Politikazabáló

1. Talán a forróság számlájára írható, hogy Indexen a toronydaru mellett a helyesírást is elfelejtették, de legalább két napja az Index híreit is lehet lájkolni - régi lemaradást pótoltak ezzel a lehetőséggel. 

2. Az Origon szintén vannak érdekességek, már ami a helyesírást illeti: Zárórá-ban?

Mindenki hibázhat, még a vezető online médiumoknál is, de hol van ilyenkor a főszerkesztő?

3. A HVG-n pedig fontos gazdasági-közéleti hírekről olvashatunk. Igaz, ott nincs gond a helyesírással, de bulvárosodik a HVG? 

Forrás: Index, Origo, HVG

Június végén hivatalosan is lezárul a fél éves magyar EU-elnökség. Legutóbb a német külügyminiszter, Guido Westerwelle méltatta a magyar vezetést: 

 "Gratulálok Magyarországnak sikeres első uniós elnöki tevékenységéhez."

Korábban Jerzy Buzek európai parlamenti elnök is elismeréssel nyilatkozott a magyar elnökségről. Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős államtitkár szerint ezekkel a szavakkal:

"A magyar elnökség alatt az Európai Unió erősebb lett." 

Még Baráth Etele volt szocialista miniszter is a magyar elnökséget dicsérte:

"...mind a növekedés, mind a foglalkoztatás területén "sikerült néhány olyan cöveket leverni, amelyekre tovább lehet építeni"

Valóban sikeres volt a magyar EU-elnökség?

Ha megvizsgáljuk az elnökség kiemelt ügyeit, azt láthatjuk, hogy rengeteg feladattal kellett volna egyszerre megbirkózni. 

A legnagyobb siker az lett volna, ha az ún. gazdasági kormányzás reformját szolgáló hatos jogszabálycsomagot sikerült volna elfogadni. A csomag - amely a  válságmegelőzést és pénzügyi stabilitást szolgálja - célegyenesig jutott, de a végszavazást a július 4-7-i plenáris ülésszakra halasztották, ami már a lengyel elnökségre esik, de ha elfogadják, az még a magyar elnökség sikere (is) lenne.

A Keleti Partnerség programjának vitája a lengyel elnökségre marad, ami talán kudarcnak tekinthető, hiszen az eredeti elképzelések szerint hazánkban kellett volna megtartani, de ennek módosulása már igen korán eldőlt, így nem nyomta rá a bélyegét az elnökségre.

A bővítés tekintetében Horvátország révbe ért, ami nagyon nagy részben Magyarországnak köszönhető. (Ilyenkor talán érdemes lenne barátságosabban kezelni a MOL-INA megállapodást, illetve a MOL befektetéseit Horvátországban.) Orbán Viktor több, az Unióba törekvő államba is ellátogatott (pl. Szerbiába, Albániába), és támogatta a csatlakozásukat. Románia és Bulgária Schengen-csatlakozásának eléréséhez Magyarország kis szereplőnek számít, így ennek a folyamatnak a lassulása nem feltétlenül hazánk kudarca. Ebben a kérdésben a nagyobb országok állásfoglalása (Franciaország, Németország) a döntő.

Az uniós romastratégia elfogadása a magyar elnökség abszolút sikere. Eddig kevesen álltak elő a probléma megoldására irányuló tervekkel, pedig a romák felzárkóztatása összeurópai kérdés. A magyar elnökség végre megtette ezt, kidolgozta a tervet, a sikeres végrehajtás is nagy feladat lesz.

A Duna-stratégia (Duna Régió Stratégia) megerősítése is a magyar elnökség sikere, bár kétségtelen, hogy a szerepe kisebb, mint a gazdasági kormányzásé, vagy a Keleti Partnerségé, de regionális szinten fontos momentum.

A fogyasztóvédelmi irányelveket is a magyar elnökség dolgozta ki, ennek elfogadása is sikernek tekinthető.

Talán az egyik legnagyobb látható külpolitikai siker, hogy Líbiában még a legnagyobb harcok idején is - szinte egyedüliként - nyitva maradt a magyar követség, amely nem csak Magyarországot, de az egész Európai Uniót képviselte. 

