Politikazabáló

A Politikazabáló nem csak a politika főszereplőivel, a politikusokkal, politikai döntésekkel, és eseményekkel foglalkozik, hanem a politológusokkal, elemzőkkel, tanácsadókkal, politikai stratégákkal, tehát a hozzáértőkkel is. Tegnap elhunyt Wermer András, az egyik leghíresebb hazai marketingstratéga. 1994 és 2002 között a Fidesz mellett három választási kampányban is részt vett. Szakmai hozzáértését sose vitatták, miután 2002-ben eltávolodott a Fidesztől, a politikai támasdások is visszaszorultak. A kampányokkal, stratégiákkal, politikai marketinggel foglalkozó műsorok, beszélgetések, szakmai fórumok állandó vendége volt. Tudását nem csak tanácsadóként hasznosította, hanem tanárként is továbbadta.

Személyesen nem ismertem, de szavaira mindig érdemes volt figyelni.  Kisugárzása magára vonta a figyelmet. Az Álmok Álmodói - Világraszóló Magyarok című kiállítás - mely szintén az ő ötlete volt - mély benyomást tett rám. A kiállítás sikere önmagáért beszél.

A Fidesz honlapján hiányzik egy rövid memoár, így ez az írás azt is pótolni hivatott. Isten nyugosztalja, Wermer András!

Fotó: wermer.hu

A Politikazabáló is írt róla, hogy Tarlós István polgármestersége esetén Rogán Antal lehet a helyettese, és ez már a kampányban is fontos momentum lehet, de a helyesebb lett volna a bejegyzés (Tarlós és Rogán együtt indul) végére kérdőjelet tenni, mert ma eldőlt, hogy Rogán nem lesz főpolgármester-helyettes, marad a Belvárosban.

Fotó: fn.hu

Rogán válasza

Rogán a következő szavakkal indokolta döntését. Részletek:

"Azok az emberek, akik megválasztottak négy évvel ezelőtt polgármesternek, megválasztottak néhány hónappal ezelőtt országgyűlési képviselőnek, csalódásként élnék meg, hogy ha ugyan egy csábító lehetőségért, meg egy ambícióért cserébe, de elmennék". Minden politikus pályáján van egy olyan pillanat, amikor "a hűség előbbre való az ambíciónál"."

"A személyes ambíció találkozott egy csábító lehetőséggel; azzal a lehetőséggel, hogy ezt esetleg Tarlós István mellett főpolgármester-helyettesként, mégpedig a város modernizációjáért, gazdasági fejlődéséért, a fejlesztésekért felelős főpolgármester-helyettesként tegyem meg"

"Budapestnek is megújulásra van szüksége, ezt azonban én, azt hiszem, a következő négy évben még a Belváros polgármestereként szeretném szolgálni leginkább"

"38 éves vagyok, azt gondolom, hogy van előttem még idő."

A legérdekesebb az utolsó mondat, ami azt sejteti, hogy nem mondott le a főpolgármseter-helyettesi címről, sőt, ennél magasabb lehetőséget is kitűzhet célnak. Négy év múlva akár főpolgármester is lehet belőle. 

Miért nem lesz Tarlós helyettese?

Nem rajta múlt. Korábbi nyilatkozataiból érezni lehetett, hogy tetszik neki az új kihívás, szívesen elvállalta volna a főpolgármester-helyettesi posztot. Két oka lehet a visszakozásnak. 1. Tarlóssal nem tudtak megegyezni, Tarlós más struktúrával, más koncepcióval képzelte el a a fővárosi önkormányzatot és Rogán szerepét, mint maga Rogán. Ennek kisebb a jelentősége/szerepe. 2. A Fidesz vezetése is beleszólt a döntésbe. (Erről az Origo is értekezett.) Ez a döntés Rogán számára nem volt kedvező. Hogy milyen okok vezettek a döntéshez, arról csak találgatni tudunk; személyes okok (Orbán és Rogán kapcsolata), régi hibák (2006-ban Rogán volt a kudarccal végződött országgyűlési képviselőválasztások kampányfőnöke), eltérő jövőkép (Rogánnak később szánnak fontosabb szerepet), vagy egyéb, nem ismert ok.

