Politikazabáló

A politikában mindig kellenek az ellenségek, vagy legalábbis az ellenségképek, amik ellen érdemes harcolni. Ezek között lehetnek valódiak és kreáltak. A Fidesz kifejezetten méri, hogy milyen témákba milyen szinten érdemes belemenni, és ez mekkora politikai tőkét hozhat. (A társadalmi törést vagy kárt nem mérik, mivel a politikai haszon szempontjából nem releváns.) A 2022-es választásokig még sok idő van, másfél év, addig még feltűnhetnek újabb ellenségek is, de már most látni, hogy kikre, illetve mire összpontosít Orbán.  

A régiek

Migránsok. Amíg ez a kérdés nem oldódik meg, addig folyamatosan napirenden lesz, kisebb-nagyobb intenzitással. Csak a járványnak köszönhetjük, hogy a migránsozó plakátok lekerültek, és helyükre értelmesebb, a vírus miatti védekezésre és a megelőzésre fókuszáló plakátok kerültek ki. Az Unió is nehezen kezeli a kérdést, a tagállamok sem egységesek, amíg megoldás is csak húzódik, addig pedig ebben sem lesz változás. 

Soros. Az ördög maga. Amíg él, nem lesz változás, ha már nem lesz, akkor meg a szervezetei kerülnek a helyébe. Talán abba az irányba tolódik el a kommunikáció, hogy most már nem csak belföldön lehet sorosozni, hanem Brüsszellel szemben is ez került elő legfőbb érvként. Egyszerű, hatásos, védekezésre, támadásra egyaránt alkalmazható.  

Gyurcsány. Amíg a közéletben lesz, ebben sem változás. Bár a legerősebb ellenzéki párt vezetője, de még mindig többet árt az ellenzéki összefogásnak, mint amit használ. Miniszterelnökként való visszatérésére semmi esély nincs, ettől még jó vele riogatni. Orbánhoz hasonlóan imádja mozgatni a szálakat és képtelen visszavonulni. 

Brüsszel. Bár régi ellenség, aki ellen állandóan harcolni kell. Ez a mostani vitákban egyre csak éleződik. A költségvetési viták felerősítették a jogállami kérdéseket, amikre Orbán kemény választ adott, de ezzel sok ellenséget is szerzett. A harc pedig folytatódik.

Az újak

Liberálisok. Valójában a libernyákok, de ez a szó a politikai közbeszéd csúcsán mégiscsak kocsmai stílusú, valószínű ez is volt a célja a megnevezéssel, de maradjunk a liberálisnál. Ahogy Orbán meg is nevezte, mint régi-új ellenséget, valószínű fel is fogják erősíteni ezt a fajta ellenségképet. Sok esetben még mindig egy szitokszó, megfelelő kormányzati kommunikációval gyorsan fel lesz futtatva, a kérdés, hogy milyen tartalommal töltik még meg. Könnyen összeköthető Sorossal és a migránsokkal, de még Gyurcsánnyal is, így ez nem lesz nehéz feladat.

Melegek. Ahogy a lengyel elnökválasztás egyik fontos kérdése volt idén, úgy nálunk is biztos kampánytéma lesz. Bár ott is csak hajszállal nyert a konzervatív oldal, nálunk még mindig egy olyan téma és csoport, ami alkalmas "a nyugalom megzavarására", fogalmazzunk így. Amíg Nyugat-Európában ez már nem tartozik a fontosabb kérdések közé, mert ott még a katolikus államok is elfogadóak, mi csak most értünk el oda, hogy ez téma legyen. Ez mondjuk jól mutatja a lemaradásunkat. Most a Mi Hazánkkal tesztelik a közvéleményt, de ha már Orbán is szóba hozta, akkor előtérbe fog kerülni.

Amerika. A túlságosan oroszbarát politika után talán nem meglepő, de érdekes fejlemény, hogy Navalnij megmérgezését elemezve Bayer Zsoltnál is megjelent az a magyarázat, hogy Amerika áll mögötte. Persze a III/II-es Boros Imrével és az ex-MSZMP-s Bogár Lászlóval készülő műsorban ez annyira nem is meglepő, de mégiscsak furcsa. Az biztos, hogy Orbán már kifejtette, hogy Trump jó nekünk, Biden rossz, és ahogy az előrejelzések állnak, Biden még elnök is lehet, így kinéz egy komolyabb feszültség Amerikával is. 