Ahhoz képest, hogy az elnökség a médiatörvény körüli európai botrányokkal indult, majd később az új alkotmány tervezetével voltak (az előzőhöz képest már halkabb) európai visszhangok, kritikák, a magyar EU-elnökség nem teljesített rosszul. A kitűzött célok tekintetében nem sikerült mindent megvalósítani, de a jelen helyzetből visszatekintve talán sok is lett volna mindegyik kiemelt ügyet egyszerre megoldani. A fent említett sikereket számba véve kijelenthető, hogy összességében sikeres elnökségről beszélhetünk. Magyarország a lehetőségeihez képest jól teljesített.

Hamarosan megváltozhat Budapest eddigi zászlója. A fővárosnak 138 éve van zászlaja. Már az első zászló elfogadását is viták kísérték, igaz, elsősorban a címer miatt voltak komolyabb viták. Az új terv szerint a címer nem változna. A mostanit zászlót gyakran kritizálták, hogy a román zászlóra hasonlít, pedig csak a három szín egyezik, de azok elhelyezkedése már eltérő, a címerről nem is beszélve.

Vessük össze a zászlókat! Az első képen Budapest jelenlegi zászlaja, a második képen a tervezett új zászló, a harmadikon pedig Románia jelenlegi zászlaja látható. 

------------------------------------------------------------------------------------------

A hírek szerint Sólyom László 195 millió forintos lakást (villát) kapott, amit élete végéig hazsnálhat. Többen fölhördülhetnek, hogy milyen luxus kivitelezésű lakást kap a volt köztársasági elnök.

A lap szerint a háromszintes, belsőliftes, ötszobás luxusvilla alapterülete 265 négyzetméter, amihez 75 nm-es garázs és a 55 nm-es terasz tartozik. Az ősfás telek 2018 négyzetméteres. Az egyedi bútorokkal felszerelt, légkondicionált rezidencia extraszolgáltatásai közé tartozik a központi porszívó és a fűtött kocsibeálló is.

De ne legyenünk kicsinyesek. Sólyom László kitöltötte hivatali idejét, öt évig volt köztársasági elnök, tisztességgel állatta feladatát. Védte a jogállamot, harcolt az igazáért, kiállt a demokratikus elvek mellett, és a határon túli magyarokat is rendszeresen meglátogatta. Botrányok, korrupciós ügyek elkerülték. Meggyőződésem, hogy minden ilyen volt köztársasági elnöknek jár egy hasonló rezidencia.

Mert megérdemlik. Sólyom László, és a többi volt köztársasági elnök is.

Őt évig a legmagasabb szinten szolgálta a hazát, most élete végéig az államtól kapja a lakást. Rendben van ez így. A kekeckedők is könnyen leszerelhetők, hiszen a lakás az állam tulajdonában marad.

A tegnap elfogadott döntés szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, ha pedig az igénybe vevő munkaképes, megszüntethető az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátás.

Az Alkotmánybíróság korábban a következő indokokkal semmisítette meg a 98%-os különadóról szóló törvényt, idézet a közleményből, érdemes figyelni az indoklásra:

Az emberi méltóságot sérti ugyanis, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak.

Az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő, 2010. november 20-tól hatályos alkotmány- és törvénymódosítás értelmében az adótörvények alkotmányossági felülvizsgálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a különadó módosított szabályai sértik-e az emberi méltóságot.

Az Alkotmánybíróság szerint azonban törvény alapján, visszaélés nélkül, bevallással lezárt adóévben megszerzett bevételnek a visszaható hatályú adóztatása már az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható oka, ezért sérti az adófizetők emberi méltóságát. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság védelméhez való jognak az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van.

Lezárt adóév tekintetében a súlyosabb adókötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent. A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták a magánszemély adóteher-viselő képességét.

Szinte biztos, hogy a nyugdíjakat érintő kérdésben is az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni. Hiába módosították az alkotmányt is, a 98%-os különadóról szóló törvény elkaszálása mutatja, hogy most is alkotmányellenes lehet a rendelkezés, hiszen korábban is az alapjokogra és az emberi méltóságra hivatkozva utasították el a visszamenőleges hatályú különadót.