Az is lehet, hogy minden Rogánon múlt, felkérték, elkondolkodott, és nem tetszett neki. De ha így volt, mindez a színfalak mögött zajlott volna, mert a kérdés nyilvánosság előtti napirenden tartásával olyan figyelmet vont magára, amiből csak presztízsveszteséggel lehet kijönni, ha végül nem lesz főpolgármester-helyettes. Márpedig nem lesz.

Rogán jövője

Rogánnak nem kell aggódnia, szinte biztos, hogy ismét megnyeri a belvárosi polgármesteri pozíciót. Az újrázással ismét bizonyíthatja rátermettségét egy nagyobb feladatra is. A mai nyilatkozatok fényében valószínűsíthető, hogy négy év múlva már nem ő indul az V. kerületben (a Fidesz színeiben).  

Éjféltől Schmitt Pál az új köztársasági elnök, Sólyom László átadta hivatalát. Schmitt Pálról a Politikazabáló is többször értekezett, ezért most inkább Sólyom Lászlóval foglakozunk. A köztársasági elnök úr a Heti Válasznak adott interjúban így válaszolt a jövőjét firtató kérdésre:

"Eszem ágában sincs pártpolitizálni, nevetséges is lenne tőlem. A közéleti szerepvállalást azonban nem zárom ki. Még sok erőm van, szeretnék hasznos maradni a magyar nemzet számára. Az igazán nagy kihívás a cselekvés és a pótcselekvés megkülönböztetése lesz. Amikor korábban befejeztem egy könyv írását vagy letelt egy megbízatásom, eltartott egy ideig, amíg megtaláltam azt az új témát vagy célt, amellyel szívvel-lélekkel azonosulni tudtam. Most is így lesz."

Mi lesz Sólyom Lászlóval? Erre kerestem a választ.

LMP? 

Többször, több helyen felmerült, hogy az LMP-ben számítanak rá, esetleg ott vállal valamilyen szerpet, de a fenti interjúrészletből is látszik, hogy pártpolitizálni nem fog. Ettől függetlenül elképzelhető, hogy bizonyos LMP-s megmozdulásokon, akciókon részt vesz, jelenlétével támogatásáról biztosítja a szervezőket, így kiáll bizonyos zöld ügyek mellett. De ne felejtsük el, Sólyom konzervatív beállítottságú, ezért az LMP-vel való "együttműködés" elsősorban a zöld, környezetvédelmi kérdésekben lehet sikeres. Ezen túl a Fidesz túlhatalmáttól félő esetleges alkotmányossági kérdésekben lehetnek közös pontok a párt és a volt elnök között. Más területen nem nagyon. Ezért csak egy laza kapcsolat lehet Sólyom és az LMP között. 

Alkotmánybíróság?

Sólyom László már volt alkotmánybíró, sőt az Alkotmánybíróság elnöke is volt. Igazán neki való feladat lenne, ha újra azon a területen dolgozhatna, amihez a legjobban ért, ami a szívügye. Köztársasági elnökként szerzett tapasztalatainak a taláros testület is hasznát venné. Ehhez két dolog szükséges: 1. Sólyom akarja, 2. a Fidesz akarja. Igazán szép gesztus lenne a párt részéről, de nem látom esélyét, mert - jelen állás szerint - egyik fél sem akarja.

Visszavonul?

Bár az interjúban azt nyilatkozta, hogy a közéleti szerepvállalást nem zárja ki, elképzelhető, hogy mégsem lesz aktív közszereplő. Visszavonul, ritkán szólal meg nyilvánosan, esetleg könyvet ír elnöki tapasztalatairól. A könyv írását szinte biztosra veszem.