Kezdjük a tényekkel

• Az Index hirdetéseiben érdekelt cégben márciusban tulajdonos lett a NER médiavilágában fontos szerepet játszó Vaszily Miklós.
• Korábban Simicska Lajos, előtte Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozott az újságot kiadó cég. Mindkettő kegyvesztett fideszes oligarcha.
• Akkor sem szóltak bele a szerkesztőség munkájába. A mostani szerkesztőség szerint legalábbis.
• Dull Szabolcs szivárogtatott, bár nem ismerjük az ő titoktartásiját. 
• Valóban kirúgták a főszerkesztőt, aki csak 8 hónapja volt az Index főszerkesztője.
• A szerkesztőség is elismeri, hogy a tartalomba eddig nem szóltak bele.
• Anyagi problémák merültek fel a cégnél, amire a vezetők megoldásokat kerestek, de nem ismertek a problémák méretei, ahogy a konkrét megoldási javaslatok sem. 
• Az utóbbi hetekben követhetetlen gyorsasággal jöttek-mentek a vezetők, igazgatósági tagok.  
• Bodolai közel 20 éve az Indexnél van.
• A Fideszt nagyon zavarta a lap. Orbán szerint fake news. Ez mindent elárul.

A szerkesztőség igaza

Igen ritka az ilyen kiállás, hogy szinte mindenki egy emberként áll ki a főszerkesztőért. Ez mindenképpen tiszteletre méltó. A főszerkesztő kirúgása előtt nagyon gyorsan változott az igazgatóság összetétele, a főszerkesztő kirúgása után teljesen bizalmatlanná váltak a vezetéssel szemben. Megijedtek a NER feltűnése miatt is. Érthető, hogy együtt érzik az erőt, hogy együtt várják a csodát. 

Bodolai igaza

Cégvezetőként megszabhatja, hogy ki legyen a főszerkesztő, a legtöbb újságnál nem a munkatársak választanak egymás közül főszerkesztőt, hanem a vezető vagy a tulajdonos. Ahogy a korábbi indexes újságíró (a nem most távozott) Bodoky Tamás írja, "súlyos aránytévesztés Bodolait hibáztatni, és a szerkesztőség is önként adta fel a várat, ostrom nélkül, a vélt igazáért, sértődötten". Ebben is lehet igazság.

Bodolai valóban közel 20 éve az Index jogásza, a Simicska ügyködése után pedig a vezetőként tevékenykedik, akkor ő volt az egyik garancia a függetlenségre. Nehéz lenne azt feltételezni, hogy a NER szolgálatába állt, ahogy a tanácsadóként feltűnt Erdélyi Superman Zsoltról se lehet ezt feltételezni. Mindig is kőkemény libernyák volt. Bár sose lehet tudni.

Bicikli

Nem lenne helyes belemenni abba az utcába, hogy aki most nem Dullal van, az fideszes, ez valóban súlyos aránytévesztés lenne. Mint ahogy az is, hogy már péntektől nem érdemes olvasni a lapot, hiszen még vasárnap is került ki erősen kormánykritikus cikk. 

Lehet, hogy tényleg egy kicsit mindenki túltolta, és ennek lett ez a következménye. Hiszen a tartalomba nem szóltak bele, még leépíteni sem kellett, és a cég sem jelentett csődöt. Még ha a NER szaga be is jött az ablakon. 