A fenti idézetekkel összevetve több hasonlóság is felfedezhető lenne, ha az Alkotmánybíróság a korábbi elvek alapján vizsgálná meg a tegnap elfogadott intézkedést. A következő hipotetikus okok nem sokban különböznek a különadó elutasításának indoklásától, kezdve az Alkotmánybíróság hatáskörével:

Az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő, 2010. november 20-tól hatályos alkotmány- és törvénymódosítás értelmében az adótörvények alkotmányossági felülvizsgálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a nyugdíjak módosított szabályai sértik-e az emberi méltóságot.

Az emberi méltóságot sérti ugyanis  hogy a törvény hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket törvény alapján szereztek a jogosultak.

Az Alkotmánybíróság szerint azonban törvény alapján, visszaélés nélkül megszerzett nyugdíjnak a visszaható hatályú elvétele már az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható oka, ezért sérti a nyugdíjasok emberi méltóságát. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság védelméhez való jognak az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van.

Az intézkedés nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. A intézkedés mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent. A törvény visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek jelentősen megváltoztathatják a magánszemély teherviselő képességét, életmódját.

A Politikazabáló nem állítja, hogy a tegnapi intézkedés alkotmányellenes, de az előző alkotmánybírósági döntések tükrében könnyen az lehet.

Lassan minden hétre jut egy olyan konfliktus, amelyben mindkét szereplő egy oldalon, a jobboldalon áll. Néha csak beszólásokról van szó, máskor durva hangvételű levélről, vagy komoly döntések (lásd kinevezések) kommentálásáról, következményeiről. Íme néhány konfliktus az utóbbi pár hétből, szereplőkkel és a témával - nem fontossági sorrendben:

1. Opera: Réthelyi Miklós <> Orbán Viktor

Az Operaház főigazgatójának kinevezése körüli konfliktus talán a legmeglepőbb mind közül. Miután Réthelyi kinevezte Horváth Ádámot, Orbán megvétózta, Horváth lemondott. Ebben a vitában mindenki csak veszíthet, leginkább Horváth Ádám, a volt főigazgató, és Réthelyi Miklós miniszter, aki a hírek szerint megkapta a selyemzsinórt. A miniszterelnök által bejelentett esetleges kormányátalakítás is erre vall, de Orbán sem jöhet ki jól ebből a kinevezési történetből.   

2. Filmfesztivál: Szőcs Géza <> HírTV

A HírTv Célpont cím műsorában a Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál megrendezése miatt támadták a politikust. A műsor szerint bűncselekmény-gyanús ügyekben is érintett producerekre bízná a kulturális államtitkár a filmfesztivál megrendezését. Mint tudjuk, akit a Célpont megtalál, az sok jóra nem számíthat.

3. Budaörsi úti buszsáv: Cser-Palkovics András <> Tarlós István

A fideszes székesfehérvári polgármester a Budaörsi úti buszsáv miatt esett neki a főpolgármesternek. (A teljes levél itt.) Majd miután felfüggesztették a döntést, már köszönetet mondott és együttműködést ajánlott Tarlósnak. Talán belátta, hogy nem a legmegfelelőbb stílusban reagált az első levelében. 

4. Zöld Pardon: Tarlós István <> Hoffmann Tamás

Hoffmann Tamás XI. kerületi polgármester bezáratná a Zöld Pardont, és ez a határozat már meg is született. Tarlós István azonban kiállt a szórakozóhely mellett, nem támogatná a bezárását. A kérdés azért is problémás, mert a a döntés nem a főváros, hanem a kerület hatáskörében van, így Tarlós véleménye nem releváns. Kettőjük megbeszéléséről is ellentétesen nyilatkoztak.  

5. Oktatási koncepció: Pokorni Zoltán <> Hoffmann Rózsa

Pokorni és Hoffmann vitája hónapok óta tart. Kezdetben mindkét fél megfogalmazta az - egyébként élesen eltérő - álláspontját, később azonban eldurvult a vita, amikor felmerült, hogy Hoffmann etikai eljárást kezdeményezne Pokorni ellen. Ettől később elállt. Ez is azt mutatja, hogy a vita nem csitul, sőt, egyre inkább eldurvul. Az oktatási koncepció pedig csak csúszik...