A "volt elnök"

A "volt elnöki" sátusszal egyszerre vonulhat vissza, és élhet - valamilyen szinten - aktív közszereplőként. Mit jelent ez? Bizonyos protokolláris eseményeken megjelenik, különböző egyetemeken előadást tart, határon túliakkal találkozik, bizonyos kérdésekben megszólal. Főleg környezetvédelmi és alkotmányossági kérdésekre gondolok. A Fidesz új alkotmányt szeretne, ezért ennek készítése, vitája kapcsán erre bőven lesz lehetősége. Egyes pártoknak hivatkozási alap lehet egy-egy Sólyom-állásfoglalás. Leginkább ezt a szerepet tartom elképzelhetőnek. Aktívan él azokkal a kibővített lehetőségekkel, amelyek az új kormány döntése kapcsán őt is megilletik, mint volt elnököt. Abban biztos vagyok, hogy titkársága nem fog unatkozni.

Végül álljon itt az Köztársasági Elnöki Hivatal honlapja, melyen Sólyom László utoljára szerepel közársasági elnökként. 2010.08.06-án a lenti linkre kattintva már másnak kell megjelennie.

Július utolsó napjaiban fölmerült, hogy Rogán Antal lesz Tarlós István helyettese 2010. október 3-a után. Az, hogy Tarlós István  lesz a Fidesz főpolgármester-jelöltje, már egy hónapja hivatalos. Ez - az önkormányzati választásokkal kapcsolatos legfontosabb budapesti hír - a Fidesz kampányának lendületet adhat. Sőt, a Fidesz nyerési esélyeit növelheti.                                                   

 Ki ül majd mellé? (Fotó: www.tarlosistvan.hu)

Tarlós vezet

A legfrissebb kutatások szerint Tarlós fölénye igan magas. A Századvég felmérése (800 budapesti felnőtt megkérdezett) táblázatba foglalva:

Mennyi idősek a jelöltek?

Annak ellenére, hogy Tarlós István támogatottsága magas, a közös indulással Tarlós egyik gyenge pontjára adott kritikákat iktathatják ki, ami nem más, mint a kora. Közös indulás, értsd: a kampányban és a plakátokon is együtt jelennek meg a szerepek (főpolgármester és a helyettese) tisztázása mellett. Tarlós István 62 éves, Rogán Antal csak 38 éves. Érdemes megnézni, hány éves a többi jelölt; Horváth Csaba 40, Jávor Benedek 38, Staudt Gábor mindössze 27 éves. Összehasonlításképp: a leköszönő Demszky Gábor 58 éves. 

A legtapasztaltabb páros

Az adatokból látható, hogy Tarlós még a távozó Demszkynél is idősebb, ami a kampányban könnyen a kritikák tárgya lehet; Hogyan lesz képes radikális változásra a legidősebb jelölt? A gyökeres átalakításokra készülő Fidesznek erre is fel kell készülnie, és Rogán helyettesi jelölésével csattanós választ adhatnak az ilyen irányú kritikákra. Miért fontos ez? Mert Tarlós szakmai tapasztalatába már nehezen lehet belekötni, hiszen 16 éveig volt III. kerületi polgármseter és négy éve a Fidesz fővárosi frakcióvezetője. Ha ehhez hozzáadjuk Rogán 4 éves belvárosi polgármesterségét, akkor ketten együtt a legtapasztaltabb párosként indulhatnának a főpolgármesteri és a helyettesi tisztségekre. A többi jellölt közül egyedül Horváth Csabának vannak városvezetési tapasztalatai, de az MSZP fővárosi botrányai miatt nem sok esélye van. Jávor Benedeknek és Staudt Gábornak nincs jelentősebb városvezetési múltja. Igaz, ezt előnyükre is válthatják. 

Mikor derül ki?

Rogán tegnapi nyilatkozata szerint csak augusztus végén dönt arról, hogy egy felkérés esetén elvállalja-e a főpolgámester-helyettesi tisztséget (pontosabban előbb a jelöltséget). Népszerű belvárosi polgármesterként valószínű, hogy ismételhetne az V. kerületben, de a hírek szerint új kihívásokra vágyik, és ez a Fidesz érdeke is lehet. Ha elvállalja, utódjáról mihamarabb dönteni kell.