Kimenetelek

• Vajon ha Bodolai visszaveszi Dullt, visszajönne a szerkesztőség és minden menne tovább? Valószínű nem, mivel a felek már nagyon bizalmatlanok egymással szemben. Pedig ha mindenki visszalépne egyet, működne. Az olvasóknak ez lenne a legjobb megoldás.
• Az Indexet feltölthetik új emberekkel, a kérdés, hogy az olvasottsága, hitelessége milyen mértékű lesz. A brand most inkább leépülőben van. Mindenki patikamérlegen fogja mérni az új cikkeket. 
• Pár héten, hónapon belül eldőlhet a sorsa, az is lehet, hogy lehúzzák a rolót.
• Biztos lesz egy új lap, egy Index2, vagy új Index, ki tudja milyen jól hangzó domain szabad, de érdemes lesz követni a domain bejegyzéseket is. 
• Nagyon nehéz lesz egy Index2-t felépíteni, de leginkább fenntartani. Egy 90 fős szerkesztőség nagyon sokba kerül, már a kezdő infrastruktúra is, a bérekről nem is beszélve.
• Ahogy a Népszabadság nagy szerkesztősége is pillanatok alatt szétszéledt, úgy ez itt is megtörténhet. Bár az Indexnél elég jól lehetett keresni, azért annyira nem, hogy pár évet munka nélkül maradjon az ember. A nem fideszes média ennyi embert most nem tud felszívni. 

Kevesebb mint két év van a következő választásokig, ha nem válik be Török Gábor jóslata az előrehozott választásokról. Ma még nincs miért előrehozni, hiszen a Fidesz továbbra is nyerő helyzetben van, az ellenzék meg keresi önmagát, vagy éppen próbál túlélni.

Nézzük meg, hogy állnak az ellenzéki pártok most:

Jobbik

Mostanában a legtöbbet szóba hozott ellenzéki párt, amelyik a zsugorodástól hangos. Korábbi vezető politikusok kilépésével és alapszervezetek megszűnésével folytatódik a kisgazdásodás. Ha ez egy tisztulási folyamat része, akkor még a hasznukra is válhat, de mivel a távozókat nem követik új, karakteres belépők, még nem látni a folyamat végét. A párt szempontjából egyetlen pozitívum, hogy eddig túlélték az ÁSZ-bírságot, de a néppártosodásnak most már le kellene zárulnia, és a belső vitákat is be kell fejezni, mert a végén az 5% lesz a cél, nem pedig a kormányváltás. 

MSZP 

Legutóbb egy félresikerült videóval támadták az egészségügyi minisztert, de látványosan visszahullott rájuk. Ez is mutatja a profizmus hiányát. Már rég nincsenek új, fiatal politikusaik, új ötleteik. Bár nem marakodnak már, mint más pártok, Szanyi és Botka távozásával fontos karaktereket vesztettek. A szavazói bázisukat nem sikerült növelniük, és a cél is inkább a stabilizálás. 

Párbeszéd

Erőtlen próbálkozásaik vannak, nincs átütő erő bennük. Még mindig az az egyetlen esélyük, hogy az MSZP-vel közösen indulnak, és akkor bejuthat pár képviselő a parlamentbe, de egyedül teljesen esélytelenek. Nem sikerült a nemzetközi zöld hype-ot átültetniük a belpolitikába és Karácsony Gergely népszerűségéből se tudtak profitálni. 

DK

Továbbrs is megvan a hardcore támogatottságuk, akik Gyurcsányt kedvelték, azok Dobrev Klárát is kedvelni fogják, vele talán még egy picit növelhetik a támogatottságukat, ahogy új arcok bevonása is sikerült, pl. Kálmán Olga, és néhány az MSZP-től átpártolt politikus személyében. Ugyanakkor még mindig a legnagyobb hátrányuk Gyurcsány Ferenc, aki több elutasító voksot tud beszerezni, mint új támogatót. 

LMP

Ungár Péter Kelemen Annával folytatott videós sorozatán túl szinte semmi mással nem színesítették a magyar politikát az elmúlt hónapokban. A nemzetközi zöldhullámot nekik sem sikerült meglovagolniuk, pedig korábban erre a zöld karakterre épített a párt. Bár pozitívum, hogy a korábbi etikai bizottság befejezte a párt szalámizását, de nagyon hiányzik egy vezető, egy Schiffer András... Egyre távolabb kerül az 5%.