6. Oktatási koncepció: Pokorni Zoltán <> KDNP

Az oktatási koncepció körüli vitába a KDNP is beszállt. Szalma Botond fővárosi elnök keményen beszólt Pokorninak és "társainak". Pokorni sem hagyta magát, hasonlóan kemény hangvételű választ adott.

7. Győri Színház: Borkai Zsolt <> Eperjes Károly

Miután nem Eperjes Károly lett a Győri Nemzeti Színház elnöke, Eperjes éles kritikát fogalmazott meg a városvezetéssel szemben. Borkai megvédte magát, és a városvezetés döntését, de szokatlan az ilyen hangvételű üzengetős vita.

„Ugye nem az SZDSZ-féle szabad gondolkodás fészkelte be magát a kultúrába és sorainkba?” – ezt a költői kérdést teszi fel a Magyar Hírlap hétfői számában Eperjes Károly. 

"Azt javaslom az általam nagyra becsült Eperjes Károlynak, hogy tegye túl magát a csalódottságon, és ne keressen összeesküvést ott, ahol nincs ilyenről szó."

 8. Dohányzási tilalom: Szócska Miklós <> Harrach Péter 

Emlékezetes momentum volt, amikor a dohányzást tiltó törvényt nem sikerült első körben elfogadni, Szócska Miklós államtitkár keményen odaszólt Harrach Péternek, aki a tilalom felpuhításán szorgalmaskodott:

„Úgy vélem, hogy egy kereszténydemokrata politikushoz sokkal jobban illett volna az a megnyilatkozás, hogy Harrach Péter vagyok, szenvedélybeteg, és a böjti időszakban gyakorolni fogom az önmegtartoztatást, amit a vallásom üzen nekem."  

Később megkövette a KDNP-s politikust, de a durva beszólás mindenképpen meglepő, még ha jogos is.

9. Frakciófegyelem: Navracsics Tibor <> Lázár János

Ez volt az egyik legmeglepőbb konfliktus, mert Lázár János Navracsics Tibor utódjaként lett a frakció vezetője, akit Navracsics is támogatott. Az összetűzésnek nem lett folytatása, talán mindkét fél belátta, hogy ezt a vitát nem a nyilvánosság előtt kell lefolytatni. Az mindenesetre látszik, hogy Lázár jobban bírja Orbán bizalmát, és ezt időnként érezteti is. 

10. Kormányon belül: Matolcsy György <> Fellegi Tamás 

Ez a vita nem a nyilvánosság előtt zajlik, illetve nem nyílt, személyes konfliktusként jelenik meg, hanem főleg gazdasági-hatalmi kérdésekről szól. Az Origo összeállításában megtalálni a problémás pontokat.

A legfrissebb hírek szerint Alföldi Róbertnek távoznia kell a Nemzeti Színház éléről. Az évadzáró sajtótájékoztatón egy kérdésre a következő mondat hangzott el (videó itt), ami a fideszes vezetők körében is kicsapta a biztosítékot: 

"Önnek pedig kívánok ilyen orális szexet, innentől kezdve egész életében."

Pedig a Fidesz a kormányváltás után sem akarta elmozdítani a színházigazgatót. Ha visszatekintünk, érdemes megfigyelni, hogy többször, több különböző fideszes politikus is megvédte a direktort. 2010 májusában a jobbikos Novák Előd Alföldi Robertának nevezte Alföldi Róbertet, amit L. Simon László utasított vissza. Itt érdemes megjegyezni, hogy a jobbbikos Pörzse Sándor emberi szempontból érzi sértőnek Alföldi fent idézett szavait, miközben Novák Előd éppen emberi méltóságot sértett, amikor valakinek a nevéből gúnyt űzött. Idézet a FN interjújából:

"Ön szerint Alföldi Róbert indulatból vagy dacból ejtette el ezt a megjegyzést a riporterhölgy irányába?

Teljesen mindegy. Még a kocsmában is sok lett volna egy hölggyel szemben ilyen megjegyzést tenni. Ráadásul ezt egy éves beszámolón tette, egy nyilvános sajtótájékoztatón, a Nemzeti Színház igazgatójaként. Még Botswanában sincs ilyen. Emberi szempontból érzem sértőnek az egész történetet."