Az elmúlt hét - az árvíz mellett - a magyar gazdaság állapotáról, egy esetleges államcsődről, a forint árfolyamának alakulásáról, a tőzsde zuhanásáról, de legfőképpen a kormányzati kommunikációról és annak hatásairól szólt. Nehéz megítélni, hogy a nyilatkozatok mennyire voltak szándékosak vagy "csak" szerencsétlenek, de az biztos, hogy ilyen következményekkel senki nem számolt. 

A hiánycél és a bizalom

Az idei államháztartási hiánycél 3,8%. A választási győzelem után a piac még az 5,5%-os hiányt is elfogadhatónak tartotta, de még a távozó pénzügyminiszter szerint is elképzelhető a magasabb (4,2%-os) államháztartási hiány. Varga Mihály legutóbbi sajtótájékoztatója szerint tartani szeretnék a 3,8%-os hiányt. Ez részben ellentmond az eddigi várakozásoknak.

Úgy tűnt, hogy a 2/3-os győzelemben mindenki lehetőséget lát, esélyt arra, hogy az új kormányzat - akár a magasabb hiány terhére - olyan intézkedéseket hozzon, amivel serkenteni lehet a gazdasági növekedést, miközben rég várt strukturális átalakításokat is elindítanak. Ez a várakozás jelenleg is megvan. Az elmúlt hét kibeszéléseivel és/vagy ellentmondásos nyilatkozataival a bizalom csökkent. Pedig ez napjainkban - és a válság kezdete óta - a legfontosabb.

A jó kommunikációról

Sokadszorra hangsúlyozom, hogy a jó kommunikáció elengedhetetlen a sikeres kormányzáshoz. Kifelé (külföld) és befelé (belföld) egyaránt. Már tudjuk, hogy Kovács Zoltán felel a kormányzati kommunikációért, egy ötven fős csapat munkáját fogja koordinálni. A kommunikációs államtitkárság a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium alá tartozik. Lásztik, hogy fontosnak tartják a kommunikációt, a hírek szerint szakemberekkel teli profi csapat verbuválódik. A kormányzati arculat kialakítása is az államtitkárság feladatkörébe tartozik.

Az idézett fideszes politikusok nyilatkozataiért közvetlenül még nem ők felelnek, de ezt a problémát is orvosolni kell; iránymutatással, eljárásrenddel, erős központi kommunikációval. A kormányzati kommunikáció mellett rendezni kell a párt vezető politikusainak megnyilatkozásait is, hiszen Kósa Lajos vagy Pokorni Zoltán nem kormánytagok, de a Fidesz meghatározó emberei, és az utóbbi időben lavinát indítottak el bizonyos megnyilvánulásaik. Utóbbi feladat lesz nehezebb.

Az elmúlt napok eseményeinek tükrében kijelenthető, hogy időben jött a kijózanító pofon, egy négyéves kormányzati ciklus legelején. Ebből sokat lehet tanulni.

Tegnap több neves értelmiségi nyilvánosan kiállt Sólyom László újraválasztása mellett. Mozgalom, honlap indult. Egyes személyek kiállása nem meglepő, a közös múlttal is magyarázható, lásd Zlinszky János (Alkotmánybíróság), vagy Lányi András (Védegylet). Ugyanakkor Tölgyessy Péter eddig tartózkodott a hasonló megnyilvánulásoktól, de tekintélyes alkotmányjogászként az ő kiállása is érthető. Talán csak Makovecz Imre és Mellár Tamás (volt KSH-elnök) aláírása kerülhet a meglepő kategóriába. 

Nyitott kérdés?