Momentum

Még mindig nagy kérdés, hogy az ellenzék vezető ereje lesz-e 2022-ben, vagy sem. Kicsit lelassultak a korábbi lenületükhöz képest, és olyan furcsa momentumokkal (szójáték) kerültek be a hírekbe, mint az elnökség nagy részének lecserélése, és az exfideszes, exjobbikos Körömi Attila beválasztása az elnökségbe. Talány, hogy a fiatal tagság mit lát ebben - a hozzájuk képes - idősebb politikusban, de a progresszívabbak esetében bizony pislogást váltott ki, ráadásul egy könnyen támadható karaktert toltak az első vonalba. Az alapszervezeteik bővültek, most új elnökség is van, de még nem látni a folyamat végét, az építkezés közepén vannak. Jobbról és a bizonytalanokból lehetne még új szavazókat bevonzani, az ehhez szükséges kampányokat, programokat még nem látni. Ha túlságosan belecsúsznak a baloldali-liberális irányba, nehezen szerzik meg a kívánt új szavazókat.

Mi Hazánk

Kicsit kakukktojás, mert a többi ellenzéki párttal soha nem közösködnének, és sokszor a Fidesz házi ellenzékeként jelennek meg. A cigánybűnözés hangoztatásán túl nem sok új elem van a politikájukban. Nekik az 5% elérése lehet az egyedüli céljuk, de már ezzel is sok kárt okozhatnak az ellenzéknek. Lassan de biztosan építkeznek.

Szumma

Ha másik oldalról vizsgáljuk meg a kérdést, akkor talán még időben vannak az ellenzéki pártok, hiszen szűk 2 év van a választásokig, és gondolhatják úgy, inkább most bukjanak ki a fenti problémák, mint később, de szerintem már most is késésben vannak. Igaz, a koronavírus negatív társadalmi és gazdasági hatásai még csak a következő hónapokban fognak igazán a felszínre bukni, hogy ebből ki és hogyan profitál, az a pártok felkészültségén múlik. 

Napok óta erről szól Orbán Viktor legújabb kormányzati vírusvideója. 

Mi a célja?

Elsődleges célja, hogy megnyugtassa a munkájukat most elveszítőket, hogy ne aggódjanak, a kormány a helyén van, és gondoskodik mindenkiről, így róluk is. A helyzetet felismerő, cselekvő kormányfő képét hivatott erősíteni. Ráadásul személyesen vállal felelősséget érte, ezzel is mutatva, hogy milyen komolyan veszi ezt a kérdést.

Miért?

Mindenhol brutális munkanélküliségi adatok látnak napvilágot, a világ legfejlettebb régióiban is. A KSH adatai szerint márciusban a munkanélküliek átlagos létszáma 168 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,7% volt. Ami még mindig nagyon jó adat, de az állástalanokká válók száma az előző hónaphoz képest 56 ezer fővel növekedett. Az áprilisi adat ennek a sokszorosa lesz.

Több szektorban csak most, vagy nyáron kezdődhetnek el a leépítések. Ide sorolhatók a fesztiválszezon elmaradása miatt munka nélkül maradók, vagy és koncertipar teljes leállása miatti munkanélküliek, a pénzügyi szférában se lesz szükség ennyi emberre, hiszen a korábbi értékesítési volumeneket nem fogják tudni tartani. A turizmusban is most kezdődtek el a tömeges elbocsátások. Ha kevesebb autó fogy, a gyárakban és a beszállítóknál sincs szüksége ennyi emberre, és a felsorolást sajnos még lehetne folytatni. 

Hogyan? 

Ez a legérdekesebb kérdés, mindenkit ez érdekel. A rádióinterjúban pár részletet elárult:

