Péter vagyok, szenvedélybeteg, és a böjti időszakban gyakorolni fogom az önmegtartoztatást, amit a vallásom üzen nekem."  

Később megkövette a KDNP-s politikust, de a durva beszólás mindenképpen meglepő, még ha jogos is.

9. Frakciófegyelem: Navracsics Tibor <> Lázár János

Ez volt az egyik legmeglepőbb konfliktus, mert Lázár János Navracsics Tibor utódjaként lett a frakció vezetője, akit Navracsics is támogatott. Az összetűzésnek nem lett folytatása, talán mindkét fél belátta, hogy ezt a vitát nem a nyilvánosság előtt kell lefolytatni. Az mindenesetre látszik, hogy Lázár jobban bírja Orbán bizalmát, és ezt időnként érezteti is. 

10. Kormányon belül: Matolcsy György <> Fellegi Tamás 

Ez a vita nem a nyilvánosság előtt zajlik, illetve nem nyílt, személyes konfliktusként jelenik meg, hanem főleg gazdasági-hatalmi kérdésekről szól. Az Origo összeállításában megtalálni a problémás pontokat.

Nyílt konfliktus alakult ki a kormányban Navracsics Tibor és Rogán Antal, illetve közvetett módon Orbán Viktor között. Rogán Antal első javaslata szerint a Médiahatóság elnöke rendeletalkotási jogot kapna, az általa kiadott rendeletek pedig a jövőben jogszabályoknak számítanának. Ezután Navracsics Tibor jelezte, hogy a kormány (!) nem támogatja Rogán javaslatát, de később még visszatérnek rá. A kormány el is vetette a javaslatot. Ha itt lezárták volna a vitát, egy egyszerű konfliktusról beszélhetnénk, de a vita nem ért véget.

Ezután kiderült, hogy a frakció többsége mégis támogatni fogja Rogán javaslatát, és Orbán Viktor is a frakció álláspontját fogja követni, ahogy Szijjártó Péter közleménye fogalmaz:

"Orbán Viktor kormányfő a Fidesz-frakció döntésének megfelelően szavaz majd a parlamentben Rogán Antal fideszes képviselőnek azon javaslatáról, amely az alkotmányba foglalná a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökének rendeletalkotási jogát" - közölte az MTI-vel csütörtökön Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. Szijjártó közleménye szerint "a miniszterelnök tiszteletben tartja a frakció döntését, és annak megfelelően fog szavazni hétfőn az országgyűlésben".

Másnap (2010.12.17-én) Navracsics Tibor Fiala János reggeli műsorában szokatlanul nyíltan beszélt erről a konfliktusról. (Fiala János rendszeresen beszélget Navracsics Tiborral a Rádió Q-ban hallható műsorában. Ezek a beszélgetések szokatlanul nyíltak és őszinték.) Az említett műsorban Navracsics világosan beszélt arról, hogyan éli meg ezt a konfliktust. Ilyen, a szövegkörnyezetből kiragadott, de pontosan idézett mondatok hangzottak el: 

- Ilyenkor az ember elgondolkodik azon, hogy 1. Igaza van-e az embernek?

 

2. A lojalitást illetően is elgondolkodik, legyen az a munkahely, a világkép, a párt és a kormányzás iránt. 

 

- Úgy tűnik, Rogán Antal jobban bírja a miniszterelnök bizalmát, mint én.

 

- El fogok gondolkodni azon, hogy hol a helyem.

 

- Ha elfogy a bizalom, azt meg fogják mondani.

Komoly mondatok és kritikák a miniszterelnök-helyettes szájából. A beszélgetésből érezhető volt, hogy Navracsics Tibort érzékenyen érintette ez a konfliktus, és főleg az, hogy akarata ellenére erőltetnek át valami a frakción, és a kormányon. Érdekes lesz ennek a vitának a vége. Navracsics Tibor akkor jön ki győztesen, ha az ő javaslata győz. Ha nem, akkor ennél is komolyabb vita alakulhat ki a kormányon belül. A következő frakcióülésen minden eldől.