Az értelmiségi kiállás ismeretében Orbán Viktor a Tények Estében azt nyilatkozta, hogy a köztársasági elnök megválasztása még teljesen nyitott kérdés. Az is lehet, hogy ez csak egyszerű kommunikációs fogás, de legalább világos üzenet. A kialakult helyzetben - napok óta fontosabb hír a köztársasági elnök megválsztása, mint az új kormány megalakulása - nem is rossz megoldás.

Pártpolitikust vagy nem pártpolitikust?

Korábban írtam arról, hogy nem biztos, hogy Sólyom Lászlót újraválasztják. A politikai ráció indokolhat egy új, a Fideszhez lojálisabb, közelebb álló jelölt megválasztását a köztársasági elnöki posztra. (Miközben Sólyom és a Fidesz elképzelési között nincs túl nagy törésvonal.) Minden politikai párt élne ezzel a lehetőséggel, ha ilyen nagy támogatást kapna. Emlékezzünk: öt évvel ezelőtt az MSZP is pártpolitikust jelölt Szili Katalin személyében. A Jobbik már megfogalmazta, hogy Morvai Krisztinát jelölné köztársasági elnöknek, aki - bár nem tagja a pártnak -, de nem is pártok felett álló közszereplő. Az LMP-nek kapóra jön Sólyom támogatása, egyrészt a védegyletes gyökerek miatt, másrészt mert nincs más alkalmas jelöltjük. De nem csak pártpolitikust jelölhet a Fidesz.

Nyomás és logika

A következő hetek kérdése az lehet, hogy a bal-, de főleg a jobboldalról érkező nyomás milyen hatással lesz a Fidesz vezetésére. Ennek fényében hogyan változik az eredeti elképzelésük, ha egyáltalán változni fog. Lehet, hogy az értelmiségieknek, és a  - nem jelentéktelen - Sólyom-tábornak nem igazán tetszetne, de egy új elnök megválasztása is teljesen demokratikus, és a politikai rációt tekintve logikus lépés lenne.

Mikor derül ki, hogy ki lesz a Fidesz jelöltje?

Legkésőbb júnuis 28-án, a Fidesz frakcióülésén. (Lásd Orbán Viktor nyilatkozta a Tények Estében.)

A választás eldőlt, 2/3-s többséget szerzett a Fidesz-KDNP, középpárt lett az MSZP, kiesett két rendszerváltó párt (MDF, SZDSZ), és bekerült két új politikai formáció (Jobbik, LMP). Mindezek tudatában készítettem egy gyors SWOT-analízist az új kormányról.

Erősségek

A 2/3-os többség. Nincs szükség koalíciós egyeztetésekre, hosszú alkudozásokra, időigényes tárgyalásokra. Egyedül kormányozhatnak. A KDNP szoros szövetséges, tudják, hogy a Fidesz segítségével jutottak a parlametbe, a kérdések nagy többségében egyeznek az álláspontok. Ilyen szempontból az egységre nem veszélyes a KDNP. Bizonyos kérdésekben konzervatívabb álláspontot fognak képviselni, de ez a Fidesznek még előnyére is válhat.

Szakemberek. Bár a kampányban - főleg az elején - gyakori téma volt, hogy a Fidesznek még programja sincs, valójában a Fidesz régóta készül a kormányzásra, jó ideje a szakpolitikusaik foglalkoznak a problémákkal. (Természetesen a pártnak programja is van, igaz, ebben főleg irányvonalakat határoznak meg.) A háttérmunkából az látszik, hogy a párt szakemberei régóta dolgoznak olyan programokon, amelyekkel megpróbálják a problémákat orovosolni, vagyis nem Hűbele Balázs módjára kezdenének bele a kormányzati munkába.

A nemzetközi piacok "beárazták" a Fidesz győzelmét, sőt az IMF-fel való tárgyalásokat és az esetleges újabb megállapodást is, így nem várható a forint drasztikus gyengülése, vagy a tőzsde belpolitikai okokból történő zuhanása, a befektetők elbizonytalanodása. Lásd Görögország napainkban. Az első hírek is a forint erősödéséről szóltak. A gazdasági szereplők pedig a kormány intézkedéseire várnak.