• állam által fizetett képzések - bár az átképzés segítség, de ez még nem új munkahely.
• közmunkarendszer - erre már láttunk példát. Egyrészt működőképes, bár túl sok pénzt nem hoz a családoknak. Másrészt korábban sok családot nagyon kiszolgáltatott helyzetbe hozott. Egy rétegnek átmeneti megoldás lehet, de nehéz elképzelni a turizmusban, vendéglátásban és a kapcsolt vállalkozásokban, vagy a kultúriparban a képzett dolgozókat ide becsatornázni. 
• állami cégek növeljék az alkalmazotti létszámot - erre addig van lehetőség, amíg az államnak van elég bevétele. Nem olyan régen volt az állami háttérintézményekben végrehajtott leépítés. Pedig akkor még nagyon ment a gazdaság. 
• a hadseregbe is toboroznak fiatalokat fél és egy éves képzésre - a szerződéses állományba eddig is folyamatosan toboroztak, de nem sikerült feltölteni a rendelkezésre álló helyeket. Biztos, jó fizetéssel lehetne vonzóvá tenni ezt a hivatást, de ez ismét elég költséges az állam számára. Egyébként az illetmény ha nem is túl magas, de transzparens. Azért nehéz elképzelni több tízezer új honvédot.

Miből finanszírozná az állam?

Ha csökkennek az állam bevételei (márpedig az adóbevételek az állami intézkedések hatására, valamint a fogyasztás, a turizmus, az ipar visszaesése miatt biztos csökkenni fognak) nehezen finanszírozhatóak az új munkahelyek, hacsak nem adósodik el az állam. Ez is beleférhet, de csak átmenetileg. Különadókból ez hosszabb távon nem finanszírozható, kontraproduktív lehet. EU-s forrást elvileg kap az ország, bár a kormány szerint nem. Ez fontos része az EU-ellenes kommunikációnak. Hogy hol az igazság, az továbbra is viták tárgya lesz. Az ÁFA megemelése nem lehet opció, most is nagyon magas (27%). Az önkormányzatoktól többet már nem vonhatnak el. Az állam eddigi kiadásait is nehéz lesz fenntartani, nemhogy új sorokat nyitni ezen az oldalon. Ezért is fontos a mielőbbi újranyitás, mert ez is bevételt jelenthet az államnak, de nem pluszbevételt.

Mennyire kockázatos Orbán mondata?

Orbán magára vállalta ezt az intézkedést, személyes felelősséget vállalt érte. Ezzel igen magasra tette a lécet. Ha sikerül megvalósítania, akkor a népszerűsége és a kormány is sokat profitálhat belőle. Ha viszont sikertelen lesz a cél megvalósítása, akkor nemcsak az ellenzék részéről lesz egy állandó támadási felület, hanem sokan csalódni fognak benne. Nagyon kockázatos ez az ígérete. Viszonylag rövid idő alatt kiderül, hogyan sikerül megvalósítani, mivel azt ígérte, hogy a 3 havi munkanélküli után mindenkinek újra lesz munkája.  

Micsoda böszmeség!

Ha ez Gyurcsány terve, akkor

• nem sok esélye van az ellenzéknek az összefogásra
• nem sok esély van a kormányváltásra 
• továbbra sem érti, hogy ő még mindig inkább gátja a kormányváltásnak, mint a motorja

Dobrev Klárát nem fogja tudni letolni a jobbikos, momentumos, LMP-s szavazók torkán, és talán még az MSZP-nél is megakadna. De a legfontosabb, hogy a Fideszből kiábrándultaknak és az elbizonytalanodó fideszeseknek pont elég ahhoz, hogy ne voksoljanak erre a lehetőségre. 

A Fidesznek ezért is kell Gyurcsány. Nagyon sokaknál még mindig inkább szitokszó. Hiába magas az ismertsége, ugyanilyen magas az elutasítottsága. Dobrev Klárára is mindkettő igaz, még ha kicsit alacsonyabb az elutasítottsága. Ezért sem lett végül semmiféle elszámoltatás, a KESMA 476 (Közép-európai Sajtó- és Média Alapítvány 476 sajtóorgánuma) pedig előszeretettel gyurcsányozik a mai napig. 

Amíg nincs új vezető az ellenzéki térfélen, Gyurcsány könnyen tetszeleg annak vezetőjeként, de amint feltűnik valaki, akinek van elég karizmája, és még nem piszkolta össze a politika, azzal teszi a legtöbbet az ellenzék sikeréért, ha hátralép egyet, vagy inkább kettőt. 

Gyurcsány nyomulása szigorú figyelmeztetés az ellenzék többi szereplőjének is, hogy ne hagyják magukat, se a pártjukat, és találjanak olyan embert, aki mögé érdemes lesz majd beállniuk. 