2010 decemberében Szűcs Géza kulturális államtitkár is megvédte Alföldit. Akkor ismét Novák Előd interpellálta, és a direktor távozását követelte, amire az államtitkár így reagált:

"Szőcs Géza válaszában kiemelte, hogy Magyarország jogállam, Alföldi Róbertnek pedig öt évre szóló szerződése van."

Legutóbb - egy hete (!) - Réthelyi Miklós miniszter is megvédte Alföldi Róbertet. Akkor a jobbikos Pörzse Sándornak válaszolt így a miniszter:

 „Érdekes, újszerű, de egyáltalán nem botrányos előadást láttam”. A miniszter hangsúlyozta, hogy Alföldi Róbert főigazgató leváltására nem ok, hogy nem ért vele mindenben egyet." 

Aznapi beszámolók szerint a miniszter mellett L. Simon Lászó is megvédte Alföldi Róbertet. 

A Jobbik mellett a KDNP is többször Alföldi távozását követelte, februárban ismét visszautaltak arra az ominózus botrányra, amikor a román nemzeti ünnepen a Nemzetiben ünnepelhettek volna a románok, de ezt később Alföldi visszamondta. A KDNP egyértelműen megfogalmazta szándékát:

„Az igazgató induljon pályázaton a fővárosban megüresedő színházak igazgatói posztjának valamelyikéért, és kísérletezzen bátran” - olvasható a párt közleményében. „Egy dologban viszont egyetértünk Alföldi Róberttel, abban, amit most megfogalmazott: ő magától a Nemzetiből nem megy el. Így legyen. Elküldjük” - jelentette ki a KDNP."

Látható, hogy amíg a KDNP és a Jobbik mindent megtesz Alföldi Róbert eltávolítása érdekében, a Fidesz is mindent megtesz, hogy elkerülje a direktor menesztését, és azt a látszatot, hogy kultúrforradalmat hajt végre. Pedig a 2/3-os hevületbe bőven beleillett volna. Az elmúlt egy évben L. Simon László képviselő, Szőcs Géza államtitkár és Réthelyi Miklós miniszter is megvédte a színházigazgatót. Ennek fényében kijelenthető, hogy kitölthette volna mandátumát, de most hibázott, így nem csak magát, de a korábban védelmére kelt fideszes politikusokat is nehéz helyzetbe hozta.

A pénteki - parlametni lépcsőig jutó - rendvédelmis tüntetésen Pintér Sándor bejelentette: hétfőn reggel 8-ra várja a szakszervezeti vezetőket, hogy megállapodásra jussanak. A tárgyaláson nem vesz részt a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete, a többi érdekképviselet jelen lesz. Az előzmények tükrében Pintér Sándor ajánlata a következő lehet:

- kifizetik a tűzoltók 2004 és 2006 közötti túlóradíját

- mégis lesz korkedvezményes nyugdíj, de csak öt év kedvezménnyel

A demonstrálók követelése:

- kiszámítható életpálya

- a korkedvezményes nyugdíj jelenlegi formájának megtartása

- jobb munkakörülmények

- a túlóradíjak kifizetése nem új követelés, szinte alap

Az elmaradt túlóradíjak kifizetése a tűzoltók régi, jogos követelése, a kormány is tudja, nyitott a kérdés rendezésére, már korábban is tett ezzel kapcsolatos ígéretet. A jobb munkakörülményeket nehéz megígérni, csak konkrétumokkal lehet, de ez várhatóan kimarad a mostani tárgyalásokból.

A legfontosabb ütközőpont a korkedvezményes nyugdíj. Csak az a kérdés, hogy a kormány mennyit enged az eredeti elképzeléséből, hogy a rendvédelmi dolgozókra is ugyanazok a nyugdíjazási feltételek vonatkozzanak, mint egy nem rendvédelmi dolgozóra. Az ötévnyi korkedvezményes nyugdíj már elmozdulás az eredeti tervekhez képset. Ennél nagyobb kedvezmény a kormány eredeti elképzeléséhez képset komoly visszalépés lenne. Ha ez egy kiszámítható életpályamodellel párosul, talán elfogadható kompormisszum lehetne. A rendvédelmisek a pénteki tüntetés után erősebben képviselhetik az érdekeiket, bármikor képesek egy újabb, az eddikieknél is hevesebb tüntetésre, ezért is kétséges, hogy az említett feltételeket elfogadják-e. 