Gyengeségek

Az ország helyzetéből adódóan nem biztos, hogy még idén sikerül olyan - sokak által várt népszerű - intézkedéseket végrehajtani, ami fenntartja ezt a nagy bizalmat. Túlságosan nagyok az elvárások.  

Kommunikáció. Az új kormány megalakulása után már nem lesz elég Gyurcsányra és a korrupciós botrányokra hivatkozni. Az új a kormánypártnak érdeke a leköszönő kormány ballépéseinek és botrányainak napirenden tartása, de ezen (részben) túl kell lépni, új kommunikációs sratégiára lesz szükség. Továbbá nem szabad "kibeszélni", a párt hivatalos kommunikációjától eltérni, mert az konfliktusokhoz, magyarázkodáshoz vezet. Lásd az adócsökkentés kérdése az utóbbi pár napban illetve az ingatlanadó esete a kampány elején. Az egységes kommunikáció lehet sikeres.

Három ellenzéki párt vár arra, hogy lecsaphasson az új kormány hibáira, vagy az ígéretek nem teljesülésére, erre fel kell készülni, ezt hatékonyan kezelni kell - ez lesz az egyik legnehezebb feladat, főleg egy ilyen nagy kormánypárti frakció esetén.

Lehetőségek

A társadalmi támogatottság ereje. Jó kormányzással csökkenthető a társadalmi megosztottság.

A jelenlegi problémákat kezelő, társadalmi és gazdasági kihívásokra választ adó megoldásokra még 2/3-os többségre sincs szükség. A kormány felelőssége, hogy milyen válaszokat talál a felmerülő kérdésekre. Egy jó kormányzással orvosolni tudja a jelenlegi elégedettlenséget.

2011. január 1-től fél évig Magyarország az EU soros elnöke lesz. Meghatározó szerepe lesz a kormányfőnek. Ez nemcsak külpolitikai, hanem belpolitikai kihívás, megmérettetés. Ha Orbán Viktornak nemzetközi szinten is sikerül eredményeket elérnie, azt a belpolitikában is kamatoztathatja. Ehhez botránymentes és eredményes fél évre lesz szükség. Rossz példának: cseh EU-elnökség, amikor abban a fél évben bukott meg a kormány. A többség miatt erre nem kell számítani.

Az euró bevezetése, és ennek a sikere. Napjainkban a céldátum: 2014-2015. Miután a céldátum legalább 10 éve folyamatosan kitolódik, ezért nehéz konkrét időpontot megjelölni, de a ciklus végére már biztos nagyobb hangsúlyt kap, sőt biztos, hogy kampánytéma lesz. De csak egy erős forint árfolyam mellett lehet sikeres az euró bevezetése. Lásd szlovákiai drágulások a bevezetés után.

Veszélyek

Csodavárás. Ha nem sikerül gyors intézkedésekkel megfelelni, gyorsan népszerűségét veszítheti a kormány. Az első hónapokban látványos intézkedésekkel is fenntartható a népszerűség, ez később már nem lesz elég.

Minden eszköz a kormány kezében van. Nem lehet se a koalíciós partnerre, se az ellenzékre fogni, ha valami nem sikerül, vagy nem az eredeti elképzelések szerint valósul meg.

A 2/3-os többség - ha rosszul élnek vele. Ha "elszállnak". Nem szabad visszaélni vele. A fontos kérdésekben elengedhetetlen a társadalmi szervezetekkel való egyeztetés, együttműködős. A szándék megvan.

Korrupció. A nagy számok törvénye alapján elképzelhető, hogy lesz olyan képviselő, vagy funkcionárus, akinek "megremeg a keze". Az ilyen helyzeteket határozottan és gyorsan kell kezelni. Nagyon oda kell figyelni, hogy ne legyen olyan botrány, ami a ciklus végégig elkíséri a kormányt. Lásd az előző ciklusban: BKV, Zuschlag-ügy. Mert ha lesz, akkor hasonló követkeményekkel járhat. Ráadásul az MSZP mellett a két kisebb pártnak is  érdeke, ha új kabinet besározódik, azt napirenden tartsák, mert csak így tudják fenntartani azt az állapotot, hogy ők még "tiszták". 