Pokorni Zoltánt mostanában sokan támadják, amióta sírva beszélt nyilas nagyapjáról. Valahogy úgy, hogy mindez tiszteletre méltó, de keveset tett. Ezt meg azt meg amazt kellene tennie, és akkor járna el helyesen. Fialától kezdve Braunon át sokan kritizálják.

Pokorni volt az, aki 2002-ben apja ügynökmúltja miatt is sírva nyilatkozott a sajtónak. Akkor lemondott a pártelnöki és a frakcióvezetői tisztségeiről. 

Tehát adott egy politikus, ráadásul jobboldali, polgári értékekkel, aki egyszer azért mondott le, mert az apja a kommunista állambiztonsággal együttműködött, majd közel 20 évvel később a nagyapja nyilas múltja miatt került a középpontba. Már az egyik is elég súlyos lehet, de a sors gondoskodott róla, hogy mindkét vállán legyen elég teher. Könnyei őszinték.

Egyik esetben sem belülről vagy a családjától értesült ezekről a családi múltat érintő dolgokról, hanem mindkét esetben mások hozták nyilvánosságra. Az apja esetében a mai napig nem tudjuk, ki volt az, aki mindezt elővette a fiókból... 

Pokornit lehet támadni, de ő volt az egyetlen, aki ilyen terhelt családi múlttal kiállt a nyilvánosság elé, és mellébeszélés nélkül szembenézett ezzel. Lehet utána csinálni. Biztos vannak még páran, akik ezt megtehetnék. 

Hogy a politikai életben vagy a magyar társadalomban miért maradt el ez a szembenézés, a múlt feltárása, az nem az ő egyszemélyes felelőssége. Azért lehet hibáztatni az összes hatalmon volt vagy lévő politikai oldalt, hogy ez nem történt meg. Például az ügynökakták a mai napig nem nyilvánosak. Ebben a Fidesz felelőssége is óriási, hiszen az elmúlt 10 évben ők kormányoztak. Valószínű ez már nem is fog megtörténni, ha igaz, hogy a Fidesz-KDNP-ben már több a korábbi ügynök, mint a mai MSZP-ben. Sajnos ma már néhány történészen kívül senkit nem érdekel, hogy lehet(ett) akár napjainkig egykori ügynök alkotmánybíró, államtitkár, sportvezető, stb. 

De ez csak egy szelete ennek a történetnek. Magyarországon a lusztráció és a családi tragédiák feldolgozása is elmaradt. 

Pokorni kiállása becsülendő és követendő, támadása hiteltelen és értelmetlen. Aki most ezt teszi, az nem segíti a feldolgozást, sőt. 

A főváros nem tudja kifizetni a hiányzó 20 milliárd forintot a szerkezetkész Biodóm befejezéséhez, az állam pedig nem finanszírozza tovább, így várhatóan ez lesz az új fővárosi torzó, mint korábban az úgynevezett Nemzeti-gödör, mai nevén Akvárium. 

Miért érdeke ez a kormánynak?

Javíthatja az alkupozícióit a fővárossal szemben. Az új atlétikai stadion megépítése kapcsán nekik kellett a fővárosi és kerületi kéréseknek eleget tenniük. Akkor ők hoztak nagyobb áldozatot, most majd kérhetnek valamit a befejezését cserébe.  

Ha nem sikerül befejezni, a jövőben gyakran és könnyen hivatkozhatnak rá, mint a romboló Karácsony-érát meghatározó tájsebre.

Mit tehetne a kormány a befejezését?

Kifizeti a beruházást. Korábban a vizes világbajnokságnál vagy az új Puskás Ferenc Stadionnál (Aréna) nem volt probléma a költségek folyamatos emelkedése. Utóbbi esetében ez 100 milliárd forint pluszt jelentett az első bemutatott tervekhez képest. 

Mit tehetne a főváros a befejezését?

Nem sokat. A fővárosi költségvetésben ez aránytalanul nagy terhet jelent, ezért szinte biztos, hogy nem fizetik ki az állam helyett. Alkudozásba kezdhetnek a kormánnyal, aminek a végén mégis lesz szuperkórház, vagy a Liget Projekt egyes elemei megépülhetnének, de ennek nagy politikai presztízsveszteség lenne az ára.  

Karácsony Gergely főpolgármester közölte, hogy milyen feltételekhez köti az atlétikai világbajnoksághoz kapcsolódó stadion felépítését (pontosabban ügyesen átfogalmazta: támogatja az atlétikai vb-t, ha öt pontját teljesíti a kormány). Röviden:

1. 5 év alatt 50 milliárd forint fővárosi egészségügyre
2. Zöldfelületek növelése Csepelen
3. A komplexum legyen nyitott a tömegsportra 
4. Átlátható szerződések
5. Fővárosi közlekedési célú beruházások támogatása

Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester további feltételeket is említett. Bár valószínű, hogy most inkább Karácsony feltételei a döntőek, aki az idő szűke miatt nem szeretne népszavazást. Ellentétben a Momentummal. Érdekes lesz, hogy ebben a helyzetben hogyan fog dönteni a fővárosi közgyűlés. Mert nincs sok idő, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség már sürgeti a döntést. 

Ebben a helyzetben hogyan dönthet a kormány?

Megrendezzük a vb-t

Kisebb-nagyobb kompromisszumokkal, de elfogadja a feltételeket. A cél, vagyis a rendezvény lebonyolítása érdekében együttműködésre kész, ezáltal három legyet is üthet egy csapásra:

1. Nem bukja el az atlétikai vb-t, mint korábban az olimpiát, ami Orbán elmondása szerint is fájó volt neki. 

2. Ezzel azt is mutatja, hogy kompromisszumra is képes a kormány adott esetben, így jobb színben tűnik fel a kormányt kevésbé kedvelők körében, és később is lehet érvelni a diktatúrát kiáltókkal szemben. 

3. A saját szavazók és a sportszeretők is örülhetnek, hiszen a világbajnokság megrendezésre kerülne. Elkerüli a saját hívek csalódottságát, hogy a kormány nem állt bele keményen ebben a projektbe. (A Magyar Nemzeten már megjelent ezzel kapcsolatban egy véleménycikk, igaz, az csak a Momentum népszavazási kezdeményezésére vonatkozott, még nem Karácsony feltételeire. A lényege az, hogy ebbe már bele kell állni.)

Elengedi a stadion és így a világbajnokság megrendezését

"Nem hagyja magát zsarolni a kormány" és az "irreális" feltételekre hivatkozva elvetik a vb megrendezésének lehetőségét.

1. Ezzel a lépéssel erősítheti a "kormány építkezik", az "ellenzék csak gátol és rombol" üzenetet. 

2. Nemzetközi szinten nagy presztízsveszteséggel járna a visszalépés. A foci eb-t sose kaptuk meg (igaz, jövőre 4 mérkőzést rendezhetünk), az olimpiától mi léptünk vissza, ahogy az atlétikai vb-től is. Kérdéses, hogy ezek után hogyan pályázhatunk hasonló nagy világversenyekre.

3. A saját szavazók között is lesznek csalódottak. Ahogy a sportolók és a szurkolók között is. Ezt a dühöt persze az ellenzék ellen is lehet fordítani. 

4. Viszont igen sok pénzt spórolna a kormány.

Mi jöhet még?

Az biztos, hogy a Fidesz már ezerrel méri a különböző döntések társadalmi támogatását. Eddig is képes volt váltani, ha a népszerűsége veszélybe került. Most viszont nem ilyen egyszerű a helyzet. Karácsony és Baranyi sem akarta mindenáron megakadályozni a projektet, hanem feltéttelekkel még támogatnák is. Egy igen komoly dilemma előtt áll a kormány. Mindkét döntéssel egyaránt sokat nyerhet és bukhat. 

Ebbe zavarhat bele a Momentum a népszavazással. A kormány azt is feltételül szabhatja Karácsony feltételinek elfogadásakor (micsoda képzavar), hogy ne támogassák a Momentum népszavazási kezdeményezését, vagy ha már ki kell írni, támogassák az Atlétikai Világbajnokság megrendezését. Vagyis a stadionépítések ellen kampányoló Karácsonyt is furcsa helyzetbe hozná.

Sokan meglepődtek rajta, hogy a fővárosi cégek igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai között sok ún. öreg róka politikus jelent meg. Valóban elgondolkodtató, hogy az új, zöld baloldal vagy csak simán az összefogás őket tudta kitermelni 2019-ben? Miért nem tudnak új arcokat felvonultatni? Igaz, már nem vezető politikusok a frontvonalban, de ott vannak a háttérben. Miért? Nincsenek új arcok? Nincsenek jobb szakemberek? Vagy még mindig ekkora a befolyásuk? Egyik verzió sem túl biztató.

Az is érdekes kérdés, hogy egy Draskovics Tibornak miért fontos, hogy a Budapesti Közlekedési Központ igazgatósági elnöke legyen? Katona Tamásnak miért fontos, hogy a BKV Zrt.-nél igazgatósági tag legyen? Biztos jó ötlet részben Lakos Imrére bízni a BVH Városüzemeltetési Holdingot? 

Lássuk az érintetteket és a korukat:

Bodnár Zoltán 60

Draskovics Tibor 64

Havas Szófia* 64

Kolber István 65

Lakos Imre 66

Katona Tamás 70 

Atkári János 72 

*ő nem igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag lett, hanem az Emberi Erőforrások és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának tagja lett. Ismert az 1956-os forradalommal kapcsolatos viszonya (ellenforradalom vs. forradalom). 

Nemrég Gulyás Gergely lerománügynöközte Fekete-Győr Andrást, amiért a Momentum nem az RMDSZ jelöltjét támogatja a román elnökválasztáson, hanem a román liberálisokat. Fekete-Győr is keményen visszaszólt. Hogy ez helyes, vagy sem, az egy külön történet, de az biztos, hogy a Momentum már elérte a kormány ingerküszöbét. Tényező lett, reagálnak rá. Korábban is volt rá példa, hogy a Momentumot, vagy annak képviselőit támadták, például Donáth Anna is durva zaklatási vádakkal találkozhatott a kormánymédiában. De főleg a fideszes média támadta. Péntek reggel pedig már maga Orbán Viktor nyilatkozott a Momentumról - természetesen elítélően, leeszdéeszezte. 

A 24.hu részletes önkormányzati választási elemzéséből kiderül, hogy a Momentum sokat javult az EP választásokhoz képest. Viszonylag rövid idő alatt. Ha ez a tendencia folytatódik, nem csak biztos parlamenti befutó lesz 2022-ben, de esélyes a legerősebb ellenzéki induló szerepére is.

Az biztos, hogy további és egyre keményebb támadásokra kell felkészülniük. Most már nem csak a kormányzati médiától, hanem a fideszes politikusoktól is. Ismert, mit kapott a Jobbik, amikor a második legerősebb erő lett. Viszont nekik úgy kell harcolniuk, hogy a parlamentben nincsenek jelen. Ez egy új momentum (:P) ebben a küzdelemben.

Az nagy kérdés, hogy mit kezdenek a most megszerzett önkormányzati pozíciókkal, polgármesteri címekkel és támogatással. Nagy lehetőség bizonyítani, de könnyen alkalmatlanság is lehet a vége. Valamint kérdés, hogyan kezelik majd az ellenzéki összefogás pártjait érintő ügyeket. Rájuk ég, vagy időben és jól reagálják le ezeket. Mert ügyek már most is vannak (Lackner, Zugló, Drazsé, Baranyi, stb.)

Szintén érdekes lesz, hogyan építenek fel új embereket, vagy tudják-e integrálni a párt nélküli ellenzékieket. A legutóbbi tervek szerint Botka, Szél, Hadházy is a kiszemeltek között van. Vajon indokolt ez az integráció, vagy azzal érhetnek el több új szavazót, ha újabb arcokat építenek fel?! 

Sok még a nyitott kérdés, de az biztos, hogy a Momentum nagyon fontos tényező lett.