Elgondolkodtató, hogy ez a kérdés megéri-e ennyit a Fidesznek, illetve a kormánynak. Banális lenne, ha ezért távozna - a sokak által a kormány eszének titulált - Navracsics Tibor. De pozíciójának gyengülése sem válna a kormány hasznára.

Orbán Viktor miniszterelnök Facebookon megjelent videóüzenetben válaszolt a nyugdíjpénztári átalakításokkal kapcsolatos aggodalmakra. A videóban három fontos üzenetet közvetít:

1. Nem lesz nyugdíjadó.

2. A nyugdíjbefizetésekből folyó kiadásokat a jövőben sem fizet ki a kormány.

3. A nyugdíjrendszer átalakításának oka: az államadósság. 

A videó rövid, mindössze 2:27 hosszú. Üzenete tömör, világos, érthető. Az elmúlt hetek zavaros kommunikációja után szólalt meg a miniszterelnök. A fent említett három konkrétumon túl mást is üzen a videó:

1. Nem biztos, hogy szükség van nyugdíjbiztosra.

2. Biztos nincs szükség ellentmondásos nyilatkozatokra.

3. Nagy szükség van a jó kommunikációra, az üzenetek világos közvetítésére, és a miniszterelnök megszólalására.

A beszéd vázlatpontokba szedve. Dőlt betűvel a retorikai elemek, félkövér dőlt betűkkel a konkrétumok, sima kiemeléssel az alcímek. Aláhúzással kiemelve a Brüsszel ellenében is vállalt döntések. Kettő is van. A beszéd elején és végén a retorikai elemek vannak túlsúlyban, beszéd a közepén a konkrét tettekre, intézkedésekre fektette a hangsúlyt. A beszéd vége kicsit homályos lett. Röviden úgy is szummázhatjuk, hogy utópiával kezdte, valósággal folytatta, és utópiával zárta. Így adott keretet a beszédnek.

Bevezető

- tudjuk, milyen a 2/3-os forradalom

- új igazságot ismertünk meg

- utópiákban nem lehet reménykedni, a valóságot kell megismerni

A múlt és előző kormány felelőssége

- rossz gazdasápolitika miatti adósság

- hatalmas munkanélküliség

- az ország újkori eladósodottsága

A választás utáni tettek:

- gyorsan kellett lépni

- a káosz helyén rend legyen

- a rombolás helyén építkezni kell

- új, erős, magabiztos Magyarország a cél

- megalakult a "Nemzeti Ügyek Kormánya"

- a kormányprogram megegyezik a választási programmal - most először!

- a kormány azt teszi, amit a választások előtt az emberekkel megbeszélt

- 100 nap után ezért van meg a kormány iránti bizalom

- korábban az akaratuk ellenére reformokat vertek át a társadalmon

- ma az emberekkel és az emberekért kell kormányozni

- ez elmúlt 100 nap a megújuló Magyarország száz napja

- építjük a nemzeti együttműködés rendszerét

Konkrétumok:

- soha nem volt ilyen kevés miniszter

- korszerűbb kormányzati struktúra

- 100 nap alatt 55 törvényt fogadtak el > négy éve csak 19-et

Mi változott?

- nem kíméltük a tabukat

- eddig: a politikai osztály érinthetetlen volt > most: felére csökkent a képviselők száma

- eddig: az államvi vezetők fizetése érinthetetlen volt > most: megszüntettük az erkölcstelen végkielégítéseket és magas béreket

- eddig: határon túliak - minden jó, ahogy van > most: elérhető a magyar állampolgárság megszerzése

Nemzeti ügyek kormánya

- a gazdaság talpraállítása, új munkahelyek teremtése

- valóságot építünk

- középpontban a vállakozás-, és a munkahelyteremtés támogatása:

- adórenszer, felelős gazdálkodás, biztos pénzügyi alapok

Konkrétumok:

- 10%-os társasági adó

- SZJA-csökkentés előkészítése

- 10 adófajta eltörlése

- 40%-kal kevesebb engedély kell a beruházásokhoz

- a Széchenyi Kártya kibővítése

- újabb Széchenyi Terv bevezetésének előkészítése

- alkalmi foglalkoztatás egyszerűsítése

- könnyebb és eredményesebb közbeszerzések

- a kistermelők könnyebben értékesíthetnek

- törvény a körbetartozás felszámolásáról

- másodagos élelmiszervizsgálat bevezetése

- földvédelem: magyar kézben marad a magyar termőföld (Brüsszel ellenében is!)

A pénzügyi rendszer stabilizálása:

- kényszerből született döntések, pl. bankadó

- kitartunk a pénzügyi függetlenség mellett

- 120 milliárdos kormányzati takarékossági intézkedés

- a közszférában 2 millió forintos fizetési plafon bevezetése (Brüsszel ellenében is!)

-  98%-os különadó a közszférában 2 millió forintos kifizetés felett

-  költségvetési felügyelők kirendelése a közpénzekkel gazdálkodó intézményekhez

A szociális biztonság megteremtéséről:

- 20 éve nem volt tartós szövetség a különböző társadalmi csoportok között, most van, ezt fönn kell tartani; jómódúak - középosztály - szegények

- a szociális biztonság és a pénzügyi stabilitás együttesen mehet végbe, nem az egyik a másik rovására

Konkrétumok:

- kilakoltatási tilalom elrendelése (emberiesség, józan ész alapján)

- a jelzálog alapú devizahitelek folyósításának megtiltása - csak a jelzálogra

- a gázár és távhő támogatásának visszaállítása, 962 ezer család került volna bajba

- hatósági ár bevezetése: gáz, áram

- adórendszeren kívüli kereset - a házimunka után nem kell adózni

- egyházak és civil szervezetek igénye: ismét adómentes a jótékony adományozás

Demokratikus normák és intézmények helyreállítása:

- demokráciában a törvények mindenkire vonatkoznak

- elszámoltatás: az előző ciklusok korrupciós ügyeinek feltárása - nem a múlt miatt kell elvégezni, hanem azért, hogy soha senkinek ne jusson eszébe ezt újra megtenni

- 2011-ben új alkotmány lehet, az eseti bizottság már dolgozik, de lesznek viták

- nem volt elnöke az ÁSZ-nak, vagyis nem volt a közpénzek felett ellenőrzés > már van

- 2 alkotmánybíró hiányzott > már van

- a közmédiának nem volt felügyelete > már van

- a személycserék indolkoltak: ha az ország jól működött volna, nem lett volna szükség cserékre

- kártérítés a 2006-os erőszakos események elszenvedőinek

A közbiztonság helyreállítása:

- rend és közbiztonság legyen

- a kormány nem lehet a bűnözők oldalán

- 3 csapás törvény bevezetése

- szigorítások: közfeladatot ellátó személyek védelmében, kisebb összegű lopások esetén, bizonyos esetekben a bírásógi titkárok is döntést hozhatnak

- Terrorelhárító Központ létrehozása

Egészségügy

- többletforrás az OMSZ-nek

- a magyar orvosok Magyarországon tartása, 250-nel több fiatal orvos állhat munkába idén, mint tavaly

- patikaalapítási stop bevezetése

Konklúzió

Ezek a döntések megváltoztatták Magyarországot.

Személyes élmények:

- nyomasztó volt a feladatok súlya, időnként most is

- hatalmas segítség volt a nagy támogatottság (mikor, ha most nem?)

- az alapokat kell lerakni, ehhez elég volt a 100 nap, de

- 100 nap nem elég mindenhez, nem változik meg az élet varázsütésre

Jövő:

- a Nemzeti Konzultáció folytatása, négy éves konzultáció lesz

- az emberek érzik, hogy mi miért történik

- a munkát elkezdtük, létrejött egy biztos pont, erre állva mindenki elkezdheti a saját világa átépítését, ebből épül majd föl a valóságos Magyarország

Az utópiákról:

- utópia (nem létező hely) <> realitás (létező hely)

- a realitás gyakran kiábrándító, ennek leírása nem elég az utópiák fölszámolására

- nekünk a realitás kevés, mi a valóságot is akarjuk, az több

- a politikánk feladata, hogy kinyissa a teret a valóság számára

- jobbá tegyük a ma realitását

- van remény, akarat és képesség Magyarország megújítására

- köszönet mindenkinek.

Gyurcsány Ferenc 42 oldalas elemzésével, ún. röpiratával ismét előtérbe került. Politikai jövője nagy kérdés. Visszatérhet még? Milyen funkciója lesz az MSZP-ben? Milyen szerepe lesz a párt megújulásában? Egyáltalán lehet még szerepe? Esetleg új pártot alapít? Lehet újra miniszterelnök? Vagy végleg megbukott? Ezekre a kérdésekre kerestem a válaszokat.

Sokakkal konfliktusban

Gyurcsány helyzetét nehezíti, hogy pártjában több vezető (és/vagy meghatározó) politikussal is nyílt konfliktusban áll. Ilyen személy Szili Katalin, aki sokszor a médián keresztül üzen Gyurcsánynak, jelezve, hogy nem lehet szerepe a megújulásban, az ő útja és személye már leszerepelt. Szili korábban is gyakran és nyíltan bírálta Gyurcsányt. Közben a volt házelnök aktívan szeretne részt venni az MSZP megújításában, így biztos, hogy kettőjük vitája a jövőben sem fog csillapodni.

Szekeres Imrével, a párt elnökhelyettesével is ellenfelek. Konfliktusuk régi, Szerekes neve már az őszödi beszéd kiszivárogtatójaként is többször fölmerült. Gyurcsány ügyesen elhallgattata a miniszteri bársonyszékkel, de a köztük lévő ellentét mit sem változott. Gyurcsány szemében Szekeres is leváltandó vezetők közé tartozik, igaz, a párt veresége miatt Szekeres helyzete is meggyengült.

Lendvai Ildikó döntéseivel leginkább a párt érdekeit tartotta szem előtt. Kiállt Medgyessy, Gyurcsány és Mesterházy mellett is, de tudható, hogy nem Gyurcsány feltétlen híve. A lemondott elnök leginkább a párt kettészakadásától fél. "Keresztbe is feküdnék egy ilyen úton" - írta búcsúlevelében. Írása sokat elárul a párton belüli konfliktusokról és az útkeresés dilemmáiról. Az elmúlt időszak értékelését maga is elvárta Gyurcsánytól, de arra nem számíthatott, hogy ilyen kemény bírálatban lesz része.

Kiss Péter is Gyurcsány ellenfele. Ezt már Gyurcsány miniszterelnökké választásakor is tudni lehetett. Legutóbb a pártelnöki és a frakcióvezetői szék kérdésében is nyilvánvalóvá vált az ellentét. Kiss Péter - Gyurcsánnyal ellentétben - nem osztaná el a vezető posztokat a párt különböző erői között, hanem egy személyre bízná a két funkciót. Kiss Péter jelenleg is a párt egyik erős emberének számít. Mesterházyt már frakcióvezetővé választották, de az új elnök személye még nyitott.

Mesterházy Attila frakcióvezetővé választásával egy "csatát" már megnyert, de több még hátra van. Jelenleg neki van a legtöbb támogatója az MSZP-ben, egyben Gyurcsány riválisa. Ha pártelnökké választják, a megújulásban is vezető szerepe lehet, de nagy kérdés, hogyan sikerül lecsillapítani Gyurcsány híveit, akik legalább annyira akaratosak, mint a volt miniszterelnök.

Szanyi Tibor haszontalannak és szerencsétlennek nevezte a röpiratot. Szanyi egyéni mandátumának köszönhetően megerősödött, igaz, a pártban megosztó személy, nincs is vezető pozíciója, de ahhoz erős, hogy Gyurcsány visszatérése ellen fellépjen - főleg a médiában. 

Fogyatkozó támogatók

Molnár Csaba az egyik olyan személy, aki Gyurcsány feltétlen követője. A leköszönő miniszter a párt Győr-Moson-Sopron megyei elnöke. (Innen érkezett Gyurcsány is). Ha pártszakadásra kerülne sor - szerintem nem lesz -, akkor is biztos követné. Ficsor Ádám volt titkosszolgálati miniszter is Gyurcsány híve, de ő mostanában teljesen eltűnt. (Talán azért, mert a Jobbik jelöltje is megelőzte az egyéni választókerületben.)

Korábbi bizalmasai közül többen távolodnak a politikától. Szilvásy György nem lett országgyűlési képviselő, és a pártban sincs komolyabb hatalma. Veres János - korábbi pénzügyminiszter, jelenleg is megyei elnök - sem a párt vezető tisztségviselőjeként  vagy megújítójaként képzeli el a jövőjét, nemrég az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöki posztjára pályázott - eddig sikertelenül.

Bajnai Gordon leköszönő kormányfő - korábban legmegbízhatóbb minisztere - párton kívüli, és jelen állás szerint nem a politikai életben képzeli el a jövőjét, vagy legalábbis nem ebben a politikai erőtérben. Szigetvári Viktor - aki Bajnai kabinetfőnöke, majd az MSZP kampányfőnöke volt - csak nemrég lépett be a párta, igaz, korábban Medgyessyvel és Szekeressel is együtt dolgozott, de egy időben Gyurcsányhoz is igen közel állt. Pártbéli szerepe még nem tisztázott.

Amennyire gyengülnek egykori bizalmasainak pozíciói, annyira erősödnek az alulról szerveződő támogatók. Megjelentek a kilépéssel, vagy a helyi pártszervezet feloszlatásával fenyegetőzők, akik kizárólag Gyurcsány visszatérésében látják a jövőt. Eddig csak néhány pártszervezetről beszélhetünk, de bőven lehetnek még követői.

Mit akar Gyurcsány?

Kijelentése szerint nem akar vezető posztot betölteni a pártban. Akkor mi a célja? Négy év múlva miniszterelnök-jelöltként visszatérni? Minden bizonnyal ez a fő cél. Addig is szívesen lenne a párt egyik fő ideológusa, megújítója, egy új baloldal vezetője. Látszik, hogy szívesen venne részt az MSZP megújulásában, a párt megváltoztatásában. Még mindig nagyon aktív, rendszeresen publikál, országot, pártot és választást is értékel, javaslatokat tesz, országot jár, hívei körében nagy népszerűségnek örvend. Agilis, a fáradtság jeleni nem láthatóak rajta. Megélhetése nem a politikától függ, így másokhoz képest bátrabban vállalhatja a konfliktusokat.

Gyurcsány vs. Orbán

Sokan mondják, hogy Orbánnak két elbukott választás után sikerült visszatérnie, miért ne sikerülhetne ez Gyurcsánynak is? A kérdés ennél sokkal bonyolultabb. A teljesség igénye nélkül lássunk egy-két különbséget: 

Gyurcsány ciklus közben jött, és ciklus közben ment. Orbánnak nem kellett ciklus közben távoznia, így a csúfos bukást is elkerrülhette, és pártja bizalomvesztésével sem kellett szembesülnie.

Orbán mindig erős kézben tartotta a pártot. Még a választási verségek után is. Ez most Gyurcsány esetében nincs meg. (2002-ban csak hajszál híján veszített a Fidesz, 2006-ban már nagyobb különbséggel, ekkor indulhatott volna el egy Orbánt leváltó folyamat, de az őszödi beszéd hatására bekövetkezett általános bizalomvesztés után 2006 őszén már a Fidesz volt az önkormányzati választások nyertese, így Orbán viszonylag hamar feledtette az újabb vereséget.)

Orbán az időközi népszavazásokat részsikerként könyvelhette el, és az EP-választásokon is mindig sikeresen szerepelt a Fidesz, amiből szintén profitálhatott. Most nem lesz ciklus közbeni EP-választás. Időközi népszavazásról még nem tudni.

Orbán mindig a párt vezetője maradt, még akkor is, amikor hivatalosan nem ő volt pártelnök. Soha nem került olyan távolra a párt vezetésétől, mint amennyire Gyurcsány volt/van az MSZP vezetésétől.

Orbán népszerűsége az elbukott választások ellenére sem volt olyan mélységben, mint Gyurcsányé.

Mindezek ellenére a megújulás Gyurcsány esetében is egy lehetőség, de ennek alapvető feltétele a hitelesség kérdése. Erről itt érdemes olvasni. Gyurcsány visszatérése nagyon nehéz feladat lenne, a mostani állapotok szerint nehezen elképzelhető, hogy újra miniszterelnök legyen, de a politikában semmi sem lehetetlen.

Tegnap több neves értelmiségi nyilvánosan kiállt Sólyom László újraválasztása mellett. Mozgalom, honlap indult. Egyes személyek kiállása nem meglepő, a közös múlttal is magyarázható, lásd Zlinszky János (Alkotmánybíróság), vagy Lányi András (Védegylet). Ugyanakkor Tölgyessy Péter eddig tartózkodott a hasonló megnyilvánulásoktól, de tekintélyes alkotmányjogászként az ő kiállása is érthető. Talán csak Makovecz Imre és Mellár Tamás (volt KSH-elnök) aláírása kerülhet a meglepő kategóriába. 

Nyitott kérdés?

Az értelmiségi kiállás ismeretében Orbán Viktor a Tények Estében azt nyilatkozta, hogy a köztársasági elnök megválasztása még teljesen nyitott kérdés. Az is lehet, hogy ez csak egyszerű kommunikációs fogás, de legalább világos üzenet. A kialakult helyzetben - napok óta fontosabb hír a köztársasági elnök megválsztása, mint az új kormány megalakulása - nem is rossz megoldás.

Pártpolitikust vagy nem pártpolitikust?

Korábban írtam arról, hogy nem biztos, hogy Sólyom Lászlót újraválasztják. A politikai ráció indokolhat egy új, a Fideszhez lojálisabb, közelebb álló jelölt megválasztását a köztársasági elnöki posztra. (Miközben Sólyom és a Fidesz elképzelési között nincs túl nagy törésvonal.) Minden politikai párt élne ezzel a lehetőséggel, ha ilyen nagy támogatást kapna. Emlékezzünk: öt évvel ezelőtt az MSZP is pártpolitikust jelölt Szili Katalin személyében. A Jobbik már megfogalmazta, hogy Morvai Krisztinát jelölné köztársasági elnöknek, aki - bár nem tagja a pártnak -, de nem is pártok felett álló közszereplő. Az LMP-nek kapóra jön Sólyom támogatása, egyrészt a védegyletes gyökerek miatt, másrészt mert nincs más alkalmas jelöltjük. De nem csak pártpolitikust jelölhet a Fidesz.

Nyomás és logika

A következő hetek kérdése az lehet, hogy a bal-, de főleg a jobboldalról érkező nyomás milyen hatással lesz a Fidesz vezetésére. Ennek fényében hogyan változik az eredeti elképzelésük, ha egyáltalán változni fog. Lehet, hogy az értelmiségieknek, és a  - nem jelentéktelen - Sólyom-tábornak nem igazán tetszetne, de egy új elnök megválasztása is teljesen demokratikus, és a politikai rációt tekintve logikus lépés lenne.

Mikor derül ki, hogy ki lesz a Fidesz jelöltje?

Legkésőbb júnuis 28-án, a Fidesz frakcióülésén. (Lásd Orbán Viktor nyilatkozta a Tények Estében.)