Mindössze négy napra szól a parlamenti dolgozószobában készült felvétel. Íme:

Üzenete világos, elkészítése logikus. Az eddigi eredmények tükrében a második forduló "veszetese" a Fidesz lehet, ha nem sikerül megszereznie a 2/3-os többséget. Erre kevés az esély, de a párt biztosra megy, így mindent megtesz a mozgósítás érdekében. Ezért érthető egy utolsó, alacsony költségvetésű, egyszerű üzenetet közvetítő kampányfilm elkészítése.

Az utóbbi hetekben több olyan titkos (az érintett tudta nélkül készült) felvétel került napvilágra, amelynek célja egy személy, párt, vagy politikai szereplő lejáratása. Ilyen volt a Kubatov-felvétel, majd a szocialisták adatgyűjtéséről szóló videó, végül a Szanyi-felvétel. Az is külön fejezet lehetne, hogyan készülnek ezek a felvételek, és milyen úton-módon kerülnek a politikai ellenfélhez, de erre most nem térek ki.

Fontos az időzítés

Az ilyen felvételeknél nagyon fontos az időzítés. A Kubatov-felvétel a választások első fordulója előtt pár nappal került nyilvánosságra. Erre lecsapott az MSZP és a Jobbik. Két nappal később került ki az MSZP-s adatgyűjtésről szóló videó, ami kínos helyzetbe hozta a pártot. A Jobbik erre is sajtótájékoztatót szervezett. A Szanyi-felvétel azután került napvilágra, hogy Szanyi Tibor napok óta azzal haknizott, hogy a szervezett átszavazók miatt nem nyert.

Zárójel az adatbázisokról

Itt jegyezném meg, hogy a későbbiekben valószínűleg a Jobbiknak is lesz adatbázisa a szavazóiról. Minden pártnak fontos, hogy legyen egy adatbázisa a saját választóiról, ami az üzenetek eljuttatásától - a kopogtatócédulák gyűjtésén át - a mozgósításig igen fontos. A választói névjegyzék megvásárlása minden párt számára adott törvényes lehetőség. De a felvételek nem erről szóltak, hanem arról, hogy esetleg nem szabályos motívumok is vannak az adatgyűjtésben.

Nagy a tét

A felvételek célja minden esetben az adott politikai aktor lejáratása. A hitelesség kérdése forog kockán, ami minden politikusnak létkérdés, főleg választási kampány idején. Ezért is volt vezető hír minden ilyen felvétel előkerülése. Ha már nyilvánosságra került, "a baj megtörtént", az érintetteknek egy lehetőségük van: megfelelő stratégiával enyhíteni a veszteségeket, jó kommunikációval kezelni a helyzetet. 

Hogyan lehet kezelni az ilyen helyzeteket?

Gyorsan és ügyesen. Az elsődleges stratégia a hitelesség megkérdőjelezése lehet. Az  első reakciókban minden esetben így történt. A Kubatov-felvételnél nem cáfolták, hogy ő szerepelne rajta, de Szijjártó egy rövid közleményben az MSZP és a Jobbik hazugságainak minősítette azt. Az MSZP is megpróbálta hitelteleníteni a videót, provokációnak és hazugságnak nevezte azt. Szanyi Tibor is manupulicióról beszélt. Egyik esetben sem volt elég a közlemény. Időrendi sorrendben visszafelé elemezzük.

Szanyi Tibor sajtótájékoztatót tartott. Az tette, amit ilyenkor egy ilyen helyzetben egy politikus tehet: kiállt, és próbálta elmagyarázni a történteket. Az már más kérdés, hogy a felvétel miatt lehetetlen helyzetbe került. Talán belátta, hogy kár volt az átszavazók manipulációjával haknizni. Sajtótájékoztatójával próbálta mentemi a menthetőt.