Megoldás lehet még, hogy a szigorúbb nyugdíjazási feltételeket csak az új belépőkre alkalmazzák. Ez a szakszervezetek részéről komoly eredmény lenne, de jelentősen felpuhítaná a kormány eredeti törekvését.

Megoldásra szükség van, mert a kormánynak sem érdekel, hogy a rendvédelmi dolgozókkal hosszabb távon konfliktusban legyen. A szerzett jogok egy részének elvesztése szinte biztos, de annak mértéke, megvalósítása még erősen kérdéses.

Korábban megszűnt a sajtószabadság:

Görbe tükör. Ha lehet kritizálni, márpedig lehet, akkor mi szűnt meg?

Forrás: 1, 2.

A Orbán Viktor egypárti alkotmányával cserbenhagyja az országot. Lemond a társadalom harmadáról, lemond arról, hogy munkához juttassa az embereket. Orbán Viktor alkotmánya nem vállal felelősséget azért, hogy a közösség segítse az emberek boldogulását, szociális biztonságát. Az LMP ezt fölháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, ezért az alapvető jogaink védelme érdekében tüntetésre hívja az embereket.

Az alkotmányozással kapcsolatos országjárás során az LMP politikusai bemutatták, hogy az Orbán-alkotmány hogyan korlátozza a demokráciát, hogyan torpedózza meg a szociális biztonságot és hogyan lehetetleníti el a Fidesz demokratikus alternatívájának kormányzását.

Így szól az egyik legutóbbi LMP-s közlemény. Hogy Orbán Viktor kiről, miről mond le, vagy sem, az egy külön történet. Érdemes azzal is foglalkozni, hogy az LMP miről mondott le azzal, hogy kimaradt az alkotmányozás parlamenti vitájából. 

"Alkotmányozással kapcsolatos országjárás" - írják a közleményben. Hallott erről valaki? Bekerültek a vezető hírekbe, illetve a hírekbe egyáltalán? Sok emberhez elértek? Nem. Megérte így a kivonulás, és a vitából való kimaradás? A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem jött be az alkotmányozsától való távolmaradás. Korábban is írtam arról, hogy az ellenzéki pártoknak politikai érdekük (is lehet), hogy az alkotmányozás sikertelen legyen.

Az LMP kezdeti kommunikációjából azt lehetett leszűrni, hogy nem csak az új témák felvetésében lehet más a politika, például a zöld kérdések erőteljesebb kéviseletében, vagy a kisebbségek és a szabadságjogok védelmezésében, hanem a politikai kultúra, a politizálás maga is más lehet. Például a konstruktív ellenzéki magatartás. Egyrészt ezért is érdemes lett volna képviselni "valamit" a vitában (lehet más, mint az MSZP), másrészt a saját politikai érdekük is ezt diktálta volna. Mert ha a parlamentben megvitatták volna az új alkotmány minden egyes problémás pontját, nagyban növélhették volna a pártba vetett hitet, amire sokat mondhatták volna, hogy lám-lám, tényleg ízekre tudják szedni az új alkotmányt, tényleg van erő és szakértelem ebben a pártban. Minden egyes vitatott kérdésben megmutathatták volna a felkészültségüket, tudásukat, és bizonyíthatták volna, hogy tényleg tudnak jobbat. Sőt, még látványos "műsort" is bemutathattak volan, ahogy a Jobbik tette.

A saját koncepció kevesekhez jut el, a néma országjárás szintén nem átütő. Egy 2/3-os többséggel való kemény vita már figyelemreméltó és figyelemfelkeltő lett volna. És utána ugyanúgy lehet nemmel szavazni.

Viták helyett egy, az eredetihez hasonlóan leegyszerűsített online kérdőv, egy MSZP-s politikusok által is meglátogatott kisebb (csak budapesti) tüntetés, és egy észrevehetetlen országjárás maradt.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy akkor miben más a politika?