Politikazabáló

Az újabb hírek szerint Orbán Viktor nem tud arról, hogy Fellegi Tamás felajánlotta volna a lemondását. Ez a mondat azt vetíti előre, hogy Orbán nem fogja a felmentését kérni, nem fogja olyan könnyen elengedni Fellegi kezét, valószínű, hogy egy ideig még marad, vagy bizonyos strukturális átalakításokkal elérik, hogy a távozás ne legyen akkora presztízsveszteség se Orbán, se Fellegi számára. Orbánnak mindenképpen nehézség, hogy egyik bizalmasa bedobta a törölközőt. 

Fellegi távozásának körülményei azt mutatják, hogy nincs minden rendben a miniszter és a miniszterelnök között. Ha megvizsgáljuk a körülményeket, azt látjuk, hogy Fellegi akkor jelentette be, hogy távozni szándékozik, amikor Orbán külföldön volt. Ezután Szijjártó reakciója (ha Orbán hazajön, előbb konzultál miniszterével, és utána dönt a továbbiakról) is azt mutatta, hogy a lemondás Orbánékat is váratlanul érte. 

Normális esetben egy minisztercsere úgy zajlik, hogy kiáll a régi miniszter, a miniszterelnök, és az új miniszter, és bejelentik a váltást. (Nem a miniszter leváltásáról beszélünk, mert akkor a leváltott miniszter nyilván nincs jelen a sajtótájékoztatón, hanem lemondásról.) Nem ez történt, és azóta sincs új fejlemény a kérdésben, kivéve a fenti kétes mondatot. 

Sokakkal ellentétben úgy gondolom, Fellegi nem volt sikertelen miniszter. A külgazdasági kapcsolatokban kifejetetten sikeresnek mondható. Ki gondolta volna, hogy a kormány eléri az oroszoknál, hogy a Szurgut eladja a Mol-pakettjét? De ha a kínai kapcsolatokat és Kína állampapír-vásárlását nézzük, akkor is sikerről beszélhetünk. A belpolitikában is sokszor ő volt a megoldás, amikor a Matolcsy-tárcától valamit elvettek, mert nekik nem ment, Fellegi megkapta, hogy inkább ő oldja meg. Az Orbán bizalmi emberének számító Nyitrai Zsolt, majd legutóbb Bencsik János távozása már előrevetített valamit abból, hogy a háttérben bizony éles érdekellentétek vannak, aminek nem lesz jó vége. Érdekes, hogy a nyílt konfliktusok elmaradtak, és most sem tudjuk, hogy végül mi vezetett a távozáshoz, mert a Fellegi által vázolt okokkal bőven meg lehetett volna várni a miniszterelnököt, ez a lemondás nem indokolja a hirtelen bejelentést. 

Valóban probléma, hogy Fellegi miniszterként (kormánytagként) lett az IMF-delegáció vezetője (ez is egy példa a Matolcsy helyett Fellegi megoldja a problémát kérdésre), így ha már nem lesz miniszter, hogy vezetné a tárgyalásokat? Ezt a kérdést egy kormánybiztosi, vagy egy különmegbízotti kinevezéssel orvosolni lehet.

De a legfontosabb kérdés továbbra is megmarad: miért távozik így Fellegi? Arról nem is beszélve, hogy ki lesz a következő? Mert Fellegi távozásával már senkinek sem biztos a helye a kormányban, így már Orbán is könnyebben kezdhet kormányátalakításhoz. Ha innen nézzük, egykori tanára még a lemondásával is segítette egykori szakdolgozóját...

Hétfő este a parlament elfogadta a plázastopról szóló törvényt, aminek a lényege a következő: 

Megtiltotta január 1-jétől a háromszáz négyzetméteresnél nagyobb üzletek és bevásárlóközpontok létesítését, valamint a már meglévő kereskedelmi egységek ezt meghaladó méretűre bővítését az Országgyűlés hétfőn. 

A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, figyelembe véve a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét. A bizottságnak vizsgálnia kell a tervezett kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatását, valamint az érintett település és környékének kereskedelmi ellátottságát. A részleteket a kormány rendeletben állapíthatja meg. A kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben. 

Elvileg minden ilyen döntés előtt komoly hatástanulmányok készülnek, hogy még az elfogadás előtt kiderüljön, milyen hatásai lesznek, vagy lehetnek az intézkedésnek. Mivel nincs a birtokunkban ilyen hatástanulmány, készítettünk egy gyors, vázlatos SWOT analízist a plázastopról.  

Erősségek

Ha a jogalkotói szándékból indulunk ki, nyilván az a cél, hogy a külföldi tőkeerős multikat visszaszorítsák, és a hazai vállalkozókat erősítsék. Megszűnjön a dobozvárosok terjedése, nagyobb szerepet kapjanak a kisebb tőkével rendelkező befektetők.

Az intézkedéssel segíthetik a hazai kereskedőket. 

Kiegyenlítettebbé válhat a verseny a tőkeerős (külföldi) és a kevésbé tőkeerős (hazai) kereskedők között. A kisebb befektetők kevésbé lesznek kiszolgáltatva a multik tőkeelőnyének. 

A nagyobb befektetők is jobban felmérik majd, hogy hova települjenek, így ésszerűbb építkezések indulhatnak meg. Nem csak a térképre ráböve, ahol van egy nagyobb szabad terület. (Legyen az természetvédelmi, műemlék közelében, vagy termőföld.)

Gyengeségek

Vajon készült elég hatástanulmány? Megvizsgáltak minden érvet pro és kontra? Erről levés adatunk van. Kicsit gyors a tempó. 

A tiltástól még nem lesz egyenes arányosan több tőkéje a magyar befektetőnek, kereskedőknek.

Egy dobozáruházban is rengeteg a kisebb kereskedő, akik egyedül nem tudnának elindulni, de egy multi vonzáskörzetéből ők is profitálhatnak. A tiltással a kisebb kereskedők is bajba kerülhetnek. 

Ha a korlátozás ellenére ugyanúgy épülhetnek nagyobb bevásárlóközpontok, lásd a győri Auchan próbálkozását, mi értelme a tiltásnak?

Lehetőségek

Megerősödhet a hazai kkv szektor. Tényleg beindulhatnak a kisebb kereskedők és a helyi termelők.

Ezáltal új munkahelyeket hozhatnak létre. Ha megerősödnek, újabb beruházásokra lesz lehetőségük. 

Környezettudatosabb építkezések valósulhatnak meg. Nem csak az egysíkú dobozok. 

Talán ide sorolhatjuk a vásárlói kultúra változását is. A bevásárlás tömeges jellege helyett előtérbe kerülhetnek a jobb minőségű árucikkek és a tudatosabb bevásárlás. 

Veszélyek

Az, hogy a plázastop alól a miniszter felmentést adhat egy bizottság véleményével alátámasztva, magában hordozza a korrupció lehetőségét. (Bár az eddigi eljárás sem zárta ki a korrupciót. Láttunk már természetvédelmi területen építkezőket.)

Ha meglévő áruházakat sem bővíthetnek és újakat sem építhetnek, akkor a tőke máshova fog menni. Ha elmaradnak az ilyen jellegű beruházások, a környék egyéb fejlesztései is elmaradhatnak. Hány olyan példát láttunk, hogy egy bevásárlóközpont környéke teljesen átalakult (közlekedés, park, stb.), ami soha nem történt volna meg, ha nem épül meg az adott áruház.

Fejlődés hiányában a környék hanyatlásnak indulhat. Így az adott régióban kevesebb új munkahely jön létre, és más befektetések számára is kevésbé lesz vonzó terület. 

A jelenlegi gazdasági környezetben nem biztos, hogy jó döntés korlátozni egy olyan szektort, ami több másik szektort is magával húz, mint például az építőipar, vagy a logisztika.

Korlátozzák az egymás közti versenyt, ennek hiányában végül a vevők is rosszabbul járhatnak.

Az IMF és a kormány közeledés kapcsán felmerül a kérdés, hogy kommunikációs szempontból hogyan kezelhető az új helyzet? Egyesek szerint belpolitikai katasztrófa, hogy új megállapodásra törekszik a kormány az IMF-fel, mások szerint csak az a kérdés, hogy mikor mond le Orbán Viktor. Tényleg ilyen súlyos a helyzet? Menthetetlen a kormány pálfordulása az IMF-fel kapcsolatban, vagy újra megmenti a hazát? Milyen hatásai lesznek, hogyan kezelhető a kialakult helyzet? 

A válasz egyáltalán nem olyan szélsőséges, mint a fenti jelzők és elvárások. Kétségtelen, hogy Matolcsy Györgynek nehéz lesz megmagyaráznia a hárombetűs intézményhez való viszonyának gyors változását, de az is igaz, hogy nem veszett oda minden, a kormány részéről lehet menteni a menthetőt. Kínos, hogy másképp kell cselekedni, ahogy szerették volna, de ügyes kommunikációval akár még erényt is lehet kovácsolni abból, hogy váltani tudtak, reálisan értékelték a helyzetet, és saját elképzeléseiket is felülbírálták az ország érdekében. Csak ez a dolga egy kormánynak.   

Hogyan?

Orbán Viktornak sem kell elbujdokolnia, hogy lám-lám, mégis az IMF-re szorultunk, megbukott az eddigi kommunikáció, és szégyen-gyalázat, de újra mások segítségét kértük. Nem kell ettől félni. Éppen ellenkezőleg: ki kell állni, és elmondani, hogy az euróválság sokkal mélyebbre süllyedt, mint azt valaha is gondoltuk (hozzáteszem, hogy itt nemcsak a kormányról van szó, hanem mindenkiről, hiszen ma már olyan erős országok kerülnek bajba, mint Olaszország, Spanyolország, vagy éppen Franciaország). El kell mondani, hogy miről szólna ez az új megállapodás, akkor is, ha "csak" egy keretbiztosítás. El kell mondani, hogy ez az ország érdeke, ezzel erősödhet a forint, csökkenhet az államadósság, és javulhat az ország megítélése. El kell mondani, hogy hiába akartuk kikerülni az IMF-et, a hazai és a nemzetközi gazdasági helyzet ezt nem teszi lehetővé. Hitelt nem veszünk fel, de a keretmegállapodás szükséges. Az ország érdekében cselekedtünk. Pont. 

A legfontosabb

Az elmúlt hetek is megmutatták, hogy ma már a legfontosabb erény a tiszta beszéd, a legfontosabb elvárás pedig a hitelesség. Ha elmondjuk, hogy mi miért történik, akkor egyáltalán nem lesz belpolitikai katasztrófa a megállapodás. Láttuk, hogy már a hír önmagában is milyen pozitív reakciókat váltott ki a gazdasági szereplők részéről. Legalább ilyen pozitív hatása lenne a világos beszédnek, és ha Orbán olyan oldaláról is megmutatkozik, hogy az ország érdekét bőven a kormány presztízsvesztesége elé helyezi, még jól is kijöhet a játszmából. Ha kiáll, és európai államférfiként kezeli a helyzetet, itthon is sok bírálója orra alá törne borsot, és még Nyugaton is jobban megbecsülhetik. 

Fennmaradó kérdések

Miután kiderült, hogy a tárca bejelentése még nem érkezett meg az IMF-hez, csak megerősíti a fenti elképzelést, hogy az egyetlen helyes út a tiszta beszéd. Felül kell bírálni az eddigi rossz gyakorlatokat, legyen az gazdaságpolitikai vagy kommunikációs. Például Szijjártó Péternek sem kell naponta elmondani, hogy nincs szükség az IMF-re, vagy a tárcának az IMF-fel is időben kell egyeztetnie, hogy ne okozzon ilyen zavart egy esti közlemény. 

Mindezek mellett továbbra is fennáll kérdés, hogy Matolcsy helyett nem lenne-e szerencsésebb, ha Varga Mihály vagy Járai Zsigmond ülne a miniszteri bársonyszékben?!

Róna Péter közgazdász szerint Görögország és Olaszország után Magyarország vezetését is „saját emberére” bízhatja az Európai Unió.

Kétségtelen, hogy az utóbbi hetekben Európában csak úgy hullottak a miniszterelnökök. Radicová, Papandreu, majd Berlusconi pár nap leforgása alatt megbukott. Mindegyikük távozásában a gazdasági (világ)válság játszotta a legnagyobb szerepet. De van egy fontos szempont, amit Róna Péter nem vesz figyelembe, és ez nem más, mint az adott kormányok hazai helyzete, parlamenti többsége, illetve társadalmi támogatottsága.

Szlovákia

Iveta Radiová többpárti koalíció élén áll(t) Szlovákiában, rendszeresek voltak a koalíciós súrlódások, és a feszültség odáig vezetett, hogy végül csúnyán eltaktikázta magát, amikor bizalmi szavazással kötötte össze az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (ESFS) bővítéséről szóló szavazást. Elfogyott a parlamenti támogatottsága, így távozni kényszerült. Külső és belső nyomás egyaránt szerepet játszott távozásában, de elsősorban belpolitikai okok miatt távozott.

Görögország

Papandreu is eltaktikázta magát, amikor az uniós megállapodás után népszavazási kezdeményezéssel állt elő, majd az egész világot megrázó felháborodás után visszavonta azt, és a furcsa helyzet csak a távozásával volt megoldható. Erős külső és belső nyomás hatására cselekedett. Bár a parlamenti többsége is tovább apadt (már csak két fővel voltak többen), de még megvolt, amikor a külső nyomás már nem volt másképpen kezelhető. 

Olaszország

Olaszországban Berlusconi lemondása is nagyon gyorsan ment végbe, miután elfogyott körülötte a levegő, és az olasz parlamentben egyszerűen elvesztette a képviselők többségének támogatását. Ráadásul a külvilág is az ő távozásában látta a megoldást. Erős külső és belső nyomásra cselekedett, de távozásában a belső tényezők voltak az erősebbek, hiszen ha többségben marad, nem kell távoznia külső nyomásra. A Berlusconi utáni bizonytalanságot jól mutatja, hogy egyes (hosszabb távra tervező) befektetők éppen azért aggódnak, hogy a következő kormánynak a megosztottság miatt igen nehéz dolga lesz. Miután elfogadták a gazdasági (szükség)intézkedéseket, ismét előtérbe kerülhet az olasz politikai elit sokfélesége által generált politikai bizonytalanság. 

Magyarország

Hazánkban kicsit más a helyzet. Bár a gazdasági válság (vagy ahogy a kormány mondja: euróválság) Magyarországot is erősen megviseli, de a fenti országokkal összehasonlítva a belpolitikai helyzet abban különbözik, hogy kormánynak kétharmados többsége van a parlamentben, és ez a többség nem csökken. Érdekes megfigyelni, hogy az ellenzéki pártok amortizálódnak, kilépések, osztódások jellemzik, de a kormánypártot még elkerülik ezek az esetek, pedig 2/3-ból könnyebb lenne osztódni, de mégis erős az egység. A Fidesz még mindig vezeti a népszerűségi listákat, bár jelentősen csökkent a támogatottságuk, egy esetleges választáskor még mindig a legnépszerűbb politikai erő lenne. 

Bár követnek el hibákat, és az ortodox gazdaságpolitikában is vannak különleges próbálkozások, amik néha visszaütnek, de látható, hogy a kormány minden erejével azon van, hogy a válság okozta problémákat kezeljék, csökkentsék az államadósságot, beindítsák a gazdasági növekedést, és az ehhez szükséges politikai (parlamenti) és társadalmi támogatottsága még bőven megvan. Ebben erősen különbözik a fenti országoktól. Róna Péter felvetésében ezt a tényt figyelmen kívül hagyja, pedig a belpolitikai tényező nagyon fontos szempont.

"Inkább leszek szegény, de becsületes, mint valamivel gazdagabb, de olyan rongy, mint amiből sokat látok a magyar politikai életben." 

Nyilatkozta Gyurcsány Ferenc az ATV-ben. Vagy ahogy a Heti Válasz fordította:  

"Inkább a tisztességes szegénység, mint a tisztességtelen jómód."

Mit is lehetne erre mondani?! 

"Kimentek a tankok, bejöttek a bankok."

Mondta Vona Gábor a Bankszövetség székházánál a Jobbik 1956-os megemlékezésén.

Nem lesz egyszerű a következő választási kampány. Vagy éppen nagyon egyszerű lesz. 

Nyolc pontban és hat alpontban a döntésről. 

1. Jogi aggályokat vet fel. Mégiscsak belekontárkodik az állam egy magánjogi szerződésbe. Mindezt a döntéshozók is tudják, nem véletlenül utaltak rá, hogy a nemzetközi (jogi) konfliktusokat is felvállalják. 

2. Igazságtalan. Több szempontból is.

2.1. Aki forint alapú hitelt vett fel, azokon nem segítenek? Aki korábban hajlandó volt magasabb kamattal hitelt felvenni, hogy elkerülje az árfolyamkockázatot, az most rosszabbul jár? 

2.2. Ha később olyan döntés születik, akár az Alkotmánybíróság, akár az EU, akár az Európai Bíróság által, hogy az államnak kell visszafizetnie a különbözetet (vagy az okozott kárt), akkor gyakorlatilag mindenki fizet. Az is, akinek forint alapú hitele van, sőt, az is, akinek semmilyen hitele nincs. 

2.3. Akinek nincs elég megtakarítása, vagy más ingatlana, baráti kölcsöne, stb., amiből vissza tudná fizetni a teljes hitelt, az továbbra is fizeti az emelkedő részleteket. A szegényebb sokkal rosszabbul jár.

3. Nem segítség a rászorulóknak. Aki eddig se tudta fizetni a havi törlesztőrészleteket, az miből tudná visszafizetni a teljes tartozását? 

4. Nő a forinthitelek kamata. Aki most szeretne hitelt fölvenni, mert most érkezett a családalapításhoz, ingatlanvásárláshoz, stb., az ma már sokkal rosszabb feltételekkel juthat hitelhez. 

4.1 A gazdaságnak sem jó, ha emelkednek a hitelkamatok. Eddig is nagyon gyenge volt a hitelezés, ami részben a gazdaság motorja, ha tovább romlik a hitelkihelyezés, és ami van, azt is csak magas kamatokkal folyósítják, akkor ez a döntés az egész magyar gazdaságra negatív hatással lesz.

5. További elbocsátások várhatóak a hazai pénzügyi szektorban, ami növeli a munkanélküliséget.

5.1. A banki-pénzügyi szférában dolgozók rosszabb körülmények között dolgozhatnak tovább. Már most hallani bérbefagyasztásról, létszámstopról, jutalom megvonásáról, felfüggesztéséről. (És ne a vezetőkre gondoljunk, a többség ugyanúgy "kishal", ezáltal nekik okoznak nehezebb munka-, és életkörülményeket.)

6. Romlik a nemzetközi befektetői hangulat, a bizonytalanság távol tartja a külföldieket, és elbizonytalanítja az eddig Magyarországot mint célországot megjelölő (pénzügyi) befektetőket.

6.1. Regionális versenytársaink kedvezőbb helyzetbe kerülnek.  

7. Ha csökken a bankok bevétele, nyeresége, és romlik a mérlegfőösszegük, az a bankadóból származó bevételeket is csökkentheti. Így ez a döntés a költségvetésre is bizonytalan hatással van.

8. Teljesen elterelte a figyelmet a rögzített árfolyamon való törlesztés lehetőségéről. Ami lehet, hogy nem a legjobb megoldás, de az legalább a Bankszövetséggel folytatott tárgyalások eredményeképpen jött létre, igazságosabb, és mindenki számára elérhető átmenetei segítség.

A bankokat nem kell sajnálni, de érdemes annyi terhet rájuk rakni, amennyit el is bírnak. A bankadót még elbírták, a rögzített árfolyamból adódó veszteség már túl sok. Igaz, hogy a kormánynak gyorsan kell döntenie, gazdasági válságban kell olyan döntéseket hozni, ami az embereknek, a befektetőknek és az országnak egyaránt jó (ez gyakran lehetetlen), de mégis érdemes átgondolni, hogy az ilyen nagy horderejű döntéseknek milyen hatásai lesznek, és ennek tudtában, megéri-e?. A nagyon durván eltérő becslésekből is látszik, hogy nem volt elég idő részletes hatástanulmányokra, nem lett átgondolva a döntés minden következménye.  Nehéz helyzetben van a kormány, és nehéz helyzetben vannak a bankok is, de nem lehetnek egymás ellenségei, mert abból az ország jön ki rosszul.

A nemzeti ügyek kormánya az emberek oldalán áll, ezért az otthonvédelmi akcióterv intézkedéseivel megmenti az MSZP-kormányok mulasztásai miatt nehéz helyzetbe került devizahiteles családokat - tette hozzá.

Szinte minden benne van, aminek benne kell lennie - Szijjártó Pétertől.

Forrás: HVG

Mint ismert, hétfőtől (2011. szeptember 12.) Giró-Szász András az új kormányszóvivő. Ennek apropóján megvizsgáljuk az új szóvivő erősségeit, gyengeségeit, a benne rejlő lehetőségeket és veszélyeket. Gyors SWOT.

Erősségek

Orbán Viktor bizalmasa, így csak "papíron" érkezik kívülről (mint Nagy Anna), mert sokkal közelebbi viszonyban van a kormány vezető tisztségviselőivel. Évek óta jó kapcsolatokat ápol a kormánypárt meghatározó embereivel. Eddig is a háttérben volt, tanácsadóként segítette a kormányzatot, így tisztában van a kormány intézkedéseinek hátterével, sőt, bizonyos döntések az ő tanácsainak köszönhetően szület(het)tek. 

Tanácsadóból lesz szóvivő, így pontosan érti, mit is kell majd elmagyarázni az embereknek. A kormányszóvivői poszton való váltást is pont ezzel magyarázták, hogy egy olyan személyre van szükség, aki elmagyarázza, indokolja a kormányzati döntések okait, céljait. 

Gyakran szerepelt a médiában, így nem teljesen új neki a kamerák előtt szerepelni. Vitaműsorokban szerepelt, ahol nem csak érvelni, de elemezni is kellett. Bizonyos szintű gyakorlata már van ebben a műfajban.

Angolul és spanyolul is jól beszél.

Gyengeségek

Itt kell megemlíteni, hogy aki már hallotta beszélni, nyilatkozni, az tapasztalhatta, hogy bizonyos esetekben túlságosan is tudományosan magyaráz. Könnyen előfordul, hogy hosszú körmondatokban beszél, és mire eljut a végére, már nem emlékszünk a mondat elejére.  

Könnyen beleköthetnek az eddigi tanácsadói munkájába, fideszesekkel kötött tanácsadói szerződésekbe. 

Lehetőségek

Giró-Szász András kinevezésével megvalósulhat egyfajta kettős kormányzati kommunikáció. Szijjártó Péter egyszerű (vagy inkább leegyszerűsített) tőmondatos (és olykor kicsit demagóg) kommunikációja mellett megjelenhet egy újfajta stílus, egy magyarázó-elemző szóvivő, aki olyan rétegeket is elérhet, akiknek kevés a fenti tőmondatos kommunikáció. Megvilágíthatja a döntések hátterét, elmagyarázhatja annak miértjét. Kétségtelen, hogy Szijjártó Péter jelentős rétegekhez elér, erre is szükség van, de aki egy kicsit többre vágyik, azoknak az igényeit elégítheti ki Giró-Szász.  

Ez egy olyan pozíció, amit nehéz visszautasítani. Itt bizonyíthat az ember, megmutathatja magát, neki is új szerep, így biztos van benne kellő motiváció és bizonyítási vágy. Budai Bernadett személyében volt már politológus kormányszóvivő, ő sem szerepelt le. Biztos vagyok benne, hogy Borókai Gábortól Szollár Domokoson át Nagy Annáig senki nem bánta meg, hogy elvállalta. 

Reméljük frissül a kormányszóvivő.hu, mert ami ott most van, az finoman szólva sem naprakész.

Veszélyek

Ismét két férfi viszi a "szót", ami visszalépés a korábban bevált egy férfi és egy női kormányszóvivőhöz képest. Kommunikációs tanácsadók szerint a női szóvivők jobban tudják kommunikálni a negatív híreket. A nők empatikus képességei is erősebbek bizonyos esetekben. 

Bár Giró-Szász András mindig higgadt és visszafogott (legalábbis a stúdióban), de benne van a "spanyol bika", ami azt jelenti, ha egyszer kitör, akkor komoly bajba kerülhet. Egy kormányszóvivői tájékoztató nem egy elemző műsor, ott bizony ízekre szedhetik az újságírók, bár ezzel minden bizonnyal tisztában van. 

(Bárhogy is sikerül a kormányszóvivői megbízatás,  reméljük lesz út visszafelé is, mert Giró-Szász az egyik legfelkészültebb magyar politikai elemző.)

Nemrég őrizetbe vették és előzetes letartóztatásba helyezték Julia Timosenko korábbi ukrán kormányfőt. Előtte Ivo Sanader volt horvát miniszterelnököt is előzetes letartóztatásba helyezték, miután Ausztriában elfogták. Nálunk Gyurcsány Ferencet többen szívesen látnák börtönben, míg hívei elképzelhetetlennek tartják, hogy a volt kormányfő ilyen helyzetbe kerüljön. Nemrég mégis pont ő foglalkozott ezzel a lehetőséggel:

Ja, és  mi van a börtönnel? Az érdektelen. Majdnem mindent ki lehet bírni. 

Julia Timosenko

Lássuk a különbségeket és a hasonlóságokat a három példa között. Julia Timosenko letartóztatása már korábban felmerült, amikor egykori kormányának több tagját letartóztatták, illetve eljárás alá vonták. Azzal vádolják,  hogy hatalmával visszaélve a kormány jóváhagyása nélkül engedélyezte az orosz gáz magasabb áron történő vásárlásáról szóló szerződések aláírását. Hogy mi az igazság, azt talán még Ukrajnában sem tudják, de ebben az esetben nagyon valószínű, hogy Timosenko félreállítása a legfőbb cél. Ha elítélik, nem indulhat a következő választásokon. Se elnök, se kormányfő nem lehetne.

Viktor Janukovics jelenlegi elnök mindent elkövet majd, hogy az eseményeket az igazságszolgáltatás belügyeként tüntesse fel, és elkerülje annak látszatát, hogy neki része van az eljárásban, de ennek vádját nagyon nehezen fogja tudni lemosni magáról. Az Egyesült Államok máris Timosenko szabadon engedését kérte, de az Európai Unio, sőt, Oroszország is kifogásolta az őrizetbe vételt. Ha Timosenko börtönben marad, Ukrajna valamilyen szinten elszigetelődhet. A nyugati politikusok inkább neki hisznek, de Janukovicsnak a következő választásokat otthon kell megnyernie. Az egész történetben Ukrajna veszíthet a legtöbbet, mert megkérdőjeleződik az igazságszolgáltatás függetlensége. És ez akkor is így van, ha Timosenko netán bűnös lenne. Ráadásul az ország megosztottsága tovább mélyülhet.

Ivo Sanader

Ivo Sanader esete kicsit más. Kisebb ország, nincs akkora visszhangja az egykori miniszterelnök elleni eljárásnak, de így is elég nagy figyelmet kapnak az események, mégiscsak egy volt kormányfő került börtönbe. Azzal gyanúsítják, hogy milliós nagyságrendben sikkasztott az államtól maga, és a pártja számára. Ráadásul egyszerre több ügyben is megvádolták. Ukrajnával ellentétben az ország nincs megosztva a volt kormányfő bűnösségét illetően, a többség már most bűnöst kiált, a nyugati országok nem szólaltak meg az ügyben, Horvátország belügyének tekintik. Mindenki várja a fejleményeket és az ítéletet.

Gyurcsány Ferenc

Gyurcsány Ferenc (még) nincs börtönben, ennek lehetőségét most maga a volt kormányfő vetette fel (fent idézett írásában). Több ügyben is próbálnak fogást találni rajta. Korábban Sukoró ügyében merült fel a bűnössége, legutóbb az államadósság növekedésével kapcsolatban is felelősségre vonnák. De nem mindegy, hogy ki vádolja meg. Ha az ügyészség vádolja, az jobban elfogadható és hitelesebb, mint amikor Szijjártó kijelenti, hogy vizsgálják Gyurcsány felelősségre vonásának eszközét. Még akkor is így van, ha az utóbbi is érthető felvetés.

A kormányoldalnak nem érdeke, hogy Gyurcsányból politikai fogoly legyen, ezzel szemben Gyurcsánynak pont ez az érdeke. Még mindig népszerűtlen, saját pártját is megosztja, annyira, hogy onnan többen jobban börtönbe kívánják, mint a jobboldalon. Neki jól jönne egy áldozat szerep. Jelen állás szerint csak nyerne vele, és a fenti idézet arról tanúskodik, hogy ezzel ő is tisztában van.

De mi van, ha tényleg bűnös?

Járjon el az igazságszolgáltatás, ahogy minden emberrel. Ne legyenek kivételek.  

Mi lenne Magyarországgal, ha Gyurcsány börtönbe kerülne?

Minden bizonnyal nagy nemzetközi visszhangja lenne. A médiatörvény és az alkotmányozás után ebből is összeurópai hír lenne, újra címlapokra kerülnénk. De nem mindegy, hogy mivel gyanúsítanák. Timosenkót hatalommal való visszaéléssel vádolják, a többség szerint alaptalanul, Sanadert korrupcióval vádolják, a többség szerint alapos gyanúval. Az államadósság növekedése (vagyis az ország eladósítása) is súlyos bűn, bár ezért még nem ültek. Korrupció vagy hatalommal való visszaélés a többség számára könnyebben fogyasztható vádpont. De elítélni csak azért lehet valakit, amiért bűnös.

Természetesen senki nem bűnös, amíg a bíróság jogerősen ki nem mondja. Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. A fenti okfejtést a volt kormányfő mondata ihlette.