Az MSZP a közlemény után sajtótájékoztatót tartott, melyben Szigetvári Viktor kampányfőnök bemutatta a kérdéses adatbázist és annak törvényessége mellett érvelt. Hogy meggyőzte-e a közvéleményt, az más kérdés, de kommunikációs szempontból ő is azt tette, amit ilyenkor kell, kiállt egy sajtótájékoztatóra. Elkerülhetetlen volt, miután két nappal korábban még a Fideszt vádolták törvénytelen adatgyűjtéssel.

A Kubatov-felvételnél ez nem történt meg. Pár nappal később Orbán Viktor reagált rá, (igez, ügyes mondatokkal), majd a választások után Kósa Lajos próbálta megmagyarázni az ATV-ben (kevésbé hatékonyan). Mindenképpen szükség kell volna egy sajtótájákoztatóra. Kétségtelen, hogy a Fidesznek hatalmas előnye van, és az ország szempontjából most nem ezek a legfontosabb kérések. A választót is jobban érdekli, hogy van-e munkahelye vagy nincs, hogy lesz-e adócsökkentés, hogy lesz-e hatékonyabb kormányzás stb., de ha felmerült egy ilyen - a hitelességet érintő - kérdés, arra reagálni kell. Elsősorban az érintett részéről, másodsorban a pártvezetés részéről várható el valamilyen reakció.

A bajt kelezelni kell, nem lehet elhallgatni. Vagy menteni a menthetőt, vagy javítani a kell a helyzetet. A jó kommunikáció a saját tábor szempontjából is elengedhetetlen. Ezt a kérdést is gyorsan lehet(ett volna) kommunikálni. Kiállni, hogy is működik ez, egy sajtátójékoztató keretében válaszokat adni, hogy ne maradjon nyitott kérdés, ami a későbbiekben is visszaüthet. Továbbá bocsánatot kérni például a nyugger kifejezésért. Ezt is gyorsan és egyszerűen lehetett volna kommunikálni: "Elnézét, ha bárkit megbántottam, fiatalokhoz szóltam, ezért az ő szóhasználatukkal próblátam élni." Ennyi. A Fidesz szerencséje, hogy az ebben rejlő támadási felületet nem hsználta ki az MSZP. (Arról nem is beszélve, hogy az öregecskedő feleség lecserélése sokkal sértőbb.) De később is lehetett volna ügyesen kommunikálni, Jóri András adatvédelmi biztos látogatását felhasználni: lám-lám, itt volt az adatvédelmi biztos, mindent megtekinthetett, és nem talált semmi törvénysértőt. Ezt még akkor is el lehet mondani, ha a vizsgálat nem fejeződött be, hiszen a két forduló között vagyunk, ilyenkor minden mondat nagyobb hangsúlyt kap.

Zárójel az adatbázisokról 2

Vajon mennyire hatékony az a vizsgálat, ahol a biztos bejelenti, hogy holnap hova megy vizsgálódni. Mikor a Fidesznél volt, kiderült, hogy másnap az MSZP-hez megy. Így bármilyen létező vagy nem létező titkos adatbázist időben el lehet tüntetni.

Tanulságok

1. Nem kell titkos törvénytelen adatbázist készíteni.

2. Nem szabad törvénysértő magatartásra buzdítani a híveket.

3. Nem érdemes az ellen tiltakozni, amire a saját válaszóinkat is kértük.

4. Ha van titkos adatbázis, nyilvánosan nem beszélünk róla.

5. Nyilvánosan másokat sértő kijelentést nem teszünk. Még egy belső rendezvényen sem.

6. Ha kikerült egy lejárató felvétel, azt jó kommunikációval kezeljük. Mert lehet kezelni, sőt, kell is.

Amikor a Politikazabáló kettős értelmet kap. :) Komolyabb elemzés később.

Forrás: origo.hu (Pályi Zsófia)

Forrás: mandiner